Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ÉS CE6U&D VÁROS XVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1973. JANUAR 31., SZERDA Népfrontmunka Cegléden Fontos feladatokat vállaltak Még több megértést, támogatást Megbeszélte és jóváhagyta az év első hat hónapjára terve­zett programtervet, amelyet az MSZMP határozatai és az V. népfrontkongresszus anya­gának alapján állítottak össze, a Hazafias Népfront ceglédi városi bizottsága. Tevékenységükkel sokat akarnak segíteni a város fejlesztésében, a párt és a tanács előtt álló feladatok végrehajtásában. Az aktív népfronfcmunka ed­dig is számos eredmény eléré­sében segített Cegléden. A tár­sadalmi megmozdulások, a gazdasági szervezés egy-egy mozzanata, a béke-barátság fontosságán alapuló találkozá­sok szervezése és a kapcsolatok megteremtése elsősorban a népfront aktivistáinak munka­körébe tartozik. A múlt évben és az azt megelőző időszakban bőven akadt tennivalójuk, s ez az évük sem lesz munkátlan. A tavaszi tanácstagválasztá­sok előkészítése az év első nap­jától fontos feladatot bízott rájuk, mivel minden munkából jelentős részit vállaltak. Ter­veik közt szerepel, hogy a már megalakított Hazafias Nép­front-csoportokat a tanácsvá­lasztások befejezése után ösz- szehívják, s tájékoztatják őket a további feladatokról. Szem­léltető képet kapnak a város- fejlesztésről és a választási eredményekről is. A megyei tanácstagok és a társadalmi szervezetek vezetői számára külön tá­jékoztatót tartanak a város vezetőivel együtt arról, hogy a IV. ötéves terv so­rán milyen feladatok ke­rülnek végrehajtásra, s mi­lyen terveket sikerült már megvalósítani az eltelt idő­szakban. Ezen az ülésen a népfrontelnökség tagjai is részt vesznek. A ceglédi népfrontaktívák valamennyien ismerik váro­sukat. Kapcsolatuk jó a vá­rosi tanáccsal, így időben érte­sülnek, ha társadalmi munka szervezéséről van szó. Az el­nökség az igények fölmérése után például ebben az évben is megszervezi a tavaszi fásítási programot. Sajnos, Cegléden kisebb eredményt tudnak elér­ni, mint szeretnének, mert igaz, a kis fák időben a föld­be kerülnek, de nagyon sokan kárt tesznek bennük. A virá­gos, tiszta városért indított mozgalom, mély lassan kilenc­éves múltra tekint vissza, sok feladatot ró a népfront mun­kásaira. s elsősorban nem raj­tuk múlik, hogy eredményeik még nem kielégítőek. Még több egyetértésre, még több megértő támoga­tásra van szükségük Ceg-_ léd valamennyi lakójától, ha rendezett utcájú, való- ban tiszta és virágos várost akarnak kialakítani közös igyekezettel Ceglédből. A további feladatok között barátsági estek, találkozók, a mozgalmi ünnepeink szervezé­sében és előkészítésében való aktív munka, valamint a má­jusi békehónap programtervé­nek elkészítése és megvalósítá­sa vár még a Hazafias Nép­front városi bizottságára és va­lamennyi társadalmi munka­társára. E. K. BERGENDIÉK TÖRTELEN. Február 5-én, hétfőn, este fél hat órai kezdettel, a Bergendi- együttes vendégszerepei a tör­te li művelődési házban. A beat- koncertre jegyek — korlátolt mennyiségben — a művelődési ház pénztárában még kapha­tók. Az első: február JO-én Zárszámadások járásszerte A ceglédi járás valamennyi termelőszövetkezetében, mint már jelezték, a felkészülés után, február 20-ig lebonyolít­ják a zárszámadó közgyűlése­ket. Az ÁFÉSZ-részközgyűlé- sek is véget érnek, nem sok­kal február közepe után. Cegléden, február 10-én, a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet saját központjában tartja meg zárszámadó köz­gyűlését, majd 14-én egyszerre két termelőszövetkezet is tart beszámolót éves munkájáról: a Kossuth Tsz a Művelődési Központban, a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz pedig kerté­szeti telepének központjában. A Lenin Tsz február 18-án ad számot tevékenységéről. ELMARAD A VÁSÁR Az albertirsai nagyközségi tanács vb közli, hogy a feb­ruár 4-re tervezett országos állat- és kirakodóvásár elma­rad. RENDSZERES ELLENŐRZÉS A FŐÚTVONALAKON Javult Abony közbiztonsága AZ ÖNKÉNTES RENDŐRÖK SOKAT SEGÍTENEK Mindennapi munkánk, gaz­dasági és politikai tevékenysé­günk, társadalmi és magán­életünk, szórakozásunk alap­vető feltétele a megnyugtató közbiztonság. A feltételek meg­teremtéséért nagyon sokat tesc Abonyban a rendőrőrs. Mun­kájához, mint Nagy Lajos fő­hadnagy őrsparancsnok mond­ta a legutóbbi tanácsülésen, je­lentős segítséget adnak a taná­csi és társadalmi szervek, gaz­dasági vezetők. Az őrs tagjai feladataik végzése során igyekeztek hatékonyabbá tenni az ön­kéntes rendőri munkát, s érvényt szerezni annak, hogy a szocialista törvényesség ér­vényesüljön a nagyközségben. Ami pedig eddig még hiány­zott a közbiztonság teljességé­ből, annak megszervezése és ellátása a közeljövő feladata lesz. Abonyban a múlt évben a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűncselekmények száma emelkedett, a betöréses Tavaszi előjelek Vásárolják a vetőmagot Debreceni és express borsó kerül a földbe Ügy látszik, lassan kifelé megyünk a télből: napról napra nagyobb a forgalom az Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat Kossuth Ferenc utcai vetőmagboltjában. — Vásárolják a kiskerté- szek a hajtásos primőrterme­léshez a paprika- és a paradi­csommagot — mondja Kiasz­nák Pál boltvezető —, de a kertes házak lakói is viszik már a sárgarépa, a petrezse­lyem, a borsó, a retek, a kara­lábé és más zöldfélék vető­magját. Általában ilyenkor a legbőségesebb a választék. — A borsóból a debreceni és az express a legkorábbi termésű. A Lincoln későbbi, de igen bőven termő. A mű­trágyákat, a permetező-, sző­lőkötöző anyagokat és a ko­sárárukat is viszik, szóval mindent megvesznek, ami a tavaszi munkához kell. — A bolt éves forgalma körülbelül 3 millió forint. Leg­nagyobb részét az első félév­ben a vetőmagárusítás hozza — mondotta a boltvezető. Fésületlen gondolatok Irodalmi est a művelődési központban Törtei, Aranykalász Tsz A legidősebb brigád lopások szaporodtak. Kedve- zőtlen a személyi tulajdon sé­relmére elkövetett lopások sta­tisztikája is. A vizsgálatok so­rán gyakran kiderült, hogy a legtöbb esetben a sértettek mu­lasztása, nemtörődömsége is szerepet játszott, mintegy iga­zolva a közmondást: „Alkalom szüli a tolvajt”. Sem jármű­veikre, sem lakásuk berende­zésének, holmijainak biztonsá­gára nem fordítottak eléggé gondot a károsultak. Az ered­ményes, gyors nyomozást a mielőbbi bejelentés segítette. Javult a közbiztonság a nagyközségben. Megjavításá­ban igen sokat segítettek az önkéntes rendőrök. A múlt év­ben összesen huszonkilencen, 1495 esetben teljesítettek szol­gálatot Amikor csak tudtak, a köz'ekedés biztonságát is se­gítették. Tavaly Abonyban hat halálos áldozatot követelt a gondatlanság, s a súlyosan sé­rültek száma, valamint az anyagi kár összege is figyelem­re méltó. Az esetek oka legtöbbször az ittasság, a figyelmetlen­ség, a szabályok megsze­gése volt. A közlekedés őreinek sok gon­dot okoznak a kerékpárosok, akik kivilágításán járművek­kel és a közlekedés szabályai­nak megszegésével s-inte ma­guk idézik elő a baleseti al­kalmat. A rendőrőrs és az ön­kéntesek közösen rendszeres ellenőrzést tartottak a főútvo­nalon és a forgalmasabb uta­kon. A múlt évben 125 eset­ben kellett eljárást indíta­niuk a tettesek ellen, a közle­kedés veszélyeztetése, a sza­bályok megsértése miatt. Gy. F. Sok az influenzás megbetegedés Cegléden az utóbbi tíz nap­ban sok százan keresték fel a körzeti orvosi rendelőket, hogy az ajánlott gyógyszerek segít­ségével, mielőbb kilábalhassa­nak a járványos méreteket öl­A hazai és a külföldi iro­dalom századunkbeli alkotói­nak műveiből állította össze másfél órás műsorát Szentpál Mónika előadóművész, Fésü­letlen gondolatok címmel. A huszadik század emberéről, e A színpadon Szentpál Mónika Apáti-Tóth Sándor felvétele korszak embereihez szóltak az írások. Jóval több volt humoros műsornál. Inkább fanyar gro­teszkek néha keserű és meg­szívlelendő igazságai villantak fel. Nyelvet öltő fintorok irri­tálták a hallgatót, hiszen az est célja ez volt: gondolatokat keltő műsort összeállítani. Te­rítékre kerültek a kor nyava­lyái, az idegesség, a zaj, a ma­gánélet problémái. S amikor egy-egy előadott mű után fel­harsant a felszabadult neve­tés, a hallgatóság csak pilla­natok múlva vette észre, hogy önmagát mosolyogta meg. Az előadáshoz Domonkos Imre mondott bevezetőt a ceglédi Kossuth Művelődési Központban hétfőn tartott es­ten, amelyen a tanács, a könyvtár hivatalos személyei­vel és e sorok írójával együtt mindössze húszán voltunk je­len. Vajon mi az oka, hogy üres széksorok előtt kellett előadni ezt a nem mindennapi össze­állítást? A művésznő dicsére­tére szól, olyan előadásban volt részünk, mintha gazdája lett volna a teremben mind a háromszáz széknek. (tamasi) Három férfi alakja tűnik fel az egyik dűlőúton. Egyen­letes, nyugodt léptekkel köze­lednek. Egyikük zsebéből fe­hér selyempapír széle kandi­kál elő, a másik kettő a hóna alatt szorongat valamit. Tíz törzsgárdatag Három évvel ezelőtt a tör- teli Aranykalász Tsz növény- termesztői közül többen úgy határoztak, hogy bekapcsolód­nak a szocialista munkaver­senybe. Döntésük hamarosan meg is hozta gyümölcsét, mert az önkéntes jelentkezők még abban az évben a szocialista cím birtokosai lehettek. Az Ady Enaie brigád azóta meg­tartotta, s most harmadszor nyeri el a megtisztelő címet. A termelőszövetkezet 77 törzstagja közül tizen az Ady Endre növénytermesztő szo­cialista brigádból valók, úgy­mint Szűcs Pál brigádvezető, Dér Dénes, Fehér András, Győri József, Huszár Ambrus, Káldi Pál, Pásztor István, Rá- tóti Ferenc, Szó József és Vine, cze Dénes. Tóth Pál, Szűcs Antal, Fajka János később csatlakozott hozzájuk, de jó munkájukkal nekik is sikerült SZÁMÍTANAK RÁ GYŰ SZÍ BÁCSI — Gyuszi bácsi, olaj kell! — Gyuszi bácsi, el ne fe­ledkezzék a hétvégi bevásár­lásról ! — Gyuszi bácsi, nem tudja, milyen szén van a telepen? És Gyuszi bácsi mindent vállal, intéz. Ö a háziasszo­nyok ügyintézője, bevásárlója, ha kell, mindenese. Napjában többször tál átkoz­hatom:: vele. „Irodája” ugyan­is az utcán van, ott található reggeltől estig. Ismeri idős és fiatal. Ha esik, ha fúj, nem számit: amit vállal, pontosan elvégzi. Nyikorgó kerékpárján csomagok, olajoskannák him- bálódznak. — Három éve halt meg a feleségem, magamra marad­tam — mondja Gyuszi bácsi. — Kis nyugdíjamhoz jól jön egy kis kereset. Először csak a szomszédoknak tettem szí­vességet, aztán másoknak is. Nem tudnám hirtelen meg­mondani, hány házhoz járok. Nemcsak a pénz miatt: jólesik a beszéd, jólesik egy kicsit megmelegednem a konyhák­ban, éreznem, hogy számíta­nak rám. Az esték, az éjsza­kák nagyon hosszúak egyedül. Csak néhány baromfi kapir- gál a ház körül. Reggel hat­kor már talpon vagyok. Alig egy utcahosszat kell elmen­nem, már megszólítanak. Ko­rán kell kezdenem, hogy a nap végiére minden kívánság­nak eleget tehessek. Most is siet. A megrendelők névsorát, az elintézendők megjelölésével, gumival ösz- szefogott, kis bádogdobozká­ban tartja. Gyuszi bácsinál egyszerű az ügyintézés. Viharkabátos alakja már- már hozzátartozik a városké­péhez. Legtöbben így emlege­tik: a mindentudó, mindent intéző Gyuszi bácsi. Cs. I. „helyjegyet” váltaniuk az igen nehéz fizikai munkákban is élenjárók között. Fiatalokat várnak Pásztor István csapatvezető, a brigád munkájának közvet­len irányítója: — Valamennyi brigád közül a miénk a „legidősebb”. Tag­jainak átlagéletkora rövide­sen eléri a hatvan évet, éppen ezért kétszeres elismerést ér­demel. A legörvendetesebb és legmegnyugtatóbb az volna, ha a nyugdíjba lépőket fiata­lok váltanák fel. — Többletmunkaként álta­lában meghatározott területű, 1—3 hold cukorrépa megmű­velését és betakarítását vé­gezzük el, többnyire vasár­nap, vagy a napi feladat tel­jesítése után szakítunk rá időt. A nyári csúcsidőszakban, a folyamatos betakarítás ér­dekében, éjszakai műszakot vállalunk. — A brigád „pszichológusa” Szó József, aki tüstént észre­veszi, ha bárki közülünk a szokottnál kicsit szomorká- sabb hangulatban érkezik a munkahelyre. Kellő tapintat­tal legtöbbször meg is találja a szükséges gyógyító szava­kat, egyben kötelességének tartja, hogy tájékoztassa tár­sait a legfrissebb kül- és bel­politikai eseményekről. Alkal­manként föl is olvassa a hí­reket, ha meg sürget a mun­ka, rövid összefoglalót ad. — Szocialista brigádról lé­vén szó, szinte természetes, hogy mindenki igyekszik a tő­le telhetőt nyújtani, de Fajka Jánost és Kamocsai Pált kü­lön megemlítem. Pali bácsi most megy nyugdíjba, de sem­miképp sem vehető észre tel­jesítményén, Fajka János pe­dig a közösben végzett mun­káján kívül, az egész gazda­ság számára hasznos újításai­val is fölhívta magára a fi­gyelmet. ★ A három férfi — Pásztor, Szó és Fajka — egyenletes, nyugodt léptekkel halad to­vább a dűlőúton. A mostani vasárnapot arra szánták, hogy meglátogatják beteg társaikat, elbeszélgetnek velük. A Ceglédi Építők női ké­zilabda-csapata 1971-ben, a bajnokság megnyerése után, osztályozót játszhatott. Nem sikerült az NB II-be jutnia, így az elmúlt évben ismét a magyei bajnokságban vett részt. Csendes Józsefné gyer­mekszülés miatt vált ki az együttesből, de rajta kívül is többen abbahagyták a játékot. Fiatalok kerültek a helyükbe, akik ügyesek, de még szeré­nyebb képességűek. A téli felkészülés nem sike­rült a legjobban, az össze- szokáshoz kevés edzőmérkő­zést játszottak. Tavasszal az első három idegenbeli találko­zót elvesztették (kétszer egy góllal), s így hat pont hát­rányba kerültek. Nyáron ki­alakult a csapat gerince, so­kat fejlődtek a fiatalok, s ősszel jól is szerepeltek. Fel­zárkóztak, és végeredményben a második helyet szerezték meg. (Ekkor csak egyszer kap­tak ki, a bajnok PENOMAH- tól.) Az idény folyamán tizenha­tan léptek pályára, közöttük két kapus. Orosz, Bálint, Kiss valamennyi mérkőzésen ját­szott (18-szor), Tóth, K. Nagy háromszor összesen 12 játé­kos szerzett gólt, Orosz (87). Bálint (63), Kiss (27), Tóth (29), Serf er (12), és Józan (6), lőtte a legtöbbet. Egyénileg főleg a régebb’ rutinosabb játékosok tűntek ki. Orosz gólerős volt. Bálin­tot és Kisst irányítóképessége tött influenzából. A betegség, szerencsére, könnyebb lefo­lyású a városban is. A szövőd­ményes esetek ellátásáról sür­gősen, ha kell, kórházi ápolás­sal gondoskodnak. dicséri. Bálint eredményes is volt. Tóth, Serfar, Józan so­kat fejlődött, különösen ősszel nyújtottak jó teljesítményt. Molnár kapus az üső csapat­ban is megállta a helyét. Dá­vid, Molnár, Bíró, Magyar és Bellór az ifjúsági együttes erősségei voltak, a „nagyok” között is többször terepeitek. Az ifjúsági csapatban hu­szonhármán játszottak, lénye­ges volt, hogy mindenki játék­lehetőséget kapjon. A szak­osztálynak jó az utánpótlása, hiszen tagjai 1971-ben a má­sodik helyen végeztek, míg i972-ben, két vereséggel, az első helyet szerezték meg, a megyei bajnokságot azonban „hiába” nyerték meg, szerve­zési hiba folytán nem ők in­dulhattak az Ifjúsági Kupa te­rületi döntőjén. Legtöbbször Zsarnóczki (17), Szeker (17), Magyar (16), Farkas (15), Sza­bó (15), Molnár (12), Bíró (12), Fekete (12) és Fodor (11) ját­szottak. Bíró vezéregyénisége volt a csapatnak, s Molnáron kívül a másik kapus, Farkas is ügyeskedett. A legtöbb gólt Bíró (71). Zsarnóczki (42), Szeker (27), Osváth (14) és Magyar (12) lőtte. Az együttes már elkezdte a felkészülést a Ceglédi VSE színeiben. A gazdasági hely­zet miatt kényszerült a klub­cserére. Új színekben, a régi lelkesedéssel küzd Cegléd vá­ros sportjáért. U. L. Győri Mária Kézilabda Az utánpótlás bíztató Az ifjúságiak bajnokságot nyerlek i t

Next

/
Thumbnails
Contents