Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
4 rust lé ic re i K/Círksp 1973. JANUÁR 31., SZERDA Alkotó-kutató professzorok ÉRDEKE AZ OKTATÁSNAK... Megnyílik a Gorka-rciizeum műhelyháza Dunaharaszti—Ráckeve Fiatal festők Mii tótermeket tekinthették meg. Februárban' azonban megkezdik a művész alkotóműhelyének a felújítását is. Az építők a munkák befejezését májusra ígérik s akkorra fejeződne, be a tervek szerint a lakóház külső tatarozása is. Az idei nyártól kezdődően tehát a verőcei Gorka Kerámia Múzeum látogatóit az eddiginél Is sokszínűbb, gazda-, gabb látnivaló várja. ikon és leány című képe előtt is, mely a januári hónap műtárgya volt a ráckevei gimnáziumban. L. M. \ Petőfi-évfordulóra Gyermekrajz- kiálliíás Szentendrén A szentendrei járás, valamint a városi Petőfi-emlékbi- zottság a költő születésének 150. évfordulója alkalmából november közepén gyermek- rajzpályázatot hirdetett az általános iskolások részére. Á pályázatra több száz rajz érkezett, s a legszebb, legjobb száztíz rajzot a városi művelődési központban kiállítják. A kiállítás február 1-én délután nyílik meg Az emlékbizottságok felhívására a szentendrei járás valamennyi iskolájában Petőfi irodalmi pályázatot is kiírtak, s a legjobbakat iskolán belül jutalmazták, illetve jutalmazzák. Szintén iskolánként rendezték meg a Petőfi versmondó vetélkedőt, s ez a vetélkedő Dunabogdányban és Párnázom lezárult, sikerrel. Pomázon a KlSZ-szavalóvensenybe vonták be az iskolásakat. Teátrum- j ubileum Az idén nyáron kisjubileu- mot ünnepel a szentendrei Teátrum: ötödször rendezik meg előadásaikat a város ódon főterén felállított szabadtéri színpadon. A nyáron új darabbal lépnek a közönség elé. Július 6-tól, tizenegy alkalommal Shakespeare Vízkeresztjét viszik színre lglódi István rendezésében. Emlékezés Hasekre Jaroslav Hasek halálának 50. évfordulója alkalmából a budapesti Csehszlovák Kultúra irodalmi estet rendezett, amelyen dr. Käfer István, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa méltatta a kiváló cseh író munkásságát. Az évforduló tiszteletére a Csehszlovák Kultúrában kiállítás is nyílt Josef Lada Ha- sek-művekhez készült illusztrációiból. Ifjúsági klub Tápiószelén A Pest megyei ÁFÉSZ-ek között először a tápiószelei hozott létre ifjúsági bizottságot. Tápiószelén nincs művelődési ház, viszont sok a fiatal. Az ÁFÉSZ ifjúsági bizottsága anyagi segítségével ifjúsági klubot alakítottak, ötvenezer forintért felszerelést vásároltak; magnetofont, televíziót és rádiót. A klubhelyiséghez büfét is berendeztek. A bizottság idei tervében szerepel egy másik szeszmentes ifjúsági klub megnyitása is, a tápió- szőllősi vendéglő kerthelyiségében. Több kirándulást terveznek ezen kívül, az egyiket külföldre, Bécsbe. Programjukban tánctanfolyam, vetélkedők, klubestek szerepelnek: továbbá vitadélutánok sportról, filmről, könyvekről és beat-zenéről, mindenről, ami az ifjúságot érdekli. A tudományos-műszaki for- [ radalom küszöbén, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé válik, a kutatások fontossága nyilvánvaló. Ám miért lényeges, hogy az egyetemeken is folytassanak ilyen munkát? Miért érdeke a népgazdaságnak, hogy például a gödöllői Agrártudományi Egyetemen is foglalkozzanak ezzel? Miért előnyös, hogy ott, és éppen ott, például a mezőgazdasági vállalatok ökonómiai kérdéseit elemezzék? Miért ne folytathatnák ezt a vizsgálatot máshol, olyan intézetekben, ahol nem kell az oktatással törődni, ahol a kutatásra koncentrálhatják erejüket? Az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei, a kormány tudománypolitikai bizottsága és a MÉM miniszteri állásfoglalása miért tartja jelentősnek a tudományos kutatómunka fejlesztését az egyetemeken ? ...az országnak..; Mert ott szinte minden — ember és eszköz — együtt van, ami a tudományos kutatáshoz szükséges. Vannak tudósok: a gödöllői Agrártudományi Egyetemen például az oktatók között két akadémiai levelező tag, kilenc tudományok doktora, hatvanhat kandidátus és tizenhat aspiráns dolgozik. Megvannak — a kutatások anyagi támogatása, valamint az intézetek együttműködése révén — a szükséges eszközök. E fontos tevékenységhez, amelyet annyira igényel az ország, az adott kapacitást tehát ki kell használni. Az ember környezetének legkedvezőbb kialakítása című országos tudományos program keretében a kemizálás és a biológia alap- összefüggései, valamint o víz- gazdálkodás alapösszefüggései kutatási témái a gödöllői egyetemnek: a kémiai anyagok növényre, állatra gyakorolt hatását, és a növények vízigényét vizsgálják. Vajon fontos-e az egyetemeknek — így az agráregyetemnek is —, hogy falaik között szélesedjen a kutatótevékenység? Érdeke ez a munka az oktatónak? A diáknak? Milyen hasznot hajt az oktatásnak, hogy többek mellett az élelmiszer- és fagazdasági munka biztonságának fejlesztésével — e szakirodalommal még kevéssé rendelkező témával — is foglalkoznak? Igényesebb lesz az agráregyetemi szakemberképzés attól, hogy a kedvezőbb biztonsági feltételeket kutatják a gépesített, kemizált mezőgazdasági üzemekben; hogy a jobb munkavédelem műszaki, egészség- ügyi, lélektani, gazdaságossági, jogi és szervezési kérdéseit vizsgálják? ...az oktatónak... Érdeke az oktatónak? Igen, hiszen a kutató tanár szakmailag inkább fejlődik. Látóköre kitágul: a kutatás hozzásegíti, hogy világviszonylatban is átlássa szakterületét. A kutatás sürgeti leginkább az egyetem kapcsolatainak kiépítését a Magyar Tudományos Akadémiával és intézeteivel. Egy-egy vizsgálódás témájában más intézményekkel is együttműködnek. Az egyetem mezőgazdasági munka- biztonsági kutatását például még hat egyéb szerv, intézet segíti; a lúdtenyésztés fejlesztésére vonatkozó kutatásban nyolc másik résztvevő is közreműködik. Az egyetem pedig ugyanígy bekapcsolódik más intézetek vizsgálataiba; segíti például az ipari sertés-, szarvasmarha- és juhtartás, valamint a korszerű talajvédelem, talajművelés fejlesztését ... A kutatás nemzetközi kapcsolatokat sürget: ezek viszont hozzájárulnak például az agráregyetemi oktatók évi 140—160 külföldi tanulmány- útjához. S mily nagymértékben tágíthatja a látókört az együttműködés például a lengyel tudományos akadémiával vagy a müncheni sugárbiológiai intézettel! A kutatóban kibontakozik az alkotó ember. Az agráregyetemen a közel száz témakört felölelő, úgynevezett diszciplináris kutatások során, alapozó jellegű vizsgálatokat folytatnak: az oktató újra és újra szembetalálja magát, megküzd az ismeretlennel... A modem kutatás többnyire összehangolt csoportmunka, de a tevékenység azért az egyénhez kötődik, a személyiség szerepe nem okvetlenül csökken. Dr. Magyari András, az agráregyetem „lúdprogram”- jának vezetője például már akikor foglalkozott e témával, amikor az még nem volt program. Nem tudott belenyugodni, hogy a lúdtenyésztés világszerte — hazánkban is — visz- szaesett, hogy mindenütt „kisüzem!” legyintéssel intézték el. Kezdeményezése, vizsgálata országos tervvé nőtt: a lúdtenyésztés komplex fejlesztési programjává. Azóta az ipari jellegű libatartás kutatásában — ma már — világviszonylatban is élenjárunk! ...a hallgatónak... Érdeke-e az egyetemi tudományos kutatás a diáknak? Nem vonja el mellőle az oikAz Egyesült Izzó TV-Képcső és Alkatrészgyóro felvételre keres NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT 2 és 3 műszakos munkára; férfi forgácsolószakmunkásokai és betanított munkásokat. Jelentkezés a felvételi irodán: Vác, Honvéd u. 21-23. tatót? Nem, az oktató vonja be a kutatásba a hallgatót. A mintegy kétszáz agráregyetemi tudományos diákköri tag sorából — szubvenciós szerződés útján is — „famulusok” segítenek a kísérletekben. A továbbképzési ösztöndíj is segíti később a tudósutánpótlást. Amellett, hogy sok hallgató kutat, s hogy sok hallgatóból lesz kutató, legalább annyira lényeges az is, hogy minden diák magába szívja az egyetemen a kutatás szellemét. Az agráregyetem öt szocialista ország nyolc mezőgazda- sági felsőoktatási intézményével épített ki kapcsolatot, és együttműködési szerződést kötöttek a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karával. Van azonban munkájuknak egy másik ága is — a szakértői, tervezői, tanácsadói tevékenység —, amely ugyancsak kamatozó kapcsolatokat eredményez. A főváros környéki — kistarcsai, kerepesi, csömöri, mogyoródi — termelőszövetkezetekben például a fejlesztés kérdését, a profil kialakítását vizsgálják. E tanácsadó tevékenység nagy jelentőségű — amennyiben nem rutinmunkáról van szó — a gyakorlat megismerése, oktatók, tudósok gyakorlati szemléletének kialakulása szempontjából. (A fejlődő országoknak nyújtott tanácsadás új szervezeti egységet is életre hívott az egyetemen: a melegégövi oktatást.) A kutatás tehát érdeke-e az egyetemi oktatásnak? A kérdés magában rejti a választ. A cél nem szűklátókörű specialisták, hanem alkotni képes emberek nevelése, képzése. Az alapkutatástól a gyakorlati, helyi vizsgálódásig terjedő tudományos munka az egyetemeken — a legkorszerűbb ismeretek szentjén tartja, alkotó szellemmel telíti az oktatást. Padányi Anna Amikor három esztendeje Dabason megalakult a Nagy István képzőművészeti csoport, a névadó művészeken kívül nem sokan tudták ezen a tájon, ki is volt Nagy István. [ Mentségükre szolgáljon a da- j hasiaknak, hogy az ország más tájain, sőt még a fővárosban sem sokan ismerik Nagy művészetét. Az éppen száz esztendeje született festő soha nem tartozott a magyar képzőművészet zsenijei közé. Persze, ettől még hangos lehetett volna nevétől az ország, nálánál kevesebb tehetségű művészek kerültek ideig-órálg az érdeklődés középpontjába, nem kiemelkedő alkotásaik, hanem feltűnő magatartásuk vagy éppen a pillanatnyi divatnak hódoló műveik hatására. Nagy István azonban egész életében szerényen a háttérbe húzódó ember maradt s ez a nemé emberi magatartás jellemezte művészetét is. Tavaly április végén nyílt meg Verőcén a Gorka Kerámia Múzeum, abban a házban, amelyben a nagy művész majd négy évtizedig élt s alkotott. Nyolc hónap alatt kilencezren keresték fel az értékes műtárgyakat bemutató múzeumot, bizonyságául annak, hogy érdemes volt a művész hagyatékának megvásárlása s a ház múzeummá történt berendezése. Tavaly a látogatók még csak a lakóházban berendezett kiA dunaharaszti József Attila Művelődési Házban mutatkozott . be Evellei Tibor festményeivel. Alig múlt húsz- esztendős, s bár a helybeli Texgráf nyomdában napi nyolc órát dolgozik, marad energiája a művészi készülődésre. Ereje abban mutatkozik, hogy megrendüléseit a szabadon bocsátott képzelet merész hullámhosszán testesíti. A forma néha még „visz- szabeszél”, nem teljesíti az elképzelés parancsát, de a tétova vonalvezetés egyre határo- zottabbá válik. (Elhagyott fej, Kopogtatás, Fekete tükör.) A borúlátást derűs életérzésnek kell felváltania, hiszen a kibontakozáshoz ez is szükséges a formák haladási iránya mellett. Ha e két mozzanat valóra válik, akkor Evellei Tibor hamarosan festő lehet. Keresztes László még diák, műszaki pályára készül, a festészetet élete nagy örömtartalékának tartja, s ezt a gyakorlatot kívánja követni a jövőben is. Tárlatát a ráckevei Ady End re gimnáziumban Kálvin Mária nyitotta meg, aki szintén most érettségizik. Keresztes László határozottan szerkeszti festményeit és ceruzarajzait, s bár a színkezelésben még nehézségei vannak, rajzi alapja biztonságosabb. Népes közönség tekintette meg a kamarakiállítást, hosz- szan időzött Garabuczy Ágnes Művészete mintha csak a | kodályi, bartóki életmű képző- művészeti vetülete lenne. Ahogyan dr. Solymár István, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese fogalmazta meg kiállítás-megnyitójában: „A magyar képzőművészet történetében betöltött szerepe hasonlatos Arany János irodalmi vagy Kodály és Bartók zene- művészeti munkásságához. Az ö művészete mélyen rokon népművészetünkkel, balladáinkkal és a pentatónikus alapú magyar népzenével.” Pedig Nagy István művészete lehetett volna egészen más is: akárcsak Czóbel Béla, ő is a párizsi Julian Akadémián tanult a századforduló első esztendejében, s ismerkedett meg a párizsi képzőművészeti élet olyan nagyságaival, akiknek hatása alól csak nagyon kevesen tudták kivonni magukat. E kevesek közé tartozott Nagy István is, aki hazatérve Erdélybe, a körülötte élő egp- szerű emberek mindennapi életének a fesiője maradt. Vad hegyek és szelíd völgyek, kicsiny falvak és fenségesen szép hegyi tavak festőjének. S mindazt a látványt, amely benne megfogant, úgy fogalmazta meg képein, hogy azt nemcsak értették, de a magukénak is vallották a legegyszerűbb emberek is. Mégis szépelgéstől, pózolástól mentes, korszerű életművet alkotott nemcsak erdélyi, hanem magyarországi évtizedei alatt is. Ha figyelmesen végignézzük a napokban megnyílt dabasi tárlatot, a kiállított képek többsége — Gémeskút, Kaszálók, Legelő állatok, Tájkép boglyákkal, Faluvége, Alföldi táj — mintha csak itt született volna, ezen a vidéken. Nagy István színvilága látszólag komor: szereti a sötét tónusokat s kerüli az élénik, rikító színeket — meleg-barnái, okker-sárgái szürkébe-hajló kékjei mégis valami nagy- nagy nyugalmat és derűt sugároznak. A parasztélet csendes derűjét, magabiztos nyugalmát, a gondok mögött is mindig fel-felcsillanó optimizmusát, életszeretetét. Nagyszerű dolog volt születésének éppen századik évfordulóján újra felhívni a figyelmet a ma embere számára is sokatmondó, s a ma emberét is elgyönyörködtető művészetére. S hogy ezt éppen Dabason tették,, azon az alföldi tájon, amely mindig is nagyon közel állt Nagy István művészetéhez, csak növeli e tárlat jelentőségét. Érdemes volt újra felfedezni a magunk számára művészetét. FEBRUÁR 1-TÖL 7-IG CEGLÉD, (A filmszínház a Kossuth Művelődési SZABADSÁG Központban tartja előadásait) 1—4: Nápolyt látni és... 5-7: Eltelt egy nap NAGYKÖRÖS I"«: Melody 5-7: Nápolyt látni és . .. GÖDÖLLŐ 1-4: Egy bolond Párizsban* 5-7: Farkasvér SZENTENDRE 1-2: Kétéltű ember 3-4: A fekete város I—II. 5-7: Egy bolond Párizsban* ABONY 1-2: A csendőr nyugdíjba megy 3- 4: Viszontlátásra a pokolban 5—6: Idő a magánéletre BUDAKESZI (a filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 4- 5: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek* BUDAÖRS 1-2: Heintje 3-4: Petőfi ’73 5- 7: Fiatalok / MONOR 1-2: Viszontlátásra a pokolban 3-4: Idő a magánéletre 5-6: A korona gyöngye NAGYKÁTA 1-4: Sacco és Vanzetti 5-7: Lövés a lángokból VECSÉS 1-2: Petőfi ’73 3-4: Valter Szarajevót védi 5-7: A fekete város I—II. *Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT Sikeres tárlat Dabason Az újra felfedezett Nagy Palánkok P. P.
