Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

1973. JANUAR 30 KEDD PEST MEGYEI ^Jűvlap Megállapodás Magyar—jugoszláv betegbiztosítási tárgyalások A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága, valamint Jugoszlávia Öregségi-Rok­kantsági és Betegségbiztosí­tási Közösségei Szövetségé­nek képviselői Budapesten tárgyalásokat folytatta^ a magyar—jugoszláv társada­lombiztosítási egyezmény vég­rehajtásáról. Megállapodtak a két ország dolgozóit érintő egyes beteg- ellátási és nyugdíjkérdések­ben és együttműködésük to­vábbfejlesztésében. Tájékoz­tatták egymást a két ország társadalombiztosítási helyze­téről, a legutóbbi években el­ért fejlődésről. /Többet fogyaszt Még mindig: a Tenkes kapitánya... Változatlanul népszerű a Tenkes kapitánya. Ezt jelez­ték az elektromos energiahá­lózat országos teherelosztó központjának műszerei. Va­sárnap délelőtt ugyanis a Tenkes kapitányának éppen aktuális folytatása közvetíté­sekor országosan 120 mega­watt villamos energiával töb­bet fogyasztottak a háztartá­sok, mint e műsor előtti idő­ben. Számítanak — számíthatnak is a lakosságra Négyen Szigetszentmárton mindennapjairól A járási hivatal megállapí­tása szerint a ráckevei járás egyik legaktívabb tanácsa a szigetszentmártoni. Tomano Józseftől, a Ha­zafias Népfront községi elnö­kétől kérdezem, hogy a közel­gő tanácsválasztások befolyá­solják-e a község közéletét? Csak egy funkció — Decemberben a népfront­bizottság tagjai egyenként fel­keresték a községi tanácstago­kat. Tizenhét tanácstaggal be­szélgettek. Miről? Hogyan tud­tak megfelelni megbízatásuk­nak? Igényelték-e munkájuk­hoz a község vezetőinek segít­ségét és fordítva. Bebizonyoso­dott, hogy elsősorban azok a tanácstagok tudnak eredmé­nyesen dolgozni, akik csak egy társadalmi, közéleti funkciót töltenek be. Az is nyilvánvaló­vá vált, hogy kevés az itthon dolgozó és a közéletben is ak­tív fiatal. Szívesen említem példaként a decemberi falu­gyűlést, amelyen a másfél ezer lakosú községből több mint kétszázan jelentek meg. Itt na­pirendre került minden közös eredményünk, gondunk ... Öt hónap alatt — vízmű Pásztor Jenő tanácselnök: — Legnagyobb eredmé­nyünk — mondotta —, hogy öt hónap alatt mintegy 12 mil­liós költséggel, jóval a határ­idő előtt megépült a község belterületén a vízmű. A kör­Ismét bútorvásár! tlöviai 0/ MI \ /*// Szépséghibás, szállítás közben megsétüU hazai gyártmányú és importált bútorok: lakószobák, kiegészítő apróbútorok, ülőbútorok, kárpitozott ülőgarnitúrák 10-50 %-os árengedménnyel kaphatók A SZOVARU TELEPÉN OTP-ügyintézés a helyszínen • Boyszolgálat Nyitva február 1-től, 9 és 17 óra között, szombaton is. Budapest XIII., Dózsa György út 120. (a Vágány utcával szemben). zeti ÁFÉSZ segítségével el­kezdtük az új ÁBC-áruház építését, melyet a nyáron már át szeretnénk adni a vásár­lóknak. A Vasút utcai parcel­lázás során eddig harmincnégy telekhez jutottak hozzá az új tulajdonosok. Jogos igények Beszélgetésünk részvevője, Kátai József községi párttitikár is. — A falugyűlésen tizenki­lencen szólaltak fel, s az ered­mények tudomásulvétele, el­ismerése mellett, szóvá tették a gondokat is. Jogos kifogás például az áramingadozás. Jellemző, hogy este 6 és 10 óra között a feszültség nem haladja meg a 150—160 voltot. Többen sürgették a vízbeköté­sek ütemének meggyorsítását. Feltétlenül és sürgősen járdá­kat kell építeni ott is, ahol eddig a vízmű építése miatt ez elmaradt. Rendkívül fontos lenne az 5001. számú Csepel- szigeti gerincút megépítése. Sürgős feladat az óvoda kor­szerűsítése, bővítése is. Igaz, hogy az 1972—73-as tanévben kedvezően bíráltunk el min­den jogos felvételi kérelmet, de sok szülő — ismerve a gon­dokat —, be sem adta a kérel­met. Gond valóban van, a negyvennyolc engedélyezett helyre ötvenhét kisgyermeket vettünk fel. Többen felhívták a község vezetőinek figyelmét, hogy az autóbuszok menetide­je, érkezése-indulása rend- szertelen. Többen emlegették a fiatalok gondjait. — Sajnos — folytatja —, í KISZ-szervezet nálunk éppen­csak hogy van. A községben mintegy kétszáz KlSZ-korosz- tályú fiatal lakik, s közülük mindössze tizenöt dolgozik helyben. A többiek a szom­szédos községek, a főváros munkahelyein, iskoláiban dol­goznak, tanulnak, s többségük ott tagja az ifjúsági szerve­zetnek. Pedig itthon is nagy szükség lenne rájuk. Itt jegy­zem meg, hogy a népfrontbi­zottság huszonegy tagja közül hat huszonéves, ami viszont jó arány. Törődtünk eddig is a fiatalokkal, de a jövőben még többet kell segíteni . nekik. Három fiatal pedagógus ka­pott lakáskölcsönt, s a tanács telket biztosított nekik. Fiata­lok az új telektulajdonosok is, a 34-ből 28 harminc éven aluli. A tennivalókat a tanácsel­nök így summázza: — A mi hatáskörünkbe tar­tozó kívánságokat, javaslato­kat igyekszünk minél előbb teljesíteni. Számíthatunk a la­kosság társadalmi segítségére, már sokszor bebizonyosodott. Közbenjárunk azokban az Az Egyesült Izzó TV-Képcső és Alkatrészgyára felvételre keres NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT 2 és 3 műszakos munkára; férfi forgácsoló­szakmunkásokat es betanított munkásokat. Jelentkezés a telveteli irodán: Vác, Honvéd u. 21­23. ügyekben is, amelyek nem tar­toznak a mi hatáskörünkbe. Csak ésszerűen * A község legfiatalabb ta­nácstagja, Horváth Franciska, aki a végrehajtó bizottság tag­ja is: — Gyakran kellett például megmagyaráznom, hogy a Ráckevei úton azért nem épült meg mindmáig a járda, mert a vízvezeték építése előtt az ésszerűtlen lett volna. Engem tizenkilenc éves koromban választottak tanácstagnak. Először szavaztak rám, és elő­ször szavaztam én is. Megval lom, féltem attól, hogy nem tudom ellátni a feladatomat úgy, ahogy várják. Az elmúlt két évben választóim gyakran felkerestek, sokan otthon, a fogadóórákon. Talán a legtöb­ben óvodaügyben kérték a közbenjárásomat. Volt egy rö­vid időszak, mikor viszonylag kevesebb figyelmet tudtam fordítani a közügyekre. Egy­szerre tanultam és dolgoztam. Érettségi után a gyógyszertár­ban kaptam állást, s megsze­reztem az asszisztensi képe­sítést. Most értékeljük a két év munkáját. Ma már egy-két tapasztalattal gazdagabb va­gyok. Szabó Éva SÚLYOS VADKAR Nyulak negyedmilliós dinnyelakomáia Kopogtatni kell a dinnyét, mert kongása hangerősségéből tudható meg édességének foka. Am ennél is csalhatatlanabb jel, ha nyúlrágás található raj­ta, mivel hogy a nyúl még a héját is csak az érett, édes dinnyének kóstolja meg. Ám ebből származik a dinnyék vadkára. Kakucson azt mondják, hogy még sohasem hallot­tak nyúl által okozott olyan hatalmas kárról a dinnyésben, mint amekkora á Lenin Tsz-t a múlt nyáron érte. Régebben a község északi határában volt a diny- nyése, de arrafelé vadásztár­saság bérli a területet, és a puskáik szorgalmasan ritkít­ják a nyulakat. Tavaly tavasszal viszont a Stégler-tanya környékén He- ves'megyéből a tsz-hez szerző­dött 3 csányi család készített fészket a palánta alá, kerek 40 katasztrális holdon. Itt vi­szont köröskörül tilos a vadá­szás nyúlra, meg fácánra, mert a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Pest megyei In­tézőbizottsága itt tenyészt any- nyi nyulat, hogy évente a 6—700 hektáros területen 5— 600 tapsifülest is befog hálóval. Fácánokat is nevel bőségesen, azokat szintén elevenen viszi aztán külföldre. Egyébként ta­valyelőtt pedig a fácánok okoztak különös vadkárt a tsz-nek. Amikor azután múlt nyáron a dinnye érni kezdett, és észrevették, hogy a nyulak dandárjai megszállják, ismét előszedték azt a szert, amivel a fácánok ellen védekeztek. Ám a három dinnyés házaspár és a tsz két csősze hiába hesse- gette őket. Ezt már nem hagyhatta szó nélkül a tsz ve­zetősége. A községi tanácshoz for­dult kárigényével. A tanács pedig a járási hi­vataltól kért kárbecslő szak­embert, aki tüzetes szemle alapján kiszámította, hogy 218 ezer forint értékű dinnyét ettek meg a nyulak. A MÁV ŐSZ megyei Intézőbizott­ságát ennyi kár megtérítésére kötelezte a tanács. Végül is megegyezés alánján a bizottság 137 600 forintot kifizetett. Sz. E. Karambol JEGYZET Beszélik9 hogy... nagy a rongyrázás Nyakig vagyunk a farsang­ban, vagy hogy pontosabb le­gyen, akadnak olyanok is, akik torkig vannak vele. Utóbbia­kat azonban ne úgy tessék ér­teni, hogy az illetők bálról bálra járva, megosömörlöttek volna a szüntelen mulatozás­tól. Nem hiszem, hogy ez volna az általános. Igaz, sokan és sokat beszélnek mostanában a farsangról, a báli szezonról, de nemcsak azok, akik sze­mélyesen is megjelennek az Intercontinentálban vagy más reprezentatív helyen rendezett fényes esteken. Fogalmam sincs, hogy az idén vízkereszt­től hamvazószerdáig hány bált rendeznek, csak az újságokból és hallomásból tudom, hogy lesz svábbál, medikusbál, jo­gászbál, újságíróbál, vendég­lősök bálja, cigány bál, az autó­sok bálja. Mondjuk húsz nagy, országos bál, a különböző he­lyi mulatságokat nem számít­va. Mennyien mehetnek el ezekre a híres és hagyomá­nyos bálokra. Talán húszez­ren? Tegyük fel, hogy többen. De ez még mindig csak a la­kosság kis töredéke. Akkor pedig miért válik közüggyé a farsang, a bálozás? Mert köz­ügynek kell hinnem, hiszen annyit beszélnek róla. A kutya alighanem ott van elásva, hogy itt is a pénz, he­lyesebben a pénznek tulajdo­nított helyzet adja az egyéb­ként jelentéktelen témához a töltést. Hol hevesebben, hol csöndesebben, de olyan néze­tek kapnak hangot, hogy far­sang idején lehet leginkább megfigyelni egy szűkebb ré­teg dühítő rongyrázását. Hogy a nőorvos felesége a báli sze­zonra öt ruhakölteményt csi­náltatott magának a belvárosi szalonban, „ó” ötezerért. Ar­ról is hallottam, hogy az ék­szerüzleteket ezekben a na­pokban valósággal megrohan­ják, úgy viszik a sok tízezer forintos karkötőt, nyakláncot, gyűrűt, mintha ingyen adnák. Tényleg ilyen méreteket öl­tene nálunk a rongyrázás? Biztos vagyok benne, hogy nem minden szóbeszéd fedi a valóságot, a farsangi eszeve­szett költekezés valószínűleg nem olyan arányú, mint amek­korában továbbadják. De ak­kor is érdemes elgondolkozni rajta, mert mindenképpen tor­zulás a mi társadalmunkban az, ha bármilyen foglalkozású emberek körében divatos élet­formává válik az úrhatnám- ság, a versengés abban, hogy ki él fényűzőbben, ki költ töb­bet luxusholmikra. Vagy hogy a témánál maradjunk: ki hány bálon, miben jelenik meg, és mit költ Az ilyen életforma joggal háborítja fel azokat, akik esetleg mindennapos megélhetési gondokkal küsz­ködnek, a tisztességes munká­val szerzett pénzt szigorúan be kell osztaniuk. Vannak, akik azt mondják, hogy legyünk tárgyilagosak, legalábbis próbáljunk azok lenni, hiszen ha valaki sok pénzt keres, akkor nyilvánva­lóan el is kell költenie. Nos, tagadhatatlan, hogy ebben is van valami. A megoldást én sem abban látom, hogy ke­ressen mindenki egyenlően, ez legalább annyira gazdaságta­lan és társadalmilag káros volna, mint a kirívóan nagy jövedelemkülönbségek, hiszen az emberek munkájának kö­zösségi haszna nem egyforma. Az alapkérdés mégis az: mi­képpen juthatnak egyesek rendszeresen mesebeli jövede­lemhez, hogyan kerülnek ab­ba a helyzetbe, hogy nem tud­nak mit kezdeni a pénzük­kel? A nyilvánvalóan tisztesség­telenül szerzett pénzek ügye a rendőrségre és a bíróságra tartozik. Vannak azonban mammutjövedelmek, amelyek­nek keletkezésében nem tör­vénybe ütköző manipulációk játszanak közre, hanem az adott gazdasági lehetőségek mértéktelen és kíméletlen ki­használása, az ügyeskedés, a végzett munkával és a társa­dalmi hasznossággal arány­ban egyáltalán nem álló pénz­szerzés. De eddig sajnos még­sem sikerült megbízhatóan el­zárni azokat a pénzszerzési csatornákat, amelyek újra­szülik az úrhatnámságot, a hi­valkodó költekezést, a rongy­rázást. Pedig ezeket el kell zárni, ha fokozatosan és kö­rültekintően is, de erélyesen. Nemcsak, és talán nem is elsősorban azért, mert a rongy­rázás joggal kelt visszatetszést és alkalmat ad a szóbeszédek­re. Hanem mert ez merőben idegen a mi társadalmunk lé­nyegétől. Ne kerteljünk: igaz­ságtalan. Az igazságtalanságot pedig mihamarabb orvosolni kell. Arkus József NAGYKATA ES VIDÉKÉ ÁFÉSZ KÁTAI ÁRUHÁZA ■* r á.x y V. ■ s' .• 'r- ’■ •• . *■ . v , ' Vii-í r ' ,-y*4 '• ,1 b;-’, . -. * '' • - a ■ ■ •* ** ^ ft’*** * ,'vVjí^ ^ v ^t \ t * y. * 30-40% KAL OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT TÉLI RUHÁZATI CIKKEKET \ t A » . # 4 I Most érdemes felkeresni ^V\^A(WVA<W\A^VWWWWWWWWV<WVWVV a Bacsó Béla u. 49. szám alatti bútor-bemutatótermet: A BUBIV TEBMÉKEIBŐl színes és matt furnérral készült BÖBE és BARBARA lakószobák, valamint BAJKÁL és MAYA lakószobák és GYEBMEKBVT0B0K KAPHATÓK € Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents