Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

1913. JANUÁR 21., SZOMBAT M*C> tap Vaskos Visszaélések az Üllői ÁFÉSZ-nél CSALÁD ÉS ISKOLA Apu, mitől szól a telefon? A Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság két évvel ezelőtt — bejelentés nyomán — vizs­gálatot indított az Üllő és Vi­déke Körzeti ÁFÉSZ-nél. AJ eg állapították, hogy a fo­gyasztási szövetkezetben meg­sértik a bizonylati fegyelmet. Fegyelmi felelősségrevonást javasoltak, majd felhívták a vezetők figyelmét arra, hogy a szövetkezet intézkedései legye­nek összhangban az állami szabályozásokkal. Massza Sán­dor, az ÁFÉSZ igazgatósági el­nöke erre úgy reagált, hogy levélben kérte a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot: közölje a bejelentő nevét, hogy az illetékes bíróságtól fe- lelősségrevonását kérhesse, mert — idézünk a levélből — „nem az esetleg előforduló hi­báinkat, hanem személyemet támadja”. Kérését természete­sen nem teljesítették. Előnytelen szerződés A közelmúltban ismét beje­lentés érkezett különböző szer­vekhez: az Üllőd ÁFÉSZ-nél tapasztalható laza ellenőrzésre, pazarló gazdálkodásra hívják fel a figyelmet. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — a bejelentések sokrétűségére tekintettel — szakvizsgáló cso­portot alakított a visszásságok feltárására. A fogyasztási szövetkezet két év alatt egymillió 700 ezer forintot fordított kereskedelmi és vendéglátóipari egységek lé­tesítésére. Ez az összeg azon­ban annyira megterhelte a fejlesztési alapjukat, hogy a megkezdett beruházásokat nem tudták befejezni. A szövetke­zet vezetői ugyanis magánsze­mélyekkel állapodtak meg vendéglők, eszpresszók létesí­tésére és jelentős összegeket előlegeztek erre a célra. 1970- ben például szerződést kötöt­tek Frühwirt Lászlóval, akinek 93 ezer forint előleget adtak, hogy házát alakítsa át vendég­lővé. Az üzemeltetésről olyan előnytelen megállapodást kö­tött a szövetkezet Frühwirt Lászlóval, aminek' „eredmé­nyeként” az üzlet fél év alatt mindössze hatezer forint nye­reséget hozott — a szövetke­zetnek. Ráfizetés — pluszfizetés Kárpáti Pál és Zempléni Jó­zsef közösen építkeztek Vecsé- sen. A ház földszintjén — úgy tervezték — eszpresszót nyit­nak, az emeleti részén pedig lakások lesznek. Az ÁFÉSZ megállapodott az építkezőkkel az eszpresszó bérbevételére. Ezután a szövetkezet építőbri­gádja csaknem 300 ezer forint értékű munkát végzett az épü­leten. A tulajdonosok az eme­leti lakásokba már beköltöztek, az eszpresszó viszont ma sem üzemel, mert befejezésére sem a fogyasztási szövetkezetnek, sem a bérbe adónak nincs pén­ze. Az ÁFÉSZ azt a helyiséget, amelyre — a bérleti díjakkal együtt — csaknem 600 ezer fo­rintot költött, most magtárként hasznosítja. Hogy mentsék a helyzetet, tárgyaltak az ingat­lan megvásárlásáról. Ebben az esetben — figyelembe véve az eddigi költségeket — a szövet­kezetét csaknem 400 ezer forint kár érné. Nagy Józseffel a szövetkezet vezetői abban állapodtak meg, hogy bérbe veszik, a főváros III. kerületében, a Máramaros utca 62. szám alatt levő ház helyisé­geit vendéglő céljára. Az ÁFÉSZ Nagy Józsefnek évi 80 ezer forint bérleti díjat fi­zetett, ezenkívül anyagbeszer­zőként alkalmazta 2500 forin­tos alapfizetéssel, 1600 forint gépkocsiátalánnyal és havi 1000 forint jutalékkal. (Ez évi 141 200 forint!) A vendéglő 1972 első félévében 57 ezer fo­rint veszteséget mutatott ki. „Forgácsol" a gépírónő A népi ellenőrök megvizsgál­ták az ÁFÉSZ ipari tevékeny­ségét is, amelynél szintén sú­lyos szabálytalanságokat talál­tak. Az ipari részlegekben a különféle munkákat magáno­soktól aránytalanul magas bérleti díj ellenében kölcsön vett gépeken végzik. Kovács Mihály vecsési lakosnak pél­dául 1971-ben 180 ezer forint bérleti díjat fizettek, emellett részlegvezetőként is alkalmaz­ták. Másokkal olyan megálla­podást kötöttek, hogy saját lakásukon, saját gépeikkel, szerszámaikkal forgácsoló- és filmnyomó munkát végeznek. Ezért helyiség- és géphaszná­lati bért, fogyóeszköz-haszná­lati díjat és munkabért fize­tett az ÁFÉSZ. A munkabé­reknél is találkozhatunk visz- szaélésekkel. Papp Klára pél­dául gépírónő szakképzettségű, mégis szorítópadon végzett forgácsolásért kapta a fizeté­sét. Klauber Tivadarné pedig szakképzetlen dolgozó, de fröccsöntő szerszám készíté­séért kapott bért. Az ÁFÉSZ vágóhídjának és húsüzemének elszámolási rend­je kifejezetten „kínálja” a tár­sadalmi tulajdonnal való visz- szaélést. A szövetkezet Ceglé­den, Utasy Mihály és felesége tulajdonában levő épületben húsfeldolgozó üzemet létesí­tett. Erre saját beruházásból 400 ezer forintot költött. Utas- sy Mihályt az üzem vezetője­ként, feleségét adminisztrátor­ként alkalmazták. Az üzem rá­fizetéses volt, kapacitásának mindössze 27 százalékát hasz­nálták ki, ráadásul indokolat­lanul magas kitermelési vesz­teséggel dolgoztak. Hogy miért, ezt soha senki nem vizsgálta. Állásban a családtagok A pazarló gazdálkodás, a szövetkezeti tulajdon hűtlen kezelése mellett tovább lehet­ne sorolni a szabálytalan bér­leti megállapodásokat. Massza Sándor igazgatósági elnök bér­be vette dr. Sivó János rész­legvezető budapesti lakásának hallját, havi 590 forintért. Dr. Sivó Jánosnét 3500 forintos fi­zetéssel plusz 50 százalék pré­miummal irodavezetőként al­kalmazta. Az érdemi munka­végzést bizonyítani nem tud­ták. Az ÁFÉSZ igazgatósági el­nöke bérbe vette édesapjának, idős Massza Sándornak a la­kóházát, ott vegyesboltot léte­sített, ahol kizárólag családtag­jai dolgoztak, mint alkalma­zottak. Az ÁFÉSZ szerződést kötött az elnök feleségével, Massza Sándornéval, 28 000 ki­logramm műtrágya bértárolá­sára, s annak értékesítésére. A családtagok alkalmazása, a szerződéskötés összeférhetet­len az igazgatósági elnök be­osztásával. Egyszerűbb volt, ha kilép... A vizsgálat során egyértel­műen megállapították: a szö­vetkezet könyvelési bizonyla­tai nem felelnek meg az elő­írásoknak. A bizonylatokat a főkönyvelő sok esetben nem írta alá, de a legtöbbször hiányzik az ellenőrzést végző dolgozó aláírása is. A szövet­kezetben egyébként egymást váltották a főkönyvelők, a jog­tanácsosok. Ha ugyanis valaki valamilyen visszásságra hívta fel a figyelmet, az elnök előbb- utóbb olyan körülményeket te­remtett a számára, hogy ta­nácsosabbnak látta, ha kilép. Massza Sándor ugyanis igen hatásosan érvelt „kapcsolatai­val”. Így gyarapodhatott az a lista — jogtalan haszonszer­zés, hivatali hatalommal való visszaélés, pazarló gazdálko­dás, tiltott hitelnyújtás, társa­dalmi tulajdon hűtlen kezelé­se, a pénzgazdálkodás rend­jének megsértése, adócsalás, árdrágítás —, amelynek alap­ján Massza Sándor és társai ellen a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke a Belügy­minisztérium Országos Rend­őr-főkapitányság vizsgálati osz­tályán büntető feljelentést tett. Soós Ibolya Árvédelem Az elmúlt évek nagy árvi­zei igazolták, hogy az átázott gátak erősítését, a szivárgás megakadályozását jól szolgál­ják az úgynevezett pátrialeme­zek. Az Országos Vízügyi Hi­vatal árvíz- és belvízvédelmi központi szervezete most a víz­záró szádlemezek új típusát dolgozta ki. A lemezek az ed­digieknél szélesebbek és hosz- szabbak. Ezekből a veszélyez­tetett folyószakaszon ezért ke­vesebbet kell leverni, és a le­mezfai az árvédelmi töltések szivárgását az eddiginél is na­gyobb mértékben csökkenti. Még tavaly márciusban be­számoltunk az ácsai Űj Ba­rázda Tsz és a Rákóczi Szak- szövetkezet között létrejött egyszerű gazdasági együttmű­ködésről. A szakszövetkezet közös művelésű földjét már 1972-ben a termelőszövetkezet munkálta meg. Megelőzni a bajt A Rákóczi ezt a területet természetesen addig is minden erejével igyekezett hasznosíta­ni, csakhogy munkaerőben tú­lontúl szűkölködött. Volt ugyan csaknem 600 tagja, de nagyon kevesen vettek részt a közös munkában, magas életkora kö­vetkeztében. Hogy a szakszö­vetkezeti tagok egyre több földje marad parlagon, az a terméskiesés miatt nemcsak a nemzetgazdaság kárát jelen­tette volna, hanem a jövedelem elmaradása a sorra munkakép­telenné váló öreg tagok nyo­morát is. Ezt meg kellett előz­ni! A megoldás kézenfekvő volt. Itt a termelőszövetkezet, az Űj Barázda, Ócsán. Egyesüljön a két közös gazdaság! Csak­hogy az egyesülés anyagi alap­jai hiányoztak. Ezen főként két tényező se­gített. A hibrid baromfi tavaly 20 millió forintot eredménye­zett, ez volt az egyik. A má­sik a Rákóczitól átvett 2900 A íeliöltödés: Harmincöt év - 59 milliméter A Balaton szervesanyag-ter- meléséről, főleg a biológiai eredetű üledékekről eddig ke­vés adat állt a kutatók ren­delkezésére. A szükséges is­meretanyag megszerzésére be­ható munkát kezdett a tihanyi Biológiai Kutató Intézet hidro­biológiái osztálya és felvette a kapcsolatot az NSZK-beli heidelbergi egyetemmel. A ta­pasztalatcsere kiterjed a hei­delbergi egyetem szediment- kutató laboratóriuma által a Boden-tavon folytatott vizs­gálatokra is. Egyéb tudományos megfi­gyelések mellett sikerült vég­legesen tisztázni az utóbbi évek különböző vizsgálatainál megállapított eltérő adatokat. A legújabb vizsgálatok szerint a Balaton feltöltődése 35 év alatt 59 milliméter, s az egyes területeken eltérő az üledék­lerakódás. A vizsgálatok fényt derítettek arra is, hogy a tó közepének mélységi tengelye és az északi part között na­gyobb arányú az üledékképző­dés, a feliszapolódás üteme az utóbbi években fokozatosan növekszik. Ismét a jégen A Balaton jégpáncélja az erős fagy hatására, ismét meg­erősödött, és újból ezreknek kínál szórakozási, sportolási lehetőséget. A fagy elűzte a hosszú ideje uralkodó ködös, párás időjárást, és a verőfény ismét tömegeket csalogat a tó jégmezejére. hold közös terület és a szak- szövetkezetből átlépett tagok által behozott 800 hold volt. Természetes, hogy 4800 hold gazdasági eredménye jóval több 1100 holdénál. Nemcsak képletesen A tsz szénája így nemcsak képletesen jött rendbe. Szálas takarmányra különben is nagy szüksége van, mert az állatte­nyésztés szinte fő profilja. Ezért is vetett sok takarmányt, így 250 holdon tritikálét ta­valy, és nemcsak a hibrid tyú­kok — a hibrid növény is jól fizetett. Holdanként 11 mázsát hozott, néggyel többet, mint a rozs, amit ebben az évben már nem is termelnek. Csök­kentik egyébként is a gabona vetésterületét a kukorica ja­vára, mert egyre több takar­mányra van szükség. Sáry József két esztendeje elnöke az Űj Barázdának, és tíz évnél régebben került a já­rásba. 1971-ben az Űj Barázdá­ban főmezőgazdász lett. Ami­kor elődje meghalt, egyhangú­lag elnökké választották. Nem titkolja, elégedett a tavalyi gazdasági év eredményével, de inkább a jövőről beszél. Hogy esztendőre a jól fizető fóliás kertészet mostani 35 sátrát megnövelik. Ebben az évben azonban sok másra kell a pénz, többek között az állattenyész­tés fejlesztésére elsősorban a tehenészetre. Aztán a 150 hol­das. egyelőre a ráfordított költséget sem visszafizető sző­ALIGHOGY MEGTANUL BESZÉLNI a gyermek, máris kérdez. Minden érdekli. Mi­ből van? Mitől mozog? Miért van? Nagyon fontos dolog, hogy komolyan vegyük az elhangzó kérdéseket és a valóságnak megfelelően, őszintén feleljünk a gyermeknek. Tudom, nagyon sok türelem kell hozzá, de megéri. Nagyon súlyos hiba lenne, ha egyszerűen elhallgattatnánk a kis érdeklődőt: „Most nem érek rá!”, „Te, ehhez még buta vagy!”, esetleg egyszerűen: „Hagyj nekem bókét!” lein- téssel. A sok ki nem mondott kérdéssel magába fordulna a gyermek, elhúzódna csalódot­tan, a saját fantáziájára ma­radna a megoldások keresésé­vel, fejlődésében megállna. Másik hiba lenne, ha hamis, tudományellenes magyaráza­tot adnánk a gyermeknek. Ha a hóesésre azt mondanánk, hogy „az angyalkák dunyhája szakadt ki”, vagy a „Télapó rázza a szakállát”, a menny­dörgésre pedig azt, hogy „kug­liznak az angyalkák”. Gondol­junk csak arra, hogy mi az űr­kutatás korában élünk! Mi­lyen csalódás érné a gyerme­ket, amikor az iskolában meg­tanulja majd a természeti je­lenségek valódi okát, magya­rázatát! Az a gyermek, aki a legki­sebb kortól kezdve megszokta, hogy nyugodtan és bátran kér­dezhet szüleitől, nagyszüleitől, testvéreitől, tapasztalta, hogy szívesen és őszintén felelnek neki, az később sem fog eltá­volodni a családtól, s a puber­táskori „kényes” kérdéseket is a szüleinek teszi majd fel, tő­lük várja a felvilágosítást, ne­lőt is gazdaságossá kell ten­ni. Új tagnak jelentkeznek Szóba kerülnek a melléküze­mek is. Az egyikben műanyag- termékek csomagolásával fog­lalkozik 200 asszony. Aki kö­zülük tagja a tsz-nek, az, per­sze, amikor kell, a mezőgaz­daságban dolgozik. Többségük nem tag, de foglalkoztatásuk­kal is az ócsai szociális gon­dok megoldásából veszi ki ré­szét az Űj Barázda. — Hiszen — mondja az el­nök — a szakszövetkezettel va­ló együttműködésünk egyik fő célja is a helybeli szociális helyzet könnyítése: megélhe­tést biztosítani száz meg száz, egész életét nehéz munkában eltöltött öreg embernek. A szakszövetkezetből átlé­pett idős tagjainak a tsz 140 forinttal megtetézi havonta öregségi járadékát. Ezenfelül egy évre 4500 forint háztáji földváltságot és termésr.etesen a behozott földjük járadékát is megkapják. Továbbá, hogy házuk tájáról s.e a hízó, se az aprójószág ne hiányozzék, két mázsa árpát és két mázsa csö­ves kukoricát is, aztán öt má­zsa tűzifát juttat fűtésre, fő­zésre a tsz mindegyiknek. Hatvan felvételi kérelem fe­lett kell dönteni február köze­pén a zárszámadó közgyűlés­nek. A jelentkezők között van javakorabeli, de egészen fiatal is, ahogy a tsz tagjai között is. Az Űj Barázda önálló KISZ- szervezetében harmincketten vannak, csaknem felerészük tag. a többi alkalmazott. 1972-ben az Űj Barázda tag­jainak száma az új belépőkkel már 238 volt, közülük 106 a nyugdíjas, vagv járadékos. — Egy-két éven belül — mondja Sáry József tsz-elnök — megszűnik a tsz és a szak- szövetkezet ezvszerű gazdasá­gi egvöttműködése. mert amint megtó’-enttjük horré az anyagi I alanot .egyesülünk. Ezt, kíván- | iák a tagok de az általános I gazdasági érdek is ígv követel' meg. I Szokoly Endre kik hisz, nem szorul a bará­tok, barátnők sugdolódzó — nagyon sokszor téves — infor­mációira. FELELJÜNK MINDEN ívLRuLaitL őszintén már a legkisebb kortól — tanácso­lom, és tanácsoltam mindig is a szülőknek. Több szülő meg­kérdezte tőlem, hogyan felel­jen 4—5 éves kisfiának, kis­lányának, aki ilyen kérdése­ket tesz fel: „Apu, mitől szól a telefon?” „Mitől megy a vil­lamos?” Mi van bent a felhő­ben?”, „Mitől esik az eső?” Az ilyen — idő előtti — ér­deklődésre akkor felelünk he­lyesen és őszintén a gyermek­nek, ha megmondjuk, hogy „Ezt te még nem értenéd meg, kisfiam, ezt megmagyarázom majd, ha egy kicsit nagyobb leszel, de erről fogsz majd ta­nulni sok érdekeset az iskolá­ban is.” Az ilyen türelmes, magyarázó felelettel nem hall­gattatjuk el a tudásszomját Előre kedvet csinálunk az is­kolába járáshoz. Mi — első osztályos tanító­nők — azt tapasztaljuk, hogy nagyon döntő szerepe van a gyermek szellemi fejlődésében annak — akár óvodás, akár nem —, hogy mennyire kap helyes, kielégítő válaszokat a „miért”-jeire már a legkisebb kortól kezdve, mennyire tart­ják kötelességüknek a szülők, hogy az egészséges táplálásán, a tisztán tartásán, szép öltöz­tetésén kívül, a szellemi életét is fejlesszék. A GYERMEK IS SZERETI, ha szülei érdeklődnek az ő kis életének eseményei iránt. Kér­dezzük meg, ha az óvodából hazajött: voltak-e sétálni,mer­re jártak, mit láttak, kivel játszott, mit mesélt az óvó néni, meggyógyult-e már a beteg kis pajtása? Nemcsak az óvodába járó gyermekektől van mit kérdez­ni. Otthon is történik a gyer­mekkel számtalan fontos do­log. Ha hazajön édesanya vagy édesapa a munkahelyéről, megkérdezheti: „Mit segítettél ma a nagymamának?” vagy „Mit játszottál a játszótéren?” A szülő is beszéljen gyerme­kének arról, amit egész nap csinál. Az egymás dolgai, éle­te iránti érdeklődés, alapvető a szülő és gyermek kapcsola­tában, enélkül nem is lehet nevelni. Dr. Gergely Károlyné Nemzetközi hangszerkiállítás A TRIAL Tanács körúti be­mutatótermében csütörtökön nemzetközi hanigszerkiáUltás nyílt, amelyen négy szocialis­ta ország és tizenegy nyugati cég vesz részt Sok hagyomá­nyos hangszer, de nagy teret kaptak a modem, elektromos hang- és fényhatású eszközök is. Az iskolai oktatásiban használatos hangszerek között találhatók az alapfokú hang- szeroktatáshoz elektromos gy ermekh angszerek. Számos világhírű hangszergyár ter­mékeit is bemutatják, köztük a japán Yamaha cégét amely a világ 80 országába szállíts nemrég jeilemt meg a magyar piacon is. Az eddigi legna­gyobb hazai hangsaerkiállítá- son természetesen megtalálha­tók a magyar hangsaeripar termékei is. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy korszerű gáz cseretelepünket (Cegléd, Török Ignác u. és Szélmalom Zug u. sarok) FEBRUÁR 1 ÉN MEGNYITJUK A nyitvatartási idő változatlan. Házhoz szállítás. Nefelejcs utcai telepünk üzemeltetését egyidejűleg megszüntetjük. PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Tsz és szakszövetkezet együttműködése Ne maradjon parlagon az ócsai föld

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents