Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
1973 JANTJÄR 5„ PfiNTEK res» M£Gt£l KJCirlap 3 DÁNSZENTMIKLÓSI VÁLTOZÁSOK A tegnapból a mába A SZOT elnökségének fogadása a Népszava jubileumán 3. Gyarapítják, védik a közöst Az anyagi viszonyok változásával a tudat is sokat fejlődött, változott az utóbbi években. A termelőszövetkezetben nagyon sok emberrel beszéltem erről és végül is arra a következtetésre jutottam, hogy a Micsurin tagjai már kezdenek szocialista módon dolgozati, élni és gondolkozni. Mikor hasznos a tanács? Ez mutatkozik meg munkájukban, magatartásukban, egymáshoz való viszonyukban is. Ismeretes, hogy az anyagi változás egymagában nem szül azonnal szocialista tudatot. A Micsurin már több mint másfél évtizedes volt, amikor még mindig sűrűn előfordultak hanyagságok, elég sokan nem jártak rendszeresen munkába, csak a sajátjukkal törődtek, előbbrevalónak tekintették a háztájit. Meet alig fordul elő ilyesmi. Vagyis, ka az anyain lét szocialistává válik, a ludat is átalakul. Ehhez persze nagyon szívás felvilágosító, nevelő munkára van szükség. Nem elég magyarázni, hogy élj szocialista módon, ha a vezetők maguk nem úgy élnek, ha nem tudják biztosítani a jobb, az emberibb körülmé- : nyékét, ahogyan sok-sok évig a Micsurinban is volt „A parasztság bizalmatlanul tekint minden propagandára — írja egyhelyütt Lenin. — S ha általánosságban magyarázzuk meg a termelőszövetkezetek hasznosságát, de ugyanakkor a valóságban nem tudjuk kimutatni azt a gyakorlati hasznot, amelyet a társulások hajtanak neki, akkor nem fogadja meg tanácsainkat.” Bár a Micsurin tagjai a legnehezebb időben is kitartottak a szövetkezeti gondolat mellett, mégiscsak az anyagi helyzetük fokozatos megjavításával lehetett a tudati viszonyokon is változtatni. Iparszerű termelés Sokan mondják, hogy Dán- j ezentmiklóson a nagy gazdasági sikerek mellett a tudati i fejlődés elmaradt, s az emberek gondolkodása nem követi a gyors gazdasági fellendülést, a modem technikát. Ez látszólag így van, de ettől sokkal bonyolultabb a dolog, hiszen a technikai, technológiai fejlődés, a gazdaság gyors növekedése valóban előbb jár, mint a szövetkezeti tagok gondolkodásának változása. Ám a kettő nem választható szét, mert ahogyan megépítették a konzervgyárat, elkezdtek működni a modem gépek, úgy változott az emberek tudata is, megtanultak bánni a gépekkel, s ennek nyomán életmódjuk, gondolkodásuk is változott. Iparszerűen termelnek és munkás módra gondolkodnak. A szüretkor egyik nap megszámoltam: nyolcán mentek a határba dolgozni gépkocsival és 25-en motorkerékpárral. Sokan kerékpáron járnak, de gvalog senki sem ment, mert aki nem ült kerékpárra sem, azt a tsz autóbusza vitte a határba. Ez is az életforma változását mutatja. Ha valaki bekerül a konzervgyárba s ott fehér köpenyt vesz magára, szépen, tisztán öltözködik, az a rendet, a szépet a gyáron kívül is megszereti, szépen, elegánsan, tisztán jár. Tehát így is hat rá az üzem. A „gyáriak” — ahogyan emlegetik a konzervüzem dolgozóit — tanfolyamot hallgatnak, előadásokon vesznek részt, világnézetük, felfogásuk lassan változik, ismereteik bővülnek — észre sem veszik és átalakul a gondolkodásuk. A hűtőházban, a konzervüzemben jól lehet keresni, 2(100 forint felett, de van olyan időszak, amikor a háromezer forint is megvan havonta. Igyekeznek tehát ide bejutni a tsz-tagok, főleg a fiatalok. Mindez nem jelenti azt, mintha a Micsurin tagjai csak anyagiasak, volnának. Igaz, megbecsülik a tsz-t, örülnek a jó keresetnek, a jó jövedelemnek, de az is igaz, hogy nem tudnák életüket már másképp elképzelni, miint tsz-tagként. Ezt bizonyítja, hogy sok fiatal a faluban marad, belép a tsz- be és helyben alapít családot. Az emberek gondolkodásának változását bizonyítja az is, hogy ma már a tsz-tagok nemcsak gyarapítják, hanem védik is a tsz vagyonát. Ha valamelyik traktoros véletlenül kint hagyja a földeken a munkagépeket vagy hanyagul dolgozik, akkor ezt a 6zövetA Kórusok Országos Tanácsának Pest megyei szervezete a Pest megyei tanács művelődési osztályával közösen tegnap délelőtt a Csepel Autógyár művelődési házában tartotta szokásos évi elnökségi ülését. Hargitai Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, a KÓTA megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében szólt a kórusmozgalom Pest megyei helyzetéről, eredményeiről. Az elmúlt év tevékenységét és a iövő évi terveket Kovács Lajos vezető szakfelügyelő, a KÖTA megyei titkára ismertette. A legjelentősebb esemény kétévenként a kórusok minősítése. 1972-ben volt az V. országos minősítés, amelyen Pest megye 19 énekkara nyert minősítést. Míg az első minősitőn, 1964- ben, mindössze hat énekkar vett részt, a jelenleg minősített 19 énekkar a megyében működő kórusok mintegy kétharmad részét jelenti, s ez a szám országos viszonylatban is kiemelkedő. A minősített kórusok legjobbjai a fesztiválkórussá előlépett Vác városi KlSZ-korus és a Vox Humana, az aranykoszorús és arany- diplomás szentendrei városi kamarakórus és a Csepel Autógyár művelődési házának férfikara, valamint az aranykoszorús nagymarosi férfikar és az ócsai leánykar. De az ezüst és bronz koszorút nyert kórusok rangja is jelentős; ezek az énekkarok is eredményesen teljesítik a kórusmozgalom céljait, az igényes zenekultúra terjesztését összekötve az együttes zenélés közösségi élményével • A megye énekkarai köziül kezet tagjai nem hagyják szó nélkül. Minden az övék Tudják, hogy az egész tagság munkájától függ a közösség jövedelme, benne a saját boldogulásuk is. A tsz-ben pedig sokáig nem tudtak különbséget tenni a miénk és az enyém között. Jákfalvi József tsz-tag, az ellenőrzési bizottság elnöke erről a következőket mondotta; „Az ötvenes években kocsiszámra hordták az emberek a szövetkezet almáját, a takarmányt, a szénát. Még a környező falvakból is jöttek. Ma már nem történik ilyesmi, a tagok érzik: a közösségé minden, s ha széthordanák, akkor ők rövidülnének meg, mert csakis erős, gazdag tsz fizetőképes, óvni. kell tehát a közösség vagyonát.” Ez is a gondolkodás változását mutatja. Gáli Sándor Következik: 4. Törődés az emberekkel külföldi sikerekkel büszkélkedhet a Vox Humana és a Váci városi KISZ- kórus: Ausztriában és Franciaországban szerepeltek. A szentendrei városi kamarakórus részt- vett Szolnokon a családi és társadalmi ünnepségek műsorait ellátó kórusok II. országos fesztiválján. Két jelentős jubileum is volt az elmúlt évben: az isaszegi férfikar fennállásának 50., a gyömrői férfikar pedig fennállásának 70. évfordulóját ünnepelte. Sikerrel zajlott le a nemzetiségi együttesek fesztiválja Szentendrén. A Röpülj páva-körök nagyszabású megyei szemléje Galgahévizen, országos viszonylatban is jelentős elismerést váltott ki, 18 csoport vett részt a szemlén. A kóruskarnagyok továbbképzése Kovács Lajos vezetésével országosan példamutató. A régebbi kedvezőtlen időpont megváltoztatásával sikerült elérni, hogy jelenleg mintegy 40 karnagy vesz részt a négyhetenként ismétlődő összejöveteleken, melyek nemcsak a szakmai továbbképzés szempontjából fontosak, hanem az új művek megismertetésével, a műsorpolitika irányításának lehetőségét is biztosítják. A megyei KÓTA szervezet jelentős mértékben javított több énekkar működésének körülményein: Biatorbágyon a pártház termét jelentős összegű társadalmi munkával próbateremmé alakít jtták át, Da- bason és Ócsán is anyagi támogatással járultak hozzá a kedvezőtlen feltételek felszámolásához. A jövő évi tervek közül kiemelkedik a júniusba« megA SZOT elnöksége csütörtök délután fogadást adott abból az alkalomból, hogy 100 évvel ezelőtt jelent meg a Népszava elődjének, a Munkás Heti Krónikának az első száma. A fogadáson megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Jakab Sándor és Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. Jelen voltak a bolgár, csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK- beli, a román és a szovjet szakszervezeti lapok vezetői és kiadóhivatalinak képviselői. A fogadáson Virizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözölte a jubiláló Népszava jelenlegi és nyugdíjas munkatársait. Kiemelte, hogy a lap mindig akkor teljesítette igazán hivatását, amikor síkra szállt a dolgozók jogos követeléseiért, a társadalmi haladásért. Megemlékezett a régi elvtársakról, harcostársakról, akik az ■elnyomás sötét évtizedeiben nemcsak tudásukat, hanem életüket is a munkásosztály ügyének szentelték. Napjainkban — mondotta — a szocialista társadalom körülményei között is elengedhetetlenül szükséges a sajtó munkatársainak hivatástudata, bátorsága, a munkásosztály ügyének odaadó szolgálata. A tradíciókon túl társadalmi fejlődésünk igényli és sürgeti, hogy a lap még következetesebben szolgálja a szocialista eszme széles körű terjesztését, a szorendezésre kerülő Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivál, melynek megyei döntőjén május 6-án, a Csepel Autógyár művelődési házában mintegy nyolc felnőtt és négy if júmurikás énekkar vesz részt. A szövetkezeti kórusok kettős feladat előtt állnak: az említett munkás- kórus-fesztiválon kívül részt vesznek a szövetkezeti kórusok szolnoki országos fesztiválján is. Május végén lesz a hagyományos Dunakanyar dalostalálkozó, melyen az ország legjobb kórusai szólaltatják meg az új magyar kórusmuzsika alkotásait. Fennállásának 90. évfordulóját fogja ünnepelni a nagykőrösi énekkar. A vecsé- si munkásdalkör karnagya, Valentsik István, nagyszabású Kodály népdalversenyt rendez az iskolai énekkar és más művészeti csoportok bevonásával. A beszámolót követő vitán több javaslat hangzott el a minősítés jelenlegi rendszerének megváltoztatására, mivel az eddigi gyakorlat egves énekkarok számára nem alakult kedvezően. Felmerültek az énektanárok létszámprób- lémái és a szakmunkásképző intézetek zenei nevelésének hiányosságai. A kórusok közötti információs kapcsolatot fogja segíteni a levelező hálózat kiépítése, s a szakmai kapcsolat szempontjából lényeges a kottaanyag cseréjének lehetősége, melynek előmozdítására a Népművelési Propaganda Iroda segítségével központi nyilvántartás készül. K. Á. Adjunk vért Vietnamnak! Az Amerikai Egyesült Államok féktelen agressziója, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának és más lakott településeinek az elmúlt hetekben történt ismételt bombázása minden korábbinál súlyosabb pusztítást és szenvedést okozott a már eddig is sok megpróbáltatást átélt hős vietnami népnek. Nincs és nem is lehet magyarázat arra a népirtásra, amelynek következtében vietnamiak ezrei vesztették életüket és sebesültek meg, amelynek következtében emberi hajlékok, vörös kereszttel megjelölt egészségügyi intézmények, iskolák, templomok estek áldozatul Hanoiban, Haipongban és a VDK más városaiban, falvaiban. A hazánk határaitól távoli, szívünkhöz mégis oly közeli testvéri nép szenvedése és hősi helytállása a magyar nép teljes együttérzését váltotta ki. Eddig is minden lehető módon segítette a vietnami népet a függetlenségének, nemzeti jogainak biztosításáért folytatott igazságos harcában. A Magyar Vöröskereszt és az OBT felhívással fordul bar zánk lakosságához, a régi és az új véradókhoz: adjanak vért vietnami testvéreinknek! Ezzel is járuljanak hozzá a sebesültek, a romok alól kimentett csecsemők, anyák és öregek fel- gyógyulásához, életének megmentéséhez. LEGJOBB A KÉT VÁCI Országosan is kiemelkedő r j ’ A KOTA Pest megyei szervezetének ülése ciálista építőmunka segítését, pártunk X. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kitüntetéseket adott át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Gedeon Pált, a Népszava főszerkesztő-helyettesét, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Király Gézáné, a Népszava Lapkiadó Vállalat terjesztési osztályvezetője és Rajk András, a Népszava főmunkatársa, bronz fokozattal tüntették ki Balogh Zoltánt, a Népszava Lapk'adó Vállalat terjesztési csoportvezetőjét, Brunner György nyugdíjast, aki a Népszava emlékezetes 1941-es karácsonyi számának szedésében is részt vett és Taray Lászlót, a Népszava munkatársát. Többen a Szak- szervezeti munkáért kitüntetésben, szakszervezeti elismerő oklevélben részesültek. Köszöntjük a százéves Népszavát M a a Rákóczi út és Os- vát utca sarkán palotában szerkesztik. Száz esztendővel ezelőtt mosókonyhát béreltek, hogy felállíthassák az első nyomdagépet. Ma az ország legtávolabbi zugába is a posta szállítja a friss hírlapot. Száz esztendővel ezelőtt a párt vezetői is segítettek kinyomtatni, csomagolni, címezni és elszállítani az újságot. A lelkesedés, az eszmébe vetett hit hívta életre a Népszava ősét, a magyar munkásmozgalom első, jelentős hírlapját, a Munkás Heti Krónikát. 1873-tól jelent meg — hetente egyszer Budapesten, magyar nyelven és német nyelven Arbeiter Wochen- Chronik címmel. A párizsi kommün után fellendült magyar munkás- mozgalom vezetői indították útjára a magyar munkásság heti orgánumát. Az I. Intemacionale hágai kongresszusáról hazatért Farkas Károlyt pártalapítási törekvésé bén ■ segítette Ihrlinger Antal, a lap szerkesztője. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, Frankel Leo 1876-tól szerkesztette a Munkás Heti Krónikát. Hétről hétre jelentkezett forradalmi cikkeivel és terjesztette a marxizmus tanait. Erős, szervezett tábort igyekezett gyűjteni a munkássajtó köré. A Népszava első változata 1877-ben, a második változat 1880-ban jelent meg. H arcos sajtó volt születésétől kezdve. 1883- ban Marx Kárólytól hasábjain vett búcsút. 1890-ben üdvözölte május elsejét, a munkásság nemzetközi ünnepét. 1898-tól már hetente kétszer, s egy esztendővel később már hetente háromszor olvashatták mozgósító cikkeit a munkások. Ekkor már Garami Ernő szerkesztette. A Népszava elsősorban a munkásság sajtója volt, de szólott az ’agrárproletáriá- tushoz is,-képviselte az aratók sztrájkharcát, leleplezte a mezőgazdasági cselédek nyomorát, harcolt a szegényparasztság érdekeiért is. Szókimondásáért, elvisé- géért, harcosságáért sokszor kobozta el a hatóság a lapot, akadályozta terjesztését. Ennek ellenére eljutott az üzemekbe és a falvakba egyaránt. 1905. április 1-től naponta nyomták ki a Népszavát. Először nyolcoldalasra tervezték, az események sokasága, az igények növekedése miatt azonban tíz-tizen- két oldalon kellett kinyom- j tatni. Az első világháború kitörésekor a háború elkerülhetetlenségéről írt, a hivatalos álláspontot képviselve, de 1915-től már ismét a munkásság harcos fóruma. Szerepe újra megnőtt és utat mutatott olvasóinak. Az 1918-as őszirózsás forradalomban jelentős erőt képviselt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Magyarországi Szocialista Párt hivatalos reggeli lapja lett. Sík- raszállt a két párt egyesüléséért, a proletárdiktatúráért. • A z első világháború utáni ellenforradalmi korszakban nehéz időt élt át a Népszava is. Weltner Jakab, Mónus Illés, Szakasits Árpád, Somogyi Béla vezetésével harcolt a munkásérdekekért. Voltak azonban olyan évek, amikor a szociáldemokrata párt jobboldali vezetői megalkuvásra késztették a lap szerkesztőit is. A Népszava 1941-es karácsonyi számát azonban a munkásmozgalom történelmi dokumentumaként őrzi, dokumentumként a fasizmus ellen, kiállásként a függetlenségi mozgalom fejlődése mellett. Kállai Gyula, Bajcsy-Zsi- linszky Endre, Szekfü Gyula, Szakasits Árpád, Darvas József és mások szólaltak meg a Népszava hasábjain, tettek tanúbizonyságot a történelmi, társadalmi haladás mellett. A Népszava Conti utcai székhaza adott otthont az Országos Hiúsági Bizottságnak, amely Ságvá- ri Endre vezetésével központja volt a háború ellenes tevékenységnek. 1945 után a Szociáldemokrata Párt lapja lett a Népszava. A proletárdiktatúra győzelme óta a szak- szervezetek lapja, s így szolgálja azóta is a munkásság ügyét. A szocializmus építésének ma is harcos eszköze, a munkásárde- kek nélkülözhetetlen fóruma. A munkásmozgalom évszázados segítője. E gykor a bimbózó munkásmozgalom első sajtóterméke volt. Ma a virágzó munkásmozgalom egyik harcosa. Köszöntjük az évszázados Népszavát. 1 PEVDI PÉLDÁJA Laká sépítéshez A tanácsi vállalatok többsége eddig — néhány kivételtől eltekintve — alig támogatta dolgozói lakásépítését, bár erre a rendelkezések már évek óta lehetőséget adnak, sőt, legutóbb arra is módot teremtettek, hogy a vállalatok fejlesztési alapjuk terhére segítsék az építkezni szándékozókat. A kevés kivétel közé elsősorban a Pesit megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat kívánkozik, hiszen itt a részesedési alapból sem sajnálták az arra rászorulóktól a kamatmentes kölcsönt. Most úgy döntött a vállalat, hogy bár továbbra is a részesedési alapból támogatja a dolgozók lakásépítését, az eddigi ötezer forintos alsó határt 15 ezer forintra, a felsőt pedig a korábbi 20 helyett 50 ezer forintra növeli, s természetesen mint eddig, a kölcsönt kamatmentesen bocsátja a dolgozók rendelkezésére. 4 j t
