Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

1973. JANUAR 26., PÉNTEK Meet K/cirlafi Bevásárlási idő Csömörön Csömör utcáin lépegetünk. Ha az időt nézzük, még nincs késő, de estébe hajlik ez a délután, száz-kétszáz »méteren­ként már sárgán pislákolnak a villanykörték — ennek ellené­re sötét van. Az esti bevásár­lás ideje ez. Tej az udvaron Vezetőm, kísérőm Balogh Istvánná, a helyi tanács keres­kedelmi és mezőgazdasági elő­adója. Márciusban lesz egy éve, hogy itt tölt; be ezt a fon­tos munkakört, előtte 11 évig a XXI. kerületi tanácsnál dolgo­zott. Ahol megszokta a pontos és korrekt munkát. Itt is azt folytatja. És ez általában nem könnyű feladat. Csak jellemzésül egyetlen példát a kezdeti állapotokra: amikor megkövetelte alapvető élelmiszerekből (tej, kenyér) az úgynevezett záró- és nyitó- készletet — amit a rendeletek előírnak —, a boltvezetők fel­dühödtek, (azt hitték, egyéni kedvtelése ez), az udvarára szállíttatták a tejet, mondván: csináljon vele, amit akar, ők nem őrizgetik, s ha neki nem kell, kiöntik az udvarára. Ez volt a hőskor. Ma már a keres­kedelmi rendeletek és szabá­lyok mindinkább érvényre jut­nak Csömörön. Ütünk első állomása a 47. számú élelmiszerbolt. Bőséges áruválaszték — a televíziótól a kenyérig mindén kapható. A poharas tejfel most fogyott el. Az üvegpult tetejét, ahol a tejfelespoharak sorakoztak, most tisztítja az egyik eladó. A vevőket gyorsan kiszolgál­ják, csak a pénztárnál kell sorbaállni. Az élelmiszerek bő­sége mellett is feltűnő a ren­geteg ital — szinte minden mennyiségben és minőségben kapható. Így már érthetőbb a hatalmas összeg: Csömörön ha­vonta egymillió forintért adnak el italt. Még egy utolsó pillan­tás a pult felé, ahol műanyag kosarakban hevernek a fél- és egyliteres tejeszacskók. Dél­után 6 óra van. Tehát még tej is kapható, egy évvel ezelőtt a háziasszonyok délelőtt 10-kor i sem kaptak. A változás kézzel - I fogható. És ami nem mellékes, a tej minősége is jó. Mitől eszpresszó? ségbeeséssel inti le túlbuzgó vendégét: „Maradjál, Misiké”. Misiké korsó sörével visszavo­nul. Hiába, az emberekkel bánni kell tudni. Nem tudott az előző vezető. Gyakran az árokszélről nézte, hogy szere­tett kocsmáját dühöngök rá­molják ki, és jövedelmező itala, a sör, ütemesen, s ami fájdalmasabb, ingyen tűnik el mohó és mihaszna torkokban. Ma már ez a veszély nem fe­nyeget. Az új vezetőt vendégei szeretik, kedvvel melegítik az olajkályhán vacsoráját, s ha jó forró lett, a pult mögé sündö­rögnek vele és békésen szól­nak: „Tessék, Pistike". Egyébként rendben Vége az ellenőrzésnek, befe­jezzük az adminisztrációt, ki­sietünk a kocsmából a jó, friss levegőre. Ma nem kellett sza­bálysértés miatt senkit sem feljelenteni. Egyébként is Csö­mörön az utóbbi időben el­enyésző a kereskedelmi sza­bálysértések száma. Ács Jenő Egymillió dolláros export Újabb transzíormátorállomások Kuwaitnak A Transelektro. Külkereske­delmi Vállalat megbízottja szerződésit kötött a kuwaiti elektromosipari minisztérium­mal 1,1 millió dollár értékű villamos alállomások szállítá­sára. Ezzel a megállapodással tovább bővült a már hagyo­mányos kapcsolat, amelynek első lépéseként 1967—63-ban már 2,8 millió dollár értékben juttattak el a közel-keleti ál­lamba magyar berendezést. Je­lenleg öt transzformátor-alál- lomás üzembe helyezése van folyamatban, és még ebben az évben újabb hat alállomás szerelését kezdik meg. A ma­gyar villamos berendezések száma különben Kuwaitiban arányosan nő az üzembe he­lyezett új olajkutakkal, mert ezekhez a magyar berendezé­sek közvetítésével juttatják el a villamos áramot. Kötetek a Hortobágy néprajzáról A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem nép­rajzi tanszéke évek óta rend­szeresen foglalkozik a Hor­tobágy néprajzi kutatásával. A Magyar Tudományos Aka­démia, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem és a Hajdú- böszörményi Városi Tanács támogatásával jelentették meg Bencsik János két mongráfiá­ját. A szerző az egyikben a Hortobágy északi részének juhászatát, a másikban Haj­dúböszörmény és nagy ki­terjedésű legelőinek állattar­tását dolgozta fel. A Hortobágy néprajzi prob­lémáihoz kapcsolódik Sza­badfalni József munkája az extenzív magyar pásztorko­dásról. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem néprajzi tan­székének új összeállítása rö­videsen nyomdába kerül. Ez válogatott tanulmányokat tar­talmaz a Hortobágy népraj­záról. i JEGYZET Visegrádi bútorszobrászok' A Visegrádi Faipari Szövetkezet 10 százalékkal növeli termelését az idén, a tervek szerint 2 millió forint értékű bú­tort exportál. A szövetkezet több mint 100-féle terméket gyárt, s még a legkülönösebb egyéni megrendeléseket is vállalják. Képünkön: munkában a bútorok szobrászai. Gábor Viktor felvétele A Száguldó erődöktől a Hajszáig A Zrínyi Kiadó újdonságai Változatos témájú írásmű­veikkel lép az olvasó elé az idén is a Zrínyi Katonai Ki­adó. Folytatja a „Haditechni­ka fiataloknak” sorozatot, amelynek füzetei a különböző harci eszközökről adnak átte­kintést, képekkel illusztrált szakszerű magyarázatot. Az. „Atomfegyverek” és' ,_A he­likopter” ut^n hamarosan el­hagyja a nyomdát a sorozat harmadik tagja, Lőrincz Ist­ván összeállítása, a „Száguldó erődök”, amely a harckocsik­ról szól. — A következő há­A magyar fciMta'ók nyitánya Rövidesen megkezdődik a külföldi' magyar bemutatók idei sora. A Hungexpo ren­dezésében a Kanári-szigetek központjában, Las Palmas­ban magyar hetet tart négy külkereskedelmi vállalat. Ez a bemutatkozás tulajdonkép­pen folytatása a tavaly Mad­ridban megtartott sikeres magyar gazdasási napoknak. A Hotel Santa Catalina ki­állítási termében a magyar textilipar különösen gazdag termékválasztékot mutat be, de megismerkedhetnek a lá­togatók az élelmiszeripari, a háztartási és sportcikkeket gyártó. ipar legkorszerűbb termékeivel is. A szállodá­ban magyar éttermet nyitnak. Megjelent Budapest mű .mléki térképe Tervek és városközpontok Néhány száz méter és máris belépünk egy eszpresszónak nevezett és III. osztályú ára­kon „virágzó”, de kocsmának sem megfelelő helyiségbe. Az erős pálinka szaga a maró füsttel s az emberi párával együtt kegyetlenül mellbevág- ija az embert; kapkodná a leve- igöt, de levegő — nincs. Viszont (tömény szesz van minden tmennyiségben. Tehát élő a (fokmérőt, bele egy korty ko- ínyakot — a minősége megfelel. (Végigvizsgáljuk a többi szeszt (is, nincs csalás, valóban mé­regerős mindegyik. Az új üz­letvezető (nemrég van itt) nagy öntudattal helyesli az ellenőrzést, mondván, neki nincs szüksége csalásra, enél- ikül is háromszor nagyobb for­galmat csinál az elődjénél. Ügy látszik, kelendő cikk a pálinka. Osa-k azt nem értem, miért nevezik presszónak ezt a helyet, talán azért, mert kávét is lehet kapni? Balogh István - né mondja, nemsokára meg­változtatják osztályba sorolá­sát, leminősitik. Ez volt a 82. ,számú vendéglátóipari üzem­egység, Következzen a 81-es. Valódi, hamisítatlan kocsma. Negyedik osztály. A vendégek még nem részegek. De ha így folytatják, hamarosan bekövetkezik a „boldog állapot”. A zenész a belső teremben már nyúzza a jobb sorsra érdemes húrokat. Egy-két türelmetlen vigadó be- leacsarkodik a kezdődő nótá­ba. Itt is a szesz fokát mérjük. A csokoládéflipptől a cseresz­nyepálinkáig. A szesz foka ki­tűnő. Ahogy serénykedünk az ellenőrzésnél, a vendégek egyi­ke (mintha nem az ő érdeké­ben dolgoznánk), hogy rokon- szén véről biztosítsa az üzletve­zetőt, hangosan megjegyzi: „Ezek rhit keresnek itt?” Az üzlet újdonsült vezetője 1972 októberétől van itt, szelíd két- I AZ MSZMP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK novemberi határozata, most, legutóbb pe­dig a decemberi parlamenti ülésszak is többféle vonatko­zásban szól a lakásépítésről; utalnak arra is a megállapítá­sok, hogy fokozni kell az álla­mi lakásépítés ütemét, ará­nyait; amennyire lehet stabili­zálni, illetve maximálni az építkezések költségeit is. En­nek egyik útja — s ez termé- szetes — az okos tervezés, a gazdaságos építkezési formák alkalmazása. Teljesen érthető a tanácsok­nak — városokban, de a na­gyobb községekben is — az a törekvése, hogy a szűkebb pát­ria szépüljön, gyarapodjék; a kisvárosba lassan „beköltöz­zék” a középblokkos építkezési módszer, a nagyvárosokban pe­dig ne legyen ritkaság a 6—8 emeletes házak sora. (Csak úgy „kapásból”: aki évekig nem járt, például Veszprémben, alig ismer rá. Központja ma már nemcsak szép, hanem eu- rópaian modern, összhatásá­ban is kellemes.) Tulajdonkép­pen érthető hát az a „roham” I is, amelyet az Építési és Vá- j rosfejlesztési Minisztérium szakemberei úgy fogalmaznak meg: városközpont-építési „in­vázió”. ... A TANÁCSOKNAK megnö­vekedett a pénzkezelésben is megnyilvánuló önállósága, ez ötvöződve a jogos fejlődési igé. nyekkel sok helyütt sugallja: „nosza, építsünk mi is város- központot”. S — tegyük hoz­zá, ilyen is előfordul — csend­ben azt is jelképezi a tervek egyike, másika: „hadd puk­kadjon a szomszéd, lesz ne­künk az övénél különb is”. Az utóbbi szemlélet oedis, megint csak hangsúlyozni kell,' hogy helyenként bizonyos „drága” torzulásokhoz vezethet A gyöngyösi „magasház” so­káig volt sajtóc6emege. Ma már jobbára feledésbe merült a históriája, az átutazók sem fi­gyelnek fel annyira arra, hogy a méregdrágán készült monst­rum semmiképpen se lett dí­sze a tájnak, Gyöngyösnek is aligha. Az ÉVM fiókjaiban azonban pillén ma is néhány terv hasonmás, az ország kü­lönböző településéről érkezett terv — láttukra kívánkozik a kérdés: ennyire gazdagok len­nénk? (Láttam korábban egyik vidéki középvárosunk város­központ-elképzelését pauszpa­píron — méregdrága volt már a terve is, s mint kiderült, hiá­ba készítették el. Nem keve­sebb, mint tizenkét magas há- zat, 20—22 emeletes monstru­mot kértek a város vezetői a mérnökkollektívától, mond­ván: lesz belőlük üzletház, szálloda, egy-kettőből esetleg öröklakásos házak...) HARMINC VÄROSKÖZ- PONTTERVET vizsgálnak, elemeznek és tanulmányoznak mostanában az ÉVM szakértői; immár jogszabály — aktuális és szükséges előírás — biztosít betekintést a tervekbe s ad bi­zonyos fokú döntést is a mi­nisztérium hatáskörébe. Nem a tanácsi önállóság megnyir­bálásának jegyében, ezt talán hangsúlyozni nem kell. Hiszen nyilvánvaló, hogy — például — a salgótarjáni városrendezési tervek, ott, ahol a szanálások már megtörténtek, s gyakorla­tilag a „II. ütemben” építkez­nek — „zöld utat” kaptak: mértéktartóan, gazdaságosan végzik' az építkezésekét. Ahol azonban szinte még a tervezés sem történt meg, pontosabban, jól láthatók a túlzások kör­vonalai, megálljra, nyugodt el­lenjavallatra van szükség, még lakkor is, ha a nagyon látvá­nyos megoldás híveinek ez ke­serű perceket szerezhet. Nem elhanyagolható része a vidéki városrendezésnek: a magasház-problematika. Igen sok tervben szerepei ilyen, a 10 emeletet meghaladó épület, a legkülönbözőbb, hangzásra tetszetős célok megjelölésével. Holott — s ez megintcsak a racionális gondolkodás; meg­valósítás szükségéből fakad — közismert, laikusok számára is könnyen felfogható: mennyi minden szól ellene. Tíz eme­leten felül, a szokottnál sóik­kal drágább nyomásfokozó be­rendezések, kiszolgáló létesít­mények beépítése szükséges. Az ilyen „áron” épített laká­sok költsége hovatovább csak csillagászati összegekben fe­jezhető ki. Világos tehát, miért nem engedhetők meg ezek az építkezések,- máért nem kap­nak a jövőben vidéki váro­sainkban, még kivételesen sem lehetőséget „a mi toronyhá­zunk” felépítésére. a mértéktartás, a ta­karékos, ésszerű gazdálkodás — törvény. A városok „rang­ját” nem abban határozza meg társadalmi fejlődésünk, meny­nyire luxuskivitelű, reprezen­tatív a városközpont, van-e 20 emeletes szálloda vagy 16 eme­letes üzletház? A pénztárcá­hoz szolidan igazodó, a lakás- politikai koncepció elvei sze­rint végzett és végzendő la­kásépítkezés az, amelyre „osz­tályzatot adnak” a lakók. Még, ha nehéz is lemondani a lát­ványos, a „szomszédnak ilyen nincs” építkezésről. Pontosan azoknak az érdekében, akikért a tanácsok dolgoznak, az ál­lampolgárokért, a még lakás­ra — állami lakásra, de leg­alábbis megfizethető árú la­kásra — váró tízezrekért, min­denütt, az országban. Yárkonyi Margit rom füzet: Nagy István „Az íjtól a géppuskáig”, dr. Kö- váts Zoltán: „Páncélosok és páncéltörők”, valamint Szente­si György „A hangrobbanástól a hőhatárig” — akárcsak az eddigi kiadványok — értékes 1 segítséget nyújtanak a peda­gógusoknak a honvédelmi is­meretek oktatásához. Az isko­lák kérésére a kiadó ez évben is rendez ankétokat a népsze­rű ismeretterjesztő kiadvá­nyokról. Pirityi Sándor „Omladozó bástyák a világtengereken” című katonapolitikai könyvé­ben riport formában ír az egy­kori hatalmas gyarmatbirodal­mak széteséséről. Bokor Lász­ló a „Dobozba zárt háború”- ban egyebek közt részletesen tárgyalja a német és amerikai filmek szerepének jelentősé­gét a háborús propagandában. „Partizánháború Európában” címmel adják ki Heinz Kühn- rich könyvét. A szerző orszá­gonként mutatja be az euró­pai népek második világhábo­rú alatti partizánharcait, amelyekben mintegy 4,5—5 millió antifasiszta vett részt. Több mű jelenik meg a Zrí­nyi Kiadó gondozásában az ez évi ünnepi könyvhét alkalmá­ból is. Ezek közé tartozik az „Aranysörényű fellegek” című, a katonaéletről szóló antoló­gia, továbbá Zaharov marsall több mint 600 oldalas me­moárja, „Délkelet-Európa fel­szabadítása”. Szintén a könyv­héten lát napvilágot a „Zen­dülés a Caine hadihajón” cí­mű nagy sikerű könyv szerző­jének, Herman Wouknak újabb kötete, a „Hajsza”. A 700 oldal terjedelmet megha­ladó mű a háborút követő évekbe vezeti vissza az olva­sót s a becsületes amerikai értelmiségi és művész buká­sával világítja meg a tőkés­társadalom egyik legsötétebb korszakát. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata és a Kartog­ráfiai Vállalat gondozásában jelent meg Budapest műem­léki térképe. Az első kiadás óba »eltelt időben a városkép jelentős változásokon ment keresztül, ennek megfelelően az alkotóművészek a térké­pet átrajzolták. A műerhléke- ken, emlékműveken kívül múzeumokat, képtárakat, ki­állítótermeket, színházakat, hangversenytermeket, sza­badtéri színpadokat, mozikat, gyógyfürdőket, uszodákat, szállodákat és utazási irodá­kat feltüntető térképhez több nyelvű ismertető szöveg kap­csolódik. A magyar kultúra háza Tegnap az NDK fővárosá­ban ünnepélyesen átadták rendeltetésének a magyar kultúra házát. Berlin új vá­rosközpontjának egyik leg- szeb helyén, a Karl Liebk­necht strasse egy új, tíz­emeletes épületének föld­szintjén és első emeletién el­helyezett magyar kulturális központ összesen 2700 négy­zetméternyi területet foglal el. Az IBÜSZ-nak a magyar kultúra háza mellett elhelye­zett új irodáját ma adják át rendeltetéséinek. Rőzseszüret Négyezer holdat borítanak ( erdő­sávok az ALsó- Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság ellenőrzése alatt tartott folyók hullámtérében. Itt foglalkoztatják a téli hónapokban a vízügyi épít­kezések dolgozóit, akik most rozsét gyűjtenek. Ebbén az idényben mint­egy 200 ezer ké­ve rozsét kötnek össze. A Tisza és a Ma­ros mentén ter­mett fűzvessző­ket elsősorban a folyamszabá­lyozási, partbiz­tosítási munkák­nál használják fel. A vízbe sül­lyesztett és ter­méskövekkel rög­zített rőzsesző- nyegeik a vízmo­sás romboló hatá­sától óvják az éles kanyarula­tokban a meder­szakaszt, árvíz idején pedig a hullámveréstől védik a gátakat. r t\ I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents