Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

MOHOMID A P*E $ T MEGYEI H I R L A P K Ü L Ő N KIADASA'. XV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1973. JANUAR 24., SZERDA ZÁRSZÁMADÁSOK ELŐTT Megerősödtek a járás termelőszövetkezetei Javuló termésátlagok — Nem kellett szanálni Összefogás a fejlettebb gazdálkodásért Lázas munka folyik ezekben a napokban a termelőszövet­kezetekben: készülnek a zár- számadási mérlegek. A járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályán meg­tudtuk, hogy az elmúlt év — a gazdál­kodás szempontjából — a rendkívüli nehézségek el­lenére is kedvező volt. Gondoljunk csak arra, hogy a tavasz és a nyár eleje milyen csapadékszegény volt, aztán jött az aratás, sok-sok esővel. Szerencsére a fejlődő agro­technikai eljárások egyre több segítséget adnak. 1972-ben jelentősen növe­kedtek a termésátlagok. A bú­za hektáronként 28,8 mázsát hozott, felülmúlta az előző évek átlagait. Kukoricából 8 mázsával termett több, mint 1971- ben: az átlag 39,2 mázsa egy hektáron. Ez utóbbi eredmény azért is értékes, mert több gazdaságban ..foghíjas” volt a vetés, a vetőmag rossz minősége következtében. A kertészeti kultúra is fej­lődött. A műanyag fólia alatti termelés kedvelt forma lett. Tavaly 20 ezer 475 négyzetmé­ter alapterületen foglalkoztak kertészettel. Az állattenyésztés, ezen be­lül is a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése országosan is kiemelt feladat. A kormány- határozat, a különböző kedve­ző intézkedések kedvezően be­folyásolták a szarvasmarha- tenyésztés fejlődését. Emelke­dett valamelyest az állatok száma is. A különböző ked­vezmények hatására az idén még nagyobb mérvű lesz a fejlődés. A tsz-ek életét jelentősen befolyásolják a beruházások A rájuk fordított összeg némi­leg csökkent. A legjelentősebb beruházás a gépparkfelújítás volt. Néhány termelőszövetke­zetben azonban túlmére­tezték a beruházásokat, például az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz-ben. És bár szanálni nem kellett ezt a közös gazdaságot sem, a Pest megyei Tanács vb által Pénzt tartalékolnak védőnőlakásra, orvosi rendelőre Hiányos a szolgáltatás Péteriben A Péteri Községi Tanács községfejlesztési alapjának nagy részét tartalékalapra helyezte, mivel védőnői la­kást kíván építeni. A köz­ségben megkezdték az or­vosi rendelő bővítését is. A szükséges 200 ezer forintból eddig 120 ezer forint már rendelkezésre áll, jelentős mennyiségű építési anyaggal együtt. Péteriben egyetlen férfi-, il­letve női fodrász sincs: haj­vágásért, haj berakásért kény­telenek a péteri lakosok Bu­dapestre vagy Monorra utaz­ni. A községi tanács a Monori Járási Szolgáltató Ktsz veze­tőségétől vár segítséget, mely megígérte, hogy minden támo­gatást megad. MŰSOR Mozik Maglód: Forró vizet a ko­paszra! Nyáregyháza: A tanú eltűnik. Vecsés: Utazás Ja­kabbal. biztosított óvadékolt hitel oldotta csak meg a prob­lémáját. Ez az egyetlen tsz ugyanis a járás területén, amely mér­leg- és alaphiánnyal zárta a múlt évet. A gazdálkodás egélszét te­kintve, a termelési érték — az alaptevékenység vonatkozásá­ban — várhatóan 10 százalék­kal haladja meg az előző évi összegét. A kiegészítő üzemek bevétele nagyjából azonos az 1971. éviével. Január 1-től több új közös nagygazdaság kezdte meg együtt a munkát. Az Egyesí­tett Fáy András Tsz a járás legnagyobb közös gazdaságává nőtte ki magát. Összefogott a csévharaszti és nyáregyházi tsz is. A nagyobb területen mód nyílik majd a fejlettebb gazdálkodásra. Valamennyi közös gazda­ság elfogadta az új alap­szabályt. A maglódi tsz a Micsurin he­lyett az „Univerzál” nevet vette fel. Elmondható tehát: a múlt évben a járás mezőgazdasági üzemeinek többsége megerő­södött. A zárszámadó közgyű­lések zömét februárban tart­ják meg járásszerte. G. J. Véradónap előtt Az ecseri tanácstól kap­tuk a hírt. február 3-án véradónap lesz a községben. ★ E lap hasábjain nem első esetben találkozhat az olva­só véradómozgalomról szó­ló tudósítással, a szép, ma­gasztos emberi áldozathoza­tal különféle megnyilvánu­lásaival. Tudjuk, hallatsza­nak hangok mellette is, el­lene is. Beszéltem például Monoron, Maglódon a kar­ját huszadszor is tű alá nyújtó emberrel, és több olyannal is, aki a karjával a véradás hallatára csak legyintett. Ismételten visszatérő kér­dés: vajon mivel magyaráz­ható, hogy a kapanyél, az eke mellől, a munkások kö­zül kerül ki a legtöbb vér­adó, s nem az íróasztal mellett ülők közül? Az állandó véradók szá­ma Ecseren csaknem eléri a lakosság 10 százalékát. S minden évben jelentkeznek „alkalmiak” is. A többszö­rös donorok zöme bejáró dolgozó. Vért adnak üze­mükben is, lakóhelyükön is. ★ A községben már meg­kezdték a véradónap le bo­nyolításának előkészületeit. (baky) Hiánycikk: a hagyományos tűzhely Felkészült a tavaszi idényre a gyömrői ■'ás­ás edénybolt Gyömrőn a vas-, edény- és műszaki boltnak mostanában feltűnően sok a látogatója. Nem is csoda: a számtalan szép holminak nagyon nehéz ellenállni. Amint belép a ve­vő, a szeme mindjárt meg­akad a finom művű üvegpo­harakon és porcelánfigurá­kon. Mellettük, mint kato­nák, egyenes vonalban sora­koznak, különféle nagyság­ban, az NDK-, cseh és magyar gyártmányú motorkerékpá­rok. Közelükben hűtőgépek, oldalukon ott fityeg a cédula: OTP-hitelre is kapható. Az üzletvezető elmondotta, hogy'a boltnak másfél milliós árukészlete van, és a forgal­ma átlagosan 700 ezer forint havonta. A január és február hónap tulajdonképpen holt­szezonnak számít a vasbol­tokban, a gyömrőibe azon­ban az időleges árleszállítás valósággal vonzza a közönsé­get. Az üzletvezető említést tett a bosszantó hiányosságokról is. Sokszor nem lehet vásá­rolni egyes szögfajtákat, csa­varokat. Nagyon várják a kü­lönböző nagyságú szálvasa­kat is, azonban azok alig- alig kaphatók. Feltétlenül meg keli említeni, hogy té- len-nyáron egyformán keresi a közönség a hagyományos tűzhelyet. A VASÉRT a ren­delésnek még a negyéd ré­szét sem szállítja, egy-egy al­kalommal 5—6 tűzhely ér­kezik, s valóságos közelharc folyik értük. Érthetetlen, hogy miért nem gyártják rendszeresen azokat, hiszen a közönség nemcsak itt, ha­nem másutt is igényli. A boltvezető végül meg­említette, hogy jól felkészül­tek a tavaszi idényre. Bár még kemény hideg uralkodik, igen sok vevő már a tavasz­ra gondol. Sokan kérdik lesz-e elég kerítésnek való drótfonat a boltban? A bolt­vezető ígéretet tett, hogy a vásárlóközönség kívánságait a legmesszebbmenőkig igyek­szik teljesíteni. Krátky László KOSÁRLABDA HÍRADÓ VECSES Káposzta a Szovjetunióba A vecsési Zöldmező Tsz-ből a tél folyamán több vagon sa­vanyú káposztát szállítanak a Szovjetunióba. BALT RENDEZ ÜLLŐN A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG. A farsangi idény legrangosabb báljára készül Üllőn a szülői munkaközösség: január 27-én, szombaton rendezik meg, a művelődési otthon helyiségei­ben. Megkezdődött a Magyar Népköztársaság; Kupa Dabasi SE—Monori SE 66:58 (43:39). A Monori SE csapatát a budapesti csoportba osztot­ták be a dabasi csapattal együtt. A jó iramú mérkőzést a fővárosban játszották le. A monori játékosokon meglát­szott, hogy még az edzőmér­kőzések elején tartanak: az első félidőben még egyenran­gú ellenfelei voltak a dabasi csapatnak, szünet után azon­ban a dabasiak kerültek vég­leges fölénybe, a tartalékos morioriakkal szemben. A zsákoló Az Országos Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat mo­nori alközpontjában 12 tagú a zsákoló brigád. A legidő­sebb brigádtag Nagy János, aki az idén tölti be a 60. élet­évét. Már 20 éve zsákoló. Most könnyebb Nem szívesen emlékszik a régmúltra. 1947-ben itt kezdte a munkát, aztán 1950-ben el­ment. — Miért? — Több nézeteltérésem volt az üzem vezetőségével — mondja Jani bácsi, majd hoz­A gyömrői óvodában A mólt év vegén adták át Gyömrőn a felújított óvodát: ötvenöt helyett nyolcvan gyermek befogadására vált alkalmassá, de jelenleg százegyen töltik napjaikat falai között. Braun Tamás felvétele záteszi: — Fájt a szívem itt­hagyni őket, de nem választ­hattam másképp. 1953-ban visszajöttem. Jóval nehezebb volt a dolgunk, mint most. A vagonokat kézzel toltuk be, s egy targonca sem akadt az üzemben. Mindent kézzel vé­geztünk. Fáradtak is voltunk állandóan. Néhány éve vala­mivel könnyebb a dolgunk, mert segítenek a gépek is. Megigazítja drapp színű overállját, sapkáját. Nem sze­ret ülni, mert, mint mondja, utána alig tud fölállni. Ciga­rettával kínálom. Elhárítja, ré­gen nem szívja már. — Bizony, van olyan nap, hogy 500—600 zsákot is meg­mozgatok. Legtöbbjük 50—75 kiló. Volt olyan órám is már a 20 esztendő során, hogy egy­magám 150 zsákot raktam fel nyolc méter magasra. „Gyerünk, gyerekek...“ — Szeretem a munkámat. Különben meg sem maradtam volna itt. Csaik hát a lábam! Mostanában egyre jobban fáj. A fizetésem 2200—2300 forint, a szezonban azonban eléri a háromezret is. Meg kell érte dolgoznom, dehát ä pénzt se- holsem adják ingyen. — Persze, plusz munkára is futja az időmből. Én vagyok az üzemi kiértesítő. Ha hét vé­gén, szombaton, vagy vasár­nap, munkaidő után teli vagon érkezik, én megyek „riasztani” a brigádot: „Gyerünk, gyere­kek, rakjuk ki a vagonokat!” Többnyire hajlanak a szóra, de akad, aki nem jön el. Olyankor helyette is dolgoz­nunk kell. A legnagyobb dicséret — Nem is tudnám megmon­dani, életemben hány zsákot emeltem a magasba. Az asztalra teszi megfáradt, bütykös kezét. Negyven éve már, hogy elvesztette a bal hüvelyk- és mutatóujját. A seb, ha sokat dolgozik, min­dig kiújul. Jani bácsi azonban rá se ránt. Annál jobban sze­reti munkáját, mintsem beteg- állományba menjen. — Elnyertük már a szocia­lista címet, én a kiváló dolgo­zó címet is. De nem is ez a lé­nyeges, hanem az, hogy a ki­tűzött feladatot mindig teljesí­tettük. Ügy érzem, a vezetők is elégedettek munkánkkal, s számunkra ennél nagyobb di­cséret nem is kell. Már elfáradt Nagy János bácsi 20 éve dol­gozik egy munkahelyen. A gyárban szinte regéket mesél­nek róla, hallatlan akaratere­jéről, szívósságáról. Népszerű ember, az igazgató is messzi­ről köszön neki. Mert az ilyen régi dolgozókat nagyon meg kell becsülnie a munkahely­nek. Jani bácsi nem is panasz­kodik. Elégedett a fizetésével. A felesége is dolgozik, a FÜ- TÖBER-nél portás. Szabad idejében szívesen ol­vas. Kedvenc olvasmányai kö­zé tartozik a Pest megyei Hír­lap is. Esténként a tv-t nézi a legszívesebben. A világ és ha­zánk eseményei egyaránt ér­deklik. Októberben nyugdíjba vo­nul. Akkor már nem jár be a maggyárba. Azt mondja, na­gyon elfáradt, legföljebb láto­gatóba jön majd a kollégáihoz. Az itt eltöltött 20 esztendőt azonban sohasem felejti el. Gér József Jók: Gulyás, Mátyás, Her­nádi és Baungortner. ELKÉSZÜLT AZ 1972. ÉVI NB III. BUDAPESTI CSO­PORTBELI KOSÄRLABDA­bajnoksAg tAblazata A Monori SE női csapata nem tudta megismételni 1971. évi jó szereplését, pedig a 16. fordulóig a 2. helyen állt a táblázaton. Már-már úgy lát­szott, hogy magasabb osztály­ba lép, de az utolsó két mér­kőzésen váratlan vereséget szenvedett a hazai pályavá­lasztói jog felcserélése miatt. Mivel nem rendelkezik torna- csarnokkal, meg kellett elé­gednie az 5. hellyel., A bajnok­ság állását nézve, jobb helye­zést is elérhetett volna. Fi­gyelemre méltó, hogy 18 mér­kőzésen, 10 csapat közül, a monori dobta a legtöbb kosa­rat, és csak három kosárral kapott többet, mint a bajnok­ságot nyert fővárosi csapat. Nagyon szemléltető és fi­gyelemre méltó az első öt csa­pat helyezése: 1. Föv. Sütőipar 2. Kandó Főisk. 3. Magyar Hajó 4. Nagykor. Ped. 5. Monori SE 1123—764 34 pont 1008—769 31 „ 963—683 31 „ 1114—800 30 „ 1185—767 30 „ A körösi csapat azért került a 4. helyre, mert az egymás elleni mérkőzésen, mindkét­szer vereséget szenvedett a monori csapat. ★ Férficsapatunk tizennégy közül a 13. helyen végzett­igaz, nagyon meggyengült: több tagja katonai szolgálatra vonult be, vagy más munka­helyre került, és ott sportol, a fiatalok pedig még nem érték el az NB III. színvonalát. ★ A Kosárlabda Híradót la­pozgatva, három monori kis­lány nevével is találkozunk. A budapesti csoport 20 legjobb kosárdobója között szerepel az 5. helyen Vitéz Ilona 133, Ben- kő Edit 127 és Bokros Éva 124 kosárral, megelőzve sok fő­városi csapat kosárdobóit. Vitéz Imre Kézilabda-teremtorna Egy győzelem - egy vereség Dunakeszin, a Vasutas tor­nacsarnokában folytatódott a kézilabda-teremtorna. A gyöm- rőiek egy győzelmet és egy vereséget értek eL Férfi, II. osztály: Gyömrő—PEMÜ (Solymár) 15:9. A bajnoki küzdelmek so­rán is mindig izgalmas csatát vívott a két csapat. Ezúttal a gyömrőiek imponáló bizton­sággal már az első tíz perc­ben 6:0-ás vezetésre tettek szert. Különösen Bagóczki volt elemében, aki négy gólt dobott ebben az időszakban. Később a csapat kiengedett, de a solymáriak még így sem tudták megszorítani a gyöm­rői eket. III. osztály: Lőrinc SE—Gyömrő ifi 17:9. A honvédcsapat ellen a gyöm­rői fiatalok nem vallottak szégyent. Kis szerencsével szo­rosabb is lehetett volna as eredmény. A lányok mérkőzése a Du­nakeszi Spartacus ellen el­maradt, mivel a gyömrőiek közül sokan megbetegedtek. (ff* ÍJ l I I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents