Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

1973. JANUAR 24., SZERDA PES1 Ai EC ft <cf£írlap Mi lett a javaslatokkal? Villany, óvoda, klub, úthálózat-fejlesztés Az 1971-es választási jelölő­gyűlések mozgalmasak voltak Biatorbágyon. Mondanivaló­ban, panaszban és még gyak­rabban javaslatban nem volt hiány. Két év tel el azóta. Fabók Géza tanácstitkárt megkértük, vegye elő a „nagykönyvet”, amelybe annak idején a ja- vaslatokat-kéréseket beírták. A legtöbb beírás mellett ott a megjegyzés: megvalósítot­ták, vagy megvalósítására ekkor és ekkor kerül sor. Száz kisgyermeknek A legfontosabb, legnagyobb elégedettséget kiváltó intéz­kedés a Marx Károly utcai, 1-es számú óvoda átépítése és bővítése volt. A teljes fel­újítást a tanács házi építő­brigádja végezte el 563 ezer forint értékben. Harmincöttel több, összesen száz kisgyerek játszik-tanul a szép, jól fel­szerelt óvodában. Sajnos, a nyolcezres lakosú nagyköz­ségnek még így is több óvo­dai helyre lenne szüksége. Sokan újabb orvosi ren­delőket kértek. Amikor fel­épült a vasútálomás mellett az új tanácsháza, a régi épü­letet ideiglenesen orvosi ren­delőnek adták át. Két fog­orvos és a rövidesen mun­kába álló gyermekorvos ren­del itt. Ügy tervezték, hogy az épületet átalakítják s az lesz a központi rendelő, de a számítások után kiderült, hogy a toldozgatás többe kerülne, mintha korszerű épületet emelnének a tanácsháza mel­letti szabad térségen. Ez a rendelő a IV. ötéves terv vé­gére készül el, saját költség- vetésből előbb nem telik rá. Kút — szemben a patikával Híres-nevezetes a 40 tagú biai férfikórus. Őket is nagy öröm érte: teljesedett régi kérésük, saját klubházuk lett. Övék lett a régi Szabadság úti párthelyiség, míg a KISZ volt a könyvtár szobáit örö­költe a Mező Imre úton. Közigazgatásilag Biator- bágyhoz tartozik Hercegha­lom. Az állami gazdaság te­rületén élő családok legtöbbje nélkülözte a villanyt, most 347 ezer forintból elkészült a villanyhálózat. Ez év májusában 26 méter mély kutat fúrtak a Gábor Áron utcában, a gyógyszer- tárral szemben. Nyolcvan család jutott tiszta ivóvíz­hez, alig pár lépésre a kapu­jától. A lakosság segítsége Kút után út következik: ez év december végéig befeje­zik a faluban a közutak egy részének javítását. A januári tanácsülés dönti majd el vég­leg, hogy a torbágyi Tavasz utca után még melyik szorul rá legjobban a felújításra. Erre a célra 1400 ezer forint és saját anyagként 1600 négy­zetméter leterítéséhez elegen­dő alapkő áll rendelkezésre. A munkálatokra a Pest me­gyei Űtépítő Vállalattal kö­töttek megállapodást. A Ka- talin-hegyen kiszélesítették, rendbehozták a keskeny dű­lőket, így ott kocsival is le­het közlekedni. Fabók Géza elmondotta, hogy ezeket a jelentős köz­ségfejlesztési feladatokat nem tudták volna végrehajtani a lakosság társadalmi munkája nélkül. Az árokásástól a ta­tarozásig mindenből kivették a részüket, sokan a tervezést is társadalmi munkában vé­gezték el a népfrontbizottság felkérésére. A község évi pénzbevétele mindössze 420 ezer forint. Közművesítésre a lakosság 62 ezer forintot adott, a la­kosságtól befolyt jövedelem 1700 ezer forint volt, 143 ezer forint értékben társadalmi munkát végeztek. A szüksé­ges pénzt a tanács az elha­gyott állami zártkerti ingat­lanok eladásából szerezte, azonkívül a Lenin Tsz jelen­tős nagyságú, nagyüzemi mű­velésre nem alkalmas terüle­tet adott át a tanácsnak par­cellázásra. k. m. Első helyen a megelőzés A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalatnál há­romezer embeft foglalkoztat­nak, évente mégsem éri el a balesetek aránya az egy szá­zalékot, ami Kistarcsa Poliészter­szalagfestő — Terveznek-e gyártásfej­lesztést, esetleg változtatást a gyártmányok szerkezetében az idén? — kérdeztük Werner Jánosnét, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Kistarcsai Gyá­rának igazgatóját. — Ebben az évben felkészü­lünk mindkettőre — hangzott a válasz — a megvalósításra 1974-ben kerül sor. — Ami a gyártásfejlesztést illeti, ezt a festődében ter­vezzük: olyan korszerű, zárt rendszerű szalagfestő beren­dezést kapunk az év második felében, amely nemcsak gyapjú-, hanem poliészter szalagok festésére is alkalmas. Ennek üzembe helyezése után, 1974-ben ugyanis már nem­csak a kötszövő iparnak fo­gunk termelni, mint eddig, ha­nem a nagyvállalat szövőgyá­rainak is. Siker után sorozatban Az „Otthon ’73” bútorkiállításon nagy sikert aratott a za­laegerszegi Műbútor Szövetkezet „Helena” lakószoba-beren­dezése, melyet négyféle módon lehet variálni. Az idén 50 millió forint értékben készítenek „Helena”-bűtort, amelynek 90 százalékát belföldön értékesítik. A többit pedig az Artex útján svéd—NSZK megrendelőknek szállítják. A dabasi járásban Kevesebb fiatalkorú házasodik Évente több mint három­ezer üzemi baleset történik Pást megye ipari vállalatai­nál, s következményükként 38—40 ezer munkanap vész el a termelés szempontjából. A legutóbbi években valame­lyest javult ugyan a helyzet, de a munkavédelmi tevé­kenység még mindig nem kap kellő figyelmet a vál­lalatoknál. Kivétel ez alól persze jó né­hány van, ám inkább azokon a helyeken, ahol a technikai színvonal maga is megkövete­li a nagyfokú elővigyázatossá­got. Ezért ítélhetjük példásnak a Pest megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat munkavé­delmi erőfeszítéseit, amelyek elsősorban a balesetek meg­előzésére irányulnak. Annak ellenére, hogy a vállalat gyor­san korszerűsíti a termelés technológiáját, s új termelő­berendezéseket állít munkába, a bonyolultabb technika nem jár együtt — szemben más üzemekkel — a balesetek szá­mának növekedésével. NYOLCADIK OSZTÁLYOS FIUK! Jelentkezzetek szakmunkástanulónak korszerű építőipari és házgyári szakmákba! Villanyszerelő Központifűtés-szerelő Viz- és gázvezeték-szerelő Kőműves Épületburkoló Szerkezetlakatos Szobafestő-mázoló Vasbetonkészítő Acs-állványozó A képzés helye: Kecskemét. Cegléd, Nagykörös, Kiskunfélegyháza és Bojo (o jelentkező lakóhelyétől, illetve o választott szakmától függően). Indokolt esetben kollégiumi elhelyezés, teljes ellátás A helybeli es o bejáró tanulóknak ts munkoruhát, védőöltözetet es ebédet adunk. A vosbetonkészítő és oz acs-állványozó szakmára jelentkező ronulóknok ingyenes kollégiumi elhelyezés es teljes ellátás, ezenfelül minden hónapban 200 Ft ösztöndíj-kiegészitest fizetünk. A szakmunkásvizsga után minden tonulónok állandó jellegű munkáról gondoskodunk vállalatunk éoitkezésein, továbbá o kecskeméti házgyár zártüzem-jellegű munkáin. Az érdeklődők részére mindennap ügyeletet törtünk és szerződést kötünk vállalatunk központi Irodájábor 8 órától 16 óráig, szombaton és vasárnap 8 órától 12 óráig. Vidékiek levelezőlapon kérjenek részletes táiékoztatást! Bacs megyei Állami Építőipari Vallalat 6000 Kecskemét. Klapka o. 34. országosan is figyelemre méltó. A közelmúltban elkészített összegezés szerint öt évre visz- szamenőleg esztendőnként 20—22 baleset történt a válla­latnál, s hogy ez a szám to­vább csökkenhessen, a fej­lesztési terveken belül meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a munkakörülmények javítására, a baleseti veszély- források megszüntetésére. 1971-ben Dabas, Ócsa nagy­községi, valamint Gyál és Ör­kény nagyközségi közös taná­csának szakigazgatási szervei, és a dabasi járási hivatal igaz­gatási osztálya összesen 107, 1972 folyamán pedig csupán 91 fiatalkorú házassági kérelmét teljesítette. A gyámhatóság mind a nagyközségi tanácsoknál, mind a járási hivatalban is, lehető­leg teljesíti a fiatalkorú elő­terjesztett kérelmét, de minden esetben előírás­szerűén megvizsgálja, hogy a házasságkötés szol­gálja-e a kérelmező kisko­rú érdekeit, nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe, rendelkezik-e kellő anyagi és erkölcsi megalapo­zottsággal a házasság megkö­téséhez. Az engedély kiadása előtt megvizsgálják, hogyan oldják meg lakáshelyzetüket a leendő házastársak. önálló lakásra nincs kilátása az engedélyt nyertek 30 százalékának. Sőt, Gyálott, ahol az egész járás­ban a legtöbb, tavalyelőtt 31 fiatalkorú házasságát engedé­lyezték, 14 nem rendelkezik önálló lakás lehetőségét bizto­sító külön szobával sem, ha­nem a szülőkkel, vagy idege­nekkel lakik egy helyiségben. 1970-ben a kiskorú kérel­mezőknek mindössze 10 száza­léka volt terhes, tehát a mos­tani 40 százalékos járási átlag, ami Gyál községiben 50 száza­lék fölé emelkedett, meglepő, sőt megdöbbentő. Arra figyel­meztet ez az arány, hogy az ifjúság körében folyta­tott szexuális felvilágosító BONTOTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Rossz palántán evelő Félmillió - vadkár miatt Egy termelőszövetkezet el­határozta, hogy a zöldségellá­tás javítása érdekében — a megyei tervező-, valamint épí­tőipari vállalat bevonásával — négyezer darab melegágyi ab­lakkeretből és egy ikerhajós szaporítóházból álló palánta­nevelő telepet létesít. Az in­tézmény fő rendeltetése bio­fűtéssel — trágyatalppal — melegített ágyakban palánta­nevelés volt, ami a korai sza­badföldi termesztést szolgálja. A munka 3 millió 600 ezer fo­rintba került, azonban rövide­sen kiderült, hogy a létesít­mény nem megfelelő, ezért a tsz a megyei építőipari válla­lat, valamint a tervező és be­ruházó vállalat ellen kártérí­tési pert indított. A bíróság által kihallgatott szakértők, valamint a Keszt­helyi Agráf tudományi Egye­tem véleménye szerint a létesítmény rendelteté­sének betöltésére több ok­ból nem alkalmas. A helykijelölés szakszerűtle­nül történt, mert a telep ár­területen fekszik, és csapadé­kos időjáráskor az árvíz is­mételten elöntötte. A talajvíz pedig annyira lehűti a földet, hogy a biofűtés hatástalan ma­rad. Nem gondoskodtak a csa­padékvíz elvezetéséről, de a tereprendezés sem volt meg­felelő, aminek következtében a hollandi ágyak egyes elemei kimozdultak helyükről. Mind­ehhez járult még, hogy a tsz- nél a szakmai vezetés hosszú ideig nem volt megfelelő. Végső fokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy a megyei építővállalat a kivite­lezési szerződést a telepítési hely kijelölése után kötötte meg, tehát ebben a vonatko­zásban felelőssége nem áll fenn. Ezenkívül nem kellett ismernie az árvízveszély le­hetőségét és a magas talajvíz­állásnak a biofűtésre kiható káros következményeit sem. Viszont észre kellett volna vennie, hogy a beruházó vállalat a tereprendezést nem megfelelően oldotta meg. Azt is tudnia kellett, hogy a friss feltöltésű földbe, még gé­pi döngölés esetén sem lehet kizárólag fémkarókkal lecöve- kelt építményt rögzíteni. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szintén perbe vont megyei beruházási és ter­vezési iroda akkor is felelős, ha a hiba az ajánlott terv hiányos­ságára vezethető vissza, mert annak fölismerése és kiküszö­bölése kötelessége lett volna, Súlyos mulasztás terheli azért is, mert a telepítési hely kije­lölésénél nem szabályszerűen jártak el. Mindezek alapján az építőipari vállalat a kár 20 százaléka, a beruházási pedig 40 százaléka erejéig felelős Hibás ugyanakkor a termelő- szövetkezet is. Ismerte a ke­zelésében levő föld tulajdon­ságait, az árvízveszélyt, a ma­gas talajvízállást, sőt, az aján­lott terv fogyatékosságait is. Mégis beleegyezett, hogy a lé­tesítmény a kijelölt helyen, a kiválasztott terv alapján épül- iön meg. További felelősség terheli, mert a szakmai vezetés hosszú időn át nem volt megfelelő. Ezért a kár fennmaradó ré­szét ő köteles viselni. A mezőgazdasági tsz az ál­lami erdő- és vadgazdaság el­len kártérítési pert indított, mert a vadak a termés egy részét elpusztították. A Leg­felsőbb Bíróság a gazdaságot félmillió forint kártérítésre kötelezte. ítéletében a követ­kezőket mondta ki: Valamely ingatlan haszná­lója a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében — a veszélyeztetett termelvények őrzésével és a vadak elriasz­tásával — közreműködni kö­teles, s ezért ellenszolgáltatás illeti meg. Károsodás, vagy esetleges fenyegető veszély esetén köteles a vadászatra jogo­sultat értesíteni. Közlésében meg kell jelölnie az elhárítás,' illetve a további kár megszüntetése érdekében tett, vagy megtenni szándékolt intézkedéseket, és a másik fe­let megfelelő kárelhárítási cselekmények végzésére kell felhívni. Ebben az esetben a tsz vadőröket alkalmazott, sőt vegyszert is használt. Ezenkí­vül áttért a szakállas búza ter­mesztésére, amelyet a vadak kevésbé fogyasztanak. Ezzel szemben a vadgaz­daság semmiféle kezde­ményező lépést nem tett, hogy a vadkárt meg­előzze vagy csökkentse, pedig az elő­ző évek tapasztalatai alapján számolnia kellett a vadkár be­következésével, H. E. munka nem elégséges, sőt nem megfelelő. Tavalyelőtt — a múlt évi adatok ilyen feldolgozása még nem történt meg — a kérel­mezők közül 15 nem állott munkaviszonyban, 5 pedig még tanuló volt. Feltétlenül említésre méltó, hogy a 107 fiatal menyasszony közül 83 nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát sem. Az engedéllyel házasulok közti korkülönbség 68 mátkapámál öt esztendőnél kevesebb volt öt-tíz év korkülönbség viszont harminc esetben fordult elő. Négy vőlegény tíz esztendőnél többel, sőt közülük az egyik pontosan 24 évvel volt idősebb a menyasszonyánál. Sz. E. Merkur-tájékoztató Az idén: 67 ezer külföldi személygépkocsi A személygépkocsi-értéke­sítés tavalyi eredményeiről és az idei terveikről tartott pén­teken délután sajtótájékoztatót Csűri István, a Merkur Sze­mélygépkocsi Értékesítő Vál­lalat vezérigazgatója. Többek között elmondotta, hogy ta­valy 38 000 újabb megrende­lést kapott a vállalat, tehát továbbra is magas á gépko­csiigénylők száma, de az elő­ző évhez viszonyított növeke­dés üteme most mérséklődött először. Némileg módosult a kereslet összetétele is, mert most már a Zsiguli áll az ér­deklődés középpontjában. Skoda személygépkocsit is többen keresnek, mint koráb­ban, míg a Moszkvicsból ke­vesebb a megrendelő. A keresleti összetétel válto­zásainak megfelelően szerzik be idén a személygépkocsikat. A Merkur ebben az évben 67 000 külföldi személygépko­csit vásárol, ebből mintegy öt­ezret a közületek, a többit pe­dig a lakosság részére. Az idén is a Szovjetunió a legjelentő­sebb szállító. Vendéglátók — cseremunkán Csütörtökön Budapestre , ér­kezett M. Malik, a Csehszlovák Szövetkezetek Központi Taná­csa alelnöke, hogy öt évre szó­ló megállapodást írjon alá a szövetkezeti vendéglátóipari szakmunkások kölcsönös cse­réjéről. A megállapodás azt célozza, hogy mindkét ország­ban emelkedjék a szövetkezeti vendéglátás színvonala, a szak. mai felkészültség és a nyelvis­meretek bővítése révén. t * i

Next

/
Thumbnails
Contents