Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1973. JANUÁR 23., KEDD TÁRLATOKA VÁCI GYÁRAKBAN A Finompamutfonó és a Forte után a Vízműveknél rendeztek helyi kiállítást Képzőművészeti szakkör a Madách Imre Művelődési Központban Hétfőtől festmények és rajzok sora tekinthető meg Vácott, a Duna-menti Vízművek Híradó úti központjának kultúrtermében. „Házhoz ment” tizenkét alkotó 20 műve s február végéig lesz megtekinthető üzemi munkások, mérnökök, irodai dolgozók számára. A Váci Képzőművészeti Szakkörnek nem ez az első vándorkiállítása. Ezt megelőzően a Fínompamutfonóban, majd a Forte-gyárban rendeztek tárlatot hasonló körülmények között. Nagy volt mindkét helyen az érdeklődés, ezért kedvet kaptak a folytatásához. Mint értesültünk, már újabb üzemek is jelentkeztek. Mikes István tanár-festőművész lelkesen beszél a »’akkor munkájáról. Harmadik éve munkálkodnak a Madách Imre Művelődési Központ emeleti, 19/'20-as szobájában. A felnőtt- és a diáktagozatnak 30—30 tagja van. A felvételt vizsgához kötik, a nagyon tehetségesek továbbtanulását segítik. Hetenként kétszer négyórás foglalkozásokon egész alakot, fél alakot, portrét rajzolnak. A stúdiószerű szakmai felkészüléshez tartoznak az előadások. Dr.1 Solymár István, a Nemzeti Galéria igazgatóhelyettese, dr. Bodnár Éva, a Galéria osztály- vezetője, Dévényi István képzőművész s mások szívesen jönnek Vácra, hogy segítsék előadásaikkal, gyakorlati útmutatásukkal a szakköri munkát. Nemcsak Vácról és a környékbeli községekből, de még a szomszédos Nógrád megyéből is jönnek, akik úgy érzik, hogy van rátermettségük. A krokik, kisrajzok, tanulmányrajzok sora ezt bizonyítja. A nagyközönség elé szánt munkákat a Népművelési Intézet bíráló bizottsága zsűrizi, így történt ez a váci, esztergomi, veresegyházi kiállítások előtt. Ez a zsűri mondott véleményt a Duna-menti Vízműveknél most megnyílt tárlat anyagának a válogatásánál. A Madách Imre Művelődési Központban művelődéspolitikánk fontos, segítést érdemlő formájának mondják a szakszerűen irányított önképzésnek ezt a módszerét. Kovács Jó- zsefné patronálja őket, gondoskodik munkájuk zavartalanságáról, s nagy gonddal előkészíti a mostanihoz hasonló, elismerést érdemlő üzemi kirándulásokat. P. R. t * • p > Fo lyó i ra issem le Népfrortbízottsági munka a váci A L’udové Noviny legújabb száma fényképes interjú keretében bemutatja Ujfalvi Istvánt, a Hazafias Népfront váci járási bizottságának a titkárát. A lap külön ismerteti a szlovák nyelvű lakosság lakta Sződ, Csővár, Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk községekben végzett nép-, frontbizottsági munkát. Lejártak a határidők Bezárják a váci könyvesboltot? Késlekedő korszerűsítés — Ideiglenes helyiséget kérnek VÁC Téli tánctanfolyam A váci Madách Imre Művelődési Központban téli tánc- tanfolyam kezdődik január 25-én, este 19 órakor. Ismét Kissné Kékesi Ilona oktatja a jelentkezőket a klasszikus és a modern táncok sokaságára. Orvosi ügyelet Keddtől az alábbi orvosak tartanak éjszakai ügyeletet Vácott, a központi rendelőben (Köztársaság út 30., telefon: 11—199)' Kedden: dr. Pap Miklós, szerdán: dr. Bucsek Tibor, csütörtökön: dr. Értékes Tibor, pénteken: dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap: dr. Steiner Antal. A beosztás hét közben megváltozhat. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat illetékes osztályvezetője a múlt héten ultimátum- szerű üzenetet küldött Vácra: vagy megoldják a tatarozás, korszerűsítés kérdését, vagy bezárják a Széchényi utcai szaküzletet. Ez a súlyosnak tűnő döntés indokolt. A tűzrendészen szervek többszörösen meghosszabbított határidői lejártak. Az eladótérben alig lehet közlekedni a felbontásra váró testes könyvcsomagoktól. A forgalom további növekedését bénítóan gátolja a szűk raktár. Szőke Pálné boltvezető tájékoztatása szerint a könyvterjesztő vállalat félmilliót biztosított a bolt korszerűsítésére. Az új berendezés — iparművész tervei alapján — már készül. Utána modern, önkiszolgáló könyvesbolthoz jut Észak- Pest megye ipari városa, kulturális centruma. Mi késlelteti a korszerűsítést? Mindössze kéthónapos időtartamra, szükségük lenne egy ideiglenes helyiségre, ahová átszállítanák állományukat, ahonnan intéznék az üzemi könyvterjesztest. Javasolták a bezárt, régi cipőboltot, a buszpályaudvari bisztrót. Eddig holt ponton vannak a tárgyalások. A váci bolt tavaly 7 millió 270 ezer forint értékű könyvet juttatott az olvasókhoz. Ebből egymillió 400 ezer decemberre jutott. Kérték: lapunk útján tolmácsoljuk a kérést, hogy valamelyik üzem, vagy más intézmény biztosítson 100—110 négyzetméternyi száraz helyiséget számukra, az átépítés idejére. Mindenképpen segíteni kellene az érdekelteknek a kérdés j megnyugtató, gyors rendezését. i (papp) A vasrács sorsa 7VT agyon szép a téli Duna- •L * part. A ködös vízparton alig akad járókelő, mély a csend, nem zavarja meg most az uszályvontatók szaggatott kürtje sem a pihenés idejét. A sétány szobrai egyedül vannak, fáznak. Álmodoznak a Kívül a városon Á gombási iskolában Képzőművész-szakkör a művelődési házban. Tanár és tanítványa. (Gyimesi Sándor felvétele) Utasbosszantó a Bulcsú utcában Széllel bélelt várócsarnok a buszvégállomáson Amikor 1971 végén befejezték a budapest—szobi vasútvonal villamosítását, s az utazási idő Budapest—Vác szakaszán a rendes járatoknál 58 percre, a gyorsított vonatokon 32 percre csökkent— logikus volt a következtetés, hogy a buszközlekedést is korszerűsíteni kell, mert ellenkező esetben sokan visszapártolnak a IlÁV-hoz. A Volán 20. számú Vállalat ezért beállított néhány szép panoráma kocsit. A Vác felé induló óránkénti járatok közé — csúcsforgalomban — kiegészítő járatokat iktatott, s a gyorsított járatoknál elhagyott néhányat a 35 megállóból, ami a 31 kilométeres úton európai rekordnak számított. A Bulcsú utcából utazó váci és járásbeli utasok örömmel tapasztalták tavaly nyáron, hogy az indulási oldalon modern várakozó épül. Szép üvegfalakkal, padokkal, bérletpénztárral és felvilágosító résszel. Pár lépést kellett tenni s már a kocsiban ült az utas. Aki előbb érkezett a végállomásra az egyik oldalán nyitott várakozóban ülve nem is bosszankodott azon az irattan MÁVAUT törvényen, hogy „utastérbe személy csak egy-két perccel az indulás előtt engedhető be.” Mi a helyzet ilyenkor januárban, télvíz idején? A hideg szeles időben nem jelent sem mikén pen élvezetet 25—40 percet várakozni a járda felé eső részen nyitott üvegfülkében. A felvilágosító iroda órája makacsul állandóan fél kilencet mutat. A bérletpénztár ablaka is gyakorta zárva. Az időjárás viszontagságainak kitett utas sóvárogva néz a szemközti, 21/b számú ház kirakatablakaira. Valamikor azokba a helyiségekbe bemehettek az utasok, sőt melegedhettek is. Az ajtón zord tábla figyelmeztet: „Idegeneknek belépni szigorúan tilos!” Így, ha egyéb elintéznivalója akad, megteheti a 300 méteres utat — sörgős esetekben futólépésben — a Lehel piac Váci utcai oldalán található zöld házikóig. •Egyben azonos a szint a MÁV-val: az autóbuszablakok sem tisztábbak a sínen gördülő kocsik ablakainál. Ám a meleg hiányzik az utastérben. Sokszor már Vác felé közeledik a járat, mire kissé langyos lesz a bal oldali ablakok alatt, a lábaknál húzódó fűtőtest. Mostanában sok szó esik az utazás kulturáltabb körülményeinek megteremtéséről. A buszjáratokat még sokáig, sokan igénybe veszik — főleg az országút mentén lakók, a Váci úti gyárakban dolgozók. Jó lenne, ha minél kevesebb bosszúságot okozna számukra az anrígv !~ fáradságot jelentő ■'-pi utazás. (p.) Völgyekből, dombtetőkön álló házakból, a bányászlakótelepről munkások gyerekei járnak a gombási iskola négy alsó tagozatos osztályába. Itt, a várostól négy kilométernyi távolságban, ahol a tájat dombok karéja övezi, s a gyümölcsfák lombtalan ágaira cementpor hull, már tanyai pótlékot fizetnek a pedagógusnak. Ilyen a második | Molnár Lászlóné iskolaveze- i tő tenyérnyi kis szobában fogad. Az ajtó mellett balra leterített íróasztal áll. Szemben 3—4 iskolapad olyan kis távolságra egymástól, hogy a gyerekek alig tudnak fölállni bennük. A fal mellett vaskályha piroslik. A fogasnak nem jutott már hely, a kabátokat az ablak fogantyújára akasztják. — És a dolgozószoba? — Az is ott van — válaszolja, miközben a tűzre rak, mert a takarító néni a begyújtással és a takarítással elvégezte a napi munkáját. A tűzre rakás után kalapácsot vesz ki az asztalból és a hátsó padsor mögött visszaerősíti a falra szögeit gyékényszőnyeget. Védeni kell a hidegtől a gyerekeket, mert hétfőre nagyon kihűlnek a falak. A falon túl fű- tetlen tér, a padlásfeljáró húzódik. Ez a második osztály, ahol most számtan órára készülnek. Móra Ferenc írásaira emlékeztető a kép. Csak az iskolába érkező gyerekek öltözete és fölszerelése mutatja, hogy ez azért már más világ. Az első to7 Az első osztályba a harmadikosok és negyedikesek közös tantermén keresztül lehet bejutni. A falakon táblák, szemléltetőeszközök. Az abc valamennyi betűjét kemény papírból kivágták és azok nagy fehér vászonra varrt tasakokban sorakoznak a falon. A nagy lábon álló számológép felső két sorára ezt a kérdőmondatot rakta ki a tanító néni. „Hideg van?” Ez is egy módja az olvasási gyakorlatnak. Az osztályba érkező gyerekek ráoiliarüa nak, kibetflzik és helyeselnek. — Igen. hideg van. Megkezdődik a nap, a hét. Az ablakon át látni, a cinkék is megtalálták már a fára akasztott szalonnadarabot, de ez most nem olyan izgalmas mint máskor. — Tessék nézni' — mutogat jók a t*bőtollat a gyerekek. — Elhoztuk. Életükben először fogják használni, tintával fognak ma írni. Megértem a hangulatot. Az iskola régi illata, vágott hegyű acélpennák, tintapacák, madzagra kötött tintásüvegek emléke villan elém. — Te is elhoztad a tolladat? — hangzik a kérdés egy csendes kisfiúhoz. — Elfelejtettem — mondja bizonytalanul, de a következő kérdés után kiderül, hogy anyu felejtette el megvenni. Sik Jánosné hivatásszerető, munkáját értő pedagógus, akit izgat a gombási gyerekek helyzete, az, hogy hiányzik nekik az otthoni segítség. Néhány gyerekkel kénytelen az iskolában, tanítás után elkészíteni a házi feladatot. Fölmérte, kiknek van otthon tévéjük, rádiójuk és mosógépük. Az eredmény körülbelül 50—50 százalék. Két osztály együtt Falun nőttem föl, de sohasem láttam még osztatlan iskolát. Megkértem Kende Ernö- nét, a harmadik és negyedik osztály tanítóját, hadd hallgassak végig egy órát az osztályában. A tanterem jobb oldali padsorában a negyedikesek, a bal oldaliban a harmadikosok ülnek. Amíg az egyik osztály a kapott feladatot készíti, addig a másik osztálynak magyaráz, majd ismét a másik oldalon kéri számon, ellenőrzi a feladat megoldását. Napi öt órán keresztül. Minden elismerés megilleti ekkora szellemi igénybevételért. Néhány gyerekről tudom hogy egyetlen szobában lakik az egész családjuk. A gyerekek felelete azonban érielmes. Karjuk minden kérdés után magasba lendül. — Az átlagosnál jobb a gyerekek maga visel e*e — mond- iák a oedaeógusok. — Csak a körülményeik lennének jobbak. A szünetben zajtalanul hagyták el a tantermet. Nem láttam olyan virgonc kiscsikó- kat. amilyeneket máshol lehet 'átni ebből a korosztályból Vajon a gyerekkori elevensé'* érthető megnvilvánulása rsa'- miattam maradt volna el? 'falterem napközi helyett? Molnár Lászlónéval körüljártuk az épületet. A fő gond a zsúfoltság. Óra alatt az elsőosztályos tanító néni hangja kihallatszik az ajtón át, a harmadikos és negyedikes tanterembe. A délutáni oktatás bevezetésével lehetne csak ezen segíteni. Ezt viszont nem tehetik, mert a tanítás végén sötétben kellene botorkálniuk a hegyek, dombok, szakadékok között az apróságoknak. Az itt lakók, főleg a fiatalok, egyre többen a városban igyekeznek letelepedni. A távoli jövő így valószínűleg az iskola megszüntetését hozza majd magával. A közeli jövőben azonban a helyzet javulását szeretnék a pedagógusok, szülők, kisdiákok egyaránt. Csak az ablakon át nézhettünk be abba a két tágas terembe, amelyet egy festő és egy szobrász használ műteremnek. — Helyes ez akkor, amikor a napközás gyerekeknek az iskolapadra tálalják az ebédet? — kérdezik a sejcei szülők. És ilyenkor hogyan foglaljon állást az, aki tudja, hogy művésztelepre is szükség van? Azt mondják, hogy a volt igazgató özvegye átadná műteremnek az épületben levő szolgálati lakást, ha megfelelőt kapna helyette a városban. Ez minden szempontból jó megoldás lenne. Televíziója már van az iskolának. Az oktatással kapcsolatos rádióműsorokat Molnár - né táskarádiójából hallgatják. Diavetítőt, diafilmeket, egyéb audiovizuális eszközöket szeretnének a korszerű oktatáshoz. Aggodalommal Gyalog indulok a város felé. Útközben van időm gondolkozni. A Naszály tetejét köd borítja, nem látni a csúcsot. Mik is azok a bizonyos „körülmények”, amiről itt annyit beszéltünk? Messze a múltba nyúló gyökerekből terebélyesedett itt ki a mai élet. Az életmódot, a szemléletet át- meg átszövik a régi és az új kor hatásai. „A mama elfelejtette megvenni a töltőtollat.” Egy szülői értekezlet hatástalan maradt. Egy gyerek bedagadt szemmel jött az iskolába, a szülei nem vitték orvoshoz. Egy kisgyereket megvertek otthon, mert a pedagógusok az* szerették volna, hogy rendszeresen étkezzen, és megebédeltették a napköziben. A kiegyensúlyozott munkás- -saládok mellett itt is élnek olyanok, akiknek gondolkodás- módjáról. szokásairól, gyermekeik jövőjéről soha sem lehet "üecet és elég aggodalomma1 írni. Kovács István platánok — talán már a tavaszról. Itt szeretek álldogálni az Ady Endre sétány régi vaskorlátjánál. Nekidőlök, s nézem a vizet. A túlsó part tükörképét, ami most élesen kirajzolódik a csendes vizen. A keringő és le-lecsapó sirályokat figyelem, amint cikázva, a levegőben is élesen kutatva köröznek a párolgó csatornakiömlők környékén. A vaskorlátra könyökölve álldogálok sokáig, egyedül. Szeretem ezt az öntöttvas csipkét — és sajnálom is. Sajnálom, mert úgy látom, hogy kopik, töredezik mostanában, és nincs, aki gondját viselné. Egy százada immár, hogy a pesti partról az 1876-ik évi jeges áradat lesodorta, s utána Vácra hozták. Karcsú, kecses formájú, reneszánsz csipkéhez való hasonlóságában szép dísze lett a sétánynak. Ha valaki hajóról szemléli, hosszan gyönyörködhet benne. Nem sokáig, mert pusztul a korlát. Az eredetileg háromméteres szakaszokból összeállított rács már hiányos, egy-két darab a töltésen hever. A csavarozás elrozsdásodott, meggyengült. Félő, hogy egyszer egy viharos éjszaka még inkább foghíjassá teszi. Nagy kár lenne, hiszen kevés ilyen szép rács ékesíti a Duna partját.., l^özeledik a jubileumi esz- tendö, a városnak meg kell szépülnie. Talán akad valamelyik üzembenr— ahol vasöntéssel foglalkoznak —, egy szocialista brigád, aki szívügyévé teszi a rács sorsát, és felújítja akkorra. Csankő Lajos A tagi korongosok Jeges emlék januárban A jégkorongot téli futball- nak is nevezik. Kevesen tudják, hogy e téli sportág egyik vidéki állomása Alag volt. 1938-ban az Alagi Teniszegylet égisze alatt a mai Spar- tacus-pályán jégkorongozók edzettek decembertől márciusig, amíg a hideg engedte. Nyáron a szép vörös salakon a teniszezők játszottak. Az akkori ellenfelek fővárosi csapatok voltak, sőt magyar válogatottak ellen is játszottak az alagi legények. A csapat névsora: Kitt (kapus), Gulyás Béla, Kállai János és Frigyes, Phől, Greguss, Varga (ma a Turf főszerkesztője), Futaki Cintos, Ked- vessy. A szakosztály 1942-ben feloszlott, a háború •‘szétzilálta a csapatot. Harmincöt év után már csak a pálya maradt meg — ha az idő engedi, ma is jégpályává alakul a kézilabdapálya — a téli időben korcsolyázók nagy örömére. Eltelt 35 év, s ha ma megnézzük iégkorongsportunkat, vidéki csapat nem szerepel a magyar bajnokságban. Elképzelhető, hogy 35 évvel ezelőtt milyen nagy esemény volt Alag községben egy jégkorongcsapat létesítése. k t
