Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
1913. JANüAR 23.. KEDD PES1 »ICC <Jüvhtp VÁLTOZÁSOK — FOLDÜGYBEN Alacsonyabb aranykorona, de nagyobb érték Parcellák, parlagföldek, zártkertek Időnként szenvedélyes viták izzanak föl a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének, a földnek a témakörében. Az agrárközgazda fogalmazza meg ilyen szakszerű-hűvösen a föld legfőbb rendeltetését. Egykor életek milliói teltek a föld — nem túlzás így szólni! — árnyékában, az érte való szakadatlan küzdelemben, az aprócska birtok keserves gyarapításában. Jóllehet, ez az életforma a termelőszövetkezetek általánossá válásával immár ' végérvényesen a múlté, azért akad konfliktus, megannyi rendezni®aló. Négyezer hektár — parlagon Erre világított rá az a minapi disputa, amely nem kisebb fórumon zajlott le, mint az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Több képviselő — köztük két Pest megyei — is fölvetette a művelés gazdaságosságának, abbahagyásának dilemmáját, de szóltak a lendületesen gyarapodó parlagföldekről is. Pest megyében sem ismeretlen ez a fogalom, olyannyira nem, hogy — miként dr. Kulcsár János, a Pest megyei Földhivatal vezetője tájékoztat — tavaly négyezer-ötvenegy, illetve háromezier-ötszázihatvaniháram hektárnyi parlagterületet találtak a földmérők és nyilvántartók. Hogy miért e különbség? Két határszemle volt ugyanis, s az első után fölszólították a tulajdonosokat: műveljék meg az elhagyott földeket. Ahogyan a második adat tükfözi, vajmi kevesen fogadták meg ezt a tanácsot — de hát mi lehetne a retorzió, a büntetés? Végső soron csakis az maradhat, hogy az állam veszi igénybe a szóban forgó területeket. A tulajdonos ilyenkor a közismert pesti szólással él: „Na és akkor mi van?” Megszabadult a földjétől, voltaképpen elérte célját. Tehát a tanács — az államhatalom helyi képviselője — újabb gonddal birkózik, hiszen ugyan ki vállalkoznék a parlagföld újbóli fölszántására, bevetésére? Miként oszlik meg a megye parlagterülete? Ha a művelési ágakat vizsgáljuk, úgy kitűnik, hogy az említett adatból 2448 hektár a szántó, s 1115 hektár a szőlő és gyümölcsös. A legtöbb szántóparlag a ceglédi járásban van, ezt követi a nagykátai, majd a budai s a dabasi járás. (Ebből egyszersmind kitetszik, hogy nem okvetlenül otthagyják el a földet elsősorban, ahol a leggyengébb a minősége. Ihászi-József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő úgy fogalmazott a mezőgazda- sági bizottság említett tanácskozásán, hogy pusztán az aranykoronát tekintve a járás felét niás művelési ágba kéne sorolni, illetve ez az az arány, amelyen kevéssé gazdaságos a mezőgazdasági termelés. A statisztika azonban azt tanúsítja, hogy ebben a járásban még ragaszkodna!-: a földhöz.) P Érték és aranykorona Vannak a megyének olyan tájai, ahol hatásos lenne a jogszabályok alkalmazása, vagyis az elhagyott földek állami tulajdonba vétele. Főként a főváros agglomerációs körzetében, a Dunakanyarban, a ráckevei Duna-ágban, a budai járásban, ahol elsősorban hasznosíthatók a földek. Pest megye ugyanis közgazdaságilag nagyobb értékű földekkel rendelkezik, mint az ország más megyéi, jóllehet az egy holdra jutó átlagos aranykorona érték alatta van az orszádasági hatása igen kedvező, a szóban forgó területek megművelése sokkal jobb, mint korábban volt. Így a szőlők és gyümölcsösök ápoltak, gondozottak, a termelés intenzívebb lett. Megnőtt a beruházási kedv, számos helyen megkezdték a földieper, a szőlők és gyümölcsösök telepítését. Javult a növényvédelem színvonala, valamint a kártevők elleni küzdelem. Egyszersmind több mezőgazdasági kisgépet, műtrágyát vásárolnak ezekben a falvakban, illetve városokban. — Mindenki elégedett volt a rendezéssel? — A kiadott határozatok ellen kevés fellebbezés érkezett, s a jogorvoslati kérelmek többsége megalapozatlannak bizonyult. A beadványok zöme — Kösd, Verőce, Kismaros, Nagymaros, s más falvakból — arra irányul, hogy a szövetkezeti tagok megtarthassák a személyi tulajdont meghaladó földjüket, illetve azt gyermekeiknek elajándékozhassák. A földhivatali vezető köz- gazdasági diplomája mellé néhány esztendeje megszerezte a jogit is; nem sokkal a fölszabadulás után e szövevényes terepen kezdte pályáját, de azt mondja, hogy olykor még számára is akadnak talányos földügyek. Remélhető, hogy egyre tisztább kép bontakozik elénk — köz vetve nagy segítség ez a mezőgazdasági termeléshez. Keresztényi Nándor Ülést tartott a Délszláv Szövetség választmánya A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének választmánya hétfőn a néphadsereg központi klubjában tartotta évi rendes ülését. A tanácskozáson részt vett Her ez eg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, Szentisványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának titkára és dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. Az 1972-ben végzett munkáról készült írásos jelentéshez Ognyenovics Milán, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az ülésen megválasztották a kongresszusi előkészítő — valamint a szerkesztő bizottsá- got. _________ Tantárgy: a gazdaságirányítás Hétfőn a dobogókői Nimród szállóban megnyílt az országos vezetőképző központ második gazdaságirányítási tanfalya- ma, amelyen minisztériumi és más országos főhatósági vezetők vesznek részt. Tavasszal még két gazdaság- irányítási tanfolyamot rendez az ÖVK, az 1973—74-es tanévben pedig hat ilyen típusú kurzussal folytatja az állam- igazgatási vezetők továbbképzését. Iparágak kooperációja A magyar—bolgár gazdasági együttműködés fokozására gosnak. (A megyei átlag 9,57 — az országos 9.67 aranykorona). Vagyis a földminőség éppen fordított arányban áll az értékkel! A magyarázat nyilvánvaló : e földek fekvése olyan, hogy kiválóan megfelelnek üdülési célokra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1970. áprilisában tűzte napirendjére e területek helyzetét, megjelölvén a tennivalókat. Nos, az öt esztendőre megszabott munka három év alatt befejeződött, mégpedig úgy, hogy 1972 végéig 22 594 parcellát osztottak föl, adtak el a tanácsok, 1972 hektár (3427 hold) erejéig. A legtöbbet, 934 hektárt, 9923 parcellát a budai járásban értékesítettek, a legkevesebbet, mindössze öt hektárnyit — 97 parcellára osztva — a nagykátai járásban. Erre alkalma tian f öldek miatt a ceglédi, a dabasi és a monori járásban, illetve Gödöllő városában nem kerítettek sort parcellázásra. Ne a jó földeket — A megyei földhivatal meggátolta, hogy jó minőségű, termőképességű földeket is fölparcellázzanak — mondja dr. Kulcsár János. — Néhány helyen — így Ráckevén, Budaörsön — találkozhatunk csak ilyen törekvésekkel. Az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy csakis nagyüzemi művelésre nem alkalmas földeket értékesítsenek a tanácsok. Ennek következményeként egyébként három-négyszáz millió forint bevételre tettek szert, a községfejlesztési tervek megvalósítása ily módon is meggyorsítható. És a vásárlók? Családokra átszámítva legalább 80—100 ezer- ember teremtett magának kertészkedésre, hétvégi üdülésre alkalmat. Nem túlzás azt állítani, hogy milliárdos nagyságrendű beruházás bontakozik ki szemünk láttára ezeken a parcellákon, mégpedig mindenféle állami támogatás nélkül, a dolgozók megtakarításaiból. Az 1968 januárjában életbe lépett földtörvény fontos fejezete a zártkertek rendezése. Mi a zártkert? Olyan földterület, amely a terep adottsága, elaprózottsága, változatos művelése alapján a földrendezések során ezen a néven, jogszabály szerint kijelöltetett. Lényegében olyan földekről van szó, amelyek nem alkalmasak nagyüzemi művelésre. Pest megye zártkert- rendezési tervét 1972-ben 2926 hektárban szabták meg. A kijelölt két városban és tizenhárom községben az év végéig ez a munka be is fejeződött, sőt, túlteljesült, hiszen 3040 hektárnyi zártkertet rendeztek. Ezzel párhuzamosan 1901, korábban kuszáit — szakszóval — tulajdonviszonyt is megoldottak, amit szintén kedvezően fogadott a lakosság. 1973: a befejezés éve A földrendezéskor kialakított zártkertek felülvizsgálatát országosan 1972 végéig kellett végrehajtani, kivéve azt a hat megyét, ahol sok az ilyen föld. Itt — köztük Pest megyében is — 1973 a határidő. Az idén két városban és tizenkét községben látnak hozzá e munkához. 1519 hektár területet néznek át, s hagyják jóvá a földhasználatot. A két város: Szentendre —ahol 192 — és Gödöllő — ahol 116 hektár terület kerül górcső alá —, a községek közül a legtöbb zártkert Túrán lelhető föl, éspedig 270 hektár. Milyen eredménye van ennek a kétségkívül jogbiztonságot nyújtó munkának? Dr. Kulcsár János erről így fogalmaz: — A zártkertrendezés gazA népgazdaság különböző szintjein széles körű szakértői megbeszélések zajlanak a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság legközelebbi ülésszakának előkészítésére. Mindenekelőtt annak a dokumentumnak a kidolgozásával foglalkoznak, amely a két ország főbb népgazdasági ágazati számára egészen 1990-ig megszabja majd a gazdasági együttműködés és az áruforgalom fejlesztésének fő irányait. A nagyszabású munkában egész sor vállalat is részt vesz, hogy minél teljesebben kiaknázhassák az iparágak kooperációjában, a szakosításban rejlő előnyöket. Az álláspontok eddigi egyeztetése alapján különösen a kohászatban, a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint a közlekedésben alakítható ki előnyösen a kooperáció, fejleszthető a szakosítás. A hosszú távú együttműködés irányelveivel foglalkozó dokumentum megerősítése, jóváhagyása a kormány- szintű együttműködési bizottság feladata lesz. Közös öröm Műszerek kiállítása Kiállítás nyílt hétfőn a műszeripari szövetkezetek bemutatótermében. A Braun- Apparatebau cég kelet-európai képviselete hozta el nálunk is érdeklődésre számot- tartó termékeit, fgy többek között automata kórházi laboratóriumi adagolót, fermentálókat, termosztátokat. K evesen láthatták még azokat a lakásokat, amelyeket a Dunai Kőolajipari Vállalat vagy a Dunamenti Hőerőmű Vállalat épít saját munkásainak. Modem, nagy ablakos, tágas, egészséges otthonok ezek. Nemcsak olt élni, de látogatóként belépni is jó érzés. Többször kopogtattunk már be egyikmásik lakójához, hogy megkérdezzük, alig néhány kilométerre a fővárostól, az ország egyik legszebb, legmodernebb iparóriásának tövében, hogyan élnek. Együtt örültünk lakóival az új iskolának, az új üzletnek, hiszen nem csupán az ott élők, hanem mindanv- nyiunk gazdagodását, gyarapodását jelzi az új létesítmények sora. A Mechanikai Művek dolgozóinak, vagy a Gödöllői Gépgyár munkásainak kedvezménnyel épített lakása is valamennyiünk öröme. S a napokban újabb határozat jelent meg, amely arról gondoskodik, hogy a munkások, a többcsaládos munkások és a házasulandó fiatalok az eddiginél köny- nyebben, kedvezményesebb körülmények között juthassanak lakáshoz, családi otthonhoz. A Minisztertanács határozata két részből áll. Egyrészt arról szól, hogy az építkezni kívánók milyen kedvezményes hitelben részesüljenek, a határozat másik része pedig a tanácsi lakások kiutalásánál élvezhető kedvezményt foglalja magába. Azok például, akik lakótelepeken jutnak kétszobás lakáshoz, hatvanezer forint támogatást kapnak. A több- gyermekes munkáscsaládok, a fiatalok mind az előtörlesztésnél, mind a kölcsöntartozás megfizetésénél kedvezményben részesülnek. A magánlakásépítést pedig a többi között a tanácsi és a szövetkezeti lakásakcióhoz hasonlóan segítik: 20—25 ezer forint készpénz lefizetésével hozzákezdhetnek a lakásépítéshez. Legnagyobb kedvezményhez a vállalati munkás-la- kásépítkezők juthatnak. A munkásoknak a szociálpolitikai kedvezménnyel és oszépícsukell az állami támogatás szegével csökkentett tési költségeknek pán tíz százalékát előtörlesztésként kifizetniük. A fennmaradó ősz- szegre az Országos Takarékpénztár 35 éves lejáratra egyszázalékos kamattal hitelt ad. A többgyermekes családok még ezen felüli juttatásra, illetve támogatásra is számíthatnak: ha a tanács, vagy a vállalat javasolja. a tízszázalékos előtörlesztési kötelezettséget is eltörlik.- Minisztertanács ha^ tározatát, az Oil? vezérigazgatója részleteiben ismertette, magyarázta. így mindenki tájéko-* zódhatott milyen sokoldalú segítségben részesíti az állam a munkáscsaládokat és a házasodni kívánó munkásfiatalokat. Aligha kétséges bárki előtt: ezekben a napokban a dolgozók számára legnépszerűbb olvasmány a Minisztertanács határozata és a részletes tájékoztatás: mit hogyan kell értelmezni a határozatban. Különösen öröm ez az újabb rendelkezés azok számára, akik kiválóan dolgoznak, akik üzemük, vállalatuk elismert munkásai, törzsgárda tagjai. Nem kétséges ugyanis, hogy a lakásra szorultak között elsősorban ők számíthatnak a gyár, az üzem támogatására. S okszoros az öröm ezekben a napokban a munkahelyeken. Az állami iparban és a kivitelező állami építőiparban dolgozó, munkásállományú csoportba tartozók március elsejétől béremelést kapnak. Nyilván azok számára is öröm ez, akik nem kapnak ugyan most béremelést, de belátják: az új intézkedés igazságos és az erre leginkább rászorultakat érinti. Az állam újabb tehervállalásában valamennyi dolgozója őszinte szívvel osztozik. Előre örülhetünk a százhalombattai lakótelepüléshez hasonló új építményeknek, azoknak az otthonoknak, amelyek a határozat nyomán sokasodnak a megye városaiban, falvaiban. S. Ä. Negyvenmillió visszatérítés Fokozza a termelők érdekeltségét a bőripar Ezekben a napokban az ország jelentősebb bortermelői központjában tanácskozásokat rendez a Borgazdasági Vállalatok Trösztje, a pincegazdasági üzemek és a szőlőtermelő Váci fénycsövek Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt váci üzemében fél éve kezdték meg a fénycsövek gyártását. Az itt dolgozó — stílusosan — Fény brigád a bonyolult gyártási technológiát az átlagosnál gyorsabban elsajátította, cs onka éves tervét száz százalékon felül teljesítette. Ékes János felvétele gazdaságok szakemberei részére. Megvitatják, hogy kit illet az utólagos árkiegészítés az 1972-ben felvásárolt szőlő, must és új bor után. Dömötör József vezérigazgató tájékoztatta a kertészeti gazdaságok vezető szakembereit a boripar tevékenységéről. A többi között elmondta, hogy a nyereségből országosan 414 szőlőtermelő gazdaság 41 millió utólagos visszatérítést kap az elmúlt évben a tröszt vállalatainak eladott alapanyagokért. A visszatérítés azokat a gazdaságokat illeti meg, amelyek hosszú lejáratú értékesítési szerződést kötöttek a borászati vállalatokkal. A Középmagyarországi Pincegazdaság területén 23 millió forinton osztoznak a szerződött felek. Az alföldi szőlőtermelők is kaptak árkiegészítést. A boripar az utólagos visz- szatérítéssel a termelő gazdaságok régi sérelmeit próbálja megoldani. A cél az, hogy a felhalmozott nyereségből a termelők is részesüljenek, s így fokozódjon az érdekeltségük az árutermelés növelésében. A visszatérítés mellett az új ültetvények telepítéséhez is anyagi támogatást ajánlott fel á boripar. Évente 2—3 ezer hold szőlő telepítési költségeinek az 50 százalékát fedezi, ha igénylik a gazdaságok. I
