Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
t VERT VIETNAMNAK mm Ötszázan már jelentkeztek Titkári értekezletet tartott > Cegléden, a Fegyveres Erők j Klubjában, a KISZ városi bi- ! bizottsága. Soron kívüli napirendi pontként foglalkoztak az Országos Béketanács és a Magyar Vöröskereszt felhívásával, az Adjatok vért Vietnamnak! akció megindításával. A fiatalok valamennyien tudtak a mozgalomról, munkahelyeiken is nem egyszer szóba került az utóbbi napokban. A felhívás már elhangzásakor visszhangra talált a KlSZ-fiatalok körében, s most nyílik alkalom az akció megszervezésére, lebonyolítására. A kezdeményezés hivatalos szövegét — ismeret- terjesztő előadással egy befűzve — dr. Gyetvai István, a ceglédi vérellátó főorvosa közölte a városi alapszervezetek KlSZ-titkáraival. Cegléden egyébként is évente rendszeresek a térítés mentes véradónapok. Ebiben az évben így valószínűleg több véradónap lesz a szokásosnál, hiszen a vietnami segítőakcióra igen sokan jelentkeznek. A főorvos azt is közölte a fiatalokkal, hogy tizennyolc éven aluliak semmiképppen nem vehetnek részt a véradó-mozgalomban. Ha segíteni akarnak, a szervezésben tehetnek sokat meggyőző szavukkal, együttérzésükkel. Mint az értekezleten elhang zott, máris nagy a visszhangja Cegléden, sőt, az egész járásban a Vietnamnak vért, illetve vérplazmát és más vér- készítményeket juttató akciónak. A Mechanikai Müvek atonyi gyáregységében dolgozók közül szinte minden második ember jelentkezett, hogy kész vért adni. A posta, a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzeme, a ceglédi kórház, az ÉVIG, a PENOMAH, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Ceglédi Állami Tangazdaság és a KÖZGÉP dolgozói, élükön a KlSZ-esekkel, szintén jelét adták sagítökészségüknic'k. A város KlSZ-alapszeorvezeteinek felétől érkezett előrejelzés, amely szerint csaknem ötszáz fiatal akar máris részt venni a térítés mentes véradásban. A szervezéshez és a véradónapok lebonyolításához azonnal hozzálátnak. Arról, hogy a helyiektől függetlenül a ceglédi városi véradónap mikor lesz a Kossuth Művelődési Központban, a már megszokott helyen, időben hírt adunk az újság hasábjain. E. K. Tekercselők A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz motor- fez erelő részlegében hegesztőgépek, transzformátorok, háztartási és egyéb elektromos gépek motorjainak tekercselését végzik. Évente általában ezer villanymotor tekercselése készül el. Apáti-Tóth Sándor felvétele PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS XVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP A VÁROSPOLITIKA CÉLJAI Az ipartelepen épül az új tejüzem Sokirányú felügyeletet lát el a miiszaki osztály Érdeklődő és bíráló tekintetek középpontjában áll szüntelenül a városi tanács műszaki osztálya: tulajdonképpen nemcsak az építkezések, de az utak, csatornák és más közművek, a közlekedés és még egy sereg egyéb tartozik hatósági ellenőrzése alá. A várospolitika megvalósítása során nagy feladat hárul rá. Az építési, közlekedési és vízügyi problémák megoldásán túl, energiája jelentős részét a városrendezési kérdések megoldása köti le. Cegléd állandóan fejlődik, s elő kell készíteni a beépítendő területeket az állami építkezésekhez. Gondoskodni kell arról is, hogy a különböző közművek kellő időben bekapcsolhatók legyenek az új létesítményekbe. A városban egyre több családi ház épül. Az osztály építési és bontási engedélyeket ad ki, mások terület foglalási hozzájárulást kémek tőle. Sok ember sokféle ügyben fordul meg az irodában, s bizony, gyakran nem nézik a kifüggesztett feliratot, mikor van félfogadás. A csapadékvíz és szennyvíz elvezetésének éllenőrzése, a törődés az utak, járdák hidak építésével, karbantartásával és tisztántartásával szintén az osztály feladata, akárcsak a városgazdálkodási vállalat feletti felügyelet, a telekmegosztás, az új utcák vonalának kitűzése, a lakások állapotának felülvizsgálata. Az osztályvezető főmérnökkel együtt, ösz- szesen nyolcán végzik a felsoroltakat. A városi tanács, mint első fokú hatóság, sokféle kérdésben illetékes, és egyre bővül a helyben intézendő ügyek száma, ezzel mind nagyobb teher nehezedik a műszaki osztályra. Dolgozói megfelelő képesítéssel rendelkeznek, A negyedik ötéves terv lakásépítési ütemének megfelelően kell építésre alkalmas telkekről gondoskodni. Ez általában a már meglevő kisebb lakóépületek kisajátításával jár. Az állami és OTP-lakások építése tovább folytatódik, s újabb szanálásokat tesz szükségessé, például a Szövetség utcában építendő lakások helyén is. A város északi ipamegyedében, a vasúton túl, tovább épül a hordógyár ebben az évben. Közelében kap helyet a város korszerű tejüzeme, amelynek területi bejárására a közelmúltban került sor. Folytatódik a kórház területén az elmepavilon építése, hozzákezdenek a középiskolai kollégium, a Köztársaság utcai óvoda és bölcsőde kivitelezéséhez. Mindez sok feladatot ró — a napi ügyfélforgalmon túl — a városi tanács műszaki osztályára. Ceglédbercelen összegyűjtik a nemzetiségi hagyományokat Ilyenkor, farsang idején, sokan készülnek a sváb bálra Ceglédbercelen: a nemzetiségiek országos vigasságára jó néhányan a fővárosba utaznak a községből is. Az idei tervek között szerepel: a berceli lakodalmast és a báránytáncot bemutató csoport részt vesz a soproni nemzetiségi fesztiválon és a kalocsai folklórbemutatón., A Hazafias Népfront községi elnöksége novemberi ülésén elhatározta, ebben az évben hozzáfognak, hogy a falu kiállítószobájának anyagát ösz- szegyűjtsék. A népfront aktíváival együtt a szakmaközi bizottság tagjai és a pedagógusok is segítik a kezdeményezést. Azt remélik, jövőre ráír otthont tudnak biztosítani az addig összegyűjtött anyagnak, s megnyílhat a látogatók előtt a múlt gazdag tárháza. Kisebb a baleseti veszély, ha eloviq't ázatosan vezetnek A kedvezőtlen időjárás folytán csökkent a közúti forgalom a várost átszelő főútvonalakon is, amelyeken inkább áEami kocsik közlekednek. A kisebb forgalom ellenére nem lett kevesebb dolga a rendőrség közlekedésrendészeti helyszínelő csoportjának: naponta többször is hívják o járásbeli utakon bekövetkezett közúti balesetek színhelyére. A csoport tájékoztatása szerint az idén még nem történt halálos kimenetelű baleset a járás területén, kisebb, úgynevezett koccanásos baleset azont'.n annál gyakrabban fordul elő. Előidézője a síkos úttest, mely a járművezetőtől fokozottabb figyelmet, óvatosságot igényel. Nemcsak a gyakorlatlan kezdőket, de a tapasztalt sofőröket is óvatosságra inti a téli közlekedés: ha mindenki elővigyázatos, kisebb a veszély. Petőfire emlékezünk Január 24-én, szerdán, este hat órakor, Győré Sándor, a városi tanács művelődési osztályának vezetője nyitja meg a ceglédi Kossuth Művelődési Központban a Petőfire emlékezünk című kiállítást. Helyben intézik Üj hatáskörrel bővült a városi tanács munkaügyi csoportja: helyben végzik ezután a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó fiatalok ügyét, a városiakét és járásiakét egyaránt. Az elszerző- dötteknek így nem kell a fővárosiba utazniuk ügyeik intézésre. Pékség kiadó! Negyven éve a kemence előtt Újsághirdetés: „Betegség miatt nagy forgalmú pékség kiadó! Cegléd, Hattyú u. 18. alatt.” . Mutatós ház. A kőkerítésen kis tábla: „Kovács Károly sütödéje”. Belépek az udvarra. Miint vendéget h kedves szó, friss kenyérillat fogad. Egy csizmás bácsi két kerek veknit csúsztat a hátizsákba. A vállára veszi, és indul kifelé. bekopogok a veranda üvegablakán. A belső szobából vé.- kony arcú férfi lép elő. — A pékség hátul van! — mutatja az irányt ujjával. : — A hirdetés miatt jöttem. . Kovács Károly hellyel kínál. Felesége vasal, s közben kíváncsian tekintget felém. — A fiatalember szakmabeli? — Csak a finom kenyér falatozásához értek, készítéséhez nem. Arcuk csupa csodálkozás. Zavartan összenéznek. Szemükből kiolvasom a gyanút: „Vajon mit akar ez itt?” Elmondom, miért jöttem. Kedvesen mosolyognak. Kenyér nélkül? \ A pékmester nehezen kapkodja a levegőt. Mélyről szakad föl a tompa köhögés. — Látja, idejutottam! — tárja szét a karját. — Talán a sok liszt- és szénpor az okozója, amit negyven év alatt lenyeltem a pékségben és a kemence előtt. Az orvos szigorúan rám parancsolt, hogy hagyjam abba a munkát. Ilyen az élet. Addig megy, f.orog az ember, míg elkopik, mint a gép. Hatvanhat éves vagyok, eddig elkerült a betegség. Győzném én még tovább, de Hát... — Semmi de hát! — csattan az asszony hangja. — A gyerekek is megmondták, hogy eleget dolgozott már az apu életében. Pihennie kell végre. — Tudja, három családunk van — veszi vissza a szót sietve Károly bácsi. — Az egyik fiú művezető Algyőn, a másik mérnök Szolnokon. A lányunk itt él velünk, családjával. — .A hirdetésre jöttek-e már? — Hogyne. De úgy van az, hogy mielőtt kiadja az ember a sok pénzt, kétszer-három- szor is megkerüli a portékát. Nyilván, ilyenek jártak nálam is. Még nem akadt komoly szándékú vevő. Titokban örülök is neki. Nehéz megválnom a pékségtől. Mintha kiárulnám az életemet, amelyet a mindennaoi kenyérrel formáltam. Erről lemondani? Sóhajt. Kovács Károly pékmester elmeséli élete történetét. — Amikor kimaradtam az iskolából, elszegődtem a kőművesek közé. Élelemért és ruháért inaskodtam náluk. De abban az időben kevesen építkeztek még, így hát üres maradt a kőművesek zsebe. Én gyorsan továbbálltam. Strausz Imréhez vettem az utam, ő be is fogadott a pékségbe. Amolyan szaladjide-scaladjoda mindenes, „helfer” voltam. 1930-ban szabadultam, 1934. május 1-én pedig önállósítottam magam: kiváltottam az ipart. A háború Idején behívtak katonának, a frontra kerültem. Mire hazajöttem, még egy fakanalunk sem maradt. Elölről kezdtünk az asszonnyal mindent, közben három gyereket neveltünk, taníttattunk. A pékségben Hátra megyünk a pékségbe. A kemence ajtaja nyitva, felénk csap belőle a forróság. A kerek hasú szakajtók üresen ásítoznak. Kora délelőtt van, de a polcokon már csak néhány fényes, barnára pirított kenyér mosolyog. Károly bácsi még dolgorik. Egészen addig, amíg át nem adja más kezébe a hosszú nyelű pékiiapátot. — Nem akarom kizárni a kuncsaftokat, hogy ne szokjanak el a háztól — mondja. Naponta süt: két-három mázsát, hetipiacokon, két kernen-, céveí, a dupláját. Délután kovászéi, majd éjfélkor folytatja a munkát. Büszkén mutatja a dagasztógépet, amely egy gombnyomásra belecsap a masszába. Három éve vette. Előtte 37 évig hajlongott, ropogtatta a derekát a ’ejagasztó- teknő fölött. Hajnali öt órakor kiszedi a friss, ropogós kenyeret. A közeli ruhagyár dolgozói is idetérnek a műszakkezdés előtt. Károly bácsi a formás, jó illatú veknikkel kíván nekik jó reggelt. — Van-e különleges „receptje” a finom kenyérnek? — A kovász a fontos! Legalább nyolc órát kell neki adni, hogy érjen. Nagyon sok múlik a kemence megfelelő kifűtésén. Olyan a kenyér, mint az élő anyag. Ha hozzáértő kéz bánik vele, „hálából” ízletes lesz. Nem vesz búcsút Kilépünk. Becsukjuk a pékség ajtaját. — Mi lesz, ha már nem maga dolgozik itt? — Még elképzelni sem tudom. De az biztos, bejövök én ide mindennap. Segítek, te- s~ek-veszek, ha engedik, tanácsokat adok, ha kérik. Kohlmayer Ádám A SERDÜLÖK SIKERE A birkózók adósak maradtak A FELNŐTTEK NEM INDULNAK A birkózószakosztály vezetősége a múlt év elejen meghatározta az elérendő célokat, melyek az alábbiak voltak: mindkét fogásnemben bennmaradni az NB II-ben, négy ifjúsági aranyjelvényes sportoló nevelése, az ifjúsági csapatbajnokságon' a harmadik hely megszerzése, a serdülő magyar bajnokságon húsz pont összegyűjtése. A célokból vajmi kevés valósult meg. A felnőttcsapat szabad- és kötöttfogásban egyaránt kiesett az NB II-bői, főként azért, mert nagyon kevés versenyen vett részt, mindösz- sze ötön, és a csapatbajnokságon. Nagy, Halmi és Sápi bevonult katonai szolgálatra, hiányoztak. A mutatott teljesítmény kevés volt az NB II- ben. Négy aranyjelvényes sportoló helyett csak egyet neveltek, s az ifjúsági csapat el sem indult a bajnokságon. Az ifjúsági vidékbajnokságra nyolcán jutottak el, Kónya Pál és Szűcs István aranyérmet szerzett, Reznák István második, Korpácsi János és Nagy Ferenc harmadik lett. A magyar bajnokságon Szűcs István mákodik, Reznák negyedik, Korpácsi hatodik helyezést ért el. Az egyesületi pontversenyben az ifjúságiak nyolc pontot szereztek. Az ifjúsági aranyjelvényt Szűcs István szerezte meg, Simon és Reznák _ ezüstérmes lett. Simonnak mindössze három pont hiányzott az aranyjelvény megszerzéséhez, de az év második felében, érthetetlenül, kivált a szakosztályból A felnőttek közül a csapat- bajnokságon Szűcs Sándor, Hering Antal és Tóth Sándor szerepelt a legjobban. A többiek többször sérültek voltak, főként a rendszertelen edzéslátogatás következtében, s így nem tudták a várt eredményt produkálni. A serdülők között a tavaszi és az őszi seregszemlén Kovács Béla és Vasas Ferenc kétszer. Halasi Sándor és Esze István egyszer első lett A serdülő magyar bajnokságra kilencen jutottak el. Esze István magyar bajnok lett, Vasas Ferenc és Jurászik Béla második, Pálinkás Miklós hatodik helyet szerzett. Az egyesületi pontversenyben 18 pontot gyűjtöttek, a kitűzött célt ők tudták a legjobban megközelíteni. A KISZ által kiírt Mecsek- kupát a CVSE serdülői nyerték, a Bp. Honvéd és a Csepel Autó előtt. Súlycsoportonként Esze, Gáspár, Kása és Pálinkás végzett az élen. A CVSE birkózói 1972-ben 131 első helyet szereztek különböző egyéni versenyeken, másodikok 94- szer, harmadikok 55 alkalommal voltak. A felnőttcsapatot az 1973. évi csapatbajnokságon nem indítják, pihenőre, illetve utánpótlás-nevelésre van szükség. Az edzői munka színvonalát is emelni kell. Az ifjúságiakat és a serdülőket Fábián Pál és Öcsai Sándor, a sportiskolásokat Kenéz Béla és Bállá István vezeti majd. Reznák János vezető-edző, egészségi állapota miatt, felmentését kérte. U. L. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Gép és gyorsírónőt KERESÜNK Választ „Központban 276 758” jeligére kérjük a ceglédi hirdetőbe, Postafiók 86. Városhoz közel jó karban levő szőlő felesben kiadó. Kovács Jánosné, Cegléd, Irinyi u. 1, Cipőipari Vállalat felvesz pénztárost napi 4 órai elfoglaltságra. Továbbá üzemgazdasági vagy pénzügyi előadói munkakörben jártas és ennek megfelelő iskolai, vagy szakmai gyakorlattal rendelkező személyt. Jelentkezés: Cegléd m., Fűtőház u. II. Személyzeti előadó. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban! Gubodi u. 14« i l
