Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
ftat WEG» 1973. JANUAR 20.. SZOMBAT k/(ÍiÍC1P Rostirón 24 színben Az írószergyár idei terve: 200 millió Reklámtollak Finnországba Tizenhét esztendeje hat ember dolgozott egy kis töltőtollüzemben, kisipari módszerekkel, mostoha körülmények között. Tavaly a gyár történetében a legnagyobb termelési értéket érték el, 170 millió forintot. A teljesítményt emeli, ~Iíog* ez az eredmény még mindig a tollaknak köszönhető, ha mellé már több termék is felsorakozott, a fő gyártmány a rostirón és a golyóstoll a szentendrei gyárban, mely a Pest megyei Vegyi- és Divat- cikkipari Vállalathoz tartozik. — Kétmillió 800 ezer rubel értékben exportáltunk Szovjetunióba, Romániába, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Lengyel- országba különböző irónokat — tájékoztat László Imre, a gyáregység vezetője. Tőkésállamokban is ismerik a szentendrei tolikombinátot, hiszen tavaly 103 ezer dollár bevételük volt. S hogy, ha egy vállalat képes a rugalmas gyártmánystruktúra-változtatásra, jól jár, példa bizonyítja: 1972 új terméke volt a tollaslabda, melyből 400 ezer darabot készítettek a TRIÁL-nál. Idén ennél jóval nagyobb a megrendelés, s érdeklődnek külföldön a tollaslabda után. Két évvel ezelőtt számított újdonságnak a rostirón, akkor 20 milliót gyártottak, s 5 millió került belőle más országok piacaira. Idén 50—60 millió rostirón készül a korszerű berendezéseken, s ebből körülbelül 40 millió darabot exportálnak kapitalista or- , szagokba. — Sláger még mindig a Pax. — mondja a gyáregységvezető —, bármennyi is volt ellene a panasz, megszerette a közönség. Persze az igazság másik oldala, hogy javítottunk a betétek minőségén. A golyóstoll-’ ból 2 milliót, a betétből 5 milliót gyártottunk az, elmúlt évben. A többi fajtából összesen 20 milliót. 45 féle toll készül a PEVDI modern gyárában — s idén tovább emelkednek a bérmunkák díjai: Franciaországból, az NSZK-ból, Hollandiából és Svájcból is vállalnak munkát, csakúgy, mint Finnországból —, így az export értéke idén megközelíti a 600 ezer dollárt, melynek .fele bérmunka. Fejlődőképes a többi profil is, például a rézkarc. Nem csoda hát, hogy 'a belföldi kereskedelmen kívül Svédországból is rendeltek mintakollekciót a szentendrei gyártól. Idén jelentős a nyomtatott áramkörű panelek gyártása is. A jövő hónapban kezdik el a modern — kétoldalas lyukgalvanizált áramkörök készítését, melyet már vár a híradástechnika. Kanadai gépeket vettek, hogy még több korszerű terméket gyárthassanak. — Idén öl új golyóstolltí- pussal jelentkezünk, 'azaz nemcsak golyósíollal, hanem rostirónnal is — mondja László Imre. — 12 színben jelenik meg a grafikai rostirón, nyloncsúccsal, mely tartósabb, mint az eddig készített csúcsok. A régi garnitúrát kiegészítjük — 24 színből álló kollekciót is összeállítottunit. Tetszetős golyóstoll az egyik új termékünk, háromszögletű felsőrésszel, műanyaga galvanizált, úgy néz ki, mintha fémből készült volna. Gyártani kezdjük a Pax rostirónt, cserélhető betéttel. Üj termék a reklám golyóstoll — négyszögletű tollak, különböző méretekben: a hazai megrendelőkön kívül 400 ezret szállítunk Csehszlovákiába, kétmilliót Finnországba. A tavalyi év eredménye kiemelkedő volt, azonban e csúcs sem lesz hosszú életű, idén megdöntik: a 170 millió forintos termelési érték 1973- ban már a múlté. A terv: 200 millió. Új vállalat, új gyógyszertár Társadalmi munka: 1 millió 200 ezer forint Pomáz az események tükrében, azaz mit jelentett az elmúlt esztendő a járás legnagyobb lélekszámú községének? Megalakult az ivóvíztársulat, megkezdődött 205 lakás építése, s ezenkívül épül egy 96 lakásos társasház. Rövid statisztika, milyen építkezések fejeződtek be: felújítottak 2200 méter aszfaltutat, 600 méter járda borítja az utcákat, s két kilométer hosszon bővítették a villanyhálózatot. A tavalyi események közé tartozik Pomáz, illetve a. po- máziak életében, hogy megkezdte működését az új gyógyszertár, s vállalatot avatott a település. Az új vállalat, amely mintegy 4,5 millió forintos beruházással építkezett Pomázon: a Dunakanyar Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. A távbeszélőhálózat is bővült, több mint két kilométerrel. Ég hogy az előbb említett krónikából mennyire vették ki részüket a község lakosai, mi sem bizonyítja jobban, Törésmentes nyomócsövek Ivóvíz továbbítására szolgáló, feszített SENTAB vasbeton nyomócsöveket gyártanak a Szentendrei Betonárugyárban, svéd licenc alapján, szovjet berendezéssel. A SENTAB-csövek nagy előnye az öntöttvas, a húzottacél és az eternitcsövekkel szemben, hogy túlnyomás esetén bár megrepednek, de a normál nyomás visszaállása után összehúzódnak és újból tökéletesen zárnak. A szocialista országok közül a Szovjetunión kívül hazánkban gyártanak ilyen csöveket. Ékes János felvétele mint a számadat — a társadalmi munka összértéke: 1 millió 200 ezer forint. Tenkes-túra A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei ki- rendeltsége nemcsak vendégeket fogad, hanem vendégeket küld is — külföldre, de belföldre is, hiszen feladatuk — megismertetni az itt élőkkel a nagyobb szülőföldet —* Magyarországot. Legújabb szolgáltatásaik: Mátrába viszik a hegyek szerelmeseit Pomázról, aki akar részt vehet a több napos Ten- kes-túrán, mely Szekszárdot, Pécset és a harkányi gyógyfürdőt érinti. Emellett bor- pincés, disznótoros vacsorákat is rendeznek. Pavilonsor Leányfalun, Dobogókőn Mostohák a hegyi falvak Jobb kenyeret, választékos húsárut — Oldják meg a gázellátást A szentendrei járásban nemrégiben vizsgálták meg az üzletek áruellátását, s a vendéglátás színvonalát. A járásban a számszerű fejlődés az utóbbi években nagyarányú, jóval meghaladja a megyei és az országos átlagot — mind a kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban egyre több korszerű üzlet és étterem áll a fogyasztók rendelkezésére. Ez a terület nentcsak a bejárás, az ingázás miatt érdemel különös figyelmet, helyzete kétszeresen speciális: gondjaira nemcsak a főváros közelsége, hanem az üdülőteíületi jelleg is rányomja bélyegét. A lakosság áruellátása nagy általánosságban biztosítva van, az árult minőségét azonban már sok üzletvezető kifogásolja, különösen az élelmiszerek esetében. így hiába a nagyarányú fejlődés, akad bosszankodnivaló — mint legutóbb a kenyérellátás miatt. A sütőipari vállalat belső szervezetlenségei, a termelés és az értékesítés összhangjának hiánya okozta a fennakadást, és a kettős ünnepek Aőtt sokan a fővárosba voltak kénytelenek pékáruért menni A sorozatos megbeszélések után javult a vállalat termelése, és csökkentek a szállítási problémák. A kenyér kiszállítását ezentúl a vállalat vezetői a járási hivatal dolgozóival közösen ellenőrzik. Akad panasz a húsboltokban is: bár tőkehúsból eleget kap a járás, a szerződésben előírt határidőknek gyakran nem tesznek eleget a húsipari vállalatok. Mostoha a helyzet a hegyi községekben: gyulai' kolbászt itt alig-alig lehet kapni, s ritka csemege a szalámi. Javítani lehetne az ellátást, hiszen a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet húsüzeme hentesárut is készít. Tejből az ipar által kiszállított mennyiségen felül a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet is árul tejet. Célszerű lenne azonban, ha a dunabogdányi Úttörő Tsz is belépne a „tejárusok” sorába. Egyébként Pilisszentke- reszt kivételével minden község kap már polypack-csoma- golású tejet is. Zöldséget a kiskereskedelmi üzleteken kívül a MÉK boltjai árusítanak, de növelni kell a termelőszövetkezet pavilonjait, s jó lenne — különösen nyári időszakban — megszervezni a „mozgó árudákat.” Sok a panasz a választék hiányára. Hasznos lenne a szövetkezetek érdeklődését a borharapók létesítése helyett a zöldség-gyümölcs eladására ösztönözni. A járás vendéglátóipara, éppen üdülőterületi jellegénél fogva, a melegebb hónapokban különleges, helyzetet élvez: nagy cm magasra emelkedik a forgalmi érték grafikonja. Igaz, annál inkább csökken a téli hónapokban, amikor bizony gyakran üresek a vendéglők. Éppen ezért kellene kielégíteni a közétkeztetési igényeket, amelyek elsősorban a járás két ipari bázisán, Pomázon és Budakalá- szon jelentkeznek. Érdekes képet ad az iparcikk- és a ruházati forgalom alakulása: míg 1965-ben 50 millió forintért' vásároltak különböző iparcikkeket, ruhákat, két évvel ezelőtt az eladási eredmény már 105 millió forint volt. Az adat bizonyítja: elsősorban az üzletek'számától, a választéktól függ a forgalom, hiába a fővárosközelség. A hatvanas években a járásiak közül legtöbben Budapesten szerezték be ezeket a termékeket, ma már inkább csak a hegyi falviak lakói utaznak a portékákért. Pomázon ismert a kertbarátok aktivitása, élő probléma, hogy az üdülőkertekkel rendelkezők nem kapnak permetezési kellékeket, faanyagot. Az építő- és tüzelőanyagellátás évről évre javul, bár az előbbiből még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Nagy a gond a gázcsere- telepeknél: Visegrád, a szigeti falvak, Dunabogdány és Pomáz rendelkezik teleppel, most épül Leányfalun és Bu- dakalászon. A hegyi települések lakóinak nincs lehetőségük palackcserére, gyors megoldásként „mini” cseretelepeket kellene létrehozni, melyek átmenetileg megoldják az ellátási gondokat. A járásban a legnagyobb forgalmat — 169 millió forintot — a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat bonyolítja, melynek 70 üzlete működik e területen. A három ÁFÉSZ már csak 90 millió forintos évi forgalmat ér el, míg a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek kereskedelmi tevékenységét javítani kell. Hogyan fejlődik az áruellátás és a vendéglátás a IV. ötéves tervben? A Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Leányfalun és Pomázon épít élelmiszerboltot, s minden valószínűség szerint Tahi újtelepi része is üzlettel gazdagodik. Megépül májusra az 1000 négyzetméteres, könnyű- szerkezetes bevásárlóközpont Szentendrén, ahol mindent megtalál majd a vásárló. A vendéglátás sem marad el — a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Leányfalun bővíti éttermét, átépítik a visegrádi Vár Éttermet is. A leányfalui strandon büfésor épül, felújítják a pomázi vendéglőt, s Szigetmonostoron nemsokára megnyithatják az. eszpresz- szót. A Dobogókőn üdülőknek pavilonsort létesítenek. Meddig gyógyít, mikor méreg? Január 22-én és 23-án a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bemutatót és szaktanácsadást tart a szentendrei József Attila Művelődési Központban. A téma: á háztartási kisgépek helyes kezelése. Természetesen a januári programban nemcsak efféle technikai kérdések kaptáit helyet a kultúrházban, hanem tovább folytatják a nagy sikerű zenei és színházi előadássorozatot is: 26-án aklasz- szikus zene és Haydn szerepel a műsoron, míg február elsején az Erzsébet-kori angol színházról tart előadást Csiszár Imre. A nyugdíjasok klubja gyógyszerészt lát vendégül, dr. Balogh Zsuzsa azt ismerteti az' öregekkel, hogy meddig gyógyít, s miikor méreg a gyógyszer? Az ifjúsági klub, mely december közepétől fogadja látogatóit, ebben a hónapban is „slágerekkel” lépett a fiatalok elé, vendégük volt Koncz Zsuzsa. 23-án, a történelmi sorozatban pedig Che Guevaráról beszélgetnek. Áll már a harangtorony Konzerválják a házakat — Szabolcs-Szatmár megye, azaz a több mint 80 holdas terület hármas számú tájegysége — mutat körbe a főrestaurátor. Furcsa hallani a számot: hármas számú tájegység — prózaivá teszi a régmúlt igaz emlékét, mely előtt állok, mely oly művészien ragasztotta tudatunkba a múlt cselédeinek világát, mint Illyés Gyula „Puszták népe”. A rég faluja ma már ritkaság, amit menteni, őrizni kell. Szerencsénkre. A házakkal világok, életek elevenednek meg, — hiszen a ház mindennek alapját képezte akkor is, most is, könnyű a dolgom hát, mikor belépek az alacsony • mennyezetű, döngölt falú, s-almatetős kunyhóba, vagy láthatom a Moliotáról idehozott disznóólát, a juhhodályt, vagy a lóistállót. Minden eredeti, a korhadó fát itt-ott új gerendák egészítik ki, szöget nem találsz, csak faszeget, vagy a szegkovácsok munkáját, egyenként kovácsolták. nehéz, múltra emlékeztető munkával. ★ (Az építkezés kezdetén arra gondoltak, olyan cégre kell bízni a kivitelezést, akik otthon vannak a mezőgazdasági építkezéseken, így a választás a pomázi Árpád Szakszövetkezet építőbrigádjára esett. A munka azonban sehogysem haladt, hiszen itt nem egyszerű mezőgazdasági jellegű építményekről volt szó, hanem műkincsekről, s szigorú szabályokról, hozzáértésről, melyet egy szakszövetkezeti brigád nem tudott garantálni. Négy ház' dicséri keze munkájukat, aztán beadták a derekukat, új kivitelező után kellett nézni. Olyan vállalat után, ahol közel állnak az emberek a népi építkezések világához, de a műszaki felkészültség, a műemlékvédelmi gyakorlói sem hiányzik. 1971 áprilisában vette át a területet a Műemlék- védelmi Felügyelőség visegrádi építésvezetősége, s eddig panaszra nem adott okot munkájuk.) ★ Tavaly a kilencedik épület is helyet kapott a szabolcs-szat- mári vidéken, azaz a falumúzeum kijelölt területén. Idén itt folytatják tovább a munkát, s ősszel részleges megnyitással bemutatják a közönségnek. Addigra elkészül az utca. a belső körút is. fölállítják a görögkeleti templomot. Nemesborzováról már itt a harangtorony, csak még a harang nincs beszerelve a faépítménybe, épül még két lakóház, három istálló — a faeszterga most a tornácok díszeit alakítja. Néprajzosok, történészek fotózzák, vizsgálják, felmérik az anyagot — a fölkutatott népművészeti értékeket, melyek alkalmasak az újbóli fölépítésre. Megtörténik a vásárlási ajánlat, elkészül a pontos bontási tervdokumentáció, ezután szállítják a szétszedett darabokat ide, a falumúzeumba, ellátják számokkal, kiseJej tezik a nem használható alkatrészeket, mindegyikről rajz készül, csak ezután kezdődik a tulajdonképpeni építés. Konzerválás — a mai világ egyetlen jele: gomba ellen védik a fát, s tűzmentesítő anyagokkal kezelik, a falak pedig moshatók. A hármas tájegység legalább tíz község fent maradt építményeit állítja egységbe. ★ (Jövőre teljes egészében elkészül a szabolcsi, a szatmári vidék, s megkezdődik Őrség, Göcsej és a Tisza vidékének építése a skanzenben. Összesen — a tervek szerint — 13 tájegység lesz, majd háromszáz építménnyel. Idén a Pilisi Parkerdőgazdaság emberei megkezdik a belső utak építését is, elkészülnek a vesszőfonott kerítések, a kutak, a díszes kapuk, kialakul az utcakép.) ★ Ősszel- fogadja az első látogatót a skanzen. Most a raktárakban pihennek még a népi bútorok, várják a beköltözést. Hiába a tél, folyik a munka a skanzenben. Az oldalt írta:, Tamás Ervin 1 i Csendes, magába forduló az idő. A szél sem fúj. Mégis metsző a hideg. Csak a faeszterga zümmögését hallanj. Csendes, magába forduló az idő, akár az emberek. Azt hinné az itt kószáló, hogy alszik a falumúzeum. 1 — Pedig nagyon is ébren van — fogad Janovich István, a Néprajzi Múzeum mukatár- sa, gondnok és főrestaurátor egy szerpélyben. Körbevisz, fázósan húzzuk össze a kabátunkat, miközben az első elkészült épületek elé érünk. ★ (1969 óta több fázisban folyt az építkezés Szentendre határában, hogy elkészüljön az országos skanzen, a népi kultúra nagy gyűjtőmed$ncéje. Az öregebbek talán még emlékeznek a millenniumi falumúzeumra a Városligetben, szép volt. Az emlék is szépíti, mert rég tönkrement. s azóta csak a kutatókat foglalkoztatta a néprajz, a népi építőművészet sorsa. Ortutay Gyula, néhai Erdei Ferenc támogatta leginkább a skanzen ügyét, melynek építésére a KISZ is védnökséget vállalt 1969-ben, mikor aláírták az okmányt: Szentendre határában megkezdik az országos falumúzeum kialakítását.)
