Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

4 phí mcrEi <Jtír!ap 1973. JANUÄR 18.. CSÜTÖRTÖK Pest megyei látóhatár HÉTRŐL HÉTRE sok olyan országos fontosságú írás jele­nik meg a lapokban, melyek Pest megyéről szólnak, vagy a megye alkotói írják. E meg­újuló gazdag termésben tal­lózva újabb távlatokat ka­punk. Ezúttal csak néhány kiemelkedő cikket, tanul­mányt sorolunk föl ez utóbbi hetekről. ­A Kortárs 1973-as első szá­ma Petőfi Sándor ' születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából közli Kira Sahova ta­nulmányát a költő dömsödi élményeiről. Elemzésében nemcsak a környezet leírá­sát adja, hanem összehason­lítja a Petőfi-család lakó­házát az ukrán parasztházak­kal. Az idén Kodály Zoltánra is emlékezünk. Fábián Zoltán író, a Hazafias Népfront Pest megyei alelnöke Gyökérnö­vesztés címen csoportosítja e földrészre kiható zenei forrás állomásait, és befejezésként idézi Kodály szavait: „Nem akarunk többé zenei gyarmat lenni. Megvan nekünk a ma­gunk mondanivalója.. „... csak az- európai és a ma­gyar hagyomány egybeolvasz­tása hozhat létre eredméityt”. (Kortárs. 1972. december) ÉRDEKES kerekasztalvitát indított Hajdú Ráfis a Társa­dalmi Szemlében arról, hogy az írók kinek és mit írjanak. A sok hozzászólás közül ki­emelkedik Antalfia Jenő meg­alapozott véleménye, melyet a Látóhatár is közölt, mintegy minősítve gondoiatvezetésé- nek helytálló értékeit. (1972. dec.) Antalfia Jenő a Pest megyei ingázók nehéz hely­zetére utal, és arra, hogy a közművelődés legfőbb fel­adata kapcsolatot keresni a jó könyv és a munkásember kö­zött a körülmények figye­lembevételével : „Ne» akar­junk mindjárt Erzsébet-hidat verni; megteszik talán' a ki­sebb fahidak és átereszek is”. IRODALMI LAPJAINK is foglalkoztatják megyénk íróit. Az? Élei és Irodalom 1973. ja­nuár 6-i száma közli FalwTa­más érdekes eszmefuttatását a „költői félmúlt” igealak használatáról. Örömmel észre- vételezzük, hogy a Pest me­gyében élő kilencvenéves költő friss szellemi erőben dolgozik, melyet legújabb írása is igazol. (Élet és Iro­dalom. 1973. ján. 13.) | Az Üj írás decemberi szá­mában jelent meg Szeberényi Lehel novellája. (A római­parti aranyidőkből.) Az elbe­szélés lírai hangvétele eve­zés közben villantja fel a Pap­szigetet, Szentendre tornyai­nak „csillogó, rezgő óarany”-át, az ősfák csöndjét, a víz sod­rát és homokzátonyait. Ugyancsak ebben a számban közli Szeberényi Lehel re­génytervezetét, melynek té­mája a festői szépségű Duna­kanyar. A folyóirat külön melléklete megszólaltatja Gergely Mihályt, Móricz Virá­got, Tornai Józsefet, Bárá­nyt Ferencet, Mesterházi La­jost és Vas Istvánt, hogy valljanak terveikről. Megyénk­ben született, élő, dolgozó szerzők gazdag programot tűztek ki írói feladatként, melynek megvalósulása nem­csak személyes célkitűzés, ha­nem közérdek is, hiszen kul­túránk felemelését szolgálja. PEST MEGYE az ország központi területe, paradox módon mégsincs önálló szín­háza, folyóirata. SE hiányt pó­tolhatná évről évre Megyei Évkönyv szerkesztései amely egy begy űjtené az országos la­pokban megjelenő megyei indítású, megyei határokat érintő írásokat. Így a felvetett gondolatok még inkább a megyei közművelődés cselek­vő energiáivá változhatnának. Losonci Miklós Aszódtól Törteiig Petőfi­emléknapok A Pest megyei könyvtár Pe­tőfi születésének 150. évfordu­lója alkalmából januártól áp­rilisig megemlékezéséket, iro­dalmi' esteket szervez. Ezeken bevezetőt Selmeczi Élek, az Irodalmi Színpad rendezője mond, s közreműködnek az Irodalmi Színpad művészei: Benkő Péter, Cs. Németh La­jos, Joó László, Verdes Tamás és Dévai Nagy Kamilla. Az összeállítást először január 24-én Aszódon, az ifjúsági ház­ban mutatják be. Érden feb­ruár 5-én, Túrán február 19-én, Piliscsabán március 5-én, Csemőn március 19-én, Monoron április 11-én, Törte­ién pedig április 16-án adják elő, illetve .ismétlik meg. Ezekben a napokban a köz­ségi könyvtárakban az általá­nos iskolásoknak, illetve Mo­noron, a József Attila gimná­ziumban a diákoknak rend- hatfyó irodalomórát tart Petőfi Sándor műveiről Lengyel Ba­lázs író és Takács Márta elő­adóművész. Javul a diákélelmezés Kísérlet az érettségi és a felvételi közelítésére Könnyebb, gyorsabb a barkácsolás korszerű, nagy pontosságú, elektromos kézi tárógéppel és ütve táró géppel Közülétek és magánvásárlók beszerezhetik a 5. sz. boltjában: Budapest Vili., Ollói út 32. (Az Iparművészeti Múzeummal szemben.) VISZONTELADÓK MEGRENDELHETIK a VASÉRT Vállalat Szerszámosztályán: Budapest Vili., Üllői út 32. Telefon: 331-925. NYOLCADIK OSZTÁLYOS FIÚK! Jelentkezzetek szakmunkástanulónak korszerű építőipari és házgyári szakmákba! Épületburkoló Szerkezetlakatos Szobafestő-mázoló Vasbetonkészitő Acs-átlvónyozó A képzés helye: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza és Baja (a jelentkező lakóhelyétől, illetve a választott szakmától függően). Indokolt esetben kollégiumi elhelyezés, teljes ellátás.' A helybeli és a bejáró tanulóknak is munkaruhát, védőöltözetet és ebédet adunk. A vasbetonkészítő és az ács-állványozó szakmára jelentkező tanulóknak ingyenes kollégiumi elhelyezés és teljes ellátás, ezen felül minden hónapban 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. A szakmunkásvizsga után minden tanulónak állandó jellegű munkáról gondoskodunk vállalatunk építkezésein, továbbá a kecskeméti házgyár zártüzem-jellegű munkáin. Az érdeklődők részére mindennap űgveletet tartunk, és szerződést kötünk vállalatunk központi irodájában 8 órától 16 óráig, szombaton és vasárnap 8 órától 12 óráig. Vidékiek levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatást! Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 1 6000 Kecskemét, Klapko u. 34. Villanyszerelő Központifűtés-szerelő Víz- és gázvezeték-szerelő Kőműves Tájékozlató a Művelődésügyi Minisztériumban , Diákok és szülők százezreit érintő jelentős témákról tar­tott sajtótájékoztatót szerdán a Művelődésügyi Miniszté­riumban dr. Polinszky Káróly miniszterhelyettes. Bejelentet­te: országszerte hozzáfogtak az idei iskoláztatási munka előké­szítéséhez. Az általános isko­lák nappali tagozatain ebben az esztendőben várhatóan 137 ezren végeznek, a középisko­lák nappali tagozatain pedig 54 ezren érettségiznek. Orszá­gosan tehát mintegy 190—191 ezer diák továbbtanulásáról, munkába állásáról kell gon­doskodni. Az iskoláztatási munka a ja­nuár végi, február eleji pá­lyaválasztási szülői értekezle­tekkel veszi kezdetét A szülői értekezletet követően február 20-ig továbbítják az általános iskolákból a jelentkezési lapo­kat a középiskolákba, a szak­munkásképzőkbe, valamint a gép- és gyorsíróiskolákba. A szakmunkásképző iskolákba február 1-től lehet jelentkezni, a felvételiket itt március 1. és május 31. között taítják. A középiskolát végző fiata­lok felsőfokú továbbtanulásá­nak orientálására februárban megjelenik a Tájékoztató a magyar felsőoktatási intézmé­nyekről című hivatalos- kiad­vány, amely a könyvesboltok­ban is kapható lesz. Ebben részletezik az idei • felvételi munka teljes „menetrendjét” fs. A Központi Bizottság jú­niusi határozatának megfele­lően megvizsgálták az egye­temi, főiskolai felvételi rend­szer és az érettségi vizsga kö­zelítésének lehetőségeit. A2 érettségi vizsga változatlanul fontos állomása marad a kö­zépiskolai munka befejezésé­nek. Nem változik az érettségi tantárgyak összetétele és az érettségi elbírálása sem. Az idén változatlanul megmarad az érettségi átlag is. Kísérleti jelleggel ugyanak­kor már ebben a tanévben bevezetik az érettségi és a felvételi vizsga közelítésének egy új módszerét. A matema­tika felvételi tárgyból megirt írásbeli érettségi dolgozat egyúttal az egész országban egységesen megfelel a főisko­lai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. Május 12-én, országosan egy időpont­ban — a#szakközépiskola ma­tematika tananyagát is figye­lembe vevő — egységes fel­adatok alapján történik az írásbeli vizsgáztatás. A' fel­adatok kijelölését és a dolgo­zatok javítását a középiskolák tanárai és a felsőoktatási in­tézmények oktatói közösen végzik. (Ez a rendelkezés csu­pán az idén érettséairn nan- oali. esti és levelező diákokra vonatkozik.) At korábbi évek gyakorlatá­hoz képest eltérést jelent az is, hogy az érettségi vizsga át­laga a felvételi vizsgába nem számít bele. - Ettől a tanévtől kezdődően az érettségi ered­mény, sem a rendűség, sem az egyes tárgyakból ott elért eredmény nem szénit a fel­vételi vizsgán. Csupán a fel­vételi tárgyakból a középis­kola II—ÍV. osztályaiban, tan­év végén elért eredményt ve­szik figyelembe a pontszám kialakításakor. Amennyiben a felvételi tárgyat a diák a kö­zépiskolában nem négy esz­tendőn keresztül tanulta, ha­nem ennél rövidebb ideig, ak­kor az utolsó két esztendőben tanév végén elért eredményeit számítják a pontszámokba. Természetesen az így kialakí­tott eredmény csupán a pont­számok felét jelenti, a má­sik felét a felvételi vizsga eredménye dönti el. A pedagóguspályázati rend­szer egyes kérdéseiről, a peda­gógusjelöltek elhelyezkedéséről szólva a miniszterhelyettes néhány változást jelentett be. A jövőben — már ebben a tan. évben is — a pedagógusmun­kakörben vagy másutt munka- viszonyban álló pedagóguské- pesítésűek részére minden év­ben csupán egy alkalommal hirdetnek pályázatot az állá­sokra. A pályázati felhívások a Művelődésügyi Közlönyben március elején jelennek meg. Pályázat csak egy állásra nyújtható be. A végző hallgatók számára megpályázható pedagógusállá­sokat egy évben két alkalom­mal — áprilisban és júniusban — teszik közzé. A pedagógus- képző intézményekben a pá­lyázati felhívásokat nyilváno­san .kell kifüggeszteni. Mind­két pályázati szakaszban a pedagógusjelöltek egy-egy ál­láshelyre jelentkezhetnek. A pályázati rendszer tiszta­ságát védi az az intézkedés is, 'hogy az elutasítottak számára indokolni kell a nemleges dön­tés okát. ■ Számos diákszociális intéz­kedésről számolt be a továb­biakban dr. Polinszky Károly. Többek között elmondotta, ja­nuár 1-től valamennyi oktatá­si intézményben, ahol étkezési lehetőség van, fölemelték az élelmezési norma forintössze­gét. Az emelkedés átlagosan mintegy 10 százalékot jelent. Fontos intézkedés, hogy az- élelmezési norma emelkedése nyomán a szülők, a diákok té­rítési összege változatlan ma­rad. A bölcsődei és napközi otthoni élelmezési normák a vállalati gyermekjóléti intéz- ménvekre is kötelezőek. Azok az egyetemi, főiskolai hallgatók, akik eddig is szo­ciális ösztöndíjban részesül­tek, január 1-től automatiku­san 50 forinttal nagyobb ösz- szeget kapnak kézhez havon­ként. Ezt tehát nem kell kér­vényezniük a hallgatóknak. Heti filmjegyzet Menekülés Ludmilla Szaveljeva és Vlagyiszlav Dvorzseckij, a Me­nekülés főszereplői. Egy pusztulásra érett, vég­óráit élő hatalom halaltánca és hosszan tartó agóniája — ez a témája a Mihail Bulgakov azonos című színművéből és Fehér gárda című regényéből meg más írásai egyes részle­teiből írott, Menekülés című kétrészes szovjet filmnek. Az összeomlófélben lévő ha­talom: a Vrangel vezette fe­hérek hadserege 1920 vége fe­lé, a Krímben, ahol az ellen­forradalmi erők egyik utolsó bázisa volt. S miközben ez a végsőket rúgó hatalom még- egyszer, utoljára feldobja a fehérgárdisták, a különféle színezetű ellenforradalmárok, az ügyeskedők, a dögkeselyűk minden rendű és rangú cso­portjainak legaljasabb alak­jait, már látjuk megszülető­ben az újat, azt a fiatal szov­jet hatalmat, amely belső küz­delmektől is nehezített harc­ban győzedelmeskedik a régi Oroszország hívei és védel­mezői fölött. Mindebből persze arra is le­hetne gondolni, hogy a Mene­külés újabb polgárháborús film, lei tudja, hányadik a na­gyon népes sorban, ennyi és semmi több. Nos, ennyi, de ennél sokkal több is. Aki va­laha is olvasott egyetlen Bul­gakov-írást, az azt is tudja, mitől több,ez a film a szok­ványnál. Attól, hogy egy wagy formátumú író nemes irodaL mi alapanyagából készült, s ez az alapanyag még egy máz műfajban is megőrzi erejét, művészi igazságát. Sőt, a színdarab — amely sosem ke­rült színre! — nem is nyújta­na annyi lehetőséget a maga korlátozott színpadi lehetősé­geivel, mint amennyit most a filmben kap. S ez mindenképp dicséri a filmet író és rende­ző Alekszandr Alovot és Vla­gyimir Nauniovot. A két rész egyébként, bár összefügg egy­mással, s nemcsak az azonos figurák, hanem folytatódó cse­lekménysor révén is, szinte két külön film. Az elsőben a krími harcok, a fehérek bu­kásának tragikomikus és visz- szataszító eseményed kapják a fő teret, a második rész már a fehér emigránsok lassú szét- züllését, illetve a közülük ér­tékesebbeknek az orosz hazá­ba visszavezető útját mutatja be. Mindkét részben kitűnő a színészi játék: Ludmilla Sza­veljeva, Alekszej Batalov, Mi­hail Vljahov, Tatjana Tkacs, Vlagyiszlav Dvorzseckij, Jev- genyij Jevsztyignyejev — a jók közül is csak a legjobba­kat említettük. West Side Story Eddig csak hallottunk vagy beszéltünk róla, ismertük ze­néjét, láttuk színpadi — ere­deti! — formájában; most végre, tizenkét évvel a bemu­tatója után, meg is nézhetjük filmen a West Side Storyt. S meg kell állapítanunk, hogy bár 1961 óta rengeteget fej­lődött a színes technika, újabb optikákat és még szte- reóbb vászonméreteket, meg még hi-fibb sztereohangot al­kalmaznak, mint akkor, ez a film így is remekmű, és máig ható benne minden. Elsősor­ban persze két tényező miatt nem öregedett: Leonard Bern- st&n zenéje és Jerome Rob­bins rendezése jóvoltából. Ez a zene megszületése óta már műfajt teremtett, a West Side Storytól számíthatjuk a mu­sical, mint műfaj megjelené­sét, s a maga nemében azóta is csak követték, vagy utá­nozták, de felül nem múlták. Robbins pedig'megtalálta eh­hez a zenéhez a megfelelő já­tékstílust és rendezői forma- nyelvet. No és a színészeket is! Mert a filmváltozatban csupa olyan színészt látha­tunk, s ráadásul a legkisebb szerepekben is, akik' egy új színészideált testesítenek meg: egyaránt tökéletesek prózai színésznek, énekesnek és tán­cosnak, sőt ha erre' van szük­ség, még kiváló akrobaták is. Igen, ezt a műfajt csak ilyen képességű művészek játszhatják igazán maradék nélküli színvonalon. A film minden jelenete tartogat él­ményt, de az „America” szám, a báli jelenet, Maria és Tony kettősei, a rendőrparódia kü­lönösen kiemelkedők. Robbins táncai, színészeinek mozga­tása ma is tananyagnak szá­míthatnak bármely színiaka­démián. Az öt főszereplő — Russ Tamlyn, Georges Cha- kiris, Natalie Wood, Rita Moreno és Richard Beymer — egymást múlja felül. A film egésze pedig bravúrosan megy végig az érzelmeskedés kí­sértésének borotvaélén anél­kül, hogy egyetlen kockáján is beleesne ebbe a kísértésbe. Mindennek ellenére A német proletariátus egy nagyon nehéz történelmi idő­szakáról, az első világháború végének idejéről, s ezen ese­ményekben Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg a forra­dalomért vívott küzdelméről szól az új NDK-film. Erénye, hogy alaposan megértjük be­lőle az időszak eseményeinek i rugóit, szereplőit; hibája, hogy I igen gyakran túlságosan di- | daktikus a stílusa. Nászéjszaka a börtönben Addig persze nagyon sok minden történik ebben a jó humorú, ironikus felhangok­ban is bővelkedő olasz film­ben, Franco Giraldi alkotá­sában, mire az apácából lett óvónő és a cipőmanekenből lett börtöntöltelék között megkötődik a házasság, való­ban a „sitt” masszív falai mö­gött, a börtönkápolnában. De az igaz szerelem győzedelmes­kedik, és mire a koronatanú­ból ara, majd nej, a vádlott­ból „sitis”, majd férj, később. szabad ember lesz, sok mulat­ságos jelenet lepereg a vász­non. És a börtön után jön még csak a java — de ezt nem illik elmondani. Legyen elég annyi, hogy a meglehetősen faramuci alapötletből igen szórakoztató film készült, és ha semmi több nem történt volna, mint hogy a forgató- könyv alkalmat ad két remek színész, Monica Vitti és Ugo Tognazzi komikumtól duz­zadó alakítására, máris elérte volna a célját. Takács István I

Next

/
Thumbnails
Contents