Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

pes i HEGYEI ÄJCtviap 1973. JANUAR 17, SZERDA FfiWKUSZ A bejelentés után MIUTÁN NIXON amerikai elnök, szóvivője útján, beje­lentette, hogy közép-európai idő szerint hétfőn 16 órai ha­tállyal a VDK egész területére vonatkozóan elrendelte „va­lamennyi amerikai támadó katonai hadművelet beszün­tetését”, a nyugati hírügynök­ségek sűrű egymásutánban rö­pítették világgá — olykor egy­mással ellentmondó — talál­gatásaikat — a küszöbönálló vietnami fegyvemyugvásról. Kétségtelen, hogy a Fehér Ház öt nappal Nixon elnök beiktatása előtt, ismét minden módon bátorítja a „közeli meg. állapodás” reményét. Ám a Fehér Ház ugyanakkor,, cáfolta azt a Saigonból keletkezett je­lentést, mely szerint Nixon el­nök csütörtökön, két nappal újrabeiktatása előtt, tv-beszéd- ben készül bejelenteni a meg­egyezést és a megállapodás kö­zeli aláírását. A FEHÉR HÁZ emellett sem meg nem erősítette, sem meg nem cáfolta azt a saigoni je­lentést, mely szerint Nixon egy általa jóváhagyott megállapo­dástervezetet küldött Haig tá­bornok útján Thieunak. E megalapozatlan hírek szerint a saigoni rezsim elnöke a ter­vezeten csupán „felszínes mó­dosításokat” fog javasolni, a „látszat megőrzésére”, vagyis annak bizonyítására, hogy ő is „részt vett a megállapodás létrehozásában”. A VILÁG KÖZVÉLEMÉ­NYE megkönnyebbüléssel, s megújult reménnyel, de ugyan­akkor kissé kiábrándult bizal­matlansággal fogadta a beje­lentést a VDK elleni amerikai harci cselekmények beszün­tetéséről. Ott lappang ugyanis a kérdés, hogy bár a vietnami nép harca és a nemzetközi szo­lidaritás most ismét meghát­rálásra kényszerítette Nixont, de ez valóban a vietnami há- í ború befejezését ' 'jelzi-e. A ha- 1 ladó emberiség nem tud meg; ; feledkezni a hiúit szöfríjíű ta­pasztalatairól. A bombázások újabb felfüggesztése még nem jelenti a tragédia végét, annál kevésbé, mert a háború még folytatódik Dól-Vietnamban. GAYLORD NELSON de­mokrata párti szenátor az ame. rikai kongresszusban tartott tegnapi felszólalásában adató, kát közölt a Délkelet-Ázsiában végrehajtott amerikai katonai akciók katasztrofális , követ­kezményeiről. Az amerikai B —52-esek 3,5 millió tonna bombát dobtak le Indokína or­szágainak területére. Az ame­rikai repülőgépek emellett 45 ezer tonna mérgező anyagot szórtak le, mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi területen megsemmisítve a növénytaka­rót Elfelejthető ez? A BÉKEHARCOS amerikai szervezetek vezetői minden bizonnyal nem ok nélkül je­lentették be, hogy a VDK bom­bázásának, ágyúzásának ésel- aknásításának felfüggesztése ellenére változatlanul megtart­ják tervezett tüntetéseiket Ni­xon elnök újrabeiktatásának napján. Szérintük Nixon hét­fői döntésével nem teljesítette a háborúellenes mozgalmak­nak azt a követelését hogy ír­ja alá az októberben közzétett kilencpontos békemegállapo­dást, s az amerikai csapatok teljes kivonását Délkelet- Ázsiából. Nem tartják lehe­tetlennek, hogy Nixon döntése csak újabb mesterkedés, amellyel tétlenségre akarja késztetni a népet. Vajon nem ezeknek az ame­rikai békeharcos vezetőknek a véleményét igazolja a Fehér Ház kedd esti bejelentése is, hogy Henry Kissinger, az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a héten nem tér vissza Párizsba a vietnami bé­ketárgyalások folytatására, s lehetséges, hogy a jövő héten sem utazik a francia főváros­ba? ... A. B. T. BUENOS AIRESBEN meg­erősítették azt a hírt, amely szerint az argentin rádió- és televízió-állomásoknak tilos közölniük Perón exdiktátor választással kapcsolatos meg­nyilatkozásait. TEGNAP Húsz perc Dipoliban Helsinkiben kedd délelőtt folytatódott az európai bizton­sági értekezlet nagyköveti elő­készítő tanácskozása. Hétfőn, az idei első munka- ülésen a szovjet, a belga, a dán és az olasz nagykövet szólalt fel. Belgium nagykövete 12 olda­las dokumentumban fejtette ki a Közös Piac kilenc tagorszá­gának elképzeléseit a biztonsá­gi értekezlet tematikájáról, amit aztán a dán és az olasz nagykövet bizonyos részletek­kel kiegészített. A nyugati ja­vaslatokban a biztonsággal, a kereskedelmi, ipari és környe­zetvédelmi együttműködéssel, valamint a kulturális, idegen- forgalmi és egyéb cserékkel foglalkozó különböző bizottsá­gok felállítása szerepelt. A helsinki tanácskozás rö­vid keddi munkaülésén csak Nagy-Britannia és Kanada nagykövete szolalt fel. Mind­ketten támogatásukról biztosí­tották a közös piaci országok hétfőn Belgium által beter­jesztett napirendi javaslatait. Kanada képviselője kizáró­lag a dokumentum harmadik pontjával, a kulturális és em­berek közötti kapcsolatok kér­désével foglalkozott, és foly­tatta a nyugati országoknak az „emberek és eszmék szabad áramlása” jelszavával megkez­dett fellazítási kampányát. Az európai biztonsági érte­kezlet előkészítő tanácskozásán részt vevő 34 ország képviselői kedden mindössze húsz percen át tanácskoztak a Dipoli kon­ferenciateremben. A nagykö­vetek ma délelőtt folytatták konzultációjukat a biztonsági értekezlet helyéről, idejéről és napirendjéről. A BT előtt a panamai javaslat A Biztonsági Tanács kedden összeült, hogy döntsön a pa­namai külügyminiszter javas­latáról arra vonatkozóan, hogy a tanács március 15—21 kö­zött Panamában ülésezzen. Mint már arról beszámoltunk, Juan Antonio Tack panamai külügyminiszter javaslatot tett az ülésszak fő napirendi pont­jaira is. Ezek: a béke és biz­tonság megerősítése és a nem­zetközi együttműködés előse­gítése Latin-Amerikában. Az Egyesült Államok a Panama- csatorna ügyében folytatott kétoldalú tárgyalásai miatt fenntartásokkal él a javaslat­tal szemben. A BT tagjainak többségié azonban a meghívást kedvezően fogadta. A pana­mai ülésszakra 13 hónappal azután kerülne sor, hogy a Biztonsági Tanács 1972. elején Addisz Abebában, fennállása óta először székhelyétől távol ülésezett. • SZVSZ—Szocialista Internacionálé Közös vietnami szolidaritási akciók A Szakszervezeti Világszö­vetség prágai székházában nemzetközi sajtóértekezleten jelentették be, hogy a vietna­mi nép harcának támogatására indítandó közös szolidaritási akciók megszervezése céljából az SZVSZ és a Szocialista In- temacionálé képviselői Pá­rizsban találkozót tartottak. A rendkívül baráti légkörű találkozón az SZVSZ képvise­lői átnyújtották a világszövet­ségnek a Szocialista Imtema- ci on áléhoz címzett levelét, amely nagyszabású nemzetközi akciók kibontakoztatását szor­galmazza az indokínai béke helyreállítása érdekében. j .................. Br uno Pittermann. a Szocia­lista Internacionálé elnöke utalt arra, hogy a Szocialista Internacionálé nagy jelentősé­get tulajdonít a vietnami, kambodzsai és laoszi béke megteremtésének, és közölte, hogy a levelet továbbította az internacionálé Irodájának. Az SZVSZ prágai sájtóérte- kezletén rámutattak: új kap­csolat alakult ki az SZVSZ és a Szocialista Internacionálé között A prágai találkozón megmutatkozott, hogy a ne­hézségek, az eltérő politikai irányvonal ellenére érvényesít­hetők a közös érdekek a Világ dolgozóinak és népeinek javá­^ a „tobrr?, wiwlí • sfssrrr * Átfogó arai» terv Egyiptom, Szíria és Líbia szakértői hozzáfogtak annak az átfogó arab tervnek a ki­dolgozásához, amely a meg­szállt területek felszabadítá­sát célozza, s amelyet január 27-én terjesztenek az Arab Liga Védelmi Tanácsa elé jó­váhagyás végett. Az arab ál­lamok legmagasabb katonai fóruma ezenkívül megismer­kedik a palesztínad ellenállási mozgalom javaslataival is. Mint Kairóban rámutatnak, a védelmi tanács munkáját nagy­ban megkönnyítették azok a tanácskozások, amelyek az arab államszövetség elnöki tanácsának tagjai, Szadat egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi líbiai elnök között zajlottak le az utóbbi hetek­ben. Az elképzelések össze­hangolását szolgálta az a meg­beszélés is, amelyet Jasszer Arafattal, a Palesztinái fel- szabadítási szervezet újjává­lasztott elnökével folytatott Ahmed Iszmail egyiptomi hadügyminiszter. Mahmud Riad, az Arab 'Li­ga főtitkára kiterjedt konzul­tációkat folytat a tanácsülés előkészítése céljából. Az arab külügyminiszterek és honvé­delmi miniszterek november­ben megtartott kuwaiti tanács, kopása, mint emlékezetes, fel­szólította az arab államokat, hogy határozzák meg állás­pontjukat a felszabadító harc közös tervével kapcsolatban. Amennyiben a védelmi ta­nácsnak sikerült kidolgoznia és jóváhagynia egy átfogó stra­tégiai tervet, akkor azt az arab kormányok elé kell ter­jeszteni azzal a kiegészítő ja­vaslattal, hogy járuljanak hoz­zá egy arab csúcsértekezlet mi­előbbi összehívásához. Kairói politikai körök szerint kevés a reménv olyan egységes ál­láspont kialakítására. amely alkalmas lenne a csúcstalálko­zó gondolatának elfogadtatá­sára. Az utóbbi években az Arab Liga több kezdeménye­zése fulladt kudarcba amiatt, hogy nem sikerült megnyerni az összes arab kormányok, il­letve az államfők támogatását. A szíriai kormány a leg­utóbbi izraeli támadássorozat nyomán nagy intenzitással szorgalmazza az arab orszá­gok „összefogását. E célból in­dult arab körútra Adbel Ha­lim Khaddam miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter, akit szombaton Szadat elnök fogadott Kairóban, vasárnap pedig Kadhafi elnök Tripoli- ban. A szíriai politikus a to­vábbiakban — e héten — Tu­néziát, Algériát, Marokkót és Szudánt keresi fel. CSÁK RÖVIDEN... SZERDÁN PÁRIZSBAN tár­gyalások induliriak a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről, az NDK és Francdaarsizág kép­viselői között. Franciaország az első. a második világhábo­rúban győztes három nyugati szövetséges hatalom közül, amely tárgyalásikat kezd az NDK-val diplomáciád kapcso­latok felvételéről. CIPRUSON, az ország füg­getlenné válása óta először alkalmazott a rendőrség könnygázt tüntető diákok ellen. Középiskolás diákok a Görögországgal való egyesü­lésit követelve megkíséreltek behatolni a képviselőházba, miután előzőleg betörték az épület ablakait. KEDDEN ÚJVIDÉKEN be­jelentették, hogy Nagy Ferenc, Jugoszlávia Vajdaság tarto­mányi kormányának elnöke megt-onta a; bizalmátMilan KnezséVIcs ' taiftbmáiíyi bél- 'ifgyhrfn.isztértől, aki ezt kö­vetően benyújtotta lemondá­sát. KEDDEN MEGKEZDŐ­DÖTT a Francia Köztársaság által az infláció leküzdése cél­jából kiirt államkölcsön jegy­zése. Az eredetileg 5,5 milliárd francia frankra tervezett ál­lamkölcsön összegét 6,5 mil­liárd frankra növelték és a jegyzést annak megkezdődése után három órával már le is zárták. HÁROMNAPOS pakisztáni látogatásra Karachiba érke­zett Mohammad Reza Fahlavi iráni sah. ( Restaurálják a Lenin-mauzóleumot Hétfő óta a moszkvai Vörös tér hagyományos képéből hiányzik a legfontosabb ele­mek egyike: a Lenin-mauzó leum előtt nem látni a sok száz méteres emberkígyót, amelyben naponta a szovjet főváros vendégeinek tízezrei várakoztak nagy türelemmel, hogy bejussanak a világ első szocialista állama alanítójának ravatalához. Mint a keddi Kivándorlók Novoje Vrcmja A moszkvai Novoje Vremja a végleges kül­földi letelepedésre (kivándorlásra) jogosító szovjet kiutazási ehgedélyek kiadási rendjét kommentálva, ismét hangsúlyozza, hogy a szabályok egyaránt vonatkoznak minden szovjet állampolgárra nemzetiségétől, vagy etnikai hovatartozásától függetlenül. A fo­lyóirat megjegyzi: a nyugati híresztelésektől eltérőleg a szovjet törvényeknek nem mond ellent az, hogy egyes szovjet állampolgárok más országban kívánnak letelepedni. A kor­látozások — a nemzetközi joggyakorlathoz hasonlóan — csak a magasabb katonai kép­zettséggel rendelkezőkre, vagy azokra vonat­koznak, akiknek beosztása államérdekeket érinthet. Miután a Szovjetunióban a felsőfokú okta­tás és a tudományos fokozat megszerzése in­gyenes, sőt anyagilag támogatott, a kiuta­zóknak meg kell fizetniük az oktatásra for­dított összeget. Itt azonban differenciáltan, az egyéni tényezők és a sajátságos körülmé­nyek figyelembevételével járnak el a ható­ságok. Nem fizet térítést az a szovjet ál­lampolgár, aki szocialista országba utazik ki. A Szovjetunió és a szocialista országok kap­csolatait megfelelő megállapodások szabá­lyozzák. Teljesen mentesülnek a költségek megtérítése alól a 60. életévüket betöltött férfiak és az 55. évüket betöltött nők. 25, 50 és 75 százalékban mentesülnek a költségek megtérítése alól azok a férfiak, akik leg­alább 25, 15. illetve 8 éve dolgoznak, vala­mint azok a nők. akik 20, 12, illetőleg 6 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek. 25 százalékos kedvezményben részesülnek az esti vagy levelező tagozaton végzettek, 50 százalékban pedig a magánúton végzettek. A megtérítendő összeg javarészét elenge­dik annak a szovjet állampolgárnak, aki más ország állampolgárával köt házasságot. A Novoje Vremja „statisztikája” szerint az oktatási költségek teljes visszafizetésére az érintettek legfeljebb 10 százaléka kötelez­hető, mivel egyrészt a kiutazók többsége nem rendelkezik felsőfokú képesítéssel, más­részt koránál, egészségi állapotánál, vagy egyéb okoknál fogva mentesül a szóban forgó költségek visszafizetése alóL Szocialisztyicseszkaja Indusztrija Mint a moszkvai Szocialisztyicseszkaja In­dusztrija című moszkvai lap vasárnapi szá­ma beszámol róla, hogy Izraelbe kivándo­rolt szovjet zsidóktól több száz panaszos le­vél érkezett a szovjet kormányhoz, a roko­nokhoz és a volt szomszédokhoz. A hajótö­röttek segélykiáltásaihoz hasonló levelekben könyörögnek: „Segítsetek rajtunk!”, „Segítse­tek visszatérni hazánkba!” Ezek az emberek — állapítja meg a Szo­cialisztyicseszkaja Indusztrija — most szem­rehányást tesznek maguknak saját hiszé­kenységükért. Bár amikor kivándoroltak a Szovjetunióból, tudták, hogy elvesztik a szo­cializmusban folyó élet összes előnyét, meg azt is tudták, hogy a tőkések, a rablók és a kizsákmányolok világába kerülnek. Egyese­ket akaratgyengeség, a nemtörődömség („az ismerősök mennek, menjünk mi is...”) vitt tragikus tévedésbe; másokat megmérgezett a cionista ópium; megint mások tejjel-méz- zel folyó országról álmodoztak, és hatalmá­ba kerítette őket a nagvravágyás és kapzsi­ság. És íme — a fizetség. A közelmúltban egy bécsi saH'klubban, sajtóértekezletet tartott egy zsidó csoport, amely azzal a szándékkal hagyta el Izraelt, hogy visszatér a Szovjetunióba: szám szerint 92 személy. Ezek az emberek a sajtókonfe­rencián nyíltan beszámoltak az izraeli való­ságról. Egyikük, Vlagyimir Gamarnasz olyan leleplező adatokat ismertetett, hogy a sajtó- értekezlet után bosszúálló cionista suhan- cok tőrrel több sebet ejtettek rajta. Pravda közölte, a mauzóleu­mot három hónapra lezárták a nagyközönség elől, mert res- taurációs munkákat végeznek az épületen. A Lenin-mauzóleum a szov­jet építészet legismertebb és legsikerültebb alkotásainak egyike, amelyet minden, a modem művészettel foglalko­zó mű számon tart. A. Scsu- szev tervei alapján kezték épí­teni 1924-ben, közvetlenül Lenin halála után. Eredetileg ideiglenes épít­mény volt, amelyet fából ácsoltak össze, a sötétvörös gránitlapokkal fedett kőválto­zat csak 1930-ban készült el. Viszonylag szerény méretei el­lenére a mauzóleum monu­mentális benyomást kelt. . A Kreml kommendánsának a Pravda által közzétett ren­delkezése értelmében a mauzó­leumot április 16-án nyitják meg ismét, tehát a május else­jei ünnepségeken a szovjet ve­zetők már újra a mauzóleum mellvédjéről üdvözlik a fel­vonulókat. A CHILEI REAKCIÓS ERŐK szakadatlanul folytatják a Népi Egység baloldali koa­líciója elleni provokációikat. Fasiszta elemek ismét erő­szakhoz folyamodtak: egy ro­hamosztaguk megtámadta a Santiago tartományban kép­viselőjelöltként választási be­szédet tartó Gladis Marin, kommunista ifjúsági vezető hallgatóságát. A támadás következtében több ifjúkom- munista megsérült. POZSONYBAN, a szlovák igazságügy-minisztérium épü­letében kedden délelőtt bom­ba robbant. A merényletet minden valószínűség szerint egy elmebeteg követte el, aki a robbanás következtében életét vesztette. Az igazság­ügy-minisztérium tisztviselői közül öten sérüléseket szen­vedtek. Egyikük később bele­halt sérüléseibe. A vizsgáin* folyik. A t I Tyumeny és Orenburg Alrkszej Koszigin szovjet miniszterelnök kedden Útiba ér­kezett. Ezt megelőzően a tyumenl és az orenbwrgi területen járt... Alekszej Koszi gin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön es pén­teken látogatást tett a szi­bériai tyumenyi területen. A szovjet kormányfő elláto­gatott Szamotorlovszkij és Medvezsij kőolaj- és föid- gázlelöhelyekre, Nyizsnye- vartovszkba, Nagyimba és a terület több más ipari köz­pontjába. Szurgutban Alek- szej Koszigin megtekintette az ott épülő vízerőművet, el­beszélgetett a munkásokkal és a szakemberekkel, részt vett a terület kőolaj- és földgázipari, valamint villa- mosenergetikai szakembe­reinek tanácskozásán. Koszigin szurguti látoga­tásával egyidöben kezdte meg az áramtermelést az ottani hőerőmű első, két­ezer kilowatt teljesítményű egysége. Ez az első olyan hőerőmű a Szovjetunióban, amely a kőolaj-ki termelés­nél felszabaduló földgázzal működik. Az erőmű órán­ként mintegy 40 ezer köb­méter földgázt fogyaszt. Két további egysége még az idén megkezdi az áramter­melést. Az előirányzat sze­rint a szurguti hőerőmű teljesítménye a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig eléri az 1,2 millió kilowat­tot. A hét végi tyumeny-terü- leti látogatást követően Alekszej Koszigin vasárnap a dél-urali Orenburgba ér­kezett, hogy tanulmányozza a földgáztermelő és feldol­gozó komplexum kialakítá­sának munkálatait. Részt vett a földgázkomplexum építésén dolgozó intézmé­nyek vezetőinek tanácsko­zásán, s megelégedéssel nyilatkozott az orenburgi terület dolgozóinak eredmé­nyeiről. . .. ■n A s^oyj^;, püpisztenpjnök szibériai látogajósa joggal irányítja ismét a figyelmet az ott folyó gigantikus be­ruházásokra. Ezek biztosít­ják a KGST-országok ve­zető gazdasági ágainak fej­lődését is. Szinte nem kel­lene hangsúlyoznunk, mi­lyen nagy jelentőségű a Ba­rátság kőolajvezeték, amely tíz év leforgása alatt 190 millió tonna kőolajat szállí­tott a Volga partjától a Visztula, a Duna és. az Ode­ra partjára. A KGST-orszá- gok gazdasági potenciáljá­nak növekedése szempont­jából döntő jelentőségű, hogy tovább bővül a Test­vériség gázvezeték és a Bé­ke energetikai rendszer. Űj, nagy teljesítményű gázveze­ték épült Csehszlovákia irányába is. Emlékeznünk kell arra is, hogy a napokban érkezett meg távvezetéken a szibé­riai földgáz első szállítmá­nya Ausztriába. A tervek szerint nyugati szomszé­dunk évenként másfél mil­liárd köbméter földgázt kap a Szovjetuniótól. Évenként, de ez a mennyiség a továb­biakban évi hárommilliárd köbméterre is emelkedhet. A földgázért Ausztria linzi acélcsövekkel fizet. Emlí­tésre méltó az is, hogy elő­rehaladottak a szovjet—ja­pán tárgyalások a Tyu- meny-körzetben levő kő­olajmezők fejlesztésére. A szovjet—amerikai megbe­széléseknek az az alapja, hogy az elkövetkező tíz-ti- zenkét év során az USA földgázimportjának több mint tíz százalékát a Szov­jetunióból kívánja besze­rezni. Szibéria egyre többet hallat magáról — joggal. Erre hívta fel most ismét a figyelmet Koszigin szovjet kormányfő látogatása a tyu­menyi és az orenburgi terü- leten. ^ Alacs B. Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents