Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Ünnepség az MHD-ban Elkészült a kétszázezredik oldaikocsi MINDEN TÍPUSHOZ ALKALMAZHATÓ Bensőséges ünnepséget tar­tottak tegnap délelőtt a Ma­gyar Hajó és Darugyár váci gyáregységében. Ekkor készült el a kétszázezredik motorke- > rékpár-oldalkocsi, melynek el- 1 ső darabjai 17 évvel ezelőtt. 1956-ban hagyták el a gyárat. Az első évben 360 oldaikocsi készült Vácott. motorkerékpár. A gyár­egység legnagyobb vásár­lója a Szovjetunió. Azóta egyenletesen nőtt a termelés, és ma már ha­vonta 1800—1900 „jármű” készül. Az ünnepségen, a váci gyár­egységben az MHD nagyválla­lat vezetősége is képviseltette magát, ezenkívül megjelent az exportot lebonyolító külkeres­kedelmi vállalat képviselője is. Az oldalkoesigyártó üzemrész minden dolgozóját emléklappal jutalmazták meg ebből az al­kalomból; s a törzsgárdatagok- nak pedig fogadást adott a gyáregység vezetősége, melyen részt vettek a párt- és tömeg­szervezetek vezetői is. Rendkívül érdekes, hogy a gépkocsi korszakában változatlanul tartja ma­gát a piacon az oldalkocsis A kétszázezer oldalkocsi zö­mét szovjet exportra szállítol­ták, s ezek ellenértéke jelen­tős valutabevételt jelentett. Az eddig termelt oldalkocsik értéke kereken egymilliárd fo­rint. E gyártmány kialakításában annak idején nagy feladat há­rult Cserkaszki Antal mérnök­re — aki jelenleg a gyár fő­mérnöke — és a nyugdíjas Guti Lajosra, aki ebben az időben a rajzpadlás vezetője volt. Tekintettel az oldaikocsi iránti változatlan kereslet­re, a váci gyáregységben újabban két új típus gyár­tására készültek fel. A Vácott készült motorkerék- pár-oldalkocsik óriási előnye, hogy úgy alakították ki a jármű bekötőrudazatát, hogy az a szocialista országokban gyártott összes motorkerékpár- típushoz alkalmazható. —bj— VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1973. JANUÄR 14., VASÄRNAP A Mai ej ka-zás zlóal j teljesítette feladatait Munkásőr-egységgyülés Vácott Megalakulása óta tizenha­todszor találkozott egységgyű- lásen a váci Matejka János munkásörzászlóalj a DCM színháztermében. Az ünnepi egységgyűlés vendége volt: Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osz­tályvezetője, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, Jelinek Jenő, a munkásőrség orsz. parancsnokságának fő­Békés egymás mellett élés az OR WO-val FORTE — fortisszimó Növekvő szíiwspnpír-iermelés — ORVO-fihn, FORTE-papir Újra kell a röntpenlilm — Rangsor: KODAK, AGFA, FORTE A cím mindkét szava egy- egy zenei kifejezés. Forte azt jelenti: erősen, fortisszimó: nagyon erősen. Máshol talán bizarrnak tűnne e cím, Vá­cott azonban nem. Itt mind­két szónak félreérthetetlen je­lentése van. A FORTE a ma­gyar fotokémiai ipart, a for­tisszimó viszont a helyi zenei kultúrát reprezentálja. így együtt azt jelenti, hogy a FORTE gyárnak nagyon erő­sen kell dolgoznia ebben az esztendőben is, hogy az 1968- tól tartó töretlen fejlődése to­vább folytatódjon. Az már nem lehet kétsé­ges, hogy a tavalyi gaz­dasági esztendő akadá­lyait is sikerrel vette a gyár nagyszerű, összeszo­kott és összetartó kollek­tívája, híven a célul kitű­zött 92 milliós vállalati eredményt a jelek szerint még kettővel megtoldot- ták. Ismét eredményesen dolgoztak. Az idei esztendő azonban új, nehéz feladatok megoldá­sára, a munka fortisszimó- jára készteti a Forte minden egyes dolgozóját. A tenniva­lók olyan sokfelé ágaznak és olyan nagy számúak, hogy azokat felsorolni is szinte le­hetetlenség. Ha a legfonto­sabbakat, a gyár további fej­lődését meghatározókat vesz- szük, akkor elsősorban az MSZMP Központi Bizottságá­nak novemberi határozatait kell a Forténak szem előtt tartania. Tovább kell növelni a színes fotopapír-termelést, ezzel egy időben természete­sen meg kell oldani a színes papír külföldi értékesítését, s mindezt úgy kell végrehajta­ni a gyár vezetőinek, hogy egy pilanatra se feledkezze­nek meg a dolgozók érdekei­ről. Az idei nagy feladatok egy­forma súllyal kell hogy ne­hezedjenek az igazgatóra és a segédmunkásra. A beosztá­soknak megfelelő tehervise­lés viszont 1973 sikereinek a legnagyobb biztosítéka. A Fortéban az 1973-as év nem január elsejével kezdő­dött, hanem tavaly. A tömeg- szervezetekkel teljes egyet­értésben a vállalat Vezetősé­ge egyes helyeken — például a dobozüzemben —» visszaállí­totta a teljesítménybérezést. Az elmúlt év négy hónapja az idei esztendő kísérleti ide­je volt, s a gyárban a részle­ges teljesítménybérezés végső bevezetésére majd április elején kerül sor. Napjaink gazdaságpoliti­kájának egyik legizgal­masabb témája a mun- kerő-gazdálkodást lénye­gesen megkönnyíiő bér­tömeg-gazdálkodási kísér­let. A vezetés sokoldalú­ságát, kezdeményezőkész­ségét bizonyítja, hogy itt már — a bérszínvonalon belül — egyes üzemré­szeknél a bértömeg-gaz­dálkodást alkalmazták. Teljes sikerrel, hiszen ez a bérezési forma a korábbi óriási mértékű fluktuáció tel­jes megszűnését eredmé­nyezte. A fartisszimó, a nagyon erősen csak úgy valósulhat meg, ’ha a fokozódó termelést fokozott anyagi elismerés kö­veti. A Fortéban az átlagbér­színvonal magas, 6—8 száza­lékos emelését tervezik, an­nak ellenére, hogy ennek _ a magas százaléknak nyereség- csökkentő kihatása is lesz. Ez csak újabb megfontolt ter­melés- és termelékenységnö­velő intézkedésekkel lesz el­lensúlyozható. A gyár vezetői elmondtak, hogy a viszonylag magas bér­fejlesztésnek is megtalálják a lehetőségét. Egyik módszer er­re a papírgyártási rekonstruk­cióban rejlő mennyiségi tarta­lékok kiaknázása,_ hiszen ez a beruházás 3 millió négyzetmé­ter pluszt eredményezett. Ilyen lehetőség még a tőkés export növelése is, hiszen ha 8—10 százalékkal fokozzak a nyugati exportot, minden be­folyt dollár után meghatáro­zott visszatérítést élvez majd a vállalat. A kilásások szerint a valutavisszatérítés több mint 30 százalékát jelentheti a nye­reségrészesedésnek, egymillió­nál is többet tehet ki. Az export jelentős növelésé­nek azonban eddig többá-ke- vésbé a keletnémet ORWO céggel folytatott gazdasági ver­sengés állta az útját. Ma már ez a probléma is rós:zben meg­oldódott, mert sikerült a két nagy foto­kémiai cégnek közös ne­vezőre jutnia. Az ORWO ugyanis a filmgyártásra helyezte a nagyobb súlyt, a Forte viszont a papír- gyártását növelte teteme­sen. Az újabban kifejlesztett CN— 4-es színes papír — mely a papírvilágmárkák közül a KODAK és az AGFA után a harmadik helyet foglalja el — tökéletes partnere az ORWO- filmnek. Ezért tárgyalások foly­nak a két cég között arról, hogy a Forte olyan értékben vásárol filmet a versenytársá­tól, amilyen értékben az papírt vásárol a váci gyártól. Ezzel a megállapodással megoldódhat a tőkés piacnak filmmel és na­púra! történő ellátása úgy. hogy egyik nagy cég sem okoz problémát a másiknál?. Kedvezően alakul 1973-ban a gyár röntgenfilm-termelése is, hiszen az OFOTÉRT újból igényli a váci gyár termékeit, s már 1972-ben 200 ezer négy­zetmétert rendelt. A Forte sem „aludt” azonban a mél- lőztetés ideje alatt, s kifej­lesztette új termékét, az eddi­ginél sokkal jobb tulajdonsá­gokkal rendelkező MEDIFOKT elnevezésű röntgenfilmjét. Az új év a számtalan új fel­adat közül a fotopapírterme- lést sem hagyja Változatlanul. A váci gyár eddig japán alap­papírral dolgozott, amit ter­mészetesen dollárért vásárolt. Az NDK azonban jelentős pa­pírfelesleggel rendelkezik, s ezt felajánlotta a magyar ál­lamnak. A rubelra történő valuta­átterelés, és természetesen a dollármegtakarítás érde­kében a Forte 1975-ig 2050 tonna alappapírt fog vásárolni az NDK-tól, s ezzel több százezer dollár kiadásától menti meg a népgazdaságot. Mivel jár ez aiz alapanyag- változás? Elsősorban azzal, hogy a'gyár dolgozói megba­rátkozzanak az új anyaggal, s azon igyekezzenek, hogy ugyanolyan jó minőségű kész­terméket készítsenek, mint eddig. Nem lesz könnyű vég­rehajtani ezt sem, de ahol annyi "nagy, sokszor áthidalha­tatlannak tetsző nehézségen, gondokon tudott úrrá lenni ez ■a nagyszerű kollektíva, talán e feladat elől sem fog meghát- rálni. A saját érdekében, a Forte hírneve érdekében. Bognár János munkatársa, dr. Űjszászi Ró­bert, a munkásőrség Pest me­gyei parancsnokságának he­lyettes parancsnoka, Molnár István, a Váci Városi Pártbi­zottság titkára, Török Sándor, a Váci Járási Pártbizottság tit­kára, dr. Lukács Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke, valamint a város üzemeinek, intézményei­nek gazdasági vezetői és párt­titkárai. A vendégek között voltak a munkásőrök hozzátar­tozói is. Király Tamásnak, a városi pártbizottság munkatársának megnyitója után Pataki József zászlóaljparancsnok számolt be az elmúlt kiképzési év ered­ményeiről. Elmondta, a Matejka János zászlóalj teljesítette feladatait. A személyi állomány úgy­szólván teljes, s ennek következményeként a jövőben •az eddiginél jobban figyelemmel lehetnek a minő­ségi munkára. Ennek az is biztosítéka, hogy a zászlóalj tagjainak 80 százaléka párttag. A munkásőrök többsége rend­szeresen részt vesz a pártokta­tás különböző formáiban. Rá­juk, a munkásőrség kommu­nista tagjaira számítanak a jövőben a pártonkívüli mun­kásőrök politikai nevelésében. A zászlóalj tagjai nehéz szol­gálatukat odaadóan, szívvel látták el, aminek bizonysága az is, hogy kevés volt a fegye­lemsértés. A Matejka János zászlóalj minden szakasza és raja részt vett az elmúlt év­ben a szocialista versenymoz­galomban. Eredményeik alapján Pa­taki József zászlóaljpa­rancsnok napi parancsá­ban a zászlóalj legjobb százada kitüntetést a má­sodik század első szakaszá­nak, a legjobb raj kitünte­tést az első század első szakasza első rajának ítél­te oda. A kitüntetéseket Meggyes Jó­zsef szakasz- és Szovics Gyu­la raj vezető vette át. Ezután dr. Űjszászi Róbert és Molnár István tizenöt, tíz- és ötéves szolgálatért nyújtott át érdemérmet, emlékérmet és emléklapot. Tizenöt éves szolgálatért, nyugállományba vonulása al­kalmából Oravecz Jenőné munkásőrt a szolgálati érdem­érem 15 éves fokozatával, Czmerek Imre, Fábián Sándor és Szabó Gyula munkásőröket, valamint Bugarszki Miklós rajparancsnokot a szolgálati érdemérem tízéves fokozatával tüntették ki. Többen kaptak kiváló munkásőr jelvényt és emléklapot. A kitüntetettek nevében Szabó Gyula szakasz­parancsnok mondott köszöne­tét. Az egységgyűlés néma fel­állással emlékezett meg a kö­zelmúltban elhunyt Boroka Gyula munkásőr elhunytéról. Ezután került sor a har­minc új munkásőr eskü- léteiére, akiknek Oravecz Jenőné leszerelő munkás­őr adta át jelképesen a fegyvert. Ezzel ért véget a váci Matej­ka János munkásörzászlóalj 16. ünnepélyes egységgyűlése. B. H. Pillanatkép Hely: egy borkóstoló, amely nem nagyobb, mint egy maszek bizsuárus bu­tikja. Az üzletvezető gyö­nyörű kocsija a bolt előtt áll. Bent a párbeszédet a vevő kezdi: — Kérek egy deci musko­tályt. — Van húsz fillérje? — Sajnos, nincsen apróm. — Sohase legyen. A vevő erre ijedten koto­rászni kezd zsebében. Az üzletvezető: — Mit kotorászik. Míg maga megmozdul, urrram, addig én hetvenhétszer visszaadok. — S már néz szúrós szemével a követke­ző vendégre: — Maga meg mit akar, urrram?! — Kérek egy deci mus­kotályt ... És így tovább. M. Gy. TESTVE R LAPJAINK ÍRJÁK... (,..s mi kommentáljuk) ünnepség a Kiitynkűpnrénál A költő születésének 150. évfordulója alkalmából a Ko- csér község melletti régi, hí­res Kutyakaparó nevű csár­dánál ünnepségeket rendez­nek. Népfront, tanács, ÁFÉSZ, iskola egymással vetélkedik, hogy minél kedvesebbé, em­lékezetesebbé tegye a rendez­vényt. (Vácott nincsen Kutya­kaparó, de megvan a ház, ahol Petőfi szülei laktak, az egykori színház, ahol fellépett. Bizonyára adha­tunk majd hírt, hasonló lelkes megemlékezésről.) HIT HBSVEI HÍUA» KIíI#NKU»Asa Kitüntetés a legjobb tanácstagoknak A váci városi tanács végre­hajtó bizottsága pénteki, ja­nuár 12-i ülésén úgy határo­zott, hogy azokat a tanácsta­gokat, akik a városért a leg­többet tettek, első ízben „Ta­nácstagi Munkáért” emlék­éremmel és díszoklevéllel tün­teti ki. A szép kivitelű bronzpla­kettet, melyen a város címere és a Tanácstagi Munkáért fel­irat látható, Asszonyt Tamás szobrászművész készítette. A díszoklevél — mélynek a fel­ső részét rézkarc díszíti, s azon Duna felőli nézetben a régi városképre tekinthet a néző — is képzőművészeti alkotás. A legjobb tanácstagok ki­tüntetésére akikor kerül majd sor, ha a végrehajtó bizottság javaslatát a tanácsülés is jó- váha:gyja. Fűnyíróból — hólepáfoló Nyáron géppel nyírják a fü­vet a ceglédi parkokban. A téli felkészülés idején a fű­nyírógép új feladatot kapott: kis tolóekével ellátva, ha be­köszönt a havas idő, a város főútvonalainak járdáit szaba­dítja meg a hórétegtől. (Fűnyírógépek Vácott is vannak s úgy tudjuk, hogy a ceglédiek nem szabadal­maztatták újításukat.) —ö Sikeres évet zárt a Kittenberger Társaság A minap Nagymaroson tar­totta évadzáró taggyűlését a Dunakanyar Kittenberger Kál­Lakóépületek — Immmiúbhnélkül Szülők vetélkednek. — Az én fiam felsorolja Európa összes folyóit. — Az semmi. Az én Pisti­kém fejben szoroz ötjegyű számokat. — Az se’ mind semmi. Idefigyeljetek: Árpikám ki­ismeri magát az új váci la­kótelepeken ... Lehet, hogy túloz ez a kis helyi adoma, azonban az bi­zonyos, hogy a Földvári té­ren, a Gombási útnál, de még az Elhurcoltak terén is valami hiba van a lakóépü­letek megjelölése körül. Minap egy népes diákcso­port kereste tanárát az alsó­várost házrengetegben. Vagy fél órán keresztül jár­tak ki-be a kapukon, be­csengettek idegen lakások­ba — míg végre útbaigazí­tották őket. A postások kérték: te­gyük szóvá az utca- és a házszámtáblák felszerelé­sét. Szerezzenek érvényt az ezzel kapcsolatos tanácsi rendelkezésnek. Mi a helyzet napjaink­ban? A Földvári téren AH, B/2, C/2 s hasonló jelzések utalnak a házak megkülön­böztetésére. Ám, van olyan háztömb, amelynek hét be­járata van! Az idetévedt idegen ne­gyedórákig bolyonghat, amíg megtalálja a rokonát, az ismerősét. Kötelező len­ne a bejárat közelében el­helyezni a lakók nyilván­tartását. Ez sem található sok helyen. Ott vannak a közös levél- szekrények — mondják egyesek. A legújabb ifjúsági lakásépítő közösség vezető­sége ezt már nem „kalku­lálta” az új otthonok árába. Most házanként megy a vita, a népszavazás: ve­gyünk, ne vegyünk? , A pos­mán Vadásztársaság. Az el­múlt évben a társaság tagjai mellé szegődött a vadászsze­rencse: harminc szavast, hu­szonkilenc őzet és száz vad­disznót lőttek. A vadászven­dégek is hoztak némi pénzt a konyhára. Bérkilövésből — szarvasbika és vaddisznó haj­tóvadászaton — 70 ezer fo­rint bevétele származott a nagymarosi vadászoknak. Az elmúlt esztendőben a vadászattal és a vadgazdál­kodással kapcsolatos kiadá­sokra 130 ezer forintot for­dítottak. Az idei költségve­tésben 150 ezer forintot sza­vaztak meg e célra, amit job­bára vadetetésre és a vad­föld megművelésére fordíta­nak. A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetségének képvisele­tében Varga József, a Pest megyei intéző bizottság titká­ra köszöntötte a marosi va­dászokat. Elismeréssel szólt eredményeikről. Szerinte a társaságnak ma már min­den lehetősége adott, hogy idén még eredményesebben gazdálkodjon. I l r tas peaig — jooo ötlet ut­ján — az ajtóba dugja a le­velet, mert az olcsó szek­rénykékre sem költ egy-két üj lakástulajdonos. A városi népfrontbizott­ság kebelében működik egy helyi utcanévadó bizottság. Sürgősen kérjük őket, hogy teremtsenek rendet az alsó­városi, a középvárosi és a deákvári dzsungelben. A Lajos telepi ötletsze­gény Ág, Bimbó, Lomb ut­cák helyett javasoljuk, hogy munkásmozgalmunk neve­zetes személyeiről nevezzék el a kialakuló, impozáns utcasorokat. Két éve az egész ország megemlékezett Füredi Mi­hály színész, opera- és nép­színműénekes halálának 100. évfordulójáról. Mi pi­ronkodtunk, mert levették a nevét jelző táblákat arról a váci utcáról, amelyben született. A mostani új „utcanév­adók” során pótolhatjuk ezt az elsietett intézkedést is. P. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents