Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

VÁCI HAPLfl A PEST MEGYE) HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1973. JANUÄR 3., SZERDA Statisztika a váci járásból Harmincezer beépítetlen telek Mentesített és értékesítésre kötelezett községek SZÜNIDEI LÁTOGATÓK Egyenként és csoportosan sűrűn keresik fel a szobi Bör­zsöny Múzeumot az iskolai vakáció alatt a diákok. A Szobon lakó Zachar Anna, a váci.gyors- és gépíró iskola II. évfolya­mának növendéke is felhasználja a szünidőt és többször is meglátogatja a múzeumot. Neki is tetszenek a bronzkori sír­ból előkerült edényeit. Ékes János felvétele. Több száz plakát, több ezer nyomtatvány 1972 utolsó munkanapján Az országban kétezer közsé­get mentesítettek a megyei ta­nácsok a többletingatlanok kötelező elidegenítése alól. A váci járás 36 községe közül pedig tizenegyre vonatkozik ez a mentesítés. Csővár, Ber- necebaráti, Kemence, Kisné- medi, Ipolytölgyes, Mária- nosztra, Perőcsény, Püspök­szilágy, Tésa, Vácduka és Vác- rátót községekben az ingat-, lantulajdonok szabályozásá­ról szóló rendelkezéseket ilyen értelemben kivételesen nem kell teljes egészükben végrehajtani. Köztudomású, hogy egy személy, illetve a kö­zös háztartásban lakó csa-- lád birtokában egy lakó­háznál, vagy lakásépítésre alkalmas teleknél és egy üdülőháznál, vagy telek­nél több ingatlan nem le­het. A többlettelket múlt év de­cember 31-ig, a többletlakást ez év vécéig adás-vétel, vagy ajándékozás útján másra kell átruházni. A rendelkezés célja a lakás- és telekínség csökkentése ott, ahol jelentős ingatlankereslet mutatkozik. A váci járás fel­sorolt községei ingatlanpiacán viszont inkább a kínálat na­gyobb. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ezekben a községek­ben egy személy vagy család tulajdonában levő több beépí­tetlen telek után ne vetnék ki a telkek számától, közművesí­tésétől és területétől függő progresszív adót. Sőt, akár máshol, akár lakóhe­lyén legyen valakinek a többlettelke, nem mente­Nagy börzsöny ben, a váci já­rásnak ezen az eldugott tele­pülésén télen sem szünetel az úttörőélet. Az 1533-as Petőfi Sándor úttörőcsapat 133 kis­dobosa és úttörője sok-sok program közül válogathat. A szünet elején vetélkedőt rendeztek a Szovjetunió fenn­állásának 50. jubileuma alkal­mából. Volt itt történelmi, iro­dalmi, földrajzi és sport Ki mit tud. A csapat névadójára, Petőfi Sándorra emlékeztek január 1-én. Már lezajlottak a raj szavalőversenyek, s a téli szü­netben kerül sor a csapatdön­tőre. A^ őrsök Győrök József igazgató útmutatásával foly­tatják a híres börzsönyi nép- művészeti hagyományok gyűj­tését, hiszen 1973 májusában harmadszor rendezik meg ná­lunk a nagybörzsönyi napokat. Erre műsorral is készülnek a pajtások. A bábszakkör Jancskár Pál- né tanárnő vezetésével készül a csapat- és járási bemutatóra. Színvonalas műsorral léptek fel a Télapó ünnepélyen és a csapat fenyőfája alatt is. Üj és kedves szokás, hogy az utolsó tanítási napon az úttörők megajándékozzák az általuk támogatott kisdobos­rajokat, de készült ajándék az óvodások számára is. Ha az időjárás úgy akarja, a téli szünetben szánkótúrára in­dulnak a pajtások: a Nagyhi- deghegy lesz kirándulásuk célja. Addig is, amíg a hó megérkezik, folynak az asztali- tenisz- és sakkversenyek. A kosárlabdacsapatok benevez­tek a Szobon megrendezésre kerülő Téli Kupára. sülhet a magasabb adók megfizetése alól. A beépítetlen telkek eddig is adókötelesek voltak, de az adókivetésnél a fokozatos emelkedés elve csak most ér­vényesül. Nagy munkát jelent az adóhatóságoknak a múlt év június 31-ére kitűzött határ­idővel beérkezett bejelenté­sek átvizsgálása, nyilvántar­tásba vétele és a helybeli la­kosok másutt bejelentett in­gatlantulajdonának átvizsgá­lása. Mindemellett, a megenge­dettnél nagyobb beépítetlen telkeket, amennyiben január elsejéig tulajdonosa nem ide­genítette el, most már a köz­ségi tanácsnak kell értékesí­tenie a helyben kialakult te­lekárak figyelembevételével. Miután a többlettelkek nagy része a váci járás üdülőhe­lyein, Dunakeszin, Gödön, Szödligeten, Verőcén, Kisma­roson és Zebegényben talál­ható, és ezeken a helyeken kü­lönösen üdülőtelkek iránt ál­landóan nagy az érdeklődés, értékesítésük nem lesz nehéz. Mégis előfordulhat, hogy egy- egy telekre itt sincs vevő; ez esetben természetesen a tulaj­donosnak az adót meg kell fi­zetnie. A váci járás községeiben a múlt év október 15-ével lejárt összeállításban összesen 30 587 olyan in­gatlant tartanak számon, amelynek tulajdonosa la­kás, telek, üdölöház vagy üdülőtelek tulajdonosa is. Közülük 2279 a helyben meg­szokott térjedelműnél nagyobb telek. Ezeket műszakilag kell A sok szép program megva­lósítható, mert a kultúrotthon és az iskola mellett a helyi szervek is szívükön viselik a gyerekek tartalmas szórakozá­sát. A szünet végén talán még a félévi értesítő sem rontja majd a jó hangulatot. Tarján András A Millenniumi oratóriun — nyomtatásban Idén június 18-án, a váci dóm építésének 200. évfordu­lóján bemutatták hangver­seny keretében Halmos László Millenniumi oratórium című kórusművét, amelynek szöve­gét dr. Bánk József váci püs­pök írta. A nagyszabású mű december végén négyezer pél­dányban nyomtatásban is meg­jelent a Kartográfiai Vállalat nyomdaüzemének gondozásá­ban. Bővítik a sződi óvodát • Szód községben az utóbbi időben örvendetesen emelke­dik a születések száma. A je­lenlegi két óvodában, melyek­nek befogadóképessége össze­sen 75, már így is 104 kisgyer­meket gondoznak. A község vezetői úgy- tervezik, hogy 1973-ban, vagy 1974 elején, a Tabán utcai óvodát bővíttetni fogják. tisztázni; tulajdonképpen hány parcellára oszthatók és eszerint kell utánuk az adót kivetni. A járásban 329 személynek eddig is adózás alá vont be­építési kötelezettséggel ter­helt egy vagy két lakó-, illet­ve üdülőtelke van. Három azonos, vagy különböző jel­legű ingatlannal 87, néggyel 39, öttel vagy ennél többel 19 személy rendelkezik. A rendelet célja a telek- spekuláció letörése is. Ilyen spekuláció sűrűn lakott, de csak kevés lakótelekkel ren­delkező községekben, mégin- kább az üdülőhelyeken ala­kul ki. Az egész járás terüle­tén az egy községben több ingatlannal rendelkezőknek Kismaroson a legnagyobb a számuk. Ügyszólván vala­mennyien a községhez tarto­zó Börzsönyligeten rendelkez­nek több telekkel. Ott eddig összesen 77 személy fizetett beépítetlen telek után adót. Tizenkilencen 38 telekkel, nyolcán pedig négy ingatlan­egységgel, összesen 24 beépí­tetlen telekkel rendelkeznek. A bejelentési kötelezettség el­rendelése óta, ha nem is túl­zottan, de megélénkült a já­rásban az ingatlanforgalom. A nem mentesített közsé­gek tanácsai a többlettelkek értékesítését rövidesen meg­kísérlik. Jövő ilyenkor pedig a többletházakra kerül sor. A Dunakanyar hegyei közül magasan kiemelkedik, messze ellátszik a hatszázötven méter magas Naszály. Az Újpesti hídról, a pesti MÉMOSZ-szék- ház ötödik emeletéről gyak­ran mutogatom ismerőseim­nek. — Látjátok? Az jelzi az én városomat. Az a homályon át vöröslő sziklaoldal a kőbá­nya. Este kivilágított gyöngysze­mekként csillognak a fények a hegyi útvonalakon, s fény­pontokból álló kis bokornak tűnik a hegy oldalában a bá- nyásrkolónia, negyvenegy csa­lád otthona. Ez a telep a köz­pontja mindannak, ami ma Sejce fogalma alá tartozik. Itt mérhetők le először azok a változások, amelyet az ipar, a DCM és elsősorban a cement­mű kőbányája hozott közvetle­nül vagy közvetve a völgyek, dombok közt elszórt, az új szerpentin alatt megbújó, vízr mosások fölött álló patakvöl­gyi, gombási, csipkési, látóhe­gyi, kútvölgyi pincevölgyi há­zacskák lakóinak. A múlt — Napszámba jártunk, a ház körüli földecskéken dolgoz­tunk, a város gyáraiba jártunk munkára — emléksrik vissza Kiss Ferenc, a kőbánya por­tása, aki Patakvölgyben lakik, árra az időre, amikor még földút vezetett a városig és a 6—8 kilométeres távolságot gyalog kellett megtenni oda- vissza. Virágot, gombát, gyümöl­csöt vittek a váci piacra. Nyolc-kilenc évvel ezelőtti ba­rangolásaimból szép tulipános- kertekre is emlékszem. — De mesél itt a fáma a Naszályban elrejtett pálinkafőzőről, vadak­nak állított csapdákról is. Ki­ki úgy élt, ahogy lehetett. A körülmények alakították az emberek életmódját, szemlé­letét, s a világtól való elzárt­ság egy város tőszomszédsá­A deákvári ABC - a vásárló szemével Ismeretes, hogy a deák­vári ABC-áruházat 1963- ban adták át a környék la­kosságának. Az azóta el­telt idő alatt hihetetlen gyorsasággal épült be a környék, a lakosság száma talán duplájára is emelke­dett. A deákvári lakótele­pen, ha két ilyen áruház lenne, talán az is zsúfolt lenne már. Sokadmagam- mal együtt belátom, hogy egy új üzlet építése nem csupán elhatározás, hanem elsősorban pénz kérdése. Az viszont már nemcsak pénz­kérdés, hogy a jelenlegi adottságokat tervszerűbben használják ki. A délutáni és az esti órákban, a munkaidő utáni vásárlások valósággal elvi­selhetetlenek ebben az üz­letben. Az ember már az ajtóban megütközik azon a nagyfokú elhanyagoltságon, szeméten, amely a belépőt fogadja. A másik ilyen szembetűnő dolog az, hogy az árutér negyed részét bo­ros- és egyéb szeszes italok üvegei töltik ki. A másik negyed a tartós fogyasztási cikkeké (automata mosó­gép!). A szegényes választé­kot már ez meghatározza, meg az a nemtörődömség, amit a vezetők a vásárlók iránt tanúsítanak. A tanács illetékes osztálya, ha figye­lemmel kísérné ezt az álla­potot, már régen intézked­hetett volna, hogy a lehető­ségeken belül valóban a mindennapi élelmiszereket, apróbb cikkeket árusítsa­nak, lehetőleg kulturált kö­rülmények között. Szabó János Deákvár / Ut a tsz-be Befejeződött a szobi Űj Ba­rázda Tsz központi tanyájára vezető 780 méter hosszú bitu­menes burkolatú út építése. Néhány napja megvolt műsza­ki átadása is. Az útépítés 1674 ezer forintos költségét rész­ben állami támogatásból, rész­ben saját erőből a tsz fedezte. gában kinövesztette a maga vadhajtásait is. Nemrég még testben és lélekben súlyos ká­rokat okozott itt a kedvezőtlen talajon is termő igénytelen no­va srőlő bora, s a magának hí­veket találó vallású szekta. Minden a kőért... Ma már sokkal könnyebb itt az élet. Az autóbusz negyed­óra alatt fölrepít a kőbányá­hoz vezető kocsiútig, ahonnét Kecskés Sándor villanyszere­lővel együtt kapaszkodunk a háromszáztizenöt méteres szintre, a bányairodáhoc., s szaporán lélegzőnk a ködös té­li levegőből. — A kőbányában most két­százötvenen dolgoznak. Het­venen a városból buszoznak ide, harminc-negyven ember a környékbeli falvakból, főleg Szendehelyről és Nőtincsről jár fel, a többiek lakótelepiek vagy „hegyiek” — mondja Ecsődi András üzemvezető, amikor arról érdeklődöm, mi­lyen most az itteni életvisro- nyokat megváltoztató és for­máló üzem élete. — Végre reális tervet kapott a DCM, amit teljesíteni tu­dunk — mondja. — Sőt, már túl is vagyunk az idei tervszámokon. Az egy­millió tonnára tervezett évi cementtermeléshez a bánya is szolgáltatni tudta a szükséges kőmennyiséget. Az üzemi han­gulatnak is kedvezett, hogy száz lakást, kétszáz személyes munkásszállót tudott építeni a DCM. A béreket is sikerült megjavítani. Ez így együtt „feldobta” az embereket. A műszaki emberre jellem­ző pontosság kedvéért telefon­hoz lépett és a DCM tervosz­tályáról néhány perc alatt adatokat szerzett be, majd pontos táblázatot készített szá­momra. A táblázat szerint, a tavalyi 26 071 forinttal szemben az idén 27 847 forint a fizikai munkások évi egy személyre több váci üzemben, gyűlést tartottak, melyen röviden visszapillantottak az elmúlt 12 hónap eseményeire. Gutenberg késői utódainak műhelyében, a Pest megyei Nyomda Vállalat központjá­ban is munkásgyűlés kereté­ben summázták az óesztendőt. Still Ferenc igazgató elmond­ta, hogy a bázisévhez viszo­nyítva 13 százalékos volt a volumepnövekedés a Géza ki­rály téri üzemben. A többlettermelés teljes egészében termelékeny­ségnövekedésből szárma­zott. Az előzetes számítások sze­rint a nyomda nyeresége is nagyobb lesz a tervezettnél. Ez lehetővé teszi a bér idei ötszázalékos fejlesztésén kí­vül, majd á nyereségrészese­dés kifizetését jutó átlagkeresete. A tavalyi egymillió 525 ezer tonnával szemben az idén egymillió 327 e-er tonna követ kell adniuk a cement- és mészgyártáshoz. Alkalmi bepillantás az éle­tükbe, de ez is mutatja, meny­nyi helytállás, szorgalom és fáradság kell mindehhez. Szombat délelőtt van. Em­berek ügyes-bajos dolgaikkal kopogtatnak be az irodára. Gyakran megakad a beszélge­tés. Balogh Sándor művezető bosszankodva nyit be, s közli, hogy ae egyik szállítószalag el­szakadt, és, mint a cémagom- bolyag, föltekeredett a henger, re, meg sem tudják mozdítani. — Legalább száz túlóra — bosszankodik áz üzemvezető is. — A szalagot ki kell szaba­dítani, mert különben ötezer tonna kő termelésétől esünk eL — Azt nem engedjük — mondja Balogh Sándor és el­siet. Rendes körülmények kö­zött már csak két óra volna a műszakjából. Lőmesterek, lakatosok, .vil­lanyszerelők, motorszerelők, művezetők és irodai dolgozók. Tulajdonképpen valamennyi­en bányászok, akik azért dol­goznak, hogy a cement alap­anyaga, a kő, malomba ke­rüljön, hogy a cementből kö­tőanyag legyen minél több család otthonának építésé­hez. A munkakezdéskor gépko­csi viszi fel az embereket a különböző magassági szintek­re. Napközben azonban egy emberért nem indulhat mind­untalan gépkocsi. Így aztán a művezetőknek, karbantartók­nak napjában kétszer is fel kell gyalogolniuk az ötszáz- huszonötös magassági szintre. — Kikészíti az ember lá­bát, meg a szívnek sem jó — j mondogatják. Kovács István (Folytatjuk) < Still Ferenc megköszönte a dolgozóknak a terv teljesítése érdiekében kifejtett tevékeny­ségét. A Pest megyei Nyomda váci központja és ceglédi telepe 150 tonna nyomtat­ványt készített ebben az esztendőben. Itt említjük meg, hogy a napokban hagyta el a vác' sajtót idei legnagyobb terje­delmű termékük: a 200 olda­las, ötezer példányban nyom­tatott Pest megyei Pályavá­lasztási Tájékoztató. Decem­ber végén két eszperantó nyelvű folyóirat, több száz plakát és több ezer BUÉK- nyomtatvány készült Vácott. Jövő évi tervük — első ízben — eléri majd a hét­millió forintos termelési értéket. Az új év első negyedére le­kötötték a nyomda kapacitá­sának nagy részét. Min munkálkodnak 1973 első hetében? Készül egy gyógypedagógiai szakkönyv. Szedik a Pest megyei Könyv­tárost, a Pest megyei Köz­lönyt, a KISZÖV Híradót. (P.) TESTVÉRLAPJAINK ÍRJÁK... (...s mi kommentáljuk) Együttműködési megállapodás Ceglédi laptársunk beszá­mol arról, hogy egy most kö­tött együttműködési megálla­podás segíti a városi és a já­rási oktató-, népművelő mun­kát. Minőikét területen dolgo­zók továbbképzését a jövőben a két szakosztály együttesen szervezi. Megújítják a népmű­velők klubját, a vezetők ré­szére szabadegyetemet, köl­csönös tapasztalatcserét szer­veznek. (Ahány mondat, annyi kitűnő ötlet. Ami megvaló­sult Dél-Pest megyében, bizonyára végrehajtható a megye északi városában és járásában is.) 3Í0M0MIDÉKE Tanácstagi beszámolók Gyomron hatvan választó- körzetben tartottak tanácstagi beszámolót. A beszámolókon több, mint ezrein vettek részt, s ezeken nem kevesebb, mint száz közérdekű bejelentés, ké­rés hangzott el. Januárban el­kezdik a reális javaslatok megvalósítását (A váci tanácstagi be­számolók összegezése még késik, reméljük, mi is tu­dunk a gyömrőihez hasonló tájékoetatást adni olva- • sóinknak.) Szánkótúra a Nagyhideghegyre Téli úttörőfoglalkozások Nagybörzsönyben Élei a Naszályon 1. A kőbányában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents