Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Pályázat, alkotóknak A városban és a járásban több alkotóművészt tartunk számon, akik sok helyi és ide­genben rendezett kiállításon vesznek részt munkáikkal. A Magyar Testnevelési és Sport­szövetség Országos Tanácsa az idén is meghirdeti az Ezüst­gerely pályázatot, amelynek az elmúlt évben sikeres rész­vevője volt grafikáival az Al- bertirsán élő Miklosovits László. Képzőművészeti alkotásokat, sportfotókat, sportfilmeíket várnak a pályázóktól, továbbá sportirodalmi műveket. Cegléd és a környező községek sport­hagyományai, illetve jelenlegi eredményei ösztönözhetik az alkotókat ilyen témakörű mű­vek készítésére. Az érdeklődők a városi tanács művelődésügyi osztályát keressék fel: ott is­mertetik ugyanis a pályázat feltételeit. Szabálysértő motorosok A FORGALMAT VESZÉLYEZTETIK M. István kecskeméti lakos neve nem ismeretlen a kecske­méti rendőrségen. Most a ceg­lédi rendőrkapitányságon is „bemutatkozott”. A közve­szélyes munkakerülőt legutóbb a ceglédi vasútállomáson iga­zoltatták, s kiderült, hogy több mint fél éve nincs munkahe­lye. Harminc napi elzárásra büntették. ★ A megengedett sebességnél gyorsabban vezette teherautóját K. László abonyi lakos Buda­pest belterületén. 1500 forint pénzbírságot fizetett. ★ A ceglédi T. János életve­szélyes fenyegetés miatt ke­rült a rendőrség szabálysérté­si hatósága elé. Ittasan, az italboltban, késsel a kezében, életveszélyesen megfenyegette sógorát. A bosszúvágyó férfit csak a rendőrjárőr tudta jobb belátásra bírni. 1200 forintra büntették. ★ Motorkerékpárját olyan em­bernek adta kölcsön a ceglédi N. Mihály, akinek nem volt gépjárművezetői engélye. A kölcsönző 1500 forint pénzbír­ságot fizetett, a motorkerék­párt jogosítvány nélkül igény­be vevő S. János ellen eljárást indítottak. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A lakosság tájékoztatása, December 11-én, hétfőn, dél­után öt órakor, a kecskéscsár- dai iskolában Bene József ta­nácselnök-helyettes találkozik a 75. és a 76. körzet lakóival. A gyűlésen a Hazafias Nép­frontot Kovács András elnök­ségi tag képviseli. XVI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Több a kisiparos, mint tavaly Taggyűlési tartott a I'IOSZ járási szervezete — Fokozottabb ellenőrzés a hibák felszámolására A KIOSZ ceglédi járási szervezete december 4-én tar­totta meg szokásos évi tag­gyűlését, melyen Dubniczky Mihály, a helyi csoport tit­kára számolt be a városban és a járásbeli községekben te­vékenykedő kisiparosok mun­kájáról. Cegléden jelenleg 341 kis­iparos áll a lakosság szolgá­latában, a járás területén összesen 474 mester végez szolgáltató-javító munkát. Egy év alatt huszonkilenccel nö­vekedett a létszámuk. Ennek ellenére, egyes szakmákban, mint például, gáz- és vízvezetékszerelő, valamint ács és kőműves szakmákban még több ipa­rosra lenne szükség. A jogtalan iparűzők, a kon­tárok száma két év óta ugyan csökkent, de még mindig so­kan vannak, akik engedély nélkül vállalnak munkát. Fő­leg a családi házak építőit használják ki „segítségükkel”. Nemegyszer előfordult, hogy a munkára vállalkozó nem volt képzett kőműves. A jog­talan iparűzés elleni agitációt tovább kell fokozni, annak ér­dekében, hogy a szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkező Irma néni nem változik Nyugdíjas hétköznapok Jókait olvas és Petőfi-verseket Háromablakos, régi ház. Be- csöngetek. Kedves arcú, ősz hajú néni nyit ajtót. Mintha láttam volna már valahol. Igen, ismeri az egész város, amióta többször látjuk a te­levízió képernyőjén vagy a filmvásznon. Patkós Irma ceg­lédi. születésű színésznő ott­honába látogattam el. A ( mű­vésznő 1960-ban, amikor nyugdíjas lett, visszatért szü­lőházába. Negyven évi küz­delmes, kemény munka áll mögötte. Színészi pályájának állomásai Szeged, Békéscsaba, Nyíregyháza, Debrecen, majd a budapesti Madách Színház voltak. — Legszívesebben szegedi éveimre gondolok vissza, ott éltem leghosszabb ideig a fér­jemmel. Ö rendező volt, én a színpadon játszottam. Ügy ér­zem, a közönség is kedvelt. Ha sétáltam a parkban, vagy a Platánsoron, körülvettek a diákok, diáklányok, akik na­gyon kedvesek voltak. Szege­den találkoztam Juhász Gyu­lával is. Pontosan olyan volt, amilyennek a Verseiből el­képzelhetjük. Rég volt, azóta megöregedtem, a hajam is fe­hér már — vált színt a hang­ja is, ahogy ezt mond ja. Amikor nyugalomba vonult, azt hitte, örökre búcsút kell mondania a színháznak, a já­téknak. S mégsem. Mostaná­ban ismét többször szerepel. Nemrég láttuk a Sárika drá­gám című filmet, amelyben a főhőst alakította. Kétszinteset építenek Abonyban egyre többen barátkoznak meg a gondolat­tal, hogy kétszintes házat, társ ash ázat építsenek. Gyuráki Ferenc felvétele — Talán azért sikerült ez a szerepem, mert én is voltam hasonló helyzetben, mint a fő­hős. Amikor forgattuk a fil­met, az utca névadó ünnepsé­ge keserves emlékeket szakí­tott fel bennem. .A férjemet a második világháború idején üldözték, aztán.,. elhurcolták. Soha nem láttam többé. — Hogyan telnek nyugdíjas napjai? — Dolgozgatok, itthon, a háztartásban. Főzök, mosok, vasalok, takarítóik. Esténként olvasok, Jókait szeretem. A költők közül Petőfit, az ő ver­sein nőttem fel. A rádiót is szoktam hallgatni, a zene te­szi széppé napjaimat. Nyáron a kis szőlőbe járok, munkál­kodók, ahogy erőmből futja. Jó kint, a fák között,’ szere­tem a természetet. Felüdít, új erőt ad. Ceglédről indult, ide tért vissza. A szomszédai sűrűn látják felbukkanni fürge alak­ját, amint jár-kel, szorgosko­dik: megőrizte fiatalkori fris­seségét. Dobozi Eszter Sajtófigyelő December 10-én, vasárnap, a ceglédi Fegyveres Erők Klub­jának ifjúsági klubja, Sajtófi­gyelő címmel, előadást tart a magyar sajtó napja alkalmá­ból. A további program: de­cember 17-én délután Antal Teréz könyvtáros előadása hangzik el az új könyvekről, karácsony első napján fenyő­bál, az év utolsó napján szil­veszteri mulatság lesz. A zenét a klub beategyüttese szolgál­tatja. Körzeti lakógyűlés December i 8-án, pénteken, délután 5 órától, a Körösi úti, XII. kerületi iskolában, a 69., 70., 71. és a 72. választókörzet lakói gyűlést tartanak. Az elő­adó dr. Lakatos József, a vá­rosi tanács vb-titkára. Részt vesz a lakógyűlésen Hegedűs József, a Hazafias Népfront városi titkára is. A FÓRUM ARANYKOSZCL RŰS ifjúsági klub decemberi programjában komoly és de­rűs téma egyaránt helyet ka­pott. Terveztek vidám Télapó­estet, irodalmi műsort, elő­adást a galeribűnözésről és a közösség elleni bűntettekről. Az évet vidám sziveszterezés- sel zárják. iparosok, nyugdíjasok, vala­mint azok is, akik munkavi­szonyuk megtartásával vállal­koznak különböző munkák elvégzésére, iparengedélyt váltsanak. Az ipari tanuló-képzéssel kap­csolatos kérdések közt elhang­zott, hogy itt-ott előfordul: a kisiparosok a rendeletben előírt munkaidőn túl is fog­lalkoztatják a náluk tanuló fiatalokat. Ennek megszüntetésére a jövőben fokozottabb el­lenőrzést tartanak. Több panasz érkezett a meg­rendelőktől a vállalt munkák határidejének túllépése, a pontatlanság miatt. E panaszo­kat a szakmai bizottságok bevonásával, gyakoribb ellen­őrzéssel kívánják csökken­teni, illetve megszüntetni. A beszámoló után Benke János szabónak, Szunyogh László festőnek és Nagy Lajos kőművesmesternek köszöne­tét tolmácsolta a vezetőség: a Pest megyei Tanács, jő mun­kájukért, elismerő oklevéllel tüntette ki őket. Cs. I. ABONYI KRÓNIKA Kedvező szociális körülmények Községpolitika, fejlődés Az életszínvonal is emelkedett A „községpolitika” fogalom egyre gyakoribb lesz minden­napi szóhasználatunkban. Igen sokrétű tevékenységet takar Legfontosabb eleme a társa­dalmi, gazdasági, települési és igazgatási munka. Ezúttal az abonyi községpolitika társadal­mi életet érintő tevékenységé­ről, fejlődéséről és eredmé­nyeiről számolunk be. Abony lakóinak száma, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, 15 896. Ez a szám az elmúlt két év alatt több mint százzal emelkedett. Lényegé­ben tehát nem sokkal, de, min­dent számításba véve, ez is pozitív eredmény, hiszen a község népességinek sta­bilizálódását jelenti, ami a jövő tervezéséhez fontos. Jelentős szerepet kap min­den település életében az álta­lános és szakmai képzés lehe­tősége. A nagyközség két ál­talános iskolájában évente csaknem kétezer, a gimná­ziumban pedig több mint száz diák tanul. A felnőttoktatás­ban részt vevők száma is jelen­tős: általános iskolai tanulmá­nyokat 74-en, középiskolait 95-en folytatnak. Szakmunkás- iskolába is több mint százan nyertek felvételt. Ezerre, sőt többre tehető azok száma, akik évente párt-, KISZ- és szak- szervezeti oktatásra járnak. A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember. Az abonyi emberek egész- sége felett hat körzeti és három fogorvos, továbbá egy tüdőgondozó őrködik. Eredményesen működik az anya- és csecsemővédőnői há­lózat: harminc apróság kap helyet a bölcsődében és har­minc idős ember látogatja az öregek napközi otthonát. Het­ven lakója van a szociális ott­honnak. A segélyezettek szá­ma évről évre emelkedik, a jövő évben további hat rászo­rulót tudnak majd segíteni. Az öregek napközi otthonában bevezetik a második étkezte­tést is. Községpolitikai szempontból jelentős volt a munkalehetősé­gek szaporítása. A keresőké­pesek csaknem 69 százaléka már helyben dolgozik. Az üze­mek és hivatalok többségében kedvezőek a szociális körül­mények, jó a munkahelyek légköre. Az új dolgozóik min­denütt terv szerint sajátítják el a szakmai ismereteket és fogásokat. Bár évente mintegy 70—90 lakás épül Abonyban, s lakásviszonyok mégsem kielé- gítőek. A tanácson jelenleg 35 lakásigánylőt tartanak nyil­ván. örvendetes, hogy mind több azoknak a szá­ma, akik emeletes társas­ház építése mellett dönte­nek. A IV. ötéves tervre tervezett 40 lakás két év alatt elkészült, s jövőre, 5 épületben, 13 lakás épül. A Mechanikai Művek gyáregységének közelében rö­videsen telepszerű társasház­építés kezdődik. A megnövekedett munkale­hetőségek javították az életkö­rülményeket is a nagyközség­ben: napjainkban 309 személy­gépkocsi-tulajdonos él itt és csaknem 2700-ra tehető a tele­vízió-előfizetők száma. Gy. F. A tizenötödik tanév Gimnázium a nagyközségben Munkás- és paraszt szülők gyermekei tanulnak A helytörténeti szakkör ren­dezésében, a fizikai és iro­dalmi szakkör közreműködé­sével, emlékünnepséget tar­tottak a közelmúltban az abo­nyi Kinizsi Pál Gimnázium­ban: a tizenötödik tanévet ünnepelték az iskola tanárai és diákjai, együtt a község vezetőivel és a volt tanárok­kal, diákokkal. Takarékpénztárból — iskola A gimnázium, a Hazafias Népfront kezdeményezésére, 1958 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Mérföldkő volt ez a nap a község életében, hiszen a felszabadulás előtt az abonyi fiataloknak csak a szomszédos Cegléden nyílt lehetőségük középiskolai ta­nulmányok folytatására. Oda is többnyire csak a gazda­gok gyermekei juthattak be. 1945-ben ugyan a továbbta­nulás kiváltsága megszűnt, de a mindennapos utazgatás, az azzal járó költségek nem tették vonzóvá a középisko­lát az abonyi fiatalok előtt. A volt takarékpénztári épü­let iskolává alakítását jelen­tős társadalmi munkával se­gítették a szülők, a leendő tanulók és a helyi kisiparosok. A telket körülölelő kerítéshez társadalmi gyűjtéssel terem­tették elő a szükséges 40 ezer forintot. Az avatóünnepségen Ortutay Gyula mondott beszé­det: „Ebben az ünnepi pilla­natban Abonyban új iskola születik, ami azt jelenti, hogy új ember is születik, hiszen ez az iskola neveli majd az új embereket a közösség szá­mára. Szimbolikus jelentő­sége van annak, hogy ebben az épületben a régi rendszer idején bank volt, amely min­dig csak elvett a néptől, en­nek az iskolának viszont az lesz a hivatása, hogy mindig adjon a népnek”. Az első tanévben két osztállyal, ösz- szesen 78 tanulóval kezdték meg a munkát, öt évvel ké­sőbb már, öt osztályban, 150 diák tanult, döntő többségük mezőgazdasági és munkásszü­lők gyermekei. Népes szakkörök A kapunyitástól az iskola sokat fejlődött. Százezer fo­rint értéket meghaladó ifjú­sági és nevelői könyvtára van, jól felszerelt szertárai­ban minden megtalálható, ami tanárt és diákot egyaránt se­gít a munkában. Hét szakkört szerveztek, köztük egy rá­diós szakkört is, mely minden szombaton műsort ad az is­kolának. Segítenek a továbbtanulóknak A maturáló és tovább ta­nulni vágyó diákok eredmé­nyesen állták és állják meg helyüket az egyetemeken, fő­iskolákon. Az utóbbi évek­ben a középiskolai tanulmá­nyi versenyeken szép sikere­ket értek el: Fehér János 1970-ben a biológiai orszá­gos versenyen hetedik, Sze­keres Zsuzsanna történelem­ből megyei első lett. Többen zenei és sportsikereket értek el gimnáziumi éveik alatt. A tanulók összetétele nap­jainkban sem változott. Mint­egy kétharmad részük mun­kás- és parasztszülők gyerme­ke. A jobb eredmények ér­dekében, a tanulószobai és szakköri foglalkozásokon túl, az egyetemre és főiskolára je­lentkező diákok részére ma­tematikából és fizikából elő­készítő tanfolyamokat szer­veznek. Működik az iskolá­ban egy olyan szakkör is, melynek látogatói nyolcadi­kos általános iskolások. A jö­vőt illetően, az eredmények még kedvezőbbek lehetnének, ha az iskolai szertár, könyv­tár és tornaterem gondja is megoldódna. Gy. F. Új emlékmű készül Űj felszabadulási emlékmű készül Abony nagyközség ré­szére. Alkotója: Mikus Sándor szobrászművész. Egyidejűleg még két szobrászművész dol­gozik az abonyiaknak: Marisa István és Kárpáti Anna. Az előbbi Kazinczy Ferenc mell­szobrát készíti, melyet a nyelv­újító volt kúriájának kertjé­ben helyeznek el, a művésznő alkotása a gyermekek környe­zetébe illik: a 4. számú, új óvo­da udvarán kap helyet. Filmvetítés, bemutató MHSZ-program, tartalékosoknak Megkezdődött az abonyi MHSZ-ben a tartalékos hon­védelmi továbbképzés. Az első összejövetelen politikai és szervezési kérdésekkel foglal­koztak, és szó esett a helyi MHSZ-szervezet időszerű fel­adatairól, munkáiról, gondjai­ról is. Változatos, sokrétű lesz a további progrom: filmvetí­tést, bemutatót, beszámolókat terveztek. Az összejöveteleket havonta egy-egy alkalommal, a hónap utolsó előtti szombat­ján tartják, de decemberben, kivételesen, 16-án, a többnapos ünnepre és az év végére való tekintettel.

Next

/
Thumbnails
Contents