Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

A szórakozás mellett nevelni is kell ÜHő nagyközség tanácsa legutóbb foglalkozott a műve­lődési otthon tevékenységével és a művelődési igények kielé­gítésével. Erről Kiss Sándor, az otthon igazgatója összevon­tan így nyila tkozott: — Nem mondhatjuk még el, hogy a kitűzött célok megva­lósítása, amely nem lehet más, mint a község lakosságának világnézeti, politikai és szak­mai nevelése, a színvonalas szórakozás és a társadalmi új formák kialakítása — mara­déktalanul megtörtént, pedig az emberek gondolkodásának, magatartásának formálása a haladásnak és a fejlődésnek egyik alapfeltétele. Nem vélet­len tehát, hogy a párt- és a kormányhatározatokban a gaz­dasági építés mellett, a neve­lés feladata is olyan nagy hangsúlyt kapott. Ebben a tömör nyilatkozat­ban minden benne van. A művelődési otthonban szeptember 1-ig 83 rendez­vény volt, ebből ismeretterjesztéssel, tár­sadalmi, illetve természettudo­mányi tárgykörrel 18 foglalko­zott. Egyéb kulturális rendez­vények száma 49 volt, s ezen felül ötórai teadélutánokat és táncrendezvényeket is tartot­tak. A rendezvényeken össze­sen 8346 fő vett részt. Megállapította a tanács, hogy a művelődési otthon he­lyiségeinek belső tatarozására, a színpad rendbehozatalára, a helyiségek állandó karbantar­tására szükség van. A műve­lődési otthon épületének nevé­hez méltónak kell lennie. A szocialista ember nevelé­sének egyik legfontosabb cél­kitűzése a közösségi tudat és érzés általánossá tétele. A kö­zösségi nevelésnek feltétele, hogy a művelődési otthonok váljanak valóban otthon­ná, és elsősorban a fiata­lok otthonává. így érhetjük el, hogy az ér­deklődők, szórakozást keresők a szubjektív és objektív fel­tételek vonzó hatása következ­tében, fokozatosan valamely művelődő közösség tagjaivá váljanak. (em) Társadalmi összefogással Látogatás a szőlősnyaralói orvosi rendelőben Sülysáp községhez tartozó Szőlősnyaralón dr. Bugyi Ist­ván körzeti orvos már meg­tartotta az első orvosi rende­lést. Halmai Józsefné és csinos lánya, Tériké, előzőleg napo­kon át súroltak, takarítottak és rendületlenül fűtötték a váró- és rendelőszobácska falait. A doktor az egészségügyi tárgya­kat autóján maga fuvarozta Szőlősre, s ő állította be mindkét helyiségbe a kályhá­kat. Nyakig kormos is lett a szokatlan munkától. * A betegek elfogódva léptek be az első rendelési napon a várószobába és boldogan ültek le a padokra. Mindenki a nagy eseményt tárgyalta. Kivált­képpen az idősebb emberek és a krónikus betegek örülnek a helybeli rendelésnek. Nem kell már három kilométert a köz­ségbe gyalogolni, ha gyógy­szert akarnak íratni, vagy ha a vérnyomásukat kívánják ellen­őrizni. Ezentúl a szőlősi isko­la tanulói is helyben kapják meg a szokásos oltásokat. ★ Bugyi István doktor elmon­dotta: hetenként Mendére jár helyettesíteni. Ehhez h község­hez tartozik Pusztaszantistván, ahonnan a betegek ugyancsak nehéz körülmények között jut­nak el az orvoshoz. A szőlősiek példája nyomán, egy kis jó­akarattal Púsztaszentistvánon is lehetne létesíteni orvosi rendelőt. Nem kell hozzá más, mint a mendei tanács segít­sége, továbbá két alkalmas kis helyiség és a helybeli lakosság összefogása. ★ A kis orvosi rendelő részére a Sülysápi Községi Tanács biztosította a cementlapokat, a kapudeszkát, továbbá a kály­hákat és a mosdótálat. Ezen­kívül még sok egyéb egész- ségügvi felszerelési tárgyat bo­csátott az orvos rendelkezésé­re, A társadalmi munkákat lan­kadatlan szorgalommal Halmai József szervezte meg. A szőlő­siek már az első szóra a hely­színre siettek és a nemes cél érdekében szívesen feláldoz­ták vasárnapjukat. A követke­zők végeztek dicséretre méltó munkát: Dinnyés József, Ko­csis Gábor, Kúrái Zoltán, Lá­nyi László, Lányi Pál, Lam- pert Márton és fia, Szabó Ist­ván, Szabó Sándor, Szvitek István és Szöllősi Sándor. Fáb- ri Sándor festette nagy gond­dal az ajtót és a korlátot, Sá- becz István pedig a vaskorlá- .tot hegesztette és szerelte fel. Tevékenyen részt vett a kö­zös munkában az ÁFÉSZ sző­lősi fémminta részlegének szo­cialista címért küzdő „Bajcsy- Zsilinszky” brigádja. A dolgo­zók munkaidő után elkészítet­ték az feljáró lépcsőt, megja­vították az összes zárakat és ajtókat. Az ő üzemükben fű­részelték megfelelő alakúra az utcai kaput és az illemhely ajtaját is. Végül megemlítjük, hogy a körzeti orvos most még kez­detben minden hét keddjén délután két órától négy óráig rendel. Természetesen, nem hagyja ott a betegeket, ha négy órakor az előszobában még rá várakoznak. A legutóbb is öt órakor fejezte be a rendelést. Amennyiben a betegek száma növekedik, a rendelés Ideje is kedvező módon megváltozik. Krátky László XIV. ÉVFOLYAM, 286. SZÄM 1972. DECEMBER 5., KEDD Mégis lesz óvoda Tudósítás az úri falugyűlésről 114 közérdekű bejelentés sorsa — Kielégítő az áruellátás Űri község tanácsának vég­rehajtó bizottsága falugyűlé­sen számolt be a lakosságnak a tanács munkájáról, az elért eredményekről, a megoldásra váró feladatokról. Brecsok Illés tanácselnök bevezetőjében értékelte a 34 főnyi tanácstagság munkáját, amelyet összességében ered­ményesnek minősített. Az 1971. évi tanácsválasz­tás során 114 közérdekű bejelentés, kérés érkezett a tanácshoz. Ezek nagy többsége az ivóvíz- ellátásra, az orvoskérdés meg­oldására, a Pacsirta telepi üz­letház, egy kenyérszakbolt és az óvoda építésére szorítkozott. E kérések nagy többsége már megvalósult, vagy megoldásuk folyamatban van. Megalakult az ivóvíztársu­lás, elkészült a Pacsirta telepi űzletház, az orvosi ellátás megnyugtatóan rendeződött, szép kenyér­szakboltot kapott a köz­ség... Harminchét kisiparos áll a lakosság szolgálatában — köz­megelégedésre. A hetvenöt mo- torkeriékpár és a negyvenegy személyigépkocsi-tulajdonos kérését figyelembe véve a ta­nács úgy tervezi, hogy egy motorszerelő és kocsifényező kisiparosnak ad a közeli jö­vőben működési engedélyt. A Patyolat-felvevőhellyel kap­csolatosan remény van arra, hogy a Cegléden befejezés előtt álló vegytisztító üzem átadá­sával Űrit is bekapcsolják a hálózatba. A község kereskedelmi há­lózata, áruellátása jónak mondható. örvendetes, hogy az elmúlt időszak-, ban a húsellátásnál sem volt különösebb zavar. A feladatokról szólva első helyen kell említeni a lakos­ság részéről már évekkel ez­előtt felvetett, s egyre inkább sürgető óvodagond mielőbbi megoldását. Igaz, az úri óvoda épnése a megyei tanács ötéves pénzügyi fejlesztési tervében nem szarepei, viszont a köz­ségi tanács a fejlesztési alap­jából évenként százezer forin­tos hozzájárulást irányoz elő a törpevízmű építéséhez. Mivel ez összeg biztosítása igen meg­terhelő feladatot jelent, belát­ható időn belül szó sem lehe­tett volna az óvoda építéséhez szükséges anyagiak előterem­tésére. Ám a községi vezetők közbejárására a Pest megyei Tanács pénzügyi osztálya meg­értette az óvoda építésének sörgőssógét, s a községi tanács víztársulásnak fizetett hozzá­járulását a jövőben saját költ­ségvetésében biztosítja a me­gyei tanács. így remény van az óvodagond mielőbbi meg­oldására. Több bejelentés az utak felújítását és a járdaépí­tést sürgette. K i s ebb -n agy óbb felújításokra a jövőben is lesz mód — hang­zott a beszámol óban —, azon­ban jelentős járdaépítést a szűkös anyagi lehetőségek és a csatornázási munkálatok miatt egyelőre nem tervez­nek. A tanácselnök végezetül fel­hívta a választópolgárok fi­gyelmét a rövidesen sorra ke­rülő tanácstagválasztások fontosságára: olyan embereket válasszanak, akik képesek lesznek arra, hogy a tanács előtt álló, megnövekedett fel­adatok megvalósításában nél­külözhetetlen segítséget nyúj­tanak. Jandó István A KERESKEDELEM GONDJAI Jó áruellátás, előzékeny kiszolgálás Szakszervezeti megbeszélés Gyomron A kereskedelemben dolgo­zók fő hivatása az örömszer­zés. A minap Gyömrőn olyan meghitt megbeszélésen vehet­tünk részt, mely eltekintve a hasonló tanácskozásoktól, nem panasznap jellegű volt, ha­nem azokat a gondokat vette célba, melyek a vásárlók jó közérzetéhez hozzájárulhat­nak. Bódis Pálné területi intéző elmondotta: a gyömrői terület 118,4 százalékos forgalmával a Cegléd és Környéke Kiske­reskedelmi Vállalat területei között az 1. helyet foglalja el. Ehhez hozzájárul a boltok fi­gyelmes nyitva tartási rendje, a fővárosi üzletekéhez meg­közelítően jó áruválaszték és ellátás, és nem utolsó sorban A pásztorok türelme „A juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a má­sikra”. — Ez. a dal valóban igazat „mond Vagy inkább mosta­nában lett igaz minden sora. Nem panaszkodhatom, ami a munkámat illeti, elégedett va­gyok. Elégedett volt apám, nagyapám,, ükapám, s annak az apja is. Dinasztikus család vagyunk. J uhászleszármazot- tak. Az elődeim, megelégedett­ségük mellett, még büszkék is voltak. Rang, cím, kiváltság illette őket a pusztán — a Rács mögött A Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Válla­lat monori illat­szerboltjának szép kirakatát ilyen rács védi — még t néző elől is. Szabó János felvétele Hortobágyon. Nekem már mindennek csak megkopott fénye jutott. Olyan értelem­ben, hogy elszármaztam on­nan. Nősülés, lakás... Ott­hagytam a múltat: a délibá­bot, kampósbotot, pörgekala- pot. Mint a mesében, vándor­útra keltem. Próbálkoztam az iparban — nem ment. A gyár előtti kis park a puszta ízét, hangulatát idézte vissza ben­nem minduntalan. El-eltünőd- tem, a gépzörejben bárány- bégetést véltem hallani. Aztán valahogy a kettő összevegyült bennem. Vonzott a város, de visszahívott a róna is. így kö­töttem ki itt, a főváros köze­lében. Más azért ez a világ. Más ... Gépiesebb. Moder­nebb. Évekkel ezelőtt még szenzációként röppent fel a hír: a kanász saját autóval jár. Majdnem azt mondtam, hogy az állatőrzőiknél ez ma már természetes. Igaz, én még „csak” motorkerékpárral járok a nyáj után. Ma még... — Apám még ismerte a fu­rulyakészítés titkát. Én már elmondani sem tudom. Nagy­apám, . leheveredve a nyáj mellé, faragott is. Cifra ostor­nyelek, apró állatfigurák ke­rültek ki bicskája alól, Lehe­tett volna népművész is! Én már csak olvasok ilyen ese­tekről, történetekről. Furcsa dolog, juhász létemre az igazi juhászéletet könyvekből, regé­nyekből kell megismernem. Móricz, s Tömörkény pásztor- hőseiről olvasni számomra is éppen olyan különös élmény, mint a 10. emeleten lakónak. Hogy is fejezzem ki magam ... Egy városias öltözetű juhász­nak még a nyáj mellett is in­kább könyv, újság illik a ke­zébe, mintsem furulya, fara­gott bot. Ami még ma is a múltra emlékeztet, az a „kint- lakás”. Kint maradunk a nyájjal a pusztán napokig, egy hétig. Persze nem a suba alatt, hanem az akol melletti szálláson. Csak a tél nehezen elviselhető ilyenkor. Hó, siva­tag ... Vastagon körülöleli a házat, elzárja az utat, belep mindent. Ablakon át a hold békés ragyogását látni. Külö­nös alakú árnyékát... Boroz- gatunk. — Megbecsülnek a tsz-ben. Magam is vezetőségi tag vol­tam, ellenőriztem, feladatom volt a „vitás ügyek” elintézé­se. Hogy maradt még belőlük, s lesz belőlük holnapra is? Rossz hasonlat, de egyben stí­lusos is: „birkatürelem” kell a megoldásukhoz. Juhászok, pásztorok, természet tanította türelme. Elmondta: Molnár Mihály, az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz juhásza. lejegyezte: Baky László a figyelmes, előzékeny kiszol­gálás. Míg a vállalat az árrésszint területén országosan kiemel­kedő helyet foglal el, a kész­letgazdálkodás vonalán hosszú idő óta nincs előbbrelépés. En­nek oka abban a korábbi be­idegződésben keresendő, amely a biztonságos kereskedést csak magas raktárkészletek­kel tudja lebonyolítani. A gyömrői dolgozók ez al­kalommal megbeszélték a szakszervezeti oktatás anya­gát is, amit Babinszky Káróly- né, a szakszervezeti tanács el­nöke ismertetett. Az előadásában szólt a leg­sürgősebb gyömrői tenniva­lókról, a karácsonyi csúcs- forgalomra való gondos fel­készülésről. Hangsúlyozta: a kereskedel­mi dolgozók jó hangulata és a vásárlók közérzete között szoros összefüggés van, ezért fontos a kereskedelemben a szocialista brigádok tevékeny­sége. Elgondolkoztató, hogy ipari üzemeinkben működő brigá­dok közül egyik-egyik —meg­hívásos alapon — részt vehet- ne-e valamelyik bolti brigád összejövetelén. Titkunk nincs, csak közös gondjaink vannak, s a kereskedelem csatornáin át az ipar tájékoztatása a vásár­lók igényeiről még gyerekci­pőben jár. Maczelka Tibor MONOR Még ez évben O A volt téglagyárnál és a telepen közkutat építenek, amelyekre 80 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. 9 A telepen napközi kiala­kítását tervezik, erre 50 ezjer forintot kívánnak költeni. 0 A zeneiskolát kívül ér belül tatarozzák 60 ezer forin. értékben. • Megkezdték a Landler Jenő út szilárd burkolatú át­építését is, melynek kivitelező se mintegy 840 ezer forinto tesz kii. Több a fiú, mint a lány A monori járásban, ebben a tanévben 10 ezer 126 gyerme.. tanul a 30 általános iskolában. Közülük kereken ötezren lá­nyok. Tehát 126-tal több a fiú, mint a leánytanuló. Ez az arány megfelel az elmúlt tan­év arányának is. Elmarad a vásár Albertirsán Albertirsa nagyközségi ta­nácsának szakigazgatási szerye közli, hogy december 10-én el­marad az országos állat- és kirakodóvásár. Legközelebbi időpontját később közöljük. Őrlődések — Most is, mint sokszor, két ember őrlődik bennem egyszerre. Az egyik ezt mondja, a másik azt... — mondja az egyik felszólaló. Közbeszól a népfront egyik helyi vezetője. — Egyszerű: fogjanak kezet. Közbeszól az egyik orvos. — Sürgősen keresd fel az ideggyógyászt, tudatha­sadás. (kovács) MŰSOR Mozik Gyömrő: Halott szemek ta­núvallomása. Maglód: Az ügy­véd. Mende: Kapaszkodj a fellegekbe I—II. Monor: Ro­mantika. Nyáregyháza: Egy nyomozás sorompói. Üllő: Van, aki megteszi, van, aki nem. Pilis: Nyulak a ruhatár­ban. Vecsés: A rend gyilkosai. Tanfolyamok Monor, járási művelődési ház: motorvezetői tanfolyam indult, jelentkezni lehet még minden szerdán este 18-tól 19 óráig. Társastánc- és szabás­varrás tanfolyamot is szervez­nek megfelelő számú jelentke­ző esetén. Az érdeklődők hét­fő kivételével jelentkezhetnek ugyancsak a művelődési ház­ban. — Népdalverseny Vecsé- sen. Községi népdalversenyt hirdetett meg a vecsési mű­velődési ház. Decemberben az elődöntőkre, januárban pedig a döntőre kerül sor. Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójára rendezik meg ezt a vetélkedőt. BIRKÓZÁS Monori fiúk a serdülőbajnokságon Budapesten rendezték meg Magyarország 1972. évi serdü­lő birkózóbajnokságát. A nagy találkozón mintegy 300 fiatal birkózó 4 szőnyegen küzdött a helyezésekért és a pontokért. Egyes súlycsopor­tokban igen nagy számú in­duló volt. A Monori SE birkózói is részt vettek az ország legjobb serdülők közötti küzdelemben, négy versenyzővel. A négy versenyző közül hárman értek el helyezést, és öt pontot sze­reztek egyesületüknek. A monori versenyzők na­gyon szépen küzdöttek, és kis híján még jobb eredményt ér­hettek volna el. Az utolsó for­dulóig mindhárman 'az első három között voltak, azonban nem volt szerencséjük az utolsó fordulóban. De ez az eredmény is nagyon szép, mert hiszen voltak sokkal na­gyobb létszámmal felvonuló egyesületek, amelyek egyálta­lán nem értek el helyezést, il­letve nem szereztek pontot. Eredmények. Kötöttfogásban, 42 kilós súlycsoportban: Rigó László 5. (11 induló közül), 57 kilós súlycsoportban: Kucsera István 4. (17 induló közül). Szabadfogásban, nehézsúly­ban: Nagy Tibor 6. (14 induló közül). Az 57 kilós súlycso­portban Skrenya Gyula a 3. fordulóban kiesett (16 induló közül). (oláh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents