Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
VÁCI MAPlfl A PE$T MEG Vf J HfRtÁP ICÜtÖNKlAOÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1972. DECEMBER 31., VASÄRNAP A község! tanácsok ötéves terve Lakások, ivóvíz, gyermekintézmények AZ IDŐARÁNYOS TELJESÍTÉSRŐL SZÁMOLT BE A JÁRÁSI HIVATAL Jobb későn — mint soha Két esztendeje benépesedett a Népek Barátságának útján a váci OTP-lakótelep házcsoportja, de csak most — december végén készült el a hozzá tartozó gyermekpark. Hinták, körforgó, homokozó és kézilabdapálya, s egy bekerített íutballpálya várja a telep ifjú lakóit. Néninger Géza felvétele Beszélgetés a közegészségről A szigorú ember Sok-e 190 millió forint? Elképzelhetetlenül sok — mondaná egy háziasszony. Kevés — mondják a váci járás köziégi tanácsainak vezetői —, niszen annyi mindenre kellene költeni. 190 millió forint ugyanis a fejlesztési alap a negyedik ötéves terv időszakára. Az összes pénzalap erre az időre 603 millió formt. Fontos tehát, hogy a tanácsok is rangsorolják céljaikat a szükséges sorrend szerint. A községi tanácsok negyedik ötéves terve a váci járás területén 203 állami lakás felépítésével számol. Az 1970-ről áthúzódó — és a folyamatosan mülő — 100 lakásból Dunakeszin az év végéig 44 lakást átadnak, míg a hátralévő ötvenhatot 1973. június végéig készítik el. Az elmúlt két esztendő alatt ezenkívül még 154 KISZ-lakás és 1296 családi ház épült a járásban. A lakásépítés velejárója Dunakeszin a csatornázás is. Az 1972-ben alakult Csatornamű Társulat tevékenysége nyomán a 104 milliós beruházás nagyobb lendülettel folyik. A közigazgatási területhez tartozó tizenhat vállalat a csatornázáshoz 37 millióval járult hozzá. A terv a falusi vízellátás jelentős fejlesztését a második legfontosabb tennivalónak rangsorolta. A jelenlegi tervidőszak végére a járás lakosságának több mint fele, pontosabban 59 százaléka, fogyaszthat majd kifogástalan ivóvizet. Az elmúlt ötéves tervben megvalósult Dunakeszi, Göd-felső, Verőce, Kismaros, Nagymaros, Zebegény, Szob vízellátása. Az idén fejeződött be Ácsa községben, befejezés előtt áll Foton a vízmű. Továbbá épül az öt községet- érintő, vácdukai regionális vízmű, melyből Vácdukán már vizet nyernek, s jelenleg Vácrátóton és Váchartyánban a csöveket fektetik. Épül Göd- alsó részén az ivóvízhálózat, folyamatban van Kösd ivóvízellátása is. A következő nagyon fontos beruházási csoport a gyermek- intézmények; iskolák, óvodák, bölcsődék építése, bővítése. Megtörtént a rádi és a kismaros! iskolák átadása, két tanteremmel bővült a dunakeszi iskola. Épül a gödi, s az őr- bottyáni is. A szokolyai és a kisaiagi iskolák építésének megkezdését a fedezet hiánya miatt „napolták” el. Ezzel szemben Dunakeszin nyolc tantermes, könnyűszerkezetes iskola .épül 1973-ban. Űj óvoda készült Kismaroson és Rádon, bővítették az óvodai termeket Dunakeszin és Foton. Üjból egy terven felüli beruházás: Márianosztrán új óvodát vehetnek birtokukba a kicsinyek. Foton pedig új bölcsőde teszi lehetővé, hogy a gyermekgondozási segélyt élvező anyák egy része újra munkába állhasson. Az új bölcsőde berendezésére 400 ezer forintot fordítottak. A járás községei az ötéves tervet időarányosan 46 Százalékra teljesítették, és a rendelkezésre álló 603 millióból 279 millió forintot használtak fel. Természetesen a felsoroltakon kívül sok más egyéb is épült; a villany- és az úthálózat is bővült, fejlődött az üzlethálózat stb. Amit még a községek ötéves terveinek időarányos teljesítésekor számításba kell venni, az a társadalmi munka. A falvak lakosságának önszántából,; s végül is lakóhelyük gyarapodása érdekében végzett munkájáról nem szabad meg feled kezn i. A társadalmi munka mennyisége egy-egy községben azt is bizonyítja, hogy milyen szinten látják el feladataikat, milyen kapcsolatban vannak a lakossággal az államapparátus helyi vezetői. Ha így értékeljük a társadalmi munkát — márpedig az eddigi tapasztalatok ezt bizonyították —, akkor Kismaroson, Vácdukán és Nagymaroson, jól mennek a dolgok. E községekben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 433, illetve 323, és 275 forint. Sajnos, ennek ellenpéldájával Kemencén, Dunakeszin és Sződligeten találkozhatunk. Sorrendben ezekben a községekben végzik a legkevesebb társadalmi munkát az embeILYENEK IS VANNAK. Találkozhatsz velük falun, városon, sárban, fagyban, országutakon, vasútállomásokon, talponállókban, megleled őket fali naptárokon, újévi képeslapokon, szerencsemalaccal a hónuk alatt. A kéményseprőkről van szó, akiknek Szent Flórián a védőszentjük. Régi szakma. Nálunk mint önálló foglalkozást az Olaszországból és Németországból bevándorolt kéményseprők honosították meg. Régi feljegyzések igazolják, hogy a kéménysep- rőipar kezdete a XVI. századra esik. Ezt az akkori tűzrendészen szabályok igazolják. SOPRON VAROS iratai például 1594-ben említik a kéményseprőket, akiknek a polgárok közé való felvételi kérelmüket a tanács elutasítja. Kassán körülbelül ugyanez a helyzet. A kéményseprés, mint ipar, a gyakori tűzesetek miatt fejlődött ki, s főleg a városok, uradalmak és papi birtokok épületeire korlátozódott. A XVII. század tűzvédelmi szabályrendeleteiben már sok utalás szerepel a kéméA napokban a váci gyógyszer- és vegyszergyárak hulladékának levegőt szennyező, egészséget károsító égéstermékeiről beszélgettünk dr. Kőrös Károly állami közegészségügyi-járványügyi felügyelővel, ö az, aki a városi hulladékégető megvalósításáért folytatott harcban a „legelső vonalban” küzd. Sajnos, ma még a hozzá hasonló környezetvédők nem mindenütt találnak támogatásra, hiszen • az ügy,, • melyért kiállnak,.., spkjiyljip forintokat kíván, s amikor a pénznek amúgyis rengeteg helye lenne... Szerencsére, ő nem panaszkodik ilyesmiről. Vác város vezetőinek messzemenő támogatását élvezi. Éreztem a szavaiból, nem is kívánhat ennél nagyobb bizalmat, megbecsülést. A másik oldalról nézve: nem is kerülhetett volna jobb kezekbe a környezetvédő beruházás előkészítésének szorgalmazása. De nem is ezt akartam elmondani, hanem azt, amiről úgy közbevetőleg beszélgettünk. Ivóvíz és vízállás — A levegő védelme csak az egyik feladatunk, ám nem kicsi. De itt van a víz. Erről jut eszembe, tudja, hogy milyen összefüggés van a városi vízművek és a Duna vízállása nyék tűzbiztos építésére és tisztán tartására. Mária Terézia 1748-ban, majd később I. Ferenc kiváltságokkal ruházza fel a kéményseprőket. Később az ipart az engedélyekhez kötött iparokhoz sorolják. Közben a szakma olykor szabaddá vált, s helyet adott a tisztességtelen versengésnek is. A FELSZABADULÁSIG kisipari jelleggel működött. Az 1949-ben megjelent kormányrendelet kimondta, hogy minden megyében és a fővárosban kéményseprő vállalatot kell életre hívni, megbízható kéménynyilvántartás létrehozásával. A „fekete angyalok” azóta szervezetten dolgoznak. Nemcsak sepernek, hanem ha kell, öreg kályhákat bontanak, újakat építenek, szaktanácsokkal szolgálnak. Ismerik a boglyakemencék, szabadkémények rejtelmeit, az olykor onna : hangzó tücsök szavát, máskor viszont gyárkémények szédületes magasságából szemlélik a modern városrészeket. Tudják, hogy erősen füstölő kémény a néphit szerint a sze-. között? Csak egy szót mondok: hepatitis epidemica. Magyarul: fertőző májgyulladás. — Régóta foglalkoztat, hogy a nagyon magas dunai vízállások után — természetesen a lappangási idő elteltével — ugrásszerűen nő a fertőző betegek száma is. A szakiroda- lom bizonyította, hogy a hepatitis terjedésében az ivóvíznek jelentős szerepe van. A városok ivóvízhelyzete sokkal kedvezőbb, mint az egyáltalán, vagy alig közművesített községeké. Mégis a városokéban a fertőző májgyulladás arányszáma kétszerese a falvakénak. Járványstatisztika — Ismervén tehát az ivóvíz járványszabályozó szerepét, s mivel szűrt vizet fogyaszt a város lakossága, önkéntelenül vetődött fel bennem a gondolat; összefüggésnek kell lenni a járvány alakulása és az ivóvíz között. Ha ez így van, akkor az áradó Duna okozza a bajt is. Két munkatársam segítségével hét évre visszamenőleg kigyűjtöttük az árhullámokat a Vízügyi Évkönyvből, s grafikonon ábrázoltam a fertőző betegségekkel együtt. Védekezés — Igen, megtaláltam a baj okozóját, most már csak az elrencsés jelek közül való, meg hogy az álomban látott, idegen házon füstölgő kémény Krúdy Gyula álmoskönyve szerint pletykaságot rejt, az álombéli fűtés pedig levél érkezését jelenti. Nem titok előttük az sem, hogy kéményseprővel álmodni: örömmel, szórakoztató barátok jövetelével, mulatságba való meghívással egyenlő. FEKETE ANGYALAINK ti- toktartóak. Ismerik a padlások, rejtett zugok titkait, egy- egy pohár bort a gazdától elfogadnak, a száradó fehérneműre vigyáznak, a kolbászt, sonkát tisztelettel, érintetlenül hagyják. Megértik az öregeket, a múltat, szeretik a jelent, a fiatalokat. Amikor Vácon, a Széchenyi utcában reggelenként árad az ifjúság az iskolák felé, türelmesen, megértő, cinkos mosollyal állnak meg a miniszoknyás kislányok előtt, hogy azok megérinthessék a felelés elkerülése miatt, a bűvös gombokat. E gondolatok jegyében köszöntjük kéményseprőinket „eQy füst alatt” kívánva ne kik is Boldog Újévet! Míves Ottó hárítás módszerének a kidolgozása volt hátra. A vízmű általában minden liter ivóvízhez 0,2 milligramm klórt adagolt. A biztonság kedvéért minden 1 méteres vízszint emelkedésével elrendeltem plusz 0,1 milligramm klór adagolását. Az 1968-ban bevezetett progresszív ivóvízklórozástól majdnem fél évtized telt el. Azóta évről évre fokozatosan csökkent városunkban a fertőző májgyulladásban szenvedők száma. 1971 és 1972 gyakorlatilag már. járványmentes év-, .peji■ tekinthető, ■■ Kőrös doktor olyan lelkesedéssel, olyan tűzzel beszélt erről a munkájáról, hogy elcsodálkoztam. Talán azt gondolhatta, hogy szerénytelennek tartom, mert igyekezett témát váltani. Újra visszakanyarodtunk a városi hulladékégetőhöz, s jól „körüljártuk”. Azután valahogyan, teljesen észrevétlenül átváltottunk a gal vanizálásra, a galvanizálók vizének tisztítására, s már nem is tudom, hogy mire még. Egy- szercsak ezt mondta; A feltaláló — Sok munkavédelmi berendezés üzembe helyezésén vettem részt, ám ezek közül egy örökre emlékezetes marad. A Dunai Gombgyár galvanizálójának automata biztonsági berendezését adták át, amelyre hivatalos voltam. Ez a nagyszerű találmány dr. Soós Rudolf műegyetemi docens szabadalma. Figyeli a levegő ciánszennyezettségét, az engedélyezett értékhatár elérésekor riasztja a munkásokat, akiknek el kell hagyniuk a műhelyt, s a berendezés bekapcsolja a ventillátorokat is. — A feltalálóval beszélgettem, miután az ünnepi aktus befejeződött. Látta, hogy nagyon érdeklődöm a munkája iránt, belekezdett, hogy elmondja annak működési elvét. Nagy volt a megelégedése, amikor bocsánatot kértem, s én folytattam, amit ő elkezdett. — Tudja, tizenvalahány évvel ezelőtt én is kitaláltam ezt, újításként el is fogadták, csupán a kivitelezéshez nem volt elég pénzem. ★ Társaságban arról beszélgettünk, hogy a Széchenyi utcában az egyik üzletből kilépett az eladó, és egy vödör vizet lódított az úttestre. Mondtuk, hogy a szociális helyiségek hiánya, meg miegy-> más... — Az nem lehet. Azokban az üzletekben kell, hogy legyen. Tudják maguk, hogy milyen szigorú ember az a doktor Kőrös? Bognár János Sütőből a kamera elé Váci sült malac a televízióban Elérkeztünk isimét egy év végéhez. Búcsúzzunk vidáman, szórakozva az 1972-től és még vidámabban, fogadjuk a 73-at. Ezen az éjszakán nagyon sokan mennek zenés szórakozóh elyre. — Mivel készült a vendégei fogadására a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat Vácott? — kérdeztük Hliniczky Károly igzgatóhelyettestől. — Mindenki kedvére való szórakozást talál vendéglőinkben és presszóinkban. A Fehér Galambban tánczene várja a szórakozni vágyókat. Les(z sertéskocsonya, virsli tormával vagy mustárral, ropogás sült malac. Az ínyencek is megtalálják a francia konyha hidegtálait, salátáit. Ha Úttest Petőfi tiszteletére Karácsony előtt adták át a forgalomnak a szobi Petőfi utca újonnan épített úttestét. Így hát a nagy költőről elnevezett utcában a Petőfi-év tiszteletére elkészült bitumenburkolatú úton már biztonságosan haladhatnak a járművek. A 274 folyóméteres hosszú úttest 351 ezer forintos költségét a nagyközség tanácsa a községfejlesztési alapból dezte. feházasságkötő termét. De a sok esküvő közül mégis Greff Tamás és Lencse Mária sütőipari dolgozók házasságkötéséről írunk. Erre az ünnepélyes alkalomra, életük e nagy állomására elkísérte az ifjú párt a vállalat vezetősége: igazgavalaki már a hajnalt is kibírta, korhelyl evessel gyógyíthatja a gyomrát. A konyhában most is Lehöcz János mesterszakács vezényel. A Kőkapu vendéglőben is lesz minden, ami ilyenkor szokás. A vendéglők és presszók reggel öt óráig, a nem zenés helyeik éjfélig lesznek nyitva — mondta az igazgatóhelyettes. Érdekessége Vácnak, hogy az éjfélkor, a televízióban látható sült malacot Lahőcz mester a Fehér Galambban süti és innen szállítja a tv kocsija a stúdióba. Hét élő malacot sorsolnak ki, 30 sült malacot és 300 kiló virslit fogyaszthatnak el szilveszter éjszakáján a mulató váciak. Előadás a pedagóguskiubhn A Vác városi és járási pedagógusklub 1973. januári műsorának első kiemelkedő előadása 3-án, szerdán délután öt órakor lesz, a Madách Imre Művelődési Központ klubszobájában. Előadó: dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Tibor Kórház igazgató főorvosa. A „Korunk betegségei” sorozat harmadik része következik, melynek ci- me: A rák. A klub tagjait és az érdeklődőket szeretettel várja a klub vezetősége. tója, a párttitkár, az szb-titkár és számtalan dolgozótársuk. Szakolczai István KlSZ-titkár keresetlen és közvetlen szavakkal köszöntötte az ifjú párt. Gratulálunk az összetartó kollektívának, és reméljük, hogy az 1973-ban sok ilyen esküvőt üdvözölhetünk. Oláhné Bartoss Márta FEKETE „ANGYALOK” Megjeleni a „vezérkar* Pékesküvő A váci Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézetnek rekordforgalma volt az ünnepek előtti időszakban. Számos társadalmi esküvő, sok boldogító igen elhangzása tette még ünnepélyesebbé a városi tanács egyre szépülő
