Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-30 / 306. szám
2 ,w% 1972. DECEMBER 30., SZOMBAT f[§kusz E'avult-e a B—52-es? KOMOR, egyáltalán nem újévi gondolatok foglalkoztatják e napokban az Egyesült Államok lakosait. Vietnamban új erővel lobbant lángra a szeny- nyes és szégyenletes háború. A teletype-vonalakon azonban nemcsak az égő vietnami városokról és falvakról érkeznek a hírek, hanem a lángoló B— 52-es amerikai bombázókról is és ezeket követik a jelentések arról, hogy Indokínából sorra érkeznek az ólomkoporsók az Egyesült Államokba. Csupán az utóbbi 10 napban több, mint harminc hadászati bombázót vesztett az Egyesült Államok Vietnamban. AZ „AMERIKAI LÉGIERŐ tekintélyes személyiségei” viszont megadták a „receptet” arra, hogy miképpen kell megnyugtatni a közvéleményt, „fellelkesíteni” az egyszerű amerikaiakat. FINNEY, a New York Times hírmagyarázója, aki a szóban forgó „tekintélyes személyiségektől” megkapta a megfelelő anyagot, nem akarván olyan reményeket ébreszteni az amerikai lakosságban, hogy hamarosan létrejön a tűzszünet, lelkesen magyarázza, hogy a VDK területe ellen intézett tömegbombázás — úgymond — „rendkívül hatásos”. MÉGKEMÉNYITVE A SZIVÉT, Finney beismeri, hogy a lelőtt amerikai légierődök száma állandóan emelkedik. Isten ments azonban arra gondolni, hogy ezek a bombázók — a Pentagon szeretett gyermekei — „elavultak volna”, hiszen „a vietnami veszteségek színvonala teljesen azonos a második világháború veszteségeinek színvonalával”. Nincs hát ok az aggodalomra! A NEKIHEVÜLT Finney a továbbiakban azt kezdi taglalná, hogy vajon a B—52-esek be tudnak-e „hatolni”... a Szovjetunió légiterébe. Méghozzá nem is csak úgy egyszerűen „behatolni”, hanem „hasznos teherrel” behatolni, ami a Pentagon nyelvén hidrogénbombát' jelent. Ezt a kardcsörtető lázálmot olvasva meg kell állapítani: a New York Ti- mesnek a hidegháború idejéből megmaradt elsárgult lapjain sem sok ilyenfajta irományt lehet találni. AZZAL mi nem foglalkozunk — írta ezzel kapcsolatban többek között Jurij Ikor- nyilov, a TASZSZ hírmagyarázója —, hogy a B—52-es bombázó „elavult-e” vagy sem. Törjék csak ezen Washingtonban a fejükét. Ami azonban azokat a pentagonbeli urakat illeti — akik ehhez a militarista agyrémhez adták az adatokat a New York Timesnek —, ők minden kétségen felül, megmásíthatatlanul és reménytelenül „elavultak”. Az a propagandakotyvalék, amelyet a New York Times tálalt olvasói elé az új év küszöbén, nem egyéb, mint újabb hiábavaló kísérlet a csődbe jutott imperialista erőpolitika igazolására. GYORS, határozott döntéssel válaszolt Salvador Allende chilei köztársasági elnök a jobboldali reakciónak arra a képviselőházi manőverére, amellyel péntek délelőtt felfüggesztette tisztségétől Orlando Millast, a Népi Egység pénzügyminiszterét. Allende még aznap délután Millast gazdaságügyi miniszterré, Nando Florest, az addigi gazdaságügyi minisztert pedig ideiglenesen pénzügyminiszterré nevezte ki. Románia ünnepe A Román Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökét és loan Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökét. Románia népei ma ünnep- lik köztársasági rendszerük megteremtésének negyed- százados évfordulóját. A köztársaság kikiáltása a román nép történelmi fel- emelkedésének útján az egyik legjelentősebb mérföldkő volt. A szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulása talaján kirobbant 1944. évi fegyveres felkelés teremtette meg a tényleges lehetőséget a felszabadulásra. A román munkásosztály élcsapata, a kommunista párt — maga köré tömörítve a legszélesebb néprétegeket — szétzúzta a német fasiszták és romániai csatlósaik uralmát. A mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulást azonban gátolta a monarchia rendszere, amelynek védőpajzsa mögött gyülekeztek a társadalmi haladást fékező, a történelem fejlődését gátolni igyekvő, hatalmukban már megrendített, de még mindig jelentős tartalékkal rendelkező elnyomó rétegek. 1946 őszén az országos választásokon megsemmisítő vereséget szenvedtek a reakciós polgári pártok. Napirendre került az elavult monarchia megdöntése. 1947. december 30-án Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RKP Központi Bizottságának főtitkára és Petru Groza miniszterelnök előtt a király aláírta a lemondó okmányt. A köztársaság kikiáltásával lezárult az a folyamat, amely a munkásosztályt s a vele szövetséges parasztságot a hatalom birtokosává tette, megvalósítva a román nép teljes szuverenitását, megnyitva az utat a román nép évszázados álmainak megvalósítása előtt. A köztársaság kikiáltása óta eltelt negyedszázad ékesszólóan bizonyította a szocialista társadalmi rend magasabbrendűségét. A baráti Románia Európa egyik leggyorsabban fejlődő országa: az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme 13 százalékot ért el, és 1972- ben értékben huszonegyszerese volt az 1938. évinek, a háború előtti időszak gazdasági csúcsesztendejének. A szövetkezetesítés végrehajtásával szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság megindult a gyors, nagyszabású fejlődés g átján. Az elmúlt években létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy átalakuljon a hagyományos román falu. Románia fejlett iparral rendelkező ipari agrárállammá vált. Az országépítés történelmi folyamatában a román nép mindig maga mögött tudhatja a szocialista államok, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri támogatását. Ez a támogatás Románia előrehaladásának legfőbb biztosítéka. Nagy nemzeti ünnepén azt kívánjuk Románia népeinek, hogy érjenek el minél nagyobb sikereket a szocialista épí- tömunka előttük álló jelentős feladatainak megoldásában, a szocialista országok egysége, barátsága, a proletár nemzetköziség erősítéséért folytatott harcukban. Aki szelet vet... (Folytatás az 1. oldalról) re. Még messzebbre ment Knud Andersen dán külügyminiszter, aki a bombatámadások elítélésén túl síkraszállit a vietnami nép függetlenségéért, „amiért immár 25 éve harcol”. Az egyik atlanti nagyhatalom, Franciaország külügyminisztere, Maurice Schumann ugyancsak fogadta az USA egyik magas rangú megbízottját, Portért, a párizsi tárgyalások amerikai fődele- gétusát. Tiltakozott Marty bíboros, Párizs érseke, a Cochin-kórház öt vezető professzora, az FKP Politikai Bizottsága, az indokínai népek békéjével foglalkozó világkonferencia, az el nem kötelezett országok 16 tagú állandó bizottsága és felsorolh atattanul sok neves személyiség, társadalmi szervezet. Washingtonban szelet vetettek és olyan vihart arattak, amely a legújtbb jelentések szerint az amerikai törvény- hozás mindkét házát is elérte. Bangkok-Kairó Vér nélkül, a túszok kiszabadulásával ért véget a thaiföldi izraeli nagykövetség elleni palesztin gerillatámadás. Ez a felvétel még a feszültség utolsó percében készült: rendőrkordon a nagy- követség kerítése körül. A négy palesztin gerilla — aki csütörtökön megszállta a bangkoki nagykövetséget — pénteken a déli órákban thaiföldi nemzetközi légitársaság egy DC—8 mintájú repülőgépén Kairóba érkezett. A repülőtéri hatóságok távoltartották az újságírókat géptől, amely a fogadóépülettől távol állt meg. A gerillák beültek egy lefüggönyözött mikrobuszba, és ismeretlen helyre távoztak. Új fejezet Európában 2. LENGYELORSZÁG Válaszol: S. Olszowski külügyminiszter. — Az 1972-es év mely eseményeit tartja ön az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából a legfontosabbaknak, különös tekintettel a szocialista országok egybehangolt és egységes fellépésére? — Az 1972-es év bővelkedett az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából különleges jelentőségű eseményekben. — A Moszkvában kötött szerződések a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok rendezéséhez vezettek, ami a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelvét igazolta. Általában javult a politikai légkör: az enyhülésnek, a vitás nemzetközi problémák fokozatos rendezésének számos jelét lehet tapasztalni, habár még sok a gyúlékony tűzfészek és a rendezetlen kérdés a világban. — Európa az enyhülés és a normalizálódás folyamatában jelentősen megelőzte a világ többi részét. Az 1972-es év Európa számára az országok közötti kapcsolatokban egy sor történelmi jelentőségű esemény eredményeképpen a fordulat éve lett. — 1972 júniusában életbe léptek a Szovjetunió és Lengyelország szerződései az NSZK-val, valamint a négy nagyhatalom megállapodása Nyugat-Berlin ügyében. Novemberben megkötötték az NDK és az NSZK közötti alapvető kapcsolatokról szóló szerződést. Ezek a szerződések a mai közép-európai határokat megkérdőjelező, az NDK elismerését elutasító revansista nyugatnémet korok' által szított sok éves nyugtalanság időszakát zárták le. Európa életébe az enyhülés és a szilár- dulás elemeit hozták, az európai államok és határok általános tiszteletben tartásának elvét rögzítették. Ezek a szerződések a szocialista államok politikájának óriási vívmányai. Egységünknek köszönhető, hogy a jogos követeléseinkért folytatott nehéz harcban képesek voltunk olyan politikai eredmények kivívására, amelyek országainknak tartós, békés fejlődést biztosítanak az általánosan elismert határok között, együttműködésben valamennyi érdekelt állammal. Mit vár ön az 1973-as évtől? — Mindenekelőtt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét. Úgy gondoljuk, hogy a konferencia tanácskozásainak már 1973. júniusában meg kell kezdődniük. Óhajtjuk, hogy a konferencia munkája megfelelően alakuljon és pozitív eredményeket hozzon. Ehhez, úgy véljük. a konferenciát össze kell kapcsolni a külügyminiszterek konstruktív megbeszéléseivel és a szakbizottságok munkájával, végső akkordként pedig magas szintű állami képviselők találkozójával. Mindez hangsúlyozná a konferencia rendkívüli jelentőségét a jelenlegi európai együttműködés és a jövőbeli békés fejlődés számára. Ahhoz, hogy az európai konferencia valóra- válthassa e reményeket, ki kell dolgoznia a biztonsági politika minden vonatkozását a megfelelő megegyezés számára. Ebben a megegyezésiben le kell rögzíteni és meg kell erősíteni a fennálló európai határok általános tisizteletbentar- tásának, a fegyveres erőszak alkalmazásáról való lemondásnak, és a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelveit. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia tanácskozásainak természetesen eredményezniük kell a széles körű gazdasági-tudományos együttműködést és a nemzetközi csere más formáinak fejlődését, továbbá nagy vonalakban a természeti környezet védelmének kidolgozását. Arra számítunk, hogy 1973-ban a konferencia megfelelő határozatokat hoz az említett kérdésekben és létrehozza azt az állandó szervet, amely tovább folytatja a munkát az összeurópai biztonság és együttműködés rendszerének kiépítésén. Az 1973-as év másik eseménye lesz a fegyveres erők és a fegyverzet Európában végrehajtandó csökkentéséve} foglalkozó tárgyalássorozat. Az e téren mutatkozó haladást — az európai biztonság egyensúlyának egyidejű fenntartása mellett — nagy megelégedéssel fogadnánk. 3. BULGARIA — Az év folyamán melyik eseményt tartja a legfontosabbnak az európai béke és biztonság megszilárdításának szempontjából, különösen a balkáni országok közötti jószomszédi viszony fejlődésének vonatkozásában? — Az 1972. évet az összeurópai értekezlet előkészítése és összehívása folyamatának elmélyülése jellemzi. Az egész év folyamán több esemény azt mutatta: törvényszerűen érlelődnek az objektív és a szubjektív feltételek ahhoz, hogy Európát a háborús konfliktusok szférájából a megértés, a biztonság és az együttműködés felé vezessük. — A Szovjetunió a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok már 1972. januárjában, prágai nyilatkozatukban meghatározták az európai államok közötti békés egymás mellett élés, valamint a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés fejlesztésének elveit. — Az NSZK-ban a Szovjetunióvaj és Lengyelországgal megkötött szerződést éles politikai harcok közepette ratifikálták, s ez a folyamat a re- vansizmustól fűtött reakciós erők bázisának szűkülésére vallott. A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, az NDK és az NSZK közötti alapszerződés, valamint az NDK nemzetközi tekintélyének növekedése az európai változások újabb momentumai. Fontos esemény volt a revansista és neonáci erőknek $z NSZK-ban lezajlott választásokon elszenvedett veresége is. Lehetőségek tárultak fel az NSZK és az NDK közötti normális kapcsolatokra, valamint a békés együttműködés politikájának megvalósítására egyrészt az NSZK, másrészt a Szovjetunió és a szocialista országok között. — Az európai biztonság és együttműködés ügyének nagy politikai sikereként könyvelhető el, hogy Helsinkiben 1972 végén megkezdődtek a sokoldalú konzultációk európai országok, valamint az Egyesült ÁÚamok és Kanada részvételével. ‘ — Meg kell említeni, hogy az európai népek képviselőinek brüsszeli értekezlete 1972 júniusában a legszélesebb tömegeket tette érdekeltté a kollektív biztonság kialakításában, valamint a gyümölcsöző együttműködésre irányuló intézkedések kidolgozásában. — Mit vár az 1973-as évtől? — Az 1973-as évet az összeurópai értekezletről fogják elnevezni: összekapcsolják azzal az eseménnyel, amely újabb távlatokat tár majd fel a földrészünk népei közötti békés fejlődés, és együttműködés számára. Nem lehet kétséges, hogy 1973-ban, a Helsinkiben összeülő értekezleten reális alapot fektetnek majd le az európai kollektív biztonság és együttműköVáiaszol: Dimitr. C. Bratanov, az európai biztonság nemzeti bizottságának elnüke, a Brüsszelben székelő nemzetközi bizottság tagja. dés kialakítására. Az összeurópai értekezlet határozatai gyakorlati távlatokat tárnak majd fel Európában, s ezek új történelmi jelentőségű változásokhoz vezethetnek a béke, a biztonság és az együttműködés jegyében. Az általános európai enyhülés pozitív hatást gyakorol a balkáni népek közötti barátság és együttműködés légkörének megteremtésére. Meggyőződésünk, hogy az 1973-as esztendőben sokoldalú tevékenység bontakozik majd ki a balkáni államok és népek között ennek a folyamatnak j az erősítésére. Eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk kedves vásárlóinknak! VÁCI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT m iwi M A LAKÓ. SZOLGÁLAT/ t
