Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

\ ■ A felüljáró két oldalán MOHOMIDín XIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1972. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK JUBILEUMI ÜNNEPSÉG ÜLLŐN Tízéves a TÖVÁL 192 milliós termelési érték — A tórzsgárdá a mindig lehet számítani Tíz évvel ezelőtt, 1962. de­cember 22-én alakult meg a monori járásban a termelőszö­vetkezetek önálló építőipari vállalkozása. A jubileum al­kalmából az ünnepséget az ül­lői Kossuth Tsz klubjában ren­dezték meg, amelyen részt vett Guba Pál, a járási párt­bizottság első titkára, dr. Ben- csik Mihály, a járási hivatal elnöke és Oly Dezső, a MÜSZI igazgatója. Az elmúlt tíz esztendő ered­ményeiről Guba Pál tartott be­számolót. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése során, azonnal jelentkezett a nagy­mérvű építési igény, új gaz­dasági épületeket kellett épí­teni. Kezdetleges szerfás is­tállók épültek, amelyek nem feleltek meg már az akkori követelményeknek sem. De nem volt más. A közös gáz- daságok építőipari munkáját többnyire helyi és fővárosi kisiparosok, illetve tsz-tagok- oól szerveződött alkalmi bri­gádok végezték< Munkájuk ellen nagyon sok kifogás, panasz me­rült fel. Ezért határozta el a járási pártbizottság és az akkori járási tanács, hogy hozzanak létre egy szövet­kezetek közti vállalkozást. Annál is égetőbb volt ez, mert bizony' nem egy tsz-ben sok­szor a szabad , ég alatt nevel­ték a szarvasmarhákat. 1962 decemberében — a megyében elsőként — a monori járásban 20 tsz csatlakozásával megala­kult a TÖVÁL. Tíz-tíz ezer forintot adtak össze a tsz-ek az induláshoz. A vállalkozás az első években nem volt köny- nyű helyzetben. A megrendelé­sek ugyan szép számban ér­keztek, de a gépjármű- és gép­felszereltség a minimális volt. A sápi Petőfi Tsz egész építőbrigádját és annak felszereléseit átadta a Tö- VÄL-nak. Ök már az első évben is jó munkát végez­tek, és aligha lehet csodál­kozni azon, hogy nagy ré­szük ma is a törzsgárdá­hoz tartozik. A fejlődés meggyorsult, a vál­lalat állóeszközeinek értéke je­lenleg 8 millió forint. Az eltelt tíz esztendő alatt a vállalkozás 2100 férőhelynek megfelelő istállót épített, s ez­zel lényegében Országgyűlési képviselőkkel DÉLUTÁN SÉTA, ESTE FALUGYŰLÉS VECSÉSEN A fejlődés közügy. Ez lehetne a mottó Vecsésen, ahol már hagyománya van annak, hogy a közérdekű renclezvényeknek annyi résztvevője van, amennyi csak elfér a művelődési ház nagytermében. A mindent összefogó társadalmi szerv, a Haza­fias Népfront meghívására újra megmozdult a község, s az ün­nepi díszbe öltözött nagyterem széksorai kevésnek bizonyultak a közel 200 főnyi közönség számára. Ez a községi rendezvény különösen az érdeklődés középpontjában állt, hiszen azon or­szággyűlési képviselők is részt vettek, találkozva választóikkal. Már a nap folyamán elkezdték az ismerkedést. Megtekintették az új létesítményeket. Somogyi Lajos tanácselnök Veosés Nagyközségi Tanács 1971—72. évi munkájáról tar­tott beszámolót és a kiadványt kiegészítőén — amelyről előző­leg már tájékoztattuk olva­sóinkat — csak rövidre fogott beszédében emelt ki néhányat a legjelentősebbek közül. Dr. Bodnár Ferenc első fel­Ki a győztes? Parkrendezés céljából Mo­noron, a Kossuth Lajos ut­cában is kiszedik az öreg fá­kat. Az úton markológép, körü­lötte munkások, a járókelők megállnak, csoportokba ve­rődnek, nézik őket. Velük együtt a háztulajdonosok. Fia­talok és öregek. A gép „tornya” a kiszemelt fa felé irányul, felette meg­áll, és mint a héja a prédára, ágakat zúzva, a fa koronájá­ra csap. Recsegés, ropogás. Van amelyik egy-két „simo- gatás” után megadja magát. Az ilyet gyökerénél fogva ra­gadja ki a gép, de van ame­lyet a vasfogú markoló, a sok nyeséstől vastagodott „nya­Üj üzemházunkba szabókat, varrónőket felveszünk és betanítunk. Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet Gyömrő, Steinmetz kapitány útja 69—71, ki. kán” kap és úgy emeli Egyiket a másik után. Az emberek drukkolnak. A fának? A gépnek? ★ Két öreg szomorúan nézi a házuk előtti fákat. Megértik a fejlődésért áldozni kell, de mégis, valahogy... Sajnálják. Megszokták már, hiszen min­dennap látták, hozzájuk nőtt. ök nevelték, gondozták a fá­kat. — Nézd a — csillant fel az öregember szeme — nem bír vele. A néni karjába mar­kol — jaj csak ne is bírná! A gép emelkedik, a zúgás is. Abba kell hagyni, mert félő, hogy felbillen. Űjabb tá­maszték a kerék alá és újabb nek:rugaszkodás... — Nem bírja kiemelni — bizakodik a néni. — Nem a! — így az öreg­ember és fiatalosan kihúzza magát. Mint régen, még a szeme is felcsillan. Az ő fája. Reccsenés egyszer, ropogás másodszor, aztán előbb a föld, majd maga a fa is emel­kedni kezd. — Istenem ... — jajdul fel a néni és köténye szélével megtörli a szemét. — A gép győzött — legyint meg^ömvedve a bácsi. És, hogy ne is lássák tovább, mindketten a kapu felé in­dulnak ... Kovács György szólaló elismerését fejezte ki a három helyi MÁVAUT-jára- tért, az újonnan épített busz­várókért, s egyben a Dózsa György úti orvosi rendelő elé megálló létesítését kérte ... Vecsés nagy néptanítójának, Róder Imrének, rehabilitálását kérte .még, azt, hogy emlékére utcát nevezzenek el ismét. Kiss István, a Jóikai együttes művészeti vezetője elmondot­ta, hogy Vecsés ifjúsága sok szépre képes, hisz a „kiváló együttes” cím is ezt bizonyít­ja. De igényes ifjúságot csak igényes helyen lehet nevelni. Vecsésen nem szabad e terü­leten sem hogy közöny ural­kodjék. Végre tenni kell, hogy helyben elégíthessék ki szóra­kozási, művelődési igényeiket az iskolából kikerülő fiatalok. Vecsésnek nagyok az eredmé­nyei. Milyen ünnep lehetne, ha Vecsés egy kultúrlétesítményt avathatna! Dr. Zimányi Gyula, a Pest megyei Tanács VB és a Mono­ri Járási Hivatal nevében szólt. — Örömmel láttam az új lé­tesítményeket, a kereskedelmi hálózatot, a MAVAD-ot, a ke­nyérgyárait. Továbbiakban a járás eredményeit ismertette, kiemelve: a társadalmi mun­kában Vecsés lakossága min­dig áldozatkész volt, és az ő eredményük is nagyban hozzá­járult a járási 22 millióhoz. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront titkára, ország- gyűlési képviselő emelkedett szólásra. — Tanulságos sétát tettünk ezen a délutánon — mondotta. Sokat fejlődött Ve­csés, de, hogy mire van még szükség, azt is felsorolták a község vezetői. A 10—15 éves távlati tervek kérdéseiben is előre kell tekintenünk. Ezután még többen felszólal. tak, köztük Béki Ferencné, Ve­csés országgyűlési képviselő­je és Nagy István, a község párttitkára is. Majd a falugyű­lés Aczél Ferenc, a helyi nép­frontbizottság titkára, zársza­vával ért véget. Ezután a KISZ Központi Művészegyüt­tese adott ajándékműsort. Fekete Gizella MENDE Élénk hangulatú falugyűlés HASZNOS, ÉRTÉKES JAVASLATOK Mendén a művelődési ház­ban rendezték meg a falugyű­lést, amelyen csaknem kétszá­zan vettek részt. Fabók János, a községi tanács elnöke tartott beszámolót az elmúlt kétévi tanácsi munkáról. Elmondotta, hogy javult a közigazgatási munka színvo­nala Mendén. A tanácstagi be­számolók is jól sikerültek, azo­kon a részvétel megfelelőnek mondható. A felszólalók értékes, hasz­nos javaslatokat tettek. Pél­dául: égetően szükség lenne a Kása-völgyben egy kisebb lét­számú óvodára. Jelenleg két tanteremmel rendelkezik az itt működő iskola, de csak az egyiket használják ... Jó len­ne berendezni ezt a helyiséget óvodának — hangzott a javas­lat. Örömmel nyugtázták a ta­nács járdaépítésre, a vízháló­zat bővítésére és a telkek par­cellázására tett intézkedéseit. Részt vett és felszólalt az élénk hangulatú falugyűlésen Bata János országgyűlési kép­viselő is. Gyomron a falugyűlésen a művelődési házban mindössze negyven felnőtt jelent meg. Érthetetlen, hogy a község üzemeiből egyetlen vezető sem jelent meg, de hiányoztak a bejáró munkások is. Nem tudni, miért volt — ez a nagy érdektelensé®. Talán a lakosságot nem érdeklik a közügyek? Nem hisszük ... (gér) a járás összes szarvasmar­ha-állománya új épületbe költözött. Építettek ezenkívül növendék- marha-istállókat, sertésfiazta- tókat is. És bár fő tevékenysé­gük a tsz-ek építőipari igényé­nek kielégítése, azért futotta erejükből másra is. Például Monoron három éve készült el a korszerű autóbusz-pályud-, var. A megye egyik legszebb szociális otthonát is a TÖVÁL építette Gyömrőn. Korszerű, minden igényt kielégítő irodát építettek. Egy év alatti rekordidő­ben építették fel a sülysá- pi iskolát. A TÖVÄL telí­tette a vecsési kenyérgyá­rat, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet nemrégen át­adott üzemházát és még sorolhatnánk tovább a lé­tesítményeket. A tíz év alatt az összterme­lés i érték 192 millió forint volt. A nyereség értéke 11 mil­lió forint, amelyből 2,5 milliót szétosztottak az alapító gazda­ságok között. Az egy főre eső termelési érték az évi 111 ezer fo­rint helyett ez évben már 171 ezer forint volt. Az induló létszám 85, ma 250- en dolgoznak a vállalatnál. A TÖVÁL „kinőtte” járásunkat, ezért 1971-ben vállalattá ala­kult, hogy a megyén túl is dol­gozhasson. Befejezésül további eredmé­nyes munkát kívánt a TÖVÁL kollektívájának a járási párt- bizottság első titkára. Ezután az egyik alapító, idős Győri József emelkedett szólásra. Meleg hangon kö­szönte meg a meghívást, és megható szavakkal emlékezett a kezdetre, az akkori i nehézsé­gekre. Dr. Bencsik Mihály után Oly Dezső örömmel nyugtázta, hogy a TÖVÁL igazgatója és főkönyvelője országos szintű bizottságban is te­vékenykedik, nem is kis eredménnyel. Az ünnepség záróakkordja­ként Szewczyk Ede igazgató valamennyi megjelentnek át­nyújtotta azt a díszes kivitelű albumot, amelyben a legrango­sabb épületek fotói láthatók.. Gér József Mende Tanácstagok továbbképzése A novemberben megkezdett oktatást decemberben folytat­ják: 28-án a szabálysértések menetéről, a településfejlesz­tésről, -ellátásról és a pénzügyi munkákról tartanak előadást a tanácstagoknak és a népfront- aktíváknak. GYOMRO Több a beköltöző Ez évben eddig 297 személy költözött be más helységből, s Gyömrőről pedig 167 személy költözött el. A községen belüli költözések száma 230, ideigle­nes bejelentővel rendelkezők száma 174 lakos. Ez évben ösz- szesen 868-an változtattak la­kást. Az elmúlt évben 689-en. MŰSOR Mozik Gomba: Holt vidék. Monor: A fekete tollú fehér madár. Űri: Hókirálynő. Vecsés: Olesz- ja. MONOR A lakosság köszöne ?e Nem mindennapi kérés­sel kereste fel szerkesztő­ségünket Kocsis József, a monori Új Élet Tsz párttit­kára, a község 60-as vá­lasztókerületének tanács­tagja. Arra kért, tolmácsol­juk a Landler Jenő utcaiak köszönetét az új utcáért. Már hírül adtuk, hogy óvo­da épül azon a részen. Ezért a Landler Jenő utcát szilárd burkolattal látták el, amelyet a napokban ad­tak át. Az utca lakói ígére­tet tettek, hogy az új út­szakaszra vigyáznak, az ár­kokat is rendszeresen ki­tisztítják majd. Felajánlot­ták a segítségüket az óvo­da további építéséhez is. Monoron köztudomású, egyre több helyen épül új, szilárd burkolatú út. Re­mélhetőleg az ottlakók is követik majd a Landler Je­nő utcaiak példáját. KOSZONTJÜK A GIMNÁZIUM HÁZI ÚJSÁGÁT Tallózás az első számban Megjelent a Monori Jó­zsef Attila Gimnázium és Szakközépiskola „TE” című házi újságja. Az ötlet Halm Tamás és Marunák Ferenc negyedikes tanulóké, akik társadalmi megbízatásként sok munkát végeznek az is­kolában. Mit is olvashatunk az első számban? A címolda­lon az iskola névadójának, v József Attilának: „Ars poe­tica” című verse található. A második oldalon az isko­la igazgatója köszönti az újságot. Mindjárt utána egy hasznos felhívás olvasható. „Csatlakozzatok a „tiszta iskola” mozgalomhoz! A házi újságnak irodalmi rovata is van. íme Kiss Ág­nes IV/A osztályos tanuló szép versének egy részlete: „Majd hó szakad a föld­re. / Én el sem hiszem / So­se hiszem, hogy elmúlhat minden / S hogy én is el­múlok egyszer.” Simon Gyula olasz fordí­tásai, Béres István és Roz- bora Ferenc versei is meg­találhatók/ a lapban. S vé­gül rejtvénysorozattal feje­ződik be az újság első szá­ma. Köszöntjük és sók sze­rencsét kívánunk a gimná­zium házi újságának. (gér) Bjlesetvédelem Megfelelő intézkedés - következetes fellépés — A sülysápi Virágzó és a Petőfi tsz-ben a munkahe­lyeken kívül a traktorosok és egyéb munkagépeken dolgozók számára a hideg-meleg vizes fürdési lehetőség is biztosított. Rendszeresek a munka- és balesetvédelmi oktatások, a biztonsági szemlék, s a veze­tőség külön szigorral lép fel az ittasan munkába állókkal szemben. Előfordult, hogy ha- zaküldték• az ittas dolgozót, vagy a rendszeres italozás miatt fegyelmire, sőt, elbocsá­tásra is sor került már. A munkavédelem fontos ré­szeként különös figyelmet for­dítanak a mérgező hatású vegyszerekkel dolgozók orvosi ellenőrzésére, megfelelő okta­tására. védőruhával v§ló ellá­tására, Az ÁFÉSZ pedig ha­táridőre elkészítette a IV. öt­éves tervidőszak munkavédel­mi intézkedési tervét, s ezen feladatok végrehajtását min­den év végén ellenőrzik, érté­kelik. — Az ÁFÉSZ baleseti sta­tisztikájából egy számadat: 1970-ben 30, 1971-ben 22,1972- ben (háromnegyed év!) 42, egy baleset átlagos gyógyulási napjainak a száma. Vagyis: az előző évekhez viszonyítva nőtt a balesetek száma. Noha, az emelkedés semmiképpen sem lehet törvényszerű, mégis, ma. gyará-at lehet: az ÁFÉSZ ipa­ri üzemeinek növekedése. (jandó) Feltöltik az alapozógépet. Kép és szöveg: Szabó János A monori-erdei felüljáró építkezésén még egyik vasár­nap is dolgoztak. A Pest felő­li oldalon acél védőkorlátokat illesztettek a helyére. A felüljáró ugyan ebben az évben már nem készül el, de a Tóth Sándor művezető irányí­tásával dolgozó brigádok még ebben az évben szeretnék be­fejezni ezen a szakaszon a védőkorlát felszerelését. A felüljáró másik oldalán hatalmas gépek dolgoznak. Az első gép éppen kényszerpihe­nőt tart, ez a bitumenszóró gép. Jó idő van, nem fagy, de ezen a hőmérsékleten is meg­dermed a bitumen, ezért mun­kakezdés előtt melegíteni kell a gép „fúvókéit”. Mögötte egy hatalmas Mari­ni nevű, olasz gyártmányú gép, amely az alapozóréteget készí­ti. Az előre kevert anyagot váltott teherautókkal Üllőről hozzák, a nagy távolság elle­nére is be akarják tartani azt a vállalásukat. És ezt ha a tél hidegebbre nem fordul, sike­rül is megvalósítaniuk. Szükség is van az igyekezet­ne, mert a terelő út — a régi országút — a vasúton keresz­tül vezet, és ha jön a vonat, mindkét irányból gépkocsiso­rok várják a szabad utat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents