Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
PEST HEG 1972 DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK KiJCírksp JÖVŐRE: 812 LAKAS Ev vége a PÁÉV-nél Hogyan sikerült az év? — erre kerestünk választ a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az elmúlt két esztendőben, de különösen az idén visszaszorult az ipáéi és kommunális kivitelezés, nagyobb szerep jutott a lakásépítkezéseknek. Míg tavaly 250 volt a készen átadott lakások száma, addig az idén 624, jövőre pedig 812 a tervezett szám. Mint érdeklődésünkre Molnár János igazgató elmondotta, zavaró körülmény az egyenlőtlen feltételekkel jelentkező konkurrencia. Míg a vállalat építkezéseinek zömét (80 százalékát) maximált áron kivitelezheti, addig az építőipari vállalkozások — kihasználva a konjunktúra és a környezeti adottságok előnyeit — szabad áron kötik szerződéseiket. A szakmai bérek országos táblázatának kidolgozása mellett, a novemberi KB-állásfog- lalás remélhetőleg itt is érezteti majd hatását, hiszen nem egy áremelés a költségvetést is terheli. Megtudtuk — bár az idei terv teljesítése nem sikerült —, hogy az elkövetkezendő időszakban sokat várnak a törzsgárdától. A termelékenység javítását mutatja, hogy az ez évi 470 millióval szemben 540 millió forint a jövő évi terv, melyben — mint azt már említettük — központi helyet kap a lakásépítés. Szólni kell arról is, hogy Vácott a megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készült el egy olyan 96 lakásos lakóépület, melynek átadása során nem támasztottak semminemű minőségi és mennyiségi kifogást. K. J. Napirenden a PEVDI munkája a tanácsi apparátus helyzete A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület elsőként a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat tevékenységéről szóló beszámolót vitatta meg. A többi között megállapította, hogy a napjainkban háromezer embert foglalkoztató, tizenkét telephelyen dolgozó, s 450 millió forintnál nagyobb termelési értéket előállító vállalat minden tekintetben megfelel azoknak a feladatoknak, amelyek megvalósítására annak idején létrehívták. Annak ellenére, hogy a PEVDI irányításában, termelésében a helyiséggondok közrejátszanak, a vállalat belső szervezete korszerűsödött. Nagy segítséget adott a vállalat fejlődése a foglalkoztatási problémák megoldásához, különösen a női munkaerő lekötéséhez, s napjainkban a megye területén mintegy 2200 asszony és lány talál kenyér- keresetet a PEVDI különböző üzemeiben. Ugyancsak pozitívumként hangzott el, hogy a legutóbbi négy esztendőben 12,7 százalékkal növekedett a munkások átlagbére, s erőteljesen fejlődött a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny. A gazdasági tevékenység eredményeinek gyarapodását a többi között a kivitelre termelt áruk mennyiségének növekedése, a vállalati nyereség emelkedése bizonyítja. Különösen példásnak ítélte a végrehajtó bizottság azt a kiterjedt gondoskodást, amellyel a nődolgozók problémáit kezelik a vállalatnál, bár vezetői megbízatásuknál még éppúgy akad tennivaló, mint az egészségre ártalmas munkakörben való foglalkoztatásuknál. A PEVDI a rtiegyei tanácsi ipar egyik legdinamikusabban fejlődő vállalatának bizonyult — ez volt a vita végső sum- mázata —, s kellő biztosítékok vannak arra, hogy útja .továbbra is töretlen legyen, fejlesztési elképzelései sikerrel megvalósuljanak. Egyetértés fogadta azt a törekvést, hogy a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat a megye területén fokozatosan kialakítsa saját üzlethálózatát, s ugyanakkor ösztönzőleg esett szó arról, hogy a lakossági szolgáltatásban és javításban ■is részt vegyenek. Ehhez az is alapot teremt, hogy a gyáregységek jól éltek a gazdasági reform szelleméből következő, s számukra megadott önállósággal, s idén például a termelés mintegy nyolcszázalékos növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése fedezte. A végrehajtó bizottság elfogadta a vállalat munkájáról beterjesztett jelentést,, majd áttért a tanácsi apparátus helyzetéről szóló beszámoló megvitatására. Megállapította egyebek mellett, hogy a személyzeti munka továbbfejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározatok világos útmutatással szolgáltak a megyebeli feladatok megoldásához is. Ennek köszönhetően az elmúlt években tervszerűbbé és alaposabbá vált a tanácsi apparátusban tevéaz Cegléden megkezdték SAJÁT TEJET — Tetszik tudni, mink már eleitől fogva tsz-tagok vagyunk — bontogatja a fekete fejkendőt Varjasi Ferencné. — Mindig tartottunk otthon tehenet; az utóbbi években már nem, mert azt mondta a fiam: „Mama, én már nem vagyok paraszt, nem kaszálok.” Pedig paraszt. Traktoros a Magyar- Szovjetben. — Miért, hát olyan sokat kellett kaszálni annak az egy tehénnek? — Nemcsak a kaszálásról volt szó. Elszoktunk a tehéntől, mert nem volt érdemes tartani. A gyengén etetett jószágtól nem várhat hasznot az ember. Akkoriban baj volt a legeltetéssel, a takarmánnyal. Nehéz volt a tej beadása, kilométereket gyalogoltunk a tejházhoz. Pedig micsoda állat volt a Pipacs! Most egyik reggel hallottuk a rádióban, hogy mondják, OTP-hitellel lehet tehenet venni, csak megállapodást kell kötni a termelőszövetkezettel. Azt mondta a fiam, mama. ennek utánajárunk. Kijavítjuk az istállót, megint hozunk tehenet a szerződéses bika mellé. — A taggyűlésen aztán elmondtak mindent rendesen. Szaladtam utána az irodára, vegyenek minket is a listára, Megkötjük a szerződést. Több fogyna Cegléden, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz irodájában Skul- téty József elnökkel beszélgetünk. — Amikor meghirdették a szarvasmarha-tenyésztés komplex programját. sorra vettük, mi az, amit megvalósíthatunk. Ma legalább negyvenezerrel kevesebb a tehén, mint hat-nyolc éve. A tartási és takarmányozási gondok, a költségek emelkedése miatt a kisü-emek radikálisan felhagytak a srarvasmarha-ne- veléssel. Ezt a nagyüzemek sem tudják még pótolni. — A sok. ránk vonatkozó teendő megvalósítása során, a közös állomány fejlesztésén túl, jutottunk el a „háztáji tehenek” gondolatához. Itt van az üzemünk, az Alföld-tej Társulás. Tudomásom szerint jelenleg tizenhárom hasonló működik az országban, Pest megyében rajtunk kívül a Galga- és a Budatej. Ma napi huszonegyezer liter tejet, illetve kakaót tasakolunk. Az iskoláknak szállítunk, a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak is és két boltban árusítunk. Jóval több fogyna, angol és svájci gépeink is nagyobb kapacitásúak, napi harmincezer liter tej feldolgozására alkalmasak. — Sorra vettük, kik laknak a tagok közül* olyan körülmények között, hogy tehenet tarthatnának. Sok üres istállót találni kinn a tanyákon. Először a taggyűlésen, a kommunisták előtt ismertettük elgondolásainkat, s már ott nem várt, nagy visszhangja támadt. Keresik az elnököt; Papp Lajos jött utána. — Elnök elvtárs, én is ott voltam a taggyűlésen. — Láttam, erősen érdeklődött. Mióta is tsz-tag, Papp bá_ tyám? — Jövőre lesz húsz. Két éve volt utoljára tehenünk, akkor a sok gond miatt leadtuk. Ügy hordjuk a tejet magunknak, de az havi kétszáz forint. Miért adjak ki ennyit, ha inkább kereshetek? A literenként ötforintos átvételi ár jó jövedelem, különösen egy nyugdíjasnak. Közös hitellel A ceglédi Magyar—Szovjet- Barátság Termelőszövetkezet vállalkozása — kollektív hitelvállalás a tsz-tagok háztáji tehenéért — még új. A lényege az, hogy az igénylő részére — akinek a személye, a műm kaerkölcse kifogástalan — középlejáratú mezőgazdasági kölcsönt kérnek az OTP-től. önköltségi áron évi 400 forintért egy hold földön legeltethet a tehéntartó, több állat esetén 600 forintot fizet. Azonkívül J kenykedők kiválasztása, utánpótlás nevelése. Figyelemre méltó vonás, hogy az új tanácstörvény megvalósításának jegyében bár összességében a tanácsi apparátus létszáma nem növekedett— sőt, bizonyos csökkenés ment végbe —, a nagyközségek ügyintézői létszáma jelentősen erősödött Ugyanakkor gondot okoz, hogy jó- néhány helyen nem sikerül kellő képzettségű emberekkel betölteni az üresen álló státusokat, illetve a nők arányának gyors növekedése, hiszen jelenleg a községekben a tanácsi alkalmazottak 84 százaléka nő. A vita során nagy figyelmet szenteltek a végrehajtó bizottság tagjai a tanácsi apparátus szakmai és politikai képzettségének, s örömmel vették tudomásul, hogy mindkét területen jelentős a haladás. A nagyközségi tanácselnökök 75 százaléka például ma már felső fokú végzettséggel rendelkezik, s megnőtt azok aránya is, akik magasabb fokú politikai képzettségre tettek szert. Az eredmények ellenére — s ez megkülönböztetett hangsúlyt kapott az ülésen — még sokrétű feladatot kell megoldani annak érdekében, hogy a tanácsi apparátus ilyen tekintetben is megfeleljen a megnövekedett követelményeknek. Közrejátszik a föntebb említett feladatban az is, hogy viszonylag még mindig magas a tanácsi apparátusban végbemenő mozgás, s az, hogy némely területen, így a műszaki képzettséget igénylő munkakörökben a bérezés nem tükrözi a jelölttel szembeni kívánalmakat. Elfogadva a jelentést, a testület több határozatot hozott a személyzeti munka tökéletesítésére, így egyebek mellett a gyakornoki rendszer kiterjesztésére, az oktatási, továbbképzési feladatok megoldására. Végezetül egyéb ügyeket tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. M. O. Békés ünnepnapok Nem volt karácsonyíatűz KIS FORGALOM A VENDÉGLŐKBEN (Folytatás az 1. oldalról) sok, mint máskor. A BKV talált tárgyak osztályán a kucsmák, kesztyűk, felöltők és zsebrádiók mellett négy élő galamb is várja a gazdáját Nem volt tömeg a Dunakanyarban A Dunakanyarban bár kevesebb volt a vendég, de a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei Danubius szálló, valamint a Silvánus és a Nimród szálló szobáit már hetekkel előbb lefoglalták. A kirándulóforgalom — talán a hideg miatt — volt kisebb. A Pest megyei turistaházakban, Lajosforráson, Dobogókőn, Magyamkúton és Kisinócon és a többiben összesen 550 ember pihent. Hó még a hegyekben sem volt, így az élelmet- italt szállító kocs!k zavartalanul eljutottak a legmélyebb erdőben rejtőző turistaházhoz is. Otthon étkeztek az emberek A múlt évi adatokhoz viszonyítva, idén kevesebben étkeitek a vendéglőkben, pedig a Pest megyei Vendéglátó Vállalat üzemeiben gondosan felkészültek. (Esténként inkább a presszókban-bisztrókban időztek az emberek.) A budaörsi vendéglőben például három nap alatt mindössze 8,5 ezer forintot vettek be. A váci új bisztró beváltotta a hozzáfűzött reméhyeket, de a Kőkapu még nem érte el a régi forgalmát. Cegléden inkább a Délibáb presszót keresték fel a fiatalok. Kisdobosok, úttörők karácsonya Hétfőn az Országház kupolatermében megkezdődött a kisdobosok és az úttörők kétnapos, hagyományos karácsonyi karneválja. A rendező szervek — a KISZ budapesti bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetségének budapesti elnöksége és a szakszervezetek budapesti tanácsa — mintegy hatezer fővárosi és vidéki gyereket láttak vendégül. Kedden ugyanott folytatódott a fenyőfaünnepség, A,ánd-kba — pálma A hatvanezredik idei látogató karácsony első napján kereste fel a vácrátóti botanikus kertet, és pálmát kapott ajándékba a kert vezetőségétől. A szerencsés. Rajesik Károly budapesti lakos, nagy növénykedvelő, és minden szabad idejét a növények gondozásával és természetjárással tölti. A három ünnepnap alatt egyébként csaknem ezer ember gyönyörködött a vácrátóti botanikus kert trópusi növényeiben, virág-ó orchideáiban, kakaó- és vaníliafáiban. Fekete k ónika Kevés dolguk akadt a tűzoltóknak. Vasárnap, 24-én, Dunakeszire hívták őket, ahol a helytelen kezelés miatt, egy olajkályha okozott lakástü-et. Csobánka mellett egy autóbusz kapott lángra. Sajnos, nem múlt el az ünnep közlekedési baleset nélkül. A rendőrség tizennégy balesetről tud, amelyekből hét könnyebb sérüléssel végződött. A galgahévízi vasútállomáson egy tehervonat elütötte a vágányok között figyelmetlenül haladó Péli József alkalmi munkást, aki a helyszínen meghalt. A Keleti pályaudvaron egy induló személyvonatra ugrott fel Urbán Sándor fűtő, nagykátai lakos. Visszaesett, a kerekek alá került, s a helyszínen meghalt. Budapesten, Kun László Gyula személy- gépkocsiját ittasan vezette a Fáy utca és Béke út kereszteződésében. Utasa, Kusta Halina lengyel állampolgár, pilis- borosjenői lakos, a helyszínen meghalt. Cegléd és Nagykőrös között az országúton tolta kerékpárját Módra Bálintné 50 éves segédmunkás. Megbotlott, féktávolságon belül egy személykocsi alá esett, amely halálra gázolta. Komáromi Magda Ml LETT A JAVASLATOKKAL? A meglévő értékek, a tisztaság védelmében Garamvölgyi István, Gyöm- rő nagyközség tanácselnöke frissen gépelt iratokat tesz elém: a nemrég befejeződött tanácstagi beszámolókon elhangzott észrevételek, javaslatok. Az illetékes tanácsi ügyintézőknek záros határidőn belül intézkedniük kell, s akár kedvező, akár kedvezőtlen, írásbeli választ kell adniuk a javaslatot tevő állampolgárnak és az azt közvetítő tanácstagnak egyaránt. Ugyanez volt a menete a tavalyi országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok intézésének is. A mostani észrevételek részben emlékeztettek azokra, részben újak voltak. Nehéz lenne sorrendet megállapítani, hogy mit kértek, javasoltak a választók közül a legtöbben. Talán az óvodagondok enyhítését? Egy bizonyos, évek óta száz körül mozgott az elutasított kérelmezők száma. A tanács — lévén a többi tanácshoz hasonlóan meglehetősen szűkös anyagi helyzetben — a gyöm- rői vállalatokhoz, szövetkezetekhez fordult segítségért. Nem hiába. A TÖVÁL, a ruhaipari szövetkezet, a vasipari szövetkezet, a szolgáltató ktsz és a papírfeldolgozó vállalta, hogy a tervezett félmilliós óvodabővítés költségeinek a felét háromévi részletben adja. A terv tavaly valóra vált, a Pázmány úti óvodába 25-tel több kisgyermek járhat, így az idén már „csak” 78 kérelmet kellett elutasítani. Van tehát még tennivaló, nem véletlen, ha a mostani tanácstagi beszámolókon ismét szóba került ez a gond. Ismét előrelépni pedig csak a megkezdett úton lehet... Nagyon sokan felhívták a figyelmet legalább néhány főbb út, utca kiépítésére. Szinte létkérdés ez, a boltok ellátása, szükség esetén a mentőautó megérkezése múlhat ezen. A tanács a József Attila utca végleges rendbetételét tervezte, az áremelkedések miatt azonban kénytelen volt az eredeti tervtől eltérni. Az út aszfalt helyett mintegy huszonöt centiméter vastagságban úgynevezett meddő sódert kapott — ami jó pár évre megoldást jelent —, s így a pénzből még futotta — teljesítve az Erzsébet-telepiek régi kívánságát is — a Nefelejcs utcára is. Mindez így is 300 ezer forintba került. Természetesen szóba kerültek a járdák is. Ami igazán említésre méltó: az 1973. évi tervben 200 ezer forint szerepel erre a célra. Emlékszem, Gyömrőn járva az újságírónak is számtalanszor elpanaszkodták a községbeliek: meglehetősen sötétek az utcák. A tarrács vezetői a jelölő gyűlések után pontosan számba vették a konkréten megjelölt kéréseket, s ennek nyomán 46 új közvilágítási lámpát rendeltek. Tizennégy már a helyén, az oszlopokon van, s a többit a villanyszerelők folyamatosan szerelik. Ez is 110 ezer forintba került, illetve kerül. Amit mindenki kért: jó ivóvizet és majdan csatornahálózatot. Sajnos, a gyömrői kutak messze környéken a legrosszabb, majdnem ihatatlan vizet adnak, nitráttal, kálival fertőzöttek. Az Üllővel közös vízmű programterve elkészült, s e szerint a két nagyközséget teljesen behálózó vízrendszer 85 millióba kerülne, s a gyöm- rőieké külön mintegy 50 millióba. A próbafúrás a Halas patak mentén megtörtént, 1973-ban mellette fúrnak egy 160 méter mély kutat... Az ötödik ötéves tervben szerelnének komoly, kézzelfogható eredményt produkálni, a remélt állami segítséggel. Szinte a községfejlesztéssel azonos hangsúlyt kaptak a jelölő gyűléseken — és a tanácstagi beszámolókon — a község meglevő értékeinek, tisztaságának védelmére tett javaslatok, s ez viszonylag kevés községről mondható el a megyében. Lépjen fel nagyon erélyesen a tanács — ha kell, büntessen! — a facsemetéket kitördelőkkel, a jár- darongálókkal, a gyalogjárdáról a havat el nem takarítókkal, a szemetet az utcára hordókkal szemben! — kérték a választók. A tanács az első határozott lépéseket a közeljövőben már meg is teszi. D. G. | alomszalmát kap és lucerna- j kaszálási jogot. Ök viszont szerződést kötneiv a megfelelő mennyiségű napi tej átadására. A termelőszövetkezet hét szállítóautója naponta sorra járja a tanyákat a friss tejért. Arra is gondolnak, hogy az így beszerzett állomány egészséges, jól tejelő legyen. A jószágokat termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól vagy az Állatforgalmi Vállalattól is meg lehet venni. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz akciója nyomán harminc tehéntől átlagban napi négy- százötven liter tejet kap. Ha a többi, a társulásban részt vevő termelőszövetkezetben is megindul a hasonló mozgalom, ugrásszerűen emelkedik a tejhozam. Van ennek a kezdeményezésnek egy másik jelentősége is: a nyugdíjasok foglalkoztatása. Az első az országban Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója azonnal támogatta ezt a mozgalmat. — Kedvezőtlen jelenség — mondja —, hogy a háztáji szarvasmarha-állománya jó tizenegy százalékkal alacsonyabb volt, mint akár két éve. A gazdaságok nem fokozták a termelésüket, holott elsősorban ezt várják tőlük, mert’ a közgazdasági szabályozók miatt a termelés jobbára ráfizetéses volt. A január elsejével bevezetendő intézkedések növelik a szarvasmarha-tartási kedvet. Elmondta a továbbiakban, hogy a rendelet szerint az OTP „25 ezer forintig terjedő hitelt nyújthat évi nyolc százalék kamat mellett” a tenyésztőknek. Hogy kinek mennyi kölcsönre van szüksége, azt a termelőszövetkezet ajánlása alapján differenciáltan állapítják meg. A tehén a tanyán a jól felfogott egyéni és közösségi érdek egybeesése. Komáromi Magda
