Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

Számológépjavítók Saját karbantartórészleg: foglalkozik az irodai és a pénztár­gépek javításával a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatnál. A képen: egy National típusú pénztárgé­pet javít Csicsó János műszerész. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ünnepi műsor A Kossuth Művelődési Köz­pontban december 25-én, hét­főn, este 8 órától éjfélig kará­csonyi bál lesz. A Kossuth Múzeumban a Ceglédi vadászok című város­történeti kiállítást lehet 10— 16 óráig megtekinteni. Moziműsor Szabadság, vasárnap: Anna ezer napja (angol történelmi film), hétfőn, kedden: Búcsúzz a tegnaptól! (angol színes film). Abony, vasárnap: Lépj olajra! (kalandos francia filmvígjáték), hétfőn és ked­den: Oleszja (színes szovjet film, Kuprin A boszorkány cí­mű romantikus regényéből). Albertirsa, vasárnap és hét­főn: A közvetítő (angol), ked­den: Betyárok bosszúja (ro­mán kalandfilm). Ceglédber- cel, vasárnap: Egy kínai vi­szontagságai Kínában (fran­cia kalandfilm), hétfőn és ked­den Osceola (indián történet, NDK filmen). Jászkarajenő, vasárnap: Hekus lettem (ma­gyar), hétfőn és kedden: El­lopott vonat (bolgár—szovjet kalandfilm). Kocsér, vasárnap: Hahó, a tenger! (magyar), hét­főn és kedden: Vihar délen (színes amerikai film). Törtei, vasárnap: Egy rendőrfelügyelő vallomása az álamügyésznek (olasz film), hétfőn és kedden: Hekus lettem (magyar film). Kerekes lóugrásban bronzérmes A Budapesti Postás sport­csarnokában rendezték meg az idei felnőtt IX. osztályú egyéni bajnokságot. A Ceglédi VSE női versenyzői közül az előcsa- tározások során hárman har­colták ki a részvétel jogát, de végül csak ketten indultak el, mert Tóth Katalin egyéb el­foglaltsága miatt hiányzott. Kerekes és Karakas fárad­tan versenyzett: az összetett­ben a 11. és a 13. helyen vég­zett. A szerenkénti döntőben már jobb teljesítményt nyúj­tottak, Kerekes lóugrásban bronzérmes lett, a harmadik helyen végzett, Karakas a fe­lemás korláton szerepelt a leg­jobban, az ötödik helyet sze­rezte meg. A két ceglédi versenyző, tu­dása alapján, jóval előbbre is juthatott volna. Eredményük mégis értékes, hiszen két he­lyezést szereztek, sőt Kerekes érmet is nyert. U. L. a magányos öregeknek Nyársapáton több idős, ma­gányos asszony él. A vöröske­resztes fiatalok elhatározták, hogy segítségükre lesznek a téli napok időtöltésében: meg­látogatják őket, és egy kis ol­vasnivalót is visznek nekik. Cegléd — száz éve Emzlkzdeti az általános műveltség Száz évvel ezelőtt Cegléden minden harmadik ember írás- tudatlan volt: az egykori sta­tisztikai felmérésben szereplő adatok szerint, a város lakói közül 7038 ember, 3084 férfi és 3954 nő volt analfabéta. Ma az általános iskolás gye­rekek tudása, műveltsége meg­haladja az akkori ötvenéve­sek ismereteit Új kiadásban az SZKP története A Kossuth Kiadó gondozá­sában most jelent meg A Szovjetunió Kommunista Párt­jának története új, negyedik kiadása. A 910 oldalas munka két utolsó fejezete a kommu­nizmus építését tárgyalja, elemzi az SZKP XXIII. és XXIV. kongresszusának előz­ményeit, eredményeit. Dr. Be- recz János Baráti szövetség­ben című tanulmánya a ma­gyar—szovjet kapcsolatok fej­lődését erősödését ismerteti. Értékes, kétnyelvű miniatűr kiadvány az ötvenéves a Szov­jetunió, mely a szovjet szo­cialista köztársaságokra vo­natkozó legfontosabb adato­kat összegezi. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L WKSSStíi i .."y." i ■ -....................m.£ XVI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1972. DECEMBER 23., SZOMBAT Megosztják a teendőket Sokoldalú, tartalmas népirontmunka A közéletbe sokan bekapcsolódta k Az idei évben végzett nép- frontmunkát elemezte ülésén a Hazafias Népfront járási bi­zottsága. A megbeszélésen je­len volt Bállá János, a járási pártbizottság első titkára és Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára is. A május óta eltelt időszak­ban végzett tevékenységről Zsemlye János járási nép- fronttitkár adott számot. Arról beszélt, hogy az ötödik nép­frontkongresszus iránymutatá­sa szellemében, a legfonto­sabbnak a választott testületek hatékony szervező, irányító és ellenőrző munkáját tekintet­ték. Nagy fontosságú a tervsze­rűen és rendszeresen vég­zett testületi tevékenység. Ennek megfelelően, a járás­ban majdnem ötszáz bizottsági tag működik, és mind a ti­zenegy községben van nép­frontbizottság, amelyek mun­katerv alapján hajtják végre feladataikat. A járási elnökség munka­megbeszélésein kötetlen for­mában tárgyalják meg a napi­rendi pontokat, minden rész­vevő kifejti véleményét, el­mondja javaslatát, észrevéte­lét. Jó lenne, ha a jövőben a bizottsági üléseken is hasonló aktivitás mutatkozna. Az ezüstjelvényes Dózsa brigád A VONATKÍSÉRŐK mindig helytállnak A brigádok közös tervekkel, egymást segítve igyekeznek a vállalt feladatokat teljesíteni, tudnak egymás gondjáról, ba­járól. A napok nagy részét együtt töltik, egymás közelé­ben dolgoznak. De milyen lehet a brigád­élet ott, ahol a munka, a be­osztás szinte a szélrózsa min­den irányába küldi az embe­„Éneklő” csomagok Levelek, csomagok, ké­peslapok. .. Hosszú sor álldogál ezekben a napod­ban szinte mindéin délután a ceglédi postahivatalban, a Gubodi utcaiban. Kinek- kinek a maga dolga fontos, mindenki siet, mintha a megtakarított percekkel a küldemény célba jutását is meggyorsíthatná. Sorakoznak a gondosan csomagolt dobozok, a zsák­ból varrt tetejű kosarak. Az egyiknek almaillata van, a másik disznótorost rejt, a harmadik felirata törékeny ajándékról tanúskodik, de utazik könyv, ruhaféle, te­mérdek játék is. A várakozók közé haj­lott korú ember csatlakozik. Hóna alatt három formás, fakérges rönkből ácsolt lá­da. Nehéz lehet a szállít­mány, a férfi le is teszi rögtön az átvevőpultra. Szokatlan módon a ládák­ban, mihelyt nyugalomba kerülnek, zaj támad. Trom­bitahang, dudahang, rekedt és sivító hang szárnyal, mint valami megbabonázott sípládából. Nagy ég, hát ez miféle küldemény lehet? A várakozók nagy ér­deklődéssel szemlélik a különös dobozokat. Nem házi szellemet, hanem egy regiment békát zárt beléjük a feladójuk. A postán már jól ismerik a békás embert, aki hosszú évek óta szállít­ja Ceglédről a fővárosba, kísérleti célra, a brekegő sereget. Most például kö­rülbelül negyven darab bé­ka van egy-egy ládában. — Nem tetszik nekik a hely, azért méltatlankod­nak — mondja a békafogó. Ilyen hideg időben hol talál békát? A patakparti jégkristály-lemezkék alatt? A vizenyős réten? A kérdések, feltevések hallatán csak mosolyog a békagyűjtő. Ugyan már! Dehogy kell miattuk fa- gyoskodnia. Még ősszel jó sokat fogott, s azután „el­tette télire” őket. Békate­leppé vált a pincéje: jól megvan ott az ugra-bugra lánsaság. Nyirkos a helyük, fagytól védett, minden jó­ban részük van. Utaznak a csomagok. Vi­szi a vonat a disznótorost, az ajándékot, a leveleket, a meglepetéseket. S viszi a faládába zárt, brekegő kül­deményt is. Arra is épp úgy várnak, épp úgy örülnek a jöttének, mint máshol az ajándéknak. e. k. reket? Milyen például a MÁV ceglédi vasútállomásbeli, Dó­zsa nevét viselő vonatkísérő brigád élete? Munkás napok Három éve, hogy közös meg­egyezésüket írásba foglalták, közös elképzeléseik alapján vállalásokat tettek. Valóra vált elhatározásaikat, melyek a vasutasmunka lelkiismeretes elvégzéséről, javításáról tanús­kodnak, őrzi brigádnaplójuk. Mi mindent tud tenni a vonat­kísérő brigád? Mint a vaskos kötet és munkatársaik vélemé­nye is tanúsítja, nagyon sokat. Éber figyelmüknek köszönhe­tő, ha a vasúti kocsik belsejé­ben a „kedves utas” a meg­győző, határozott szó után el­áll garázdálkodási szándéká­tól. Sajnos, sok keserű percet szerzett már nekik az emberek értetlensége. Mindennapi munkájukhoz tartozik, hogy a kalauznak segítve, az utazási költség fizetésére kötelezzék a jegy nélkül vonatra szállókat. Szép eredményről adhatnak számot, amely ugyan a bri­gádnak dicsőségére válik, de cseppet sem vet jó fényt az utazóközönségre. MoiÄ, a har­madik negyedévben, utánfi- zetésként, a brigád tagjai csaknem 93. ezer forinttal szá­moltak el. Könnyítené napi munkájukat, ha fegyelmezet­tebb, kötelességtudóbb lenne, aki vonatra sváll. Az év végi forgalom zökkenőmentessége még többet igényel tőlük, s biztos, hogy valamennyien lel­kiismeretesen helytállnak. Számukra munkanap az ün­nep egy-egy napja is: a vona­toknak menniük kell. Egyéni felajánlások Váltáskor vagy szabadnapo kon találkoznak. A tíz ember egyébként havonta tart meg­beszélést és negyedévenként egy-egy alkalommal a munka értékelésére gyűlnek össze. A Dózsa brigád már kétszer nyerte el az ezüst fokozatot. Az aranyhoz nem könnyű hoz­zájutni, de nem nyugszanak, míg a birtokosai nem lesznek. Most, amikor a harmadik ne­gyedévben végzett munkát ér­tékelték, úgy határoztak, hogy a rendes évi vállalások telje­sítésén túl, egyéni felajánlá­sokat is tesznek: szakmai, gyakorlati ismeretek elsajátí­tásában segítenek az új dolgo­zóknak, és beteg kollégáikat meglátogatják, tudósítják őket a munkahelyi eseményekről. A brigád tagjai vállalták azt is, hogy télen a vezsenyi, öreg kisvonaton, ha nem lesz más, hát maguk végzik el a kocsi­fűtői teendőket: az utasoknak ne kelljen jégvirágos ablakú szerelvényen fagyoskodniuk. Segítőkészek A Dózsa brigád tagjai vol­tak, akik a vasutas művelődé­si ház udvaráról eltávolították a korhadó, összeomlófélben le­vő szabadtéri színpadot, barát­ságosabb képet adtak a terü­letnek. Ha kellett, segítettek és segítenek továbbra is egymás­nak a kerti munkák elvég­zésében. Brigádnaplójuk arról tanúskodik, hogy érdeklődéssel, nagy figyelemmel kísérik a hazai és külföldi politikai ese­ményeket, s egy emberként vesznek részt a vietnami segí­tőakcióban. A brigád tagjai, Juhász Jó­zsef, Böhm János, Bartus Gyula, Farkas Sándor, Mucsá­nyi János, Támadt Ferenc, Pálmai János, Zakar Károly, Szecsődy Béla brigádvezető és a brigádot patronáló Kuti György vezénylőtiszt középko­rú, családos emberek. De munkájuk, igyekezetük, lelki­ismeretességük és akarásuk bármely csupa fiatalból álló brigád becsületére válna. E. K. A megbeszéléseken sok fon­tos téma szerepelt: a Petőfi­ül nnepsá gsorozat tál, a községi bizottságok községfejlesztésben való részvételével és más át­fogó kérdésekkel foglalkoz­tak. A községi bizottságoknál elsősorban a helyi gondok ke­rültek szóba, így a települé­sek szépítése, fejlesztése. Kü­lönösen jó munkatervet haj­tottak végre az ábonyiak, az albertirsaiak és a kocsériak. Valamivel gyengébb volt a mikebudai, a dánszentmiklósi és a jászkarajenői bizottság munkája. Néhány helyen az elnökség egy-egy kérdés átfogó vizsgá­latára vállalkozott. Például Ceglédbercelen a könyv­tárral, Csemőben a tovább­tanulással, Kocséron az ifjúsági törvény végrehaj­tásával foglalkoztak. Előremutató az is, hogy Abonyban, Albertirsán és Ceglédbercelen az elnökség tagjai megosztják egymás közt a feladatokat, és a végrehajtás magasfokú szervezeti fegye­lemről tanúskodik. Visszatekintve a május eleji bizottsági ülés óta végzett munkára, több sikeres akció könyvelhető el. Jól sikerültek a béke- és barátsági rendezvé­nyek, az alkotmánynapi ün­nepség Kőröstetétlenen, s most, legutóbb, a Szovjetunió meg­alakulásának ötvenedik év­fordulóját köszöntő megemlé­kezések. Sok tennivaló vár a nép­frontmozgalomra a művelődés­politika területén. Most körvo­nalazódik a művelődési házak, könyvtárak munkájának segí­tése, rétegklubok létesítése. A szülői munkaközösségek irá­nyítása szintén a népfront fel­adata lett. A közelmúltban nagy si­kerű, összevont szülői ér­tekezleteken ismertették az új oktatáspolitika cél­jait a szülőkkel. Mind a járási, mind a köz­ségi népfronttestületek nagy gondot fordítanak a párttal, íj tanácsokkal, a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakult jó kapcsolatok további elmé­lyítésére és ápolására. Élvezik ezeknek a szerveknek a támo­gatását, s — lehetőségeikhez mérten — maguk is viszonoz­zák a segítséget. Több intéz­ménnyel, szervezettel együtt­működési megállapodást kö­töttek ebből a célból. Beszámolója végén Zsemlye János népfronttitkár a kima­gasló közéleti tevékenységetki- fejtő elnökségi és bizottsági tagoknak, az együttműködést segítő testületeknek fejezte iki köszönetét. Az ismertetőt tizennégy hoz­zászólás követte. A felsrólalók egyetértettek az elhangzottak­kal, és saját községük életéből vett tapasztalataikkal egészí­tették ki azokat. Kovács Antalné megyei nép­fronttitkár elmondotta, hogy jónak ítéli az elmúlt hónapok­ban végzett munkát. Május óta kevés idő telt el, de élénk te­vékenység jellemzi ezt a fél­éves időszakot. Rámutatott ar­ra, hogy a mozgalomban fon­tos a belső szervezettség, a rendszeres és tervszerű testü­leti munka, örvendetes, hogy ez a szellem kezd meghono­sodni a bizottságokban. A népfront alkotmányos tevékenységének még szé­lesebb körben kell hatnia. A ceglédi járásban jó kezek­ben van a népfrontmunka irá­nyítása, ami további eredmé­nyek elérését feltételezi. Bállá János, a járási pártbi­zottság első titkára megelége­dettségét fejezte ki, megálla­pítva, hogy egy beszámoló nem tudja kellőképpen visszaadni ennek a sokoldalú, színes mun­kának a társadalmi jelentősé­gét. A járásban sok embert kapcsolt be a mozgalom a köz­élet áramkörébe, sokan, vettek részt a társadalmi munkában is. Elismerését fejezte ki a já­rási bizottságnak és személy szerint Zsemlye János titkár­nak. Végül arra kérte a népfront já­rási testületét, mozgósítsa a lakosságot az MSZMP Központi Bizottsága no­vember 14—15-i határo­zatainak megvalósítására, hiszen a szocialista társadalom felépítése nemcsak a kommu­nisták, hanem minden állam­polgár feladata. Az ülés Detrei Sándor járási népfrontelnök zárszavával ért véget. T. T. A szolnoki rádió műsora DECEMBER 25-31 IG Hétfő: Részletek a Szolnoki Szimfonikus Zenekar decem­ber 1-i hangversenyéből. Pe­tőfi útján V. Emlékeim... Könnyűzene, karácsonyi han­gulatban. Kedd: „Szól a szem és szól a szív...” A Bergendi együt­tes zenés története. Szerda: Alföldi krónika. Me­zei szőttes. Jó-e a „jó ember?” Zenél a múlt. Országgyűlési képviselők a mikrofon előtt. Farmer és nyakkendő. Csütörtök: Alföldi krónika. Par perc dzsessz. Dolgozunk, vagy dolgozgatunk? Kurucnó­ták. Sporthíradó. Az év sláge­rei. Péntek: Alföldi krónika. Nó­tacsokor. Kisközségi gondok. Prognózis helyett. Operaked­velőknek. Kulturális figyelő. Az év slágerei. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Zenés aktuális riport­műsor. Vasárnap: Vivat a BUÉK előtt. — Minden jó ha a vége jó ... — Szolnoki olimpiai já­tékok, 1972. Az adás mindennap délután 18 órakor kezdődik, a 222-es középhullámon. ZENÉS TÖRTELI ESTÉK. Törteién karácsonyi bál lesz december 25-én, hétfőn este, a művelődési házban, a nagykő­rösi Ever Play-együttes fel­léptével. December 28-án, este fél 8 órai kezdettel, magyar­nóta estet rendeznek, buda­pesti művészek szereplésével. Kísér a törteli népi zenekar, Vigh Ferenc prímás vezetésé­vel.

Next

/
Thumbnails
Contents