Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

1972. DECEMBER 23., SZOMBAT •“'tJCírlap 5 Járásunk fejlesztéséért ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZÉS Csökkentették a fizikai munkát Jobb munkaerő gazdá kodás — Ösztönzőbb bérezés megállapítottuk hogy a vál-1 az átszervezések megannyiszor lalatoik szervezeti felépítését,! fölmerülő problémák. Kifogásolják a tájékozta­NEM FORMÁLIS dolog számbavenni egy időszak mun­káját. Látjuk eredményein­ket, az elkövetett hibákat, és egyben a következő időszak feladatait is. Az elmúlt másfél esztendő eseményekkel teli időszak volt az államigazgatás területén. Az új tanácstörvény jelentős változást hozott a tanácsok munkájában, a járási hivatal megalakulása szükségessé tet­te a községi tanácsokkal való új kapcsolat kialakítását, a de­centralizáció további kiterjesz­tése pedig a jogszabályok to­vábbi ismeretének bővítését, a hatósági munka színvonalá­nak növelését határozta meg. A járási hivatal megalaku­lásakor a községek irányító, ellenőrző munkájában azt tar­totta fontosnak, hogy ne von­ja el a községi szervek önálló­ságát, hatáskörét, hanem an­nak kibontakozását segítő módszereket alkalmazzon. A járási hivatal és a községi ta­nácsok munkája — figyelem­mel a IV. ötéves tervben meg­határozott feladatokra, és az MSZMP X. kongresszusán meghatározott irányelvekre — kiemelten a következő terüle­teken alakult ki: A lakosság szükség­leteinek mind teljesebb ki­elégítése — figyelemmel a te­rületfejlesztésre —, és e vo­natkozásban megyei, országos hatáskörű szervek koordiná­lása; — A szövetkezetek állami felügyelete; — A lakosság egészségügyi, kommunális ellátásának és áruellátásának további javítá­sa; — A hatósági munka szín­vonalának emelése, az állam­polgárok ügyeinek gyors in­tézése. Községi szinten e feladatok gyakorlati megvalósításának alapja volt a tanácsok által megalkotott szervezeti és mű­ködési szabályzat. ELSŐ ÍZBEN a tanácsok megalakulása óta, maguk ha­tározták meg tevékenységük mértékét. A járási és községi szervek együttműködése biz­tosított volt, feladatainkat kö­zös megbeszélés alapján je­löltük meg. E munkában a járási, a községi apparátus, a tanácsi vezetők igen lelkiis­meretes és odaadó munkát vé­geztek. Területünk sajátossá­gaira figyelemmel, különös gondot fordítottunk oz üdülő- és idegenforgalom fejlesztésé­re, amely találkozott az állan­dó lakosok véleményével is, mert a fejlesztés az ő érdekü­ket is szolgálta. Megépült a visegrádi Silvanus, a dobogó­kői Nimród szálloda, a leány­falui meleg vizű strand, szá­mos terület parcellázására sor került. A járási hivatal kol­lektívája kidolgozta a Duna­kanyar helyzetéről, adottságá­ról szóló tanulmányt, amely gyakorlati segítséget nyújthat és befolyásolhatja a további fejlesztéseket. Kiemelkedő szerep jutott az üdülőterüle­tek kialakításában a Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdaságnak, innen kirándulásra alkalmas utakat, sétányokat építettek 1972-ben. A lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésében jelentős szerepük van a járás területén működő szövetkeze­teknek. A járási hivatalnak egyik jelentős feladata a szö­vetkezetek állami felügyeleté­nek ellátása. GYAKORLATILAG még nem alakult ki teljes mérték­ben az ellenőrzés módszere, de ez év során, úgy érezzük, sikerült ezen a területen is előrelépnünk. A kisoroszi Du­nakanyar Szakszövetkezet egyesült a tahifótfalui Kék Duna Szakszövetkezettel, s fo­lyamatban van a csobánkai Havasi Gyopár Szakszövetke­zet egyesítése is. Egyes szö­vetkezeteinkben ellenőrzé­seink során mulasztásokat tár­tunk fel, így például a pomá- zi Árpád Szakszövetkezetnél, a budakalászi Egyetértés Szakszövetkezetnél. Az új alapszabályokat a szövetkeze­ti demokrácia elveinek betar­tásával a közgyűléseken elfo­gadta a tagság. A mezőgazda- sági szövetkezetek részt vesz­nek a lakosság áruellátásának vetkezet húsüzemét, a pomázi Petőfi Tsz tejboltját említeni. Több községben zöldség- és büfépavilonokat állítottak fel. Az AFÉSZ-ek is jelentős sze­repet kaptak a lakosság áruel­látásában. A kisipari szövetkezetek fe­lett a jövő évben még javíta­ni kell az állami felügyeletet. A járási hivatal az elkövetke­zendő időszakban még hatéko­nyabbá teszi a szövetkezetek állami irányításából adódó tennivalókat. Minden lehető­ség adott arra, hogy szövetke­zeteink az alapszabály szerint dolgozzanak a járás egyete­mes fejlődéséért. JELENTŐS A FEJLŐDÉS a lakosság egészségügyi ellátá­sa területén is. Három közsé­günket kivéve, valamennyi község önálló körzeti orvossal és megfelelő egészségügyi szolgálattal rendelkezik A vá­rosi-járási központi szak­rendelő építése ugyan még nem fejeződött be, de közsé­geinkben korszerűsítették az orvosi rendelőket. Tovább szeretnénk javítani Duna- bogdány, Pomáz, Budakalász községek egészségügyi ellátá­sát, különösen nyáron, ami­kor a járás idegenforgalma ugrásszerűen nő. Járásunk egyik égető gond­ja: ellátni a községeket jó ivóvízzel. Az utóbbi évben Tahitótfalun került sor víz­vezeték megépítésére. Megin­dult a munka Pomáz nagy­községben és Csobáhkán is. Ezt követően kerülhet sor Budakalász vízellátásának megoldására az V. ötéves terv elején. A kommunális fejlesztések kapcsán említésre méltó, hogy korszerűsítették a villanyhá­lózatot és utakat építettek több községben: Leányfalun, Budakalászon, Visegrádon köztisztasági gépeket szerez­tek be a helyi tanácsok, és megoldódott a házi szemét el­szállítása. A LAKÁSHIÁNY járásunk területén is sok gondot okoz. Nemcsak a fiatalok lakásépí­tési problémáit kell megolda­nunk, hanem meg kell szün­tetni a zsúfolt családi lakó­házakat, emellett négy köz­ségünkben szociális körülmé­Naponta előforduló, szokvá­nyos viaskodás, amikor a ház- tulajdonos felmond, a bérlő nem fogadja el a felmondást, s a tulajdonos a bírósághoz fordul. A történetben szereplő csa­ládi ház Pomázon található. Három egyszerű, s nagyjából egyforma színvonalú és mé­retű, egyformán komfort nél­küli szoba-konyhás lakásában a következők laknak. Az 'tgyikben egy történe­tünkön kívüleső bérlő. A má­sikban a fiatal háztulajdonos feleségével, kislányával i és anyósával. A harmadikban egy magányos özvegyasszony. A tulajdonos-család lakása némileg szerényebb és kisebb a magányos néniénél is. A huzakodás hét-nyolc esz­tendeje kezdődött, ügyük megjárta a helyi tanácsot, a megyei tanács igazgatási osz­tályát, a bíróságokat. 1964— 65—66-ban mindenütt elutasí­tották a felmondás érvényesí­tésére irányuló keresetet. Most, az 1/1971. (II. 8.) számú kormányrendelet megjelenése után ismét felmondott a tu­lajdonos. A magányos öreg­asszony ismét nem fogadta el a felmondást, az ügy ismét bíróság elé került, a keresetet ismét elutasította a szentend­rei járásbíróság, s a tulajdo­nos ismét a megyei bírósághoz fellebbezett. Miért neki? Az eddig elmondottak alap­ján az olvasók túlnyomó többsége alighanem a háztu­lajdonosék pártjára áll. Miért nyéknek nem megfelelő tele pen is élnek emberek. A la­kásépítési akció részben az OTP segítségével, egyéni for­mában, másrészt Budaka­lász, Pomáz községben, s az elkövetkezendő időben Du- nabodgányban, szövetkezeti lakásépítés keretén belül tör­ténik. Idén „20 cs” lakást épí­tettünk Pomáz, Budakalász és Csobánka községben. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA területén jelentős fejlődés tapasztalható járá­sunkban. Szakos ellátottsá­gunk 80 százalékos, ami az oktatási munka színvonalát biztosítja. Járásunkban meg­élénkült a községek művelő­dési élete is, különösen Po­máz és Dunabogdány közsé­gekben. Visegrádon orszá­gos kulturális rendezvényeket tartottak. Járásunk másik sajátossá­ga, hogy szerb, szlovák, né­met nemzetiségűek lakják a községeket. A párt nemzetisé­gi politikája megfelelő mó­don érvényesül, a nemzetisé­gek képviseletet kaptak az ál­lami és társadalmi szervek­ben. Nemzetiségi- oktatás van azokban az iskolákban, ahol a lakosság, a szülők azt igénylik. Nemzetiségi kultúr- csoportok alakultak, a nem­zetiségi találkozók megtar­tása járásunk területén már hagyomány. A KÖZÉLETI TEVÉKENY­SÉG területén az elmúlt év­ben jelentős mértékű javulás állt be. Ez elsősorban a tanács­tagok munkájában mérhető le, hiszen a tanácstagok több­sége aktív munkát végez. A testületi üléseken megjelené­sük 83,3 százalékos, tanácsta­gi beszámolóikat 92 száza­lékban tartották meg. A tár­sadalmi munka szervezésében, a választókerületben végzett felvilágosító munka jeléntő- sen befolyásolta a községek gondjainak megoldását. AZ ELMŰLT ESZTENDŐ munkájának értékelésekor el­mondhatjuk, hogy érdemes volt dolgozni, munkánk segí­tette a járás fejlődését. ragaszkodik hozzá — miért ítéli meg neki a bíróság? Ha csak a felszínit, a kere­setben leírtakat, s a felperes által felsorakoztatott érveket veszi figyelembe — valószínű­leg hasonlóképpen vélekedik és ítélkezik a bíróság is. A tulajdonos előadta, hogy negyedmagával szorong a szo­ba-konyhás lakásban, mialatt a bérlő egymaga birtokolja a ház két szoba-konyhás részét. Az egyik szobát méghozzá csupán lomtárnak használja. Az ellentmondás szembeszökő. A néni azonban különös és meglepő kérésre szánta el magát: helyszíni szemlét és személyes meghallgatást kért a bíróságtól. A járásbíróság eleget tett a kérésnek, s a helyszín beszédesebb volt minden állításnál. A helyszín«*!! ... „A bíróság megtekintet­te felperes és alperes laká­sát ... Megállapítja, hogy a bérlő lakása folyosóról nyíló konyhából és abból jobbra- balra nyíló szobából és kam­rából áll. A házban villany van, de vízvezeték nincs, ezért a víz edényekben áll konyhá­ban, ahol pb-gáztűzhely, var­rógép, szekrényes mosdó is áll, a kamrában pedig takar­mány, tűzifa, kosarakban szén, befőttek és egy szoba­vécé. Az udvarban levő vécé az épülettől huszonöt méter­nyire, a disznóól és a trágya­domb mellett található. Az al­peres nyugdíjas, s amióta itt él, csaknem harminc éve, nyu- lakat nevel. Emellett három nyelven tanít gimnazistától felső fokú előkészítőig, s te­vékenysége után igazoltan Szentendre ma már nem­csak a festők városa, hanem az iparié is, ezért itt különö­sen nagy hangsúlyt kap aiz MSZMP Központi Bizottsága üzem- és munkaszervezésre vonatkozó határozatának vég­rehajtása, a helyi sajátossá­gok kimunkálása. A tapaszta­latokról kérdeztük meg Né­meth Józsefet, a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezető j ét: — Nemrégiben fejeztük be az ezzel a témával kapcsola­tos részletes vizsgálatunkat a város 12 gazdasági egységé­nél. Megállapítottuk, hogy a vállalatok szervezettsége, a munka- és üzemszervezés, va­lamint a munkaverseny szer­vezése jelentősen függ attól, hogy állami, tanácsi, vagy szö­vetkezeti vállalatról van-e szó. A legnagyobb szervezett­ség, s a legintenzívebb munka- és üzemszervezés az állami vállalatoknál ta­pasztalható. Ez magyarázható azzal, hogy ezek a gyárak szorosabb vál­lalati egységbe, központhoz, vezérigazgatósághoz tartoz­nak, így kötelezettségeiket részben ezek határozzák meg A tanácsi, a szövetkezeti iparnál alacsonyabb a techni­kai színvonal is, mély termé­szetesen nagyban gátolja a szervezési munkát. Sajnos, az állami vállalatok sem élnek még kellő mértékben az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékokkal. Különö­sen a munka versennyel, an­nak népszerűsítésével foglal­koznak keveset. Egyedül a szentendrei papírgyár rendel­kezik részletes üzemszervezé­si tervvel. A vizsgálat során adózik is... A bíróság meg­tekintette a felperes lakását is. Szobájuk alig kisebb, mint az alperesé, azonban a fel­ajánlott lakás konyhának ne­vezett helyisége másfélszer hét és fél méteres, köves, fo­lyosóból leválasztott, s a la­káshoz kamra sincsen ...” De hát miért olyan fontos a kónyha mérete, és miért szem­pont, hogy van-e kamra vagy nincs? A rendelet — amelyre a felperes is hivatkozott ki­mondja, hogy állampolgár tu­lajdonában levő lakás bérleti szerződését az egyébként elő­írt feltételek nélkül is fel­mondhatja a tulajdonos, ha arra a maga, vagy közeli hoz­zátartozója számára tart igényt, s a bérlő számára megfelelő. beköltözhető lakást ajánl fel. A járásbíróság íté­lete szerint e felajánlott cse­relakás értéke és használható­sága nem éri el a bérlő által lakott lakásét, s ezt az elté­rést nem egyenlíti ki egyéb előny sem. A bérelt lakás nem haladja meg a bérlő lakásigé­nyét, de személyi körülmé­nyeit is tekintve: indokolt, hogy tüzelőjét szobája közelé­ben tartsa. Mindezekre való tekintettel utasította el a ke­resetet a járásbíróság. A fellebbezésben azt adta elő a háztulajdonos, hogy a felajánlott lakás minden te­kintetben megfelel az alperes­nek, s hogy lakásigényét meg­haladó mértékű lakást hasz­nál. A Pest megyei Bíróság a Szentendrei Járásbíróság tény­megállapítását, s arra alapo­zott jogi döntését helyesnek találta. A két lakás megtekin­tése eldöntötte a néni által lakott, s az ehelyett felaján­működési és szervezési sza­bályzatát sok helyütt több mint tíz éve, vagy egy-két esztendeje határozták meg és fogadták el. Kezdjük az irodai dol­gozókon. Hogyan alakult a számviteli munka szervezett­sége? — E területek gépesítettsége igen alacsony színvonalú, az ügyvitelszervezés korszerűsí­tése csaknem mindegyik vizs­gált gyárnál sürgősen megol­dandó feladat, mert az ügyvitel alacsonyabb színvonalon áll, mint a termelés technikai színvo­nala. Ezért aránytalanul sok az al­kalmazott az üzemekben. Nem ehhez a témához tartozik, de hozzá kell tenni, hogy a moz­galmak, a termelést segítő ak­ciók keretében igen szegé­nyes az újítási mozgalom üzemeinkben. Újítási feladat­tervet 12 vállalat közül csupán 4 készített, munka- és üzem- szervezési feladatok azonban egyikben sem voltak. Sok helyütt nagyobb át­szervezésekre is sor került. Ezeket hogyan fogadták a dolgozók? — Azokban az üzemekben, ahol a közelmúltban nagyobb átszervezés történt, mint a PEVDl-ben, a Városgazdálko­dási Vállalatnál, vagy a Kézi­szerszámgyárnál nem fogad­ták ezt egyértelmű helyeslés­sel a dolgozók. Főként azért, mert nem volt megfelelő fó­rum a határozatok megtárgya­lására, s így a taggyűléseken lőtt lakás közötti, elfogadha­tatlan eltéréseket is. A má­sodfokon ítélkező megyei bí­róság ezért helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, azaz helyén hagyta a nénit. A törvény betűi diktálták ezt így. De a száraz, és a va­lóságos élet minden árnyala­tát követni nem tudó rendele­teken túl — valami egyéb is, ami nélkül törvény igazságo­san nem alkalmazható. Csak munkával A háztulajdonos ugyanis ke­resetében előadta, hogy elein­te emberi belátásra apellált az öreg néninél, s csak ennek híján kezdett pereskedni. Az­tán kínált a néninek ötezer forint ráfizetést is, de ezt a néni nem fogadta el. A néni azt mondta, hogy neki nem kell ráfizetés, mert ő csak munkával akar pénzt keresni. A néninek december, ötödikén volt a nyolcvannyolcadik szü­letésnapja. Egy öregasszony, aki közel a kilencvenhez még mindig tevékeny és szorgal­mas, s igyekszik holtig meg­őrizni a maga kialakította dol­gos életformát — mindenki­nél nagyobb tiszteletet érde­mel. S mindenekelőtt megér­demli, hogy ne tépjék ki ma­ga kialakította, szerény, de megszokott holmijaiból, tár­gyaiból, meghitté varázsolt környezetéből. Mert ebben a korban a hurcolkodás még a szomszéd szobába költözés esetén sem jelent csupán köl­tözködést. Olyasfajta gyilkos kegyetlenség lenne ez, mint a százesztendős élő fák gyöke­restől való lqtépése. A felperes emberi belátásra apellált. A bíróság, a rendelet betűi mellett, ezt tartotta I szem előtt. S ha súlyos hely- I zetben van is — a háztulajdo­nos családnak is át kell gon­dolnia, ói kell éreznie, hogy akárhogyan, mégis az ő hely­zetük a könnyebb. Péreli Gabriella tas hiányát, a Pest me­gyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalatnál bírálják a túlzott adminisztrációt, munkaíegyelmi kérdések szerepeltek a MAVAUT- kirendeltség taggyűlései­nek napirendjén. Melyek a határozat végre­hajtásának eddigi tapasztala­tai? — Az eltelt időszak rövid ahhoz, hogy számszerűen iis kimutatható eredményekről tudjanak beszámolni a válla­latok. A felügyeleti szerveik­től kevés segítséget kap né­hány gyár, például az Erdé­szeti Fa- és Vegyesipari Válla­lat, a Városgazdálkodási Vál­lalat. s a szövetkezetek több­sége. Jó példa a Pest megyéi Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat, ahol négynapos bentla­kásos tanfolyamot szerveztek a középvezetőknek. Két vállalat egyébként külön szervezési apparátust kíván létrehozni (PEVDI, BVM szentendrei gyára). Jelentős a decentrali­zálás a szentendrei ipari szö­vetkezetnél, a papíriparban és a PEVDI írószer gyáregység­nél. Elképzelés az információs rendszer javítása a dekádje- lentések bevezetésével. Ösztönzőbb bérezést al­kalmaznak a PEVDI fém­üzemében, a BVM szent­endrei gyárában és a pa- pírgyár borítéküzemében. Intézkedések születtek cl gaz­daságtalan termékek vissza­szorítására is: a Kéziszerszám- gyárban a gépek áttelepítésé­vel a 30 százalékos gépkihasz­nálást 60 százalékosra növelik, a BVM-ben a Semtab-csöveik helyett mást gyártanak, mi­vel nincs erre a csőre keres­let, a szövetkezet nylonkötő részlegének gazdaságtalan ter­melését pedig megszüntették. Sokat jelentett a jobb létszám- gazdálkodás is, a papírgyár­ban például szervezési intéz­kedésekkel 1972-ben 11,5 fő relatív létszámmegtakarítást értek el. Számos helyen csök­kentették a nehéz fizikai mun­kát gépék beszerzésével. Idegenforgalmi megállapodás Pénteken délelőtt az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanácsnál magyar—román idegenforgal­mi propaganda-megállapodást írták alá. A megállapodás pro­pagandaanyagok cseréjére, azoknak más országbeli turis­ták közötti terjesztésére, új­ságírók kölcsönös látogatására és propaganda-tapasztalatcse­rére terjed ki. Az idegenfor­galmi szervek megegyeztek abban is, hogy a megállapo­dást igyekeznek egyéb terü­letekre is kiterjeszteni. Névadó-statisztika Tavaly a bejegyzett születé­sek száma Szentendrén 395 volt, ebből szentendrei lakos 118 — összesen azonban csak tíz névadó ünnepséget tartot­tak. Idén eddig 388 újszülött látta meg a napvilágot a Du- na-parti városban, a szent­endrei lakosok száma: 125. összesen 22 névadó ünnepsé­get tartottak. biztosításában is, eleg csak a tahitótfalui Kék Duna Szakszö­is ragaszkodik .az egyedülálló öregasszony a tágasabb, ké­nyelmesebb lakáshoz? S ha Dr. Korsós László, a járási hivatal elnöke Mi legyen belátással? Bírósági döntés offtj pomázi lahásporben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents