Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

A JÖVŐ ÉRDEKÉBEN A művelődésügyi mi­niszternek 1968-ban, a honvédelmi ismere­tek oktatásáról ki­adott utasítása az 1968—69-es tanévben kötelező tantárggyá tette az iskolákban a honvé­delem ismereteit. Az eltelt négy esztendő bizo­nyítja, hogy bevezetése nagy­mértékben hozzájárul a ta­nulóifjúság helytállásra, ál­dozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére való neveléséhez. Az elmúlt évek kezdeti nehézségei után, ma már elmondhatjuk, hogy mind a pedagógusok, mind a ta­nulóifjúság kedvezően fogad­ták a honvédelmi ismerete­ket. A pedagógusok, elsősor­ban azok, akik oktatták a honvédelmi ismereteket, igen sokat tettek annak érdekében, hogy minél hathatósabb ered­ményt tudjanak ezen a téren elérni. Szükségesnek és idő­szerűnek tartották a honvé­delmi ismeretek bevezetését és megértették politikai és ideológiai jelentőségét. Szorosan kapcsolódik a polgári védelmi kiképzéshez, a felnőttek oktatásához ifjú­ságunk honvédelmi nevelése. Pest megye általános iskolái­ban a honvédelmi nevelők zömmel tartalékos tisztek, többen munkásőrök is. Két­ségtelen, hogy az általános is­kolákban a tanerők fokoza­tos elnőiesedése fékezi a hon­védelmi ismeretek gyakorlati oktatásának hatékonyságát, ugyanakkor egyre jobban emelkedik azoknak a női tanerőknek a száma, akik lel­kesen és gyarapodó oktatási készséggel kapcsolódnak be a honvédelmi ismeretek elmé­leti elsajátításába és tanításá­ba. Szervezett továbbképzé­sük egyre sürgetőbb feladattá válik. E rre a tényre érdemes felfigyelni a polgári védelmi szervezeten belül is. Az előírások­nak megfelelően a tanulók az általános iskolákban — tan­évenként és osztályonként — hat órában, a középiskolák­ban a fiatalok a képzés ideje alatt összesen 80 órában fog­lalkoznak honvédelmi isme­retekkel. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy tanulóifjú­ságunk körében élénk érdek­lődés mutatkozik a haditech­nika iránt, szívesen és nagy kedvvel forgatják a gyakorló fegyvereket és végzik el a tantervben meghatározott gya­korlatokat. Igénylik, hogy a jelenleginél többször és gya­korlatiasabban látogassanak laktanyát, és szeretik a szem­léltető anyagokat is. E kedvező vélemény, han­gulat szükségessé teszi, hogy a polgári védelem is felfi­gyeljen tanulóifjúságunk igé­nyeire. Sok tanuló olvassa a a Polgári Védelem című fo­lyóiratot, ahonnan olyan is­mereteket gyűjt, amelyek fel­keltik érdeklődését. Sokszor ez az érdeklődés kielégítetlen marad. Történelmi tanulmá­nyaik során sokszor hallják, hogy szükség van a népek egymás közötti barátságára, a szocialista táboron belüli összefogásra, a polgári véde­lemre, a lakosság kiképzésé­re. Odahaza — szüleiktől — is hallanak erről. Ugyanak­kor még nem kapják meg a szükséges felvilágosítást. Ez a kérdés is indokolja, hogy többet adjunk e témában a pedagógusoknak. I nkább a gyakorlatokban mutatkozik meg az ok­tatás színvonalának egyes iskolákban ta­pasztalt gyengesége, mint ami­lyen többek között a polgári védelmi eszközök bemutatá­sa, a terepgyakorlat stb. Az általános iskolai tanulók a magyar néphadsereg fegy­vernemeit, szakcsapatait, a lövészettel kapcsolatos biz­tonsági rendszabályokat ál­talában jobban ismerik, mint a polgári védelemmel össze­függő alapismereteket és gyakorlati feladatokat. A középiskolákban már fon­tos szerepet kap a tantervi anyagban a polgári védelem. A polgári védelem a hon­védelmi nievelőmunka szak­embereinek leghatározottabb állásfoglalása szerint — nem nélkülözhető az állampolgá­rok, különösen az utánpótlást biztosító ifjúság honvédelmi felkészítése. F iataljaink hazafias hon­védelmi nevelése, a hi­vatásos állomány után­pótlása közös ügy és közös felelősség. Fiataljainkat úgy kell ne­velnünk, hogy kötelességük­nek tartsák a haza védelmé­nek minden formájára való felkészülést, ha kell, fegyve­res harc vállalásával is. E nevelési célkitűzések elérésé­ben működnek együtt a me­gye nevelési intézményei, honvédelmi és tömegszerveze­tei A célok elérésében a pol­gári védelem is a legteljesebb mértékben érdekelt, hiszen rö­vid számolás után látható, hogy a ma tanulóifjúsága 2000-ben már a polgári vé­delem „derékhadához” tarto­zik. Ennek megfelelően ter­vezzük Pest'megye honvé­delmi, polgári védelmi után­pótlása jó bázisának, az if­júságnak a nevelését. GÉMES ISTVÁN A Pest megyei Hírlap negyedévi melléklete 1972. — IV. SZÁM (1972. december 20.) Új feladatok 1973-ra: Megkezdődik az üzemi, vállalati, intézményi dolgozók fokozott felkészítése Felületes szemlélő hajlamos lehet kijelenteni a mai nem­zetközi helyzetben — amely minden bizonnyal, reméljük, tovább javul, hogy szükségte­len a polgári védelemmel fog­lalkozni. Ne felejtsük el azon­ban, hogy az imperializmus léte változatlanul állandó fel­készülésire int. Hiszen Viet­nam vagy a Közel-Kelet pél­dája is erre figyelmeztet. Je­lenleg is hullanak a bombák Vietnamban, pusztul az em­ber és a dologi érték. A Kö­zel-Keleten pedig a Biztonsá­gi Tanács határozatát nem hajtja végre az agiresszor, sőt Tovább folytatódik a szakszolgálati alakulatok, az önvédelmi szervezetek állományának kiképzése újabb támadásokat provokál. Ezek intő jelek számunkra is. Az idén mindezekre is gon­dolva folytattuk — és sikere­sen végeztük — Pest megyé­ben a parancsnoki állomány általános kiképzését. Vala­mennyi községi parancsnok részt vett a polgári védelmi kiképzésben, amelyen a járá­si vezetők intézkedése alap­ján szerezték meg a vezetés­ül PV felkészüléshez nélkülözhetetlen Az egészségügyi szakszolgálat Az egészségügyi szakszolgá­lati alakulatok felkészítését — bonyolult viszonyok közötti fel. adataik végrehajtására — a Honvédelmi Törvény idevo­natkozó szakaszai, valamint a 2002 kormányhatározat, illetve a PVOP, az Egészségügyi Mi­nisztérium és a Vöröskereszt Országos Központ PV-osztálya irányelvei szerint került vég­rehajtásra. Az egészségügyi szakaszok, századok, orvosi segélyhelyek felkészítésének két fő feladata van. Az első: megtanítani az elsősegélynyújtás alapismere­teit, a sérült-szállítást, segít­ségre szoruló embertásaink megmentését. A második fel­adat a megszerzett tudást gya­korlatban hasznosítani, mind­azon ismereteket elsajátítani, melyek elősegítik a bonyolult- viszonyok között végrehaj­tandó feladatainkat. Békeidőben már úgy kell megszervezni az alegységek összetételét, a tananyagot, hogy a kiképzések, továbbképzések alapján a legkisebb zökkenő nélkül alkalmazzák. Az idén az elsősegélynyújtó szakasz- és a századparancsnoki állo­mányt képezték ki, ugyancsak megkezdődött szakaszkötelék­ben a személyi állomány ki­képzése, illetve a régi szaka­szok továbbképzése. A szük­séges anyagi feltételek bizto­sítva voltak, az előadó körzeti orvosok felkészültek és lelki­ismeretesen oldják meg fel­adataikat. Eddigi tapasztala­taink alapján az elsősegély- nyújtó és szállító szakaszok parancsnokainak, beosztottai­nak többsége megérti emberi humanitásból, kötelezettségből e feladat jelentőségét és fe­gyelmezetten részt vesz a fog­lalkozásokon. Egyes helyeken azonban még indokolatlan és igazolatlan távolmaradás for­dult elő a foglalkozásokról. A lakossággal meg kell értet­nünk e kötelezettség jelentő­ségét, és fel kell számolni min­den olyan jelenséget, amely a a foglalkozások, későbbiekben esetleg az alkalmazás ered­ményességét veszélyezteti. A korszerű haditechnika korsze­rű háborúban tömeges sérülé­seket okozhat, a mentés csak fegyelmezetten és korszerűen kiképzett egészségügyi és egyéb alakulatokkal, a lakosság, a dolgozók, az üzemek maximá­lis felkészítésével történhet. hez szükséges ismereteiket. A szentendrei, a dabasi, a nagy- kátai járásban a hivatal el­nökhelyetteseit is bevonták az oktatásba. Idén még a megyei tanács vb ipari osztálya alá tartozó szervek önvédelmi pa­rancsnokai és törzsparancsno­kai kapják meg négynapos to­vábbképzésen feladataik ellá­tásához szükséges ismerete­ket. Az 1972-re kitűzött felada­tokat tehát végrehajtottuk, s ezek alapját képezik az 1973- ban megvalósítandó tenni­valóinknak. A jövő év legjelentősebb feladatai a következők lesz­nek: 9 tovább folytatni a szak- szolgálatok, szakszolgálati ala­kulatok beosztott állományá­nak kiképzését, 9 kiképzésben részesíteni az önvédelmi szervezetek állo­mányát, 9 megkezdeni a vállalatok, üzemek, intézmények dolgo­zóinak kiképzését az idevo­natkozó párt- és állami hatá­rozatokban lefektetetteknek megfelelően. Ennél az utolsónak említett, de fontosságát illetően lénye­ges feladatnak néhány gon­dolatot kell szentelnünk. Ismeretes, hogy a lakosság 10 és 15 órás tájékoztató ok­tatáson vett részt. A tájékoz­tató oktatás betöltötte szere­pét, megismertette az állam­polgárokkal a védekezés lehe­tőségeit. A leglényegesebb vo­nása ennek az oktatási for­mának, amely a teljes önkén­tesség elve alapján folyt, hogy megszüntetett sok tévhi­tet, amelyek az atomfegyve­rek használatát túlértékelték. Eltűntek az atomfegyverekkel kapcsolatban hallott olyan né­zetek, hogy hiába minden, ez a fegyver elkerülhetetlenül végzetszerű. Van lehetőség a védekezésre! Az oktatás el­oszlatta az előítéleteket, és néhány védőeszköz használa­tát is elsajátították, megis­merték a bőr- és légzésvédő eszközöket. Ezek ismeretében felmerül­het: van-e még tennivalónk? Igennel válaszolt az MSZMP Politikai Bizottsága 1969. augusztus 13-án, amikor e kérdés alapos vizsgálata so­rán megállapította, hogy az ember-mentés, az élet tovább­folytatása céljából a lakosság­nak többet kell tudnia. A vé­dekezés lehetőségének ismere­tét fel kell váltania a védeke­zésire való képességgel, az eh­hez szükséges ismeretanyag­gal. A különböző vállalatok­nál, intézményeknél, üzemek­nél a dolgozókat fel kell ké­szíteni arra, hogy bonyolult körülmények között is képe­sek legyenek a szükséges munka ellátására. Ennek a feladatnak, a kiképzésnek a végrehajtását üzemen kívül­állóra nem lehet rábízni. A művezetőnek, a csoportveze­tőnek, a brigádvezetőnek, aki kisebb vagy nagyobb csopor­tot irányít, kell a speciális is­meretekre felkészíteniük a dolgozókat. Jövőre megkezdődik a dol­gozók egy részének felkészíté­se az általános ismeretanyag­ból. Közben meg kell talál­nunk a speciális felkészítés hogyanját, módját. Arra a kérdésre is keressük a vá­laszt: kivel hajtsuk végre ezt a feladatot. Ismerjük Pest megyénk la­kóit. Minden reményünk meg­van arra, hogy ezt a nem könnyűnek látszó feladatot — ha erőfeszítések árán is —, de sikeresen végrehajtjuk. DR. OROSZ ZOLTÁN alezredes, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnoka Polgári védelmi oktatáson Tízórás eloadassorozaton sajátítják el a polgári védelem alapismereteit a taksonvi háziipari szövetkezet önvédelmi alegységének tagjai. Képünkön Csömöri László, a ráckevei járás vegyvédelmi parancsnoka tart előadást. Az egészségügyi szakszolgá­lat a békében kiképzett alegy­ségeivel a lakosság támogatá­sával szeretné feladatait meg­oldani. A kiképzési prog­ramnak megfelelően 1973- ban el kell érni a maxi­mális alkalmasságot a töme­ges sérüléstellátó feladatok­hoz. Sajnos, már voltak olyan jelenségek — az árvíz, a földrengés, a vasúti baleset —, amikor a polgári védelem alakulataira szükség volt. Bí­zunk abban, hogy soha nem lesz szükség a kiképzett al­egységek munkájára, kötele­sek vagyunk azonban mindent megtenni, hogy szükség ese­tén, embertársaink megmen­tése érdekében, képesek le­gyünk segítséget nyújtani. Minden állampolgárnak egy­aránt érdeke a polgári véde­lemben és a lakosság számára szervezett oktatásban való részvétel, mivel ez nemcsak humánus emberi kötelesség, hanem törvényes kötelezett­ség is. Pest megyében a me­gyei parancsnokság, s törzse, valamint a megyei Vöröske­reszt, minden segítséget meg­ad az állami egészségügyi szolgálatnak e tevékenység el­látáshoz. Az együttműködés kifogástalan. Fóliával a szennyeződés ellen Védelem a mezőgazdaságban Keveset írunk a polgári vé­delem feladatairól a mezőgaz­daságban, pedig fontos, nagy jelentőséggel bíró területe a termények védelme a pv-mun- kában. A megelőzés érdekében a mezőgazdasági termelést már ma is úgy kell megszer­vezni. hogy adott esetben biz­tosítsa az emberek, állatok, termények és a víz maximá­lis védelmét. Kérdés, hogyan lehetséges a védelmet biztosítani a termé­szetben? Az állatállomány védelmét elsősorban a korszerű, higié­nikus, jól gépesített, automa­tikus szellőzőberendezésekkel ellátott istállók építésével le­het szolgálni. Az ilyen épüle­tek kis költséggel szigetelhe- tők, a levegő szűrése, a pára- tartalom könnyen biztosítható. Szerencsére egyre több me­gyénkben is a korszerű istál­ló, a „gépesített” állattartás. A termőföld védelme mély­szántással oldható meg. Rá­dióaktív szennyeződés esetén a területet mielőbbi minimum 20—25 centiméter mélyen meg kell forgatni. A szántási mély­séget ilyenkor mindig a szeny- nyezettség foka és a szennye­zett réteg vastagsága szabja meg. S mit lehet tenni — szeny- nyezettség esetén — a ke­nyérért, a kenyérgabona vé­delméért? A tárolás ma már nem a me­zőgazdaság feladata, hiszen légmentes gabonasilókban fo­lyik a tárolás és a kezelés. A termelőüzemben maradó rész tárolása ma még magtárakban, a jövőben azonban mindin­kább fémsilókban történik. A silókukorica az állatállo­mány egyik legfontosabb tö­megtakarmánya. Legelterjed­tebb a föld feletti silókészítés, melyen a szennyeződés ellen földeléssel, fóliával, illetve a felső réteg eltávolításával vé­dekezhetünk. A rádioaktív szennyeződés elleni védelem kazlaknál csak úgy oldható meg, ha fóliával letakarjuk, illetve a felső réteget eltávo­lítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents