Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
A JÖVŐ ÉRDEKÉBEN A művelődésügyi miniszternek 1968-ban, a honvédelmi ismeretek oktatásáról kiadott utasítása az 1968—69-es tanévben kötelező tantárggyá tette az iskolákban a honvédelem ismereteit. Az eltelt négy esztendő bizonyítja, hogy bevezetése nagymértékben hozzájárul a tanulóifjúság helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére való neveléséhez. Az elmúlt évek kezdeti nehézségei után, ma már elmondhatjuk, hogy mind a pedagógusok, mind a tanulóifjúság kedvezően fogadták a honvédelmi ismereteket. A pedagógusok, elsősorban azok, akik oktatták a honvédelmi ismereteket, igen sokat tettek annak érdekében, hogy minél hathatósabb eredményt tudjanak ezen a téren elérni. Szükségesnek és időszerűnek tartották a honvédelmi ismeretek bevezetését és megértették politikai és ideológiai jelentőségét. Szorosan kapcsolódik a polgári védelmi kiképzéshez, a felnőttek oktatásához ifjúságunk honvédelmi nevelése. Pest megye általános iskoláiban a honvédelmi nevelők zömmel tartalékos tisztek, többen munkásőrök is. Kétségtelen, hogy az általános iskolákban a tanerők fokozatos elnőiesedése fékezi a honvédelmi ismeretek gyakorlati oktatásának hatékonyságát, ugyanakkor egyre jobban emelkedik azoknak a női tanerőknek a száma, akik lelkesen és gyarapodó oktatási készséggel kapcsolódnak be a honvédelmi ismeretek elméleti elsajátításába és tanításába. Szervezett továbbképzésük egyre sürgetőbb feladattá válik. E rre a tényre érdemes felfigyelni a polgári védelmi szervezeten belül is. Az előírásoknak megfelelően a tanulók az általános iskolákban — tanévenként és osztályonként — hat órában, a középiskolákban a fiatalok a képzés ideje alatt összesen 80 órában foglalkoznak honvédelmi ismeretekkel. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy tanulóifjúságunk körében élénk érdeklődés mutatkozik a haditechnika iránt, szívesen és nagy kedvvel forgatják a gyakorló fegyvereket és végzik el a tantervben meghatározott gyakorlatokat. Igénylik, hogy a jelenleginél többször és gyakorlatiasabban látogassanak laktanyát, és szeretik a szemléltető anyagokat is. E kedvező vélemény, hangulat szükségessé teszi, hogy a polgári védelem is felfigyeljen tanulóifjúságunk igényeire. Sok tanuló olvassa a a Polgári Védelem című folyóiratot, ahonnan olyan ismereteket gyűjt, amelyek felkeltik érdeklődését. Sokszor ez az érdeklődés kielégítetlen marad. Történelmi tanulmányaik során sokszor hallják, hogy szükség van a népek egymás közötti barátságára, a szocialista táboron belüli összefogásra, a polgári védelemre, a lakosság kiképzésére. Odahaza — szüleiktől — is hallanak erről. Ugyanakkor még nem kapják meg a szükséges felvilágosítást. Ez a kérdés is indokolja, hogy többet adjunk e témában a pedagógusoknak. I nkább a gyakorlatokban mutatkozik meg az oktatás színvonalának egyes iskolákban tapasztalt gyengesége, mint amilyen többek között a polgári védelmi eszközök bemutatása, a terepgyakorlat stb. Az általános iskolai tanulók a magyar néphadsereg fegyvernemeit, szakcsapatait, a lövészettel kapcsolatos biztonsági rendszabályokat általában jobban ismerik, mint a polgári védelemmel összefüggő alapismereteket és gyakorlati feladatokat. A középiskolákban már fontos szerepet kap a tantervi anyagban a polgári védelem. A polgári védelem a honvédelmi nievelőmunka szakembereinek leghatározottabb állásfoglalása szerint — nem nélkülözhető az állampolgárok, különösen az utánpótlást biztosító ifjúság honvédelmi felkészítése. F iataljaink hazafias honvédelmi nevelése, a hivatásos állomány utánpótlása közös ügy és közös felelősség. Fiataljainkat úgy kell nevelnünk, hogy kötelességüknek tartsák a haza védelmének minden formájára való felkészülést, ha kell, fegyveres harc vállalásával is. E nevelési célkitűzések elérésében működnek együtt a megye nevelési intézményei, honvédelmi és tömegszervezetei A célok elérésében a polgári védelem is a legteljesebb mértékben érdekelt, hiszen rövid számolás után látható, hogy a ma tanulóifjúsága 2000-ben már a polgári védelem „derékhadához” tartozik. Ennek megfelelően tervezzük Pest'megye honvédelmi, polgári védelmi utánpótlása jó bázisának, az ifjúságnak a nevelését. GÉMES ISTVÁN A Pest megyei Hírlap negyedévi melléklete 1972. — IV. SZÁM (1972. december 20.) Új feladatok 1973-ra: Megkezdődik az üzemi, vállalati, intézményi dolgozók fokozott felkészítése Felületes szemlélő hajlamos lehet kijelenteni a mai nemzetközi helyzetben — amely minden bizonnyal, reméljük, tovább javul, hogy szükségtelen a polgári védelemmel foglalkozni. Ne felejtsük el azonban, hogy az imperializmus léte változatlanul állandó felkészülésire int. Hiszen Vietnam vagy a Közel-Kelet példája is erre figyelmeztet. Jelenleg is hullanak a bombák Vietnamban, pusztul az ember és a dologi érték. A Közel-Keleten pedig a Biztonsági Tanács határozatát nem hajtja végre az agiresszor, sőt Tovább folytatódik a szakszolgálati alakulatok, az önvédelmi szervezetek állományának kiképzése újabb támadásokat provokál. Ezek intő jelek számunkra is. Az idén mindezekre is gondolva folytattuk — és sikeresen végeztük — Pest megyében a parancsnoki állomány általános kiképzését. Valamennyi községi parancsnok részt vett a polgári védelmi kiképzésben, amelyen a járási vezetők intézkedése alapján szerezték meg a vezetésül PV felkészüléshez nélkülözhetetlen Az egészségügyi szakszolgálat Az egészségügyi szakszolgálati alakulatok felkészítését — bonyolult viszonyok közötti fel. adataik végrehajtására — a Honvédelmi Törvény idevonatkozó szakaszai, valamint a 2002 kormányhatározat, illetve a PVOP, az Egészségügyi Minisztérium és a Vöröskereszt Országos Központ PV-osztálya irányelvei szerint került végrehajtásra. Az egészségügyi szakaszok, századok, orvosi segélyhelyek felkészítésének két fő feladata van. Az első: megtanítani az elsősegélynyújtás alapismereteit, a sérült-szállítást, segítségre szoruló embertásaink megmentését. A második feladat a megszerzett tudást gyakorlatban hasznosítani, mindazon ismereteket elsajátítani, melyek elősegítik a bonyolult- viszonyok között végrehajtandó feladatainkat. Békeidőben már úgy kell megszervezni az alegységek összetételét, a tananyagot, hogy a kiképzések, továbbképzések alapján a legkisebb zökkenő nélkül alkalmazzák. Az idén az elsősegélynyújtó szakasz- és a századparancsnoki állományt képezték ki, ugyancsak megkezdődött szakaszkötelékben a személyi állomány kiképzése, illetve a régi szakaszok továbbképzése. A szükséges anyagi feltételek biztosítva voltak, az előadó körzeti orvosok felkészültek és lelkiismeretesen oldják meg feladataikat. Eddigi tapasztalataink alapján az elsősegély- nyújtó és szállító szakaszok parancsnokainak, beosztottainak többsége megérti emberi humanitásból, kötelezettségből e feladat jelentőségét és fegyelmezetten részt vesz a foglalkozásokon. Egyes helyeken azonban még indokolatlan és igazolatlan távolmaradás fordult elő a foglalkozásokról. A lakossággal meg kell értetnünk e kötelezettség jelentőségét, és fel kell számolni minden olyan jelenséget, amely a a foglalkozások, későbbiekben esetleg az alkalmazás eredményességét veszélyezteti. A korszerű haditechnika korszerű háborúban tömeges sérüléseket okozhat, a mentés csak fegyelmezetten és korszerűen kiképzett egészségügyi és egyéb alakulatokkal, a lakosság, a dolgozók, az üzemek maximális felkészítésével történhet. hez szükséges ismereteiket. A szentendrei, a dabasi, a nagy- kátai járásban a hivatal elnökhelyetteseit is bevonták az oktatásba. Idén még a megyei tanács vb ipari osztálya alá tartozó szervek önvédelmi parancsnokai és törzsparancsnokai kapják meg négynapos továbbképzésen feladataik ellátásához szükséges ismereteket. Az 1972-re kitűzött feladatokat tehát végrehajtottuk, s ezek alapját képezik az 1973- ban megvalósítandó tennivalóinknak. A jövő év legjelentősebb feladatai a következők lesznek: 9 tovább folytatni a szak- szolgálatok, szakszolgálati alakulatok beosztott állományának kiképzését, 9 kiképzésben részesíteni az önvédelmi szervezetek állományát, 9 megkezdeni a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóinak kiképzését az idevonatkozó párt- és állami határozatokban lefektetetteknek megfelelően. Ennél az utolsónak említett, de fontosságát illetően lényeges feladatnak néhány gondolatot kell szentelnünk. Ismeretes, hogy a lakosság 10 és 15 órás tájékoztató oktatáson vett részt. A tájékoztató oktatás betöltötte szerepét, megismertette az állampolgárokkal a védekezés lehetőségeit. A leglényegesebb vonása ennek az oktatási formának, amely a teljes önkéntesség elve alapján folyt, hogy megszüntetett sok tévhitet, amelyek az atomfegyverek használatát túlértékelték. Eltűntek az atomfegyverekkel kapcsolatban hallott olyan nézetek, hogy hiába minden, ez a fegyver elkerülhetetlenül végzetszerű. Van lehetőség a védekezésre! Az oktatás eloszlatta az előítéleteket, és néhány védőeszköz használatát is elsajátították, megismerték a bőr- és légzésvédő eszközöket. Ezek ismeretében felmerülhet: van-e még tennivalónk? Igennel válaszolt az MSZMP Politikai Bizottsága 1969. augusztus 13-án, amikor e kérdés alapos vizsgálata során megállapította, hogy az ember-mentés, az élet továbbfolytatása céljából a lakosságnak többet kell tudnia. A védekezés lehetőségének ismeretét fel kell váltania a védekezésire való képességgel, az ehhez szükséges ismeretanyaggal. A különböző vállalatoknál, intézményeknél, üzemeknél a dolgozókat fel kell készíteni arra, hogy bonyolult körülmények között is képesek legyenek a szükséges munka ellátására. Ennek a feladatnak, a kiképzésnek a végrehajtását üzemen kívülállóra nem lehet rábízni. A művezetőnek, a csoportvezetőnek, a brigádvezetőnek, aki kisebb vagy nagyobb csoportot irányít, kell a speciális ismeretekre felkészíteniük a dolgozókat. Jövőre megkezdődik a dolgozók egy részének felkészítése az általános ismeretanyagból. Közben meg kell találnunk a speciális felkészítés hogyanját, módját. Arra a kérdésre is keressük a választ: kivel hajtsuk végre ezt a feladatot. Ismerjük Pest megyénk lakóit. Minden reményünk megvan arra, hogy ezt a nem könnyűnek látszó feladatot — ha erőfeszítések árán is —, de sikeresen végrehajtjuk. DR. OROSZ ZOLTÁN alezredes, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnoka Polgári védelmi oktatáson Tízórás eloadassorozaton sajátítják el a polgári védelem alapismereteit a taksonvi háziipari szövetkezet önvédelmi alegységének tagjai. Képünkön Csömöri László, a ráckevei járás vegyvédelmi parancsnoka tart előadást. Az egészségügyi szakszolgálat a békében kiképzett alegységeivel a lakosság támogatásával szeretné feladatait megoldani. A kiképzési programnak megfelelően 1973- ban el kell érni a maximális alkalmasságot a tömeges sérüléstellátó feladatokhoz. Sajnos, már voltak olyan jelenségek — az árvíz, a földrengés, a vasúti baleset —, amikor a polgári védelem alakulataira szükség volt. Bízunk abban, hogy soha nem lesz szükség a kiképzett alegységek munkájára, kötelesek vagyunk azonban mindent megtenni, hogy szükség esetén, embertársaink megmentése érdekében, képesek legyünk segítséget nyújtani. Minden állampolgárnak egyaránt érdeke a polgári védelemben és a lakosság számára szervezett oktatásban való részvétel, mivel ez nemcsak humánus emberi kötelesség, hanem törvényes kötelezettség is. Pest megyében a megyei parancsnokság, s törzse, valamint a megyei Vöröskereszt, minden segítséget megad az állami egészségügyi szolgálatnak e tevékenység ellátáshoz. Az együttműködés kifogástalan. Fóliával a szennyeződés ellen Védelem a mezőgazdaságban Keveset írunk a polgári védelem feladatairól a mezőgazdaságban, pedig fontos, nagy jelentőséggel bíró területe a termények védelme a pv-mun- kában. A megelőzés érdekében a mezőgazdasági termelést már ma is úgy kell megszervezni. hogy adott esetben biztosítsa az emberek, állatok, termények és a víz maximális védelmét. Kérdés, hogyan lehetséges a védelmet biztosítani a természetben? Az állatállomány védelmét elsősorban a korszerű, higiénikus, jól gépesített, automatikus szellőzőberendezésekkel ellátott istállók építésével lehet szolgálni. Az ilyen épületek kis költséggel szigetelhe- tők, a levegő szűrése, a pára- tartalom könnyen biztosítható. Szerencsére egyre több megyénkben is a korszerű istálló, a „gépesített” állattartás. A termőföld védelme mélyszántással oldható meg. Rádióaktív szennyeződés esetén a területet mielőbbi minimum 20—25 centiméter mélyen meg kell forgatni. A szántási mélységet ilyenkor mindig a szeny- nyezettség foka és a szennyezett réteg vastagsága szabja meg. S mit lehet tenni — szeny- nyezettség esetén — a kenyérért, a kenyérgabona védelméért? A tárolás ma már nem a mezőgazdaság feladata, hiszen légmentes gabonasilókban folyik a tárolás és a kezelés. A termelőüzemben maradó rész tárolása ma még magtárakban, a jövőben azonban mindinkább fémsilókban történik. A silókukorica az állatállomány egyik legfontosabb tömegtakarmánya. Legelterjedtebb a föld feletti silókészítés, melyen a szennyeződés ellen földeléssel, fóliával, illetve a felső réteg eltávolításával védekezhetünk. A rádioaktív szennyeződés elleni védelem kazlaknál csak úgy oldható meg, ha fóliával letakarjuk, illetve a felső réteget eltávolítjuk.
