Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

1972. DECEMBER 20., SZERDA PEST MECt k/Círtap Munkában a szűrőállomás Nemrégen nyitotta meg kapuit az új gödöllői tüdőszűrő ál­lomás. Az itt elhelyezett röntgengéppel elvégezhető a város egész lakosságának évenkénti ernyőszűrése, továbbá biztosít­ható a félévenkénti kötelező szűrések lebonyolítása is. A gé­pen körülbelül 150—200 embert vizsgálhatnak naponta. Az el­telt egy hónapban eddig mintegy ezer felvételt csináltak. Elkészült a munkásmozgalom története lexikon Kilencven ország munkás- mozgalmának történetét is­merteti röviden a Kossuth Ki­adó és a Párttörténeti Intézet közös gondozásában elkészült és a napokban kerül boltokba a munkásmozgalom története lexikon. A magyar könyvki­adásban e témában egyedülál­ló mű hozzávetőleg 3200 szó­cikket tartalmaz. A kötet, amelyet az MSZMP KB Párt­történeti Intézete szerkeszté­sében készítettek, egyszerre magyar is és egyetemes is, ugyanakkor tartalmazza a munkásmozgalom-történet fo­galmait is 120—130 év mun­kásmozgalmát szedi szócikkek­be, teszi könnyen hozzáférhe­tővé. 350 munkáspárt és munkás­szervezet, mintegy 1000 sze­mély, 80 fogalommá vált ese­mény és ugyanennyi kiemel­kedő sajtóorgánum adata sze­repel az egyetemes munkás­mozgalom-történeti részben. A könyv magyar munkásmozgal­mat tartalmazó része sem sze­gényebb. Nemcsak szómagya­rázat, fogalommagyarázat, ha­nem fogalomtörténet is talál­ható a kötetben. Kihűlt boksák BEFEJEZŐDÖTT A MÉSZÉGETÉS Az új épületben lehetőség nyílt egy áttekinthető kataszter elhelyezésére is. Mivel a tüdőszűrő állomás a járás kétharma­dának lakosságát ellátja, itt 73 ezer ember mellkasi dokumen­tumai találhatók meg, egészen 1964-től. Ez hozzávetőlegesen 500 ezer rőntgenképet jelent. (Ékes János felvételei) A hosszan tartó, enyhe ősz miatt a szokásosnál ké­sőbb fejeződött be a Bükkben az erdei mészégető®. A kihűlt boksáktól elin­dultak az utolsó meszes­szekerek, hogy a falvakba szállítsák az ünnepi meszeléshez szükséges anyagot. A bükki meszet szí­vesen vásárolják, mert az szennyeződéstől mentes, oltot­tam. pedig sűrű, vakítóan fe­hér, jól tapadó mázt ad. A mészégfetés valamikor apáról fiúra szálló mesterség volt és egész falvak éltek be­lőle. Egyike a legnehezebb er­dei munkáknak, mert kora ta­vasztól szinte az első hóig él­nek az emberek az erdőn. Ma­guk válogatják a mészkövet, rakják belőle a búboskemence alakú boksákat. Hulladékfával hetvenkét órás folyamatos izzítással égetik ki a meszet. Mikor a boksa kihűlt, szétsze­dik, s elszállítják a kész ter­méket. A Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság az idén tizen­öt mészégetőt foglalkoztatott. Kereken száz kemencében ösz- szesen tizenötezer mázsa me­szet égettek. Hibák, hozzá nem értésből A kereskedelmi felügyelőség utóvizsgálata Fél évvel ezelőtt a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi fel­ügyelősége általános vizsgá­latot tartott a szentendrei já­rásban. Az év utolsó negyedé­ben ismét felkeresték a ko­rábban meglátogatott üzlete­ket és vendéglőket, hogy meg­állapítsák: volt-e foganatja az ellenőrzésnek. Ez alkalommal főleg azok­ba az egységekbe tértek be, ahol korábban több hibát ta­láltak. A körút végén össze­gezték a tapasztalatokat és megállapították, hogy az ellenőrzést követő in­tézkedések csak átmeneti javulást eredményeztek. Egy-két esettől eltekintve azonban a fogyasztók megká­rosítása elsősorban szakmai hozzá nem értésből, felelőtlen­ségből, illetőleg a központi ellenőrzés elégtelenségéből fa­kad. Az állami vizsgálatok több­sége már kialakította az el­lenőri gárdáját, s ha nem is mindig kifogástalanul, mégis szemmel tartják az üzleteket és vitás esetekben szakmai felvilágosítást is adnak. Az ÁFÉSZ-ek e téren még hát­rább állnak. Gyakori, hogy valamely más munkakört be­töltő alkalmazottjuk félmű­szakban látja el az ellenőri te­vékenységet. Ezért nem sok ideje marad a nagy felké­szültséget kívánó tényleges munkára. A kereskedelmi felügyelő­ség utóvizsgálata szerint a szentendrei járásban to­vábbra is sok a gond a ke­nyérrel. Szigetmonostoron, Pomázon és Pilisszentkereszten későn jut a sütőipari termék a vásárló­hoz, több alkalommal súly- hiányosán. Ismételt árdrágí­tást tapasztaltak a pomázi zöldségesnél, aki amellett le­járt szavatosságú kávét tar­tott a boltban. Helytelenül kalkulálta az ételárakat a du- nabogdányi ÁFÉSZ italbolt­vezetője. A fogyasztók megkárosí­tása miatt több pénzbün­tetést róttak ki, egy dolgozó ellen pedig válla­lati fegyelmit kezdeményez­tek. Felvették a kapcsolatot az illetékes szövetkezeti veze­tőkkel a tapasztalt hiányossá­gok megszüntetése érdekében, k. m. Nyugdíjason is a közért A Közalkalmazottak Szakszervezete előkészíti a csökkentett munkaidő bevezetését Parafilatélia Például: magánposták, bélyegzések... A parafilatélia szerves ré­sze a bélyeggyűjtésnek, leg­alábbis az utóbbi években azzá vált. Tulajdonképpen szakosított gyűjtési ágazat, kedvelői például bélyegzése­ket, emléklapokat, okmány- és illetékbélyegeket, levélzá­rókat, kezelési ragjegyeket vagy magánposták levelezését gyűjtik. First Day Cover A fenti felsorolás közül ki­tűnik a bélyegzések gyűjtése, ez az ágazat ugyanis már hosszú múltra tekint vissza, népszerűsége különösen a má­sodik világháború után növe­kedett. (Négy csoportja van: hely- és keletbélyegzések, al­kalmi vagy különleges bélyeg­zések, gépi bélyegzések és hirdetőbélyegzések.) A posták ünnepélyes al­kalmakra, évfordulókra, új bélyegek kiadásakor díszes, rajzos bélyegzőket készíttet­nek. Ennek folytán a bélyeg­zőtervezésnek és -vésésnek is külön művészete alakult ki. Az alkalmi bélyegzések gyűj­téséből jött létre az úgyneve­zett elsönapi-boríték gyűjtés. Ezeket röviden FDC-nek (First Day Cover) hívják és az Egye­sült Államokból indult ki ezek gyűjtése. A Magyar Posta 1947. március 5-e óta használ első napi bélyegzőt. Nehéz, de hálás Érdemes beszélni a parafila­télia egy másik érdekes ágá­ról, a magánpostabélyegek gyűjtéséről. A legnagyobb ma­gánpostai vállalkozás a Thurn- Taxis posta volt, melynek ha­zánkat is felölelő hálózata a XV. századtól mintegy négy­száz évig állt fenn, s bélyege­ket is bocsátott ki. Ugyan­csak az ismert magánposták közé tartozott az USA-beli Pony Express, az oroszországi helyi posták és bélyegeik, a dán Thule-posta... A ma­gyar magánposták közül a küldöncposták a legismerteb­bek és legkeresettebbek. Ma­gánbélyegeket bocsátott ki a Zala—Somogyi Gőzhajózási Rt és a Dunagőzhajózási Társa­ság is. A ma is létezők közül a Lundy, a Herrn és a Csörgő­kígyó szigetbeli magánposták a legjelentősebbek. A magán- posta sok-sok fáradságos utánjárást igénylő, nehéz, ám hálás gyűjtési terület. Tengeralattjáró-posták Újabban kedvelt gyűjtési te­rület a ragjegyek összeszedé- se, közülük is az R-jegyek (Ajánlott) gyűjtése a legelter­jedtebb. Az ajánlott ragje­gyeket hazánkban 1890-ben alkalmazták először, azóta — bár méretük változatlan — a legkülönbözőbb kivitelben je­lennek meg. Hasonlóan sok érdekességet kínálnak a levél­zárók, amelyek ugyancsak a múlt század második felében jelentek meg. A századfordu­lón már elterjedt ipari és ke­reskedelmi propagandaeszkö­zök, az első világháború ide­jén például háborús propa­gandára szolgáltak. Az első jó­tékonysági levélzárókat Dánia bocsátotta ki 1904-ben, a tbc- ben szenvedők megsegítése ér­dekében. A levélzárókról ma már katalógusok is léteznek. A parafilatéliának talán legszélsőségesebb ága a tá­bori posták gyűjtése. Ezek eredete egészen 1689-ig nyú­lik vissza. Gyakoriak az első világháború bélyegzései, az et­től régebbiek klasszikusoknak számítanak. A haditengeré­szeti bélyegzések közül külö­nösen a tengeralattjáró-pos­ták, valamint a bokszerlázadás leverésében részt vevő hadi­hajók postái számítanak kü­lönlegeségnek. Rendkívüli fi- latéliai, de egyben történelmi értékűek is a munkatáborok és koncentrációs táborok pos­tái és bélyegzései. (f. b.) — Az emberekkel foglalkoz­ni, az embereket szolgálni, a legszebb hivatás — vallja dr. Csedő Béla, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Pest me­gyei bizottságának elnöke. — Számomra a legnagyobb öröm, ha valakinek elintézhetem az ügyét, segíthetek. Csedő Bélát úgy ismerik a megyében, mint akihez bízvást mehetnek ügyes-bajos gond­jaikkal, jogi tanácsért, felvi­lágosításért, jó szóért. Határ­talan munkavágy jellemezte akkor is, 'amikor a Pest megyei Tanácsnál dolgozott és most is, amikor nyugdíjasként minden erejét a társadalmi munkának, a köz szolgálatának szentel­heti. Amikor arra kérem, beszél­jen magáról, azt mondja, nem az ember a fontos, hanem az ügy, amelyért dolgozik. — Nagy lépés volt a felsza­badulás után, amikor megala­kult a Közalkalmazottak Szakszervezete. Szakszerveze­tünk korán felismerte a hiva­tali munka segítésének jelen­tőségét a dolgozók érdekvédel­mének, szociális és kulturális igényeinek képviselete mellett. A mi feladatunk volt szer­vezni a tisztviselők politikai és szakmai továbbképzését, hogy jobban megfeleljenek az új típusú államigazgatás köve­telményeinek. Dr. Csedő Béla nemcsak tár­sadalmi munkásként, hanem aktív közigazgatási .tisztviselő­ként is részt vett az új állami szervezet kialakításában. Aszód első s egyben utolsó fő- jegyzőjeként tevékenykedett azokban az időkben, amikor lerakták a szocialista állam- igazgatás alapjait. Aszódról került a Pest megyei Tanács­hoz, ahol a pénzügyi osztály­vezető-helyettesi tiszt mellett, 1957-től betöltötte a szakszer­vezeti bizottság titkárának funkcióját is. Ugyanakkor vá­lasztották meg a Közalkalma­zottak Szakszervezete Pest megyei Bizottsága elnökévé is. — Hogyan képviseli a szak- szervezet a közalkalmazottak érdekeit? — Régi gond volt a közszol­gálatban, hogy nem volt törzs- gárdatagság. Pedig sokan húszegynéhány éve dolgoznak az államapparátusban, hivatá­suknak tekintik munkájukat, s méltán érdemlik meg az elis­merést. Ügy érzem, szakszer­vezetünk vívmánya volt, hogy az elmúlt évektől az intézmé­nyekben, hivatalokban dolgo­zók hűségét, becsületes mun­káját ugyanúgy elismerik, mint az üzemekben dolgozó­két. Állandó feladatunk ter­mesztésen a munkakörülmé­nyek javítása, például a hatás­körök leadásánál, a tanácsok átszervezésénél is tapasztaltuk, hogy sok községi tanácsnál kell még változtatni a munka- feltételeken, hogy az ott dol­gozók jobban elláthassák meg­növekedett feladataikat. — Ha már a tanácstörvény végrehajtásáról esik szó, hadd kérdezzem, hogyan vett részt ebben a szakszervezet. — A tanácsoknál belső át- szervezéssel oldották meg a létszámgondokat. A szakszer­vezet javaslatokat tett az ap­parátus terheinek csökkenté­sére, az ésszerűbb munka- szervezésre s természetesen az anyagi és erkölcsi megbe­csülésre is. Rendkívül fontos a munkaidő kihasználása, a jó módszerek tudatosítása és nem utolsósorban a személyes példamutatás. — Már utaltam rá, hogy szakszervezetünk részt vesz a hivatali munka segítésében, az államigazgatás személyi és tárgyi feltételeinek megterem­tésében, a munkahelyi de­mokrácia szélesítésében. Fi­gyelmet fordítunk a politikai, felvilágosító munkára, a tu­datformálásra, a szocialista közalkalmazottat jellemző ma­gatartás kialakítására. Fel­adatunk a közszolgálati etika kifejlesztése, tudatosítása. Nem kell bizonygatni, meny­nyire fontos a törvényesség betartása, a lakosság ügyei­nek lelk:ismeretes intézése. — Betölti-e a szakszervezet Pest megyében mindenütt ezt a funkcióját? — A szakszervezeti jogok­nak érvényt szerezni nem könnyű. Előfordul, hogy egy- egy községi tanácselnök nem igényli, sőt talán „szabályta­lannak” is tartja, hogy a szakszervezet véleményt nyil­vánít. Ezért képezzük szünte­lenül szakszervezeti tisztség- viselőinket, elsősorban a bi­zalmakat, hogy partnerei le­gyenek a tanácselnököknek. Egy-egy kis községben, ahol mindössze néhány fős az ap­parátus, nincs szakszervezeti bizottság és a bizalmaiakra hárul az érdekképviselet. Holló János, a közalkalma­zottak szakszervezeti megyei bizottságának titkára mondot­ta: dr. Csedő Béla mindig a munka nehezét vállalja, s szinte nincs határa munkabí­rásának. A közalkalmazottak­nál betöltött funkciója mel­lett megválasztották a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa számvizsgáló bizottsá­gának elnökéül is, ahol nem kisebb feladatot kell ellátnia, mint az SZMT pénzgazdálko­dásának társadalmi ellenőrzé­sét. Az elismerés sem maradt el: több állami és szakszer­vezeti kitüntetés birtokosa. Idén „halmozza” a jubileu­mokat is. Éppen ötven esz­tendeje, hogy munkaviszony­ba lépett, tizenöt éve tölti be a szakszervezet megyei elnö­kének tisztét; nemrégen kö­szöntötték hetvenedik szüle­tésnapja alkalmából. S ha az ünnepek pillanatnyi megállást, visszatekintést jelentenek is, változatlan szenvedéllyel dol­gozik tovább, hiszen a szak- szervezetnek újabb feladatok megoldásából kell részt vál­lalnia. — A megnövekedett felada­tok következtében szinte min­den tanácsnál túlterhelt az ap­parátus, hogyan tudnak áttérni a rövidített munkahétre? — Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata ki­mondja — idézi az elnök — az államigazgatás területén 1973. június 1-én többletlét­szám és -bér igénybe vétele nélkül kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére. Ez szabja meg tennivalóinkat is. Az elmúlt években bebizo­nyosodott, hogy szombaton­ként nem nőtt, hanem éppen csökkent az ügyfélforgalom, ez tehát nem akadály s nem kell más szabadnapot válasz­tanunk. Emellett azonban fog­lalkoznunk kell a közigazga­tásban is az úgynevezett munka- és üzemszervezéssel: egyenletesebb munkamegter­helésre,_ a nagyobb önállóság és felelősség kialakítására kell törekedni. Ki kell dolgozni az ügyintézés egyszerűsítését, az ügyek eldöntésének gyorsítá­sát. S ha a termelésben meg­honosodott szocialista brigád- és versenymozgalom nem is alkalmazható mechanikusan a mi területünkre, tanulmányoz­ni kell. milyen lehetőségek kínálkoznak a közszolgálat­ban olyan módszerek megho­nosítására, amelyek sikeresen szolgálhatják a kijelölt cél elérését. Soós Ibolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents