Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

1972. DECEMBER 20., SZERDA ’"<JCtrlap CSEPEL AUTÓGYÁR A pártoktatás segíti a képzést Fizikai munkások az esti egyetemen Az átgondoltság és tervsze­rűség nem új vonás a Cse­pel Autógyár pártbizottságá­nak oktatási és tömegpropa- ganda-munkájában, ám a be­iskolázási és káderfejlesztési tervek ilyen kedvező, szo­ros összehangolására mégis csak az idén nyílt lehetőség. — Ennek előfeltételét az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának a pártoktatás fejlesz­téséről elfogadott, négyéves irányelvei teremtették meg, amelyeknek alapján — figye­lembe véve egy tízezer em­bert foglalkoztató nagyüzem helyi sajátosságait — pártbi­zottságunk is elkészítette a maga középtávú oktatási fel­adattervét — mondja Ferenczi Imre, a pártbizottság agitá- ciós-propaganda felelőse. Kevesebb legyen a „funkcióhalmozó A több évre szóló tervezés előnye nyilvánvaló: egyrészt erteaes segítséget nyújt a tu- aatíejiesztesi elképzelések megvalósításához, másreszt lenetové teszi, hogy a X. párt- kongresszus anyagát a kü­lön Dózó oktatási formákoa beepitve, töDooldalúan dol- goznassák fel. — Vegyük például a tö- mégpropagandat — javasolja Ferenczi eivtárs. — Az alap­fokon tanuló párttagok az első évben a szocializmus épí­tésének kérdései tanfolyamán megismerkednek az alapfo­galmakkal; a második évben a társadalmi és áliaméiet kér­déseit tanulmányozzák; a har­madik évben — a gazdaságpo­litikai kérdéseit tanfolyamán — a párt gazdaságpolitikai célkitűzései, a negyedikben pedig — mondjuk — a nem­zetközi politika kérdései ke­rülnek sorra. A tömegpropaganda-munkát az alapszervezetek széles kö­rű felmérése előzte meg, hogy a párttagság összetételének képzettségének, érdeklődési körének legmegfelelőbb mó­don dolgozhassáK ki saját ok­tatási feladattervüket. E felmérés tapasztalatait elemezve, a pártbizottság fel­figyelt bizonyos változásokra. Ilyenekre: csökkent az ér­deklődés az alapfokú tanfo­lyamok tematikája — például a szocializmus építésének kér­dései és a magyar munkás- mozgalom története — iránt. Ez arra mutat, hogy a régeb­bi párttagok többsége már magasabb színvonalon tanul, az újabbaknak pedig meg­szervezték az új párttagok tanfolyamát. Változatlanul so­kan kívánnak foglalkozni a gazdaságpolitika kérdéseivel, és megnőtt az érdeklődés a nemzetközi politika, a világ­nézeti és etikai, valamint a kulturális kérdések iránt. Ahol tízezer ember dolgo­zik, mint itt is, ott természe­tesen nagyok a káderigények. Nemcsak a nyugdíjba menő pártmunkásokat kell fiatalab- bakkal pótolni, de gondolni kell a „funkcióhalmozók” ter­heinek könnyítésére, sőt, a felsőbb párt- és társadalmi szervek káderigényeinek ki­elégítésére is. Káros a prafcticista szemlélet A káderképzésben — éppen ezert — célul tűzték ki a marxizmus—leninizmus esti középiskolájának fejlesztését. Eddig átlag negyven ember végezte el évente, most a vég­zettek számát duplájára kí­vánják emelni, a minőségi követelmények egyidejű növe­lésével. Az idén az esti kö­zépiskola öt osztályában 90 hallgató tanul; egy osztályt külön a KISZ-aktíváknak — KISZ-bizottsági tagoknak, alapszervezeti titkároknak, propagandistáknak — szervez­tek. — Az esti középiskolát nem tekintjük automatikusan az esti egyetem előkészítőjének, de természetes, hogy a leg­jobb eredményt elért hallga­tókat szeretnénk az egyetem számára is megnyerni. A párt- bizottság arra ösztönözte az alapszervezeteket, hogy mi­nél több középszintű műsza­ki-gazdasági vezetőt — műve­zetőt, technikust, csoportve­zetőt —, irányítsanak az esti középiskolára. Erre — egyebek között — azért is szükség van, mert felfigyeltünk egy káros jelenségre: a prakticista szem­léletre. Néhány középszintű vezető a termelési felada­tok között szem elől tévesz­tette áz embert; a tervteljesí­tés szorgalmazása közben nem kellő politikai érzékkel fog­lalkozott az emberekkel, fi­gyelmen kívül hagyta, hogy a gazdasági vezető hangneme, magatartása, vezetési mód­szere döntően befolyásolja a kollektíva hangulatát, mun­kahelyi közérzetét. Jó tanulmányi eredményed A káderképzés másik, fon­tos fóruma: a marxista esti egyetem. Ez az oktatási forma — a magas követelmények el­lenére — egyike a legnépsze­rűbbeknek a gyárban. — A tavalyi oktatási évben külön osztályt' szerveztünk a fizikai dolgozóknak az esti egyetemen. Fokozott tanári se­gítséggel elértük, hogy az osz­tály tanulmányi eredménye megközelítette a megyei átla­got. Az idén nem szerveztünk külön osztályt, de a gyakorlati politikai munka igényeinek megfelelően, most is nagyszá­mú fizikai munkás került a hallgatók közé. Arányuk az el­ső és második évfolyamon mintegy 40 százalék. A Csepel Autógyár pártbi­zottsága nagy figyelmet fordít a fizikai dolgozók esti egyete­mi tanulmányi eredményeire: az idei felvételi vizsgákra elő­készítő tanfolyamot szervez­tek, félévenként konzultálnak a tanárokkal, részt vesznek a vizsgákon, akinek problémája adódik a tanulás során, segí­tenek azt megoldani. Ezekre a kommunista fizikai dolgozók­ra ugyanis számítanak a ká­derfejlesztési tervben: csúcs­vezetőségi, alapszervezeti ve­zetőségi tagok, propagandisták lesznek egyéniségüknek, ké­pességüknek megfelelően. A gyárban jelenleg 112-en rendelkeznek esti egyetemi és 1 éves vagy öthónapos pártis- kolai végzettséggel. A felsőbb szintű gazdasági vezetők több­sége esti egyetemet végzett, és aktív részese a politikai okta­tásnak: vezető propagandista­ként, oktatási ellenőrként vagy az elméleti oktatási tanács tagjaként. — Oktatási munkánk nem lenne teljes, ha csak a beis­kolázásokkal törődnénk, de azzal már nem, hogy ki ho­gyan, milyen pártmegbízatás­sal hasznosítja a tanultakat. Ezzel kapcsolatos vizsgálatunk fel is tárt néhány visszássá­got. Találtunk például olyan marxista esti egyetemet végzett mérnököt, aki alapszervezeti gazdasági felelősként műkö­dött; az üzemfenntartó gyár­egységben vannak kommunis­ták, akiknek vállára három funkciót raktak, míg mások semmiféle pártmunkát nem végeznek. Fáradhatatlan propagandisták — Néhány szót a propagan­distákról. Kiválasztásuk a he­lyi pártszervek feladata, de megbízatásukat a taggyűléstől kapják, tehát munkájukért annak tartoznak felelősséggel. Az esti középiskolai tanárok és vezető propagandisták meg­bízatását a párt-végrehajtóbi­zottság hagyja jóvá. A mércét a propagandistákkal szemben is állandóan emeljük. Jelenleg a párt-, a KISZ- és a szak- szervezeti propagandisták 60 százaléka rendelkezik esti egyetemi vagy középiskolai végzettséggel. A legjobb erő­ket — természetesen — a ká­derképzés „fellegvárának”: az esti középiskolának igyekszünk biztosítani. Tanárai között Vannak néhányan — Czunyi Károly, Rajasits Emil, Hagy- mássy András —, akik már hét éve, az iskola fennállása óta itt tanítanak. ny. é Szombattól Ide érkezik a HÉV Szentendre ől A metró első vonalának má­sodik szakaszát december 23- án adják át a forgalomnak, ezzel egy időben indul meg a közlekedés a szentendrei HÉV föld alá vezetett szakaszán. Az új végállomás a Batthyány tér alatt épült. Most a befejező munkán dolgoznak az építők, készül a Zöldség ■— fólia alatt Nyolc megye tizennégy tsz- szövetségének képviselői vet­tek részt tegnap a fólia alatti zöldségtermelést koordináló bizottság őszi ülésén. A Buda­pest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek székházéban megrendezett tanácskozáson dr. Horváth Gyula, a bizottság titkára beszámolt az elmúlt négy évben végzett munkájuk­ról, a fóliasátrak létesítésének gazdaságosságáról, az árkér­désekről, a javasolt vetőmag­fajták beszerzési lehetőségei­ről. A beszámolót követően meg­alakították az új vezetőséget. A koordinációs bizottság élére Fekete Józsefet, a nagykőrösi Szabadság Tsz elnökét válasz­tották. Mi lelt a javaslatokkal? Sok már megvalósult - társadalmi segítséggel A főváros szomszédságában fekvő nagyközségben, a húsz­ezres lakosú Vecsésen a két éve lezajlott országgyűlési képviselő, illetve tanácstagi jelölő gyűléseken több mint négyszáz közérdekű hozzászó­lás hangzott el. A helybeli ta­nácson természetesen számon tartják ezeket a javaslatokat, s anyagi lehetőségeikhez mér­ten igyekeznek fokozatosan megvalósítani valamennyit. Somogyi Lajos, a Vecsési Nagyközségi Tanács elnöke és Janovics Józsefné vb-titkár elmondta: az óvodai helyek számának bővítését különösen fontos feladatnak tekintik. A tanács költségvetési üzeme — 3 millió forintos beruhá­zással — száz kisgyermek számára új óvodát épített. Még az idén, december 28-án átadják rendeltetésének. A már meglevő, két másik gyer­mekintézmény bővítését társa­dalmi összefogással oldották meg: a VIZÉP Vállalat, illet­ve a Vegyes Ktsz, a Zöld Me­ző és az Ezüstkalász termelő- szövetkezetek segítettek. Ilyen körülmények között a helyek száma Vecsésen 180-nal bő­vült: most már 408 kisgyer­meket tudnak ellátni. A kö­vetkező ötéves tervben egyéb­ként a most épülő OTP-lakó- telepen az elképzelések sze­rint, újabb 100 személyes óvo­dát hoznak tető alá. A Martinovics téri általános iskolába — a VIZÉP Vállalat, valamint a szülők társadalmi munkája segítségével — be­szerelték a központi fűtést. A tanács 230 ezer forintot biz­tosított erre a célra, a társadalmi munka érté­ke 174 ezer forintot ért. Az öregek napközi otthona ta­valy novemberben nyílt meg: megoldódott a helyiségproblé­ma, s itt 25 nyugdíjas ember talál magának foglalatosságot reggel 9-től délután 4 óráig. Többen foglalkoztak a jelö­lő gyűléseken a bolthálózat, az ellátás kérdésével is. Az idén Patyolat-fiók létesült a községben, a Ceglédi Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat pedig most karácsony előtt nyitja meg a kertekaljai ré­szen az új húsboltot. Remél­hetőleg ennek révén jelentő­sen javul majd e környék el­látása. Megoldották a belvízelveze­tést a Zrínyi és a Kinizsi ut­cákban, valamint a Martino­vics téren. Húszmillió forintos beru­házással szennyvíztisztító telep épült. A lakosság segítségével sike­resen bővítették a központi vízhálózatot. A Szamuely Ti­bor utcában — kétmillió fo­rintért — 800 méternyi, szi­lárd burkolatú út készült. A Kakucsi úti híd korábban igen rossz állapotban volt: már át­adták rendeltetésének az újat. Különösen az esti órákban gyakran ingadozott az áram feszültsége Vecsésen. Egyes körzetekben nehezen működ­tek a háztartási gépek. Most megtörtént az elektromos há­lózat teljes rekonstrukciója, s ez a tény minden bizonnyal enyhít a korábbi gondokon. A fénnyel kapcsolatos másik hír: a Vörös Hadsereg útján ostor­nyeles higanygőzlámpákat sze­relnek fel, ezzel a munkával még az idén elkészülnek. A számok azt bizonyítják, hogy javult az orvosi ellátás. Rövidesen — amint rendelője készen lesz — munkába áll a negyedik fogorvos. Mindemel­lett ebben az évben két új gyermekorvos — az egyik feb­ruárban, a másik november­ben — kezdett gyógyítani Ve­csésen. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a postai telefonköz­pontban május óta éjjel-nap­pal ügyeletet tartanak. A kö­zelmúltban három segélykérő telefont szereltek fel a község különböző pontjain: a két vasútállomáson, illetve a tűz­oltóságnál. A Vecsési Nagyközségi Ta­nács vezetői egyébként öröm­mel számoltak be az összefo­gás egy másik szép példájá­ról: az aszófői úttörőtáborról van szó, amely az idén nyá­ron nyitotta meg kapuit, s ott 600 gyerek nyaraltatását tudták megoldani. A helybeli üzemek, intéz­mények, termelőszövetke­zetek segítségével létesült a tábor. Társadalmi munkában festet­tek, csempéztek, szereltek. Az eredmény: a jövő nyáron is­mét kellemes napokat tölthet­nek a Balaton mellett a ve­csési úttörők. F. G. végleges világítás, ragasztják a peronszakaszokon a csúszás- gátló gumiszőnyegeket. He­lyükre kerülnek az étel- és italautomaták. Szombat reggel­től a HÉV utasai közvetlenül a föld alatt szállhatnak át mozgólépcső segítségével a metróra. Terven felül Világosság hat érdi utcában A Pest megyei Villanyszere­lő Vállalat terven felül, rend­kívüli munkában villamosított hat érdi utcát. A Darukezelő, Fuvaros, Földmunkás, Kerék­gyártó, Venyige és a Saszia utcákat. A mintegy 300 ezer forintos munka nyomán 36 család vezetheti be lakásába a villanyt. A kivitelezési össze­get a megyei tanács biztosítot­ta, a vállalat pedig rekordidő alatt, október 18-a és decem­ber 18-a között elvégezte a munkát, melyben két brigád vett részt, közülük az egyik a Gagarin szocialista brigád. A munka sikeréhez az Áram- szolgáltató Vállalat is minden segítséget megadott. Gondjaink természete \ z évzárás teendői min- denütt megtetézik a megszokott, napi munkát, összegezni, ténylegesen vagy képletesen mérleget készíte­ni annyi, mint fölsorakoztat­ni az eredményeket, s szem­benézni a gondokkal. S ami ugyancsak elengedhetetlen, tisztázni kell e gondok ter­mészetét, forrását, a jövő esztendő dolgait előkészítve, végrehajtásukat megkönnyít­ve ezzel. Nem rossz esztendő tapasztalatait összegezhetik például a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Vácott, ám ami ezen túl is elisme­résre érdemes, az a nyíltság, őszinteség, amellyel a gon­dokkal szembenéznek. Mert voltak, vannak azok is. Nem egészen úgy sikerült a többi között a nyomtatott áramköri gyártás megszervezése, a bő­vítés végrehajtása, mint azt eredetileg tervezték. Igaz, része volt ebben rajtuk kí­vülálló okoknak is, ám a gyáriak elsősorban azt kere­sik, ami rajtuk múlott, amit lehetett volna jobban, töké­letesebben csinálni. S a be­szélgetésnek ez az a pontja, amikor a helyit akaratlanul is országossá emeli a gondo­lat, mert tény: a gondok ter­mészetét így kellene minde­nütt vizsgálni. Kádár János elvtárs, a párt Központi Bizottságának no­vemberi ülésén, előadói be­szédében a többi között eze­ket mondotta: „A helyzet elemzése során sok problé­mával találkoztunk ... Hang­súlyozni szeretném azonban, hogy mindezek a nagyobb és kisebb problémák, hiányos­ságok, hibák nem a kong­resszus határozatának nyo­mán, hanem a kongresszusi határozat nem mindenben kielégítő végrehajtása miatt keletkeztek.” S ezt valóban nagyon világosan tudtul ad­hatta a Központi Bizottság, mert az ülést megelőző idő­ben már szinte általánossá vált, hogy a gondok, a prob­lémák forrásaként „a vona­lat”, azaz a gazdaságpolitikát jelölték meg a sóhajtozók, el­födvén ezzel a maguk mu­lasztásait, tehetetlenkedését, csekély hozzáértését. Mind­azt. ami a legjobb „vonalat” is képes eltorzítani, hibásan, rosszul érvényesíteni. JT angulatot kelteni, so­pánkodni természete­sen egyszerűbb, nem kell kü­lönösebb rátermettség hozzá. S látszatra még népszerű is, hiszen „bátor” az illető, mert nem akármit bírál. Ám, ha föllebbentjük e bátorság si­lányul összefércelt fátylát, nagyonis bátortalan, az önál­ló cselekvéstől irtom ember­ke bukkan föl mögüle, olyas­valaki. aki megrémül attól, hogy önállóan illenék tevé­kenykednie. Százféle magya­rázatot adtak a nagyvállalat­nál arra, hogy miért küzd elemi gondokkal a porkohá­szati gyár, de a szavak csak takaróként szolgáltak aszer- vezeUensegre, a tavi.au ter­vei hiányára. Az ismét önál­lóvá vált — Kemenyíémipari VállalatDól gyáregységgé, majd for Kohászati Vauauuta lett — üzem, idén, az első tel­jes évben bizonyságát adta annak, hogy megán a maga lábán, neun kifogásokat, ha­nem munkát keres, nem ma­gyarázatokat kutat, hanem kooperációs kapcsolatokat, nem panaszokat sorol, ha­nem termelést, hatékonysá­got javító intézkedéseket. Hasonló esetek természete­sen nemcsak az iparban tör­ténnek meg, hanem a mező- gazdaságban, az államigaz­gatásban, életünk szinte min­den területén. S éppen azért, mert általános tünetről van szó, a gyógymód sem lehet a ráolvasás. Sajnos, annak el­lenére, hogy gyakorlati ta­pasztalatok tömege figyelt­meztet bennünket hosszú évek óta az ún. középirányí­tás gyengéire, még mindig ez az a pont, ahol csekély a ha­ladás. Nem jut kellő figye­lem a középirányítás elvi, módszerbeli kérdéseinek, a gyakorlati . tapasztalatok elemzésének, s ezért a gon­dok egy része újratermelő­dik, időről időre ismét fe­szültségeket okoz. Elgondolkoztató ez azért is, mert minden területen keres­sük a hatékonyság javítá­sának lehetőségeit — s ha valami, akkor ez kapott meg­különböztetett hangsúlyt az országgyűlés most lezajlott ülésszakán —, de újra meg újra érintetlen marad az . a pont, ahol már százszor el­akadt a legjobb határozatok végrehajtása, ezerszer más értelmezést — félreértelme­zést — kaptak a központi ál­lásfoglalások. Magyarán ar­ról van szó, hogy az irányí­tási rendszerben éppen az a pont a leggyengébb, ahol he­lyi formákba ömlik az orszá­gos elhatározás. Az a hely a leggyengébb, ahol a leg­pontosabban kell már meg­fogalmazni, hogy az általá­nos útmutatáson belül ott mi a soron lévő teendő. S ha végiggondoljuk e mulasztá­sok, félreértelmezések hatá­sát, akkor világosan látnunk kell gondjaink természeté­nek legfőbb jellemzőjét. Azt, hogy nem új határozatok, új útmutatások meghozatalára van szükség, hanem sokkal jobb, célratörőbb, a helyben legfontosabbat megragadó végrehajtásra. C okféle vitázgatásnak, mellébeszélésnek vé­get vetett a Központi Bizott­ság ülése, de természetesen, akárcsak a X. kongresszus esetében, most is azon van a hangsúly, hogy az állásfogla­lásból mi és hogyan valósul meg, milyen eredménnyel. S ez már nem vitatéma, ha­nem kötelező, mentségeket nem ismerő, kifogásokat nem tűrő program a cselekvéshez. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents