Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

ZENES ÜDVÖZLET AZ ÚJ LAKÓKNAK A Petőfi -rádió hétfői, de­cember 18-i, Kettőtől hatig című népszerű műsorában ze­nés üdvözlettel köszönti az új váci ■ KISZ-lakásépítő közösség — nemrégen otthonukba köl­tözött — tagjait Ki söpörjön a „senki haza“ előtt? A söpörjön .mindenki a saját háza előtt mondáson nem vitáznak Vácott sem. Így a nyitva tartó boltok előtt szorgalmasan takarí­tanak már a kora reggeli órákban. Ám, az üzlet-átköltözte­tések során, mind több lesz a „senki háza”. Gondolunk a régi 10-es élelmiszerbolt­ra, a PRKV Széchenyi utcai cipő szaküzletére. A lehúzott redőnyök szomorúbbá te­szik a forgalmas útvonalat, de még ennél is bosszan­tóbb, hogy a járdán napról napra több lesz a szemét. A járókelők tapossák a vastagodó réteget, seprőt nem látott ez a terület he­tek óta. Nem lehetne a régi tulajdonosokat kötelezni, vagy a köztisztaság dolgo­zóit megbízni, hogy vesse­nek véget ennek a tűrhetet­len állapotnak? (P.) DUNAKESZI „Mini" négytalálafos Még mindig sok a babonás emuber szerte e hazában. Ezt igazolja, hogy ha 13-as szám van a lottóhúzás eredményé­ben — mindig felugrik a sze­rencsés nyerők száma, ami azt bizonyítja, hogy sokan beírják szelvényükre a bűvös 13-ast. így történt á 49. játékhéten is. Nem csoda, hogy 171 szel­vényen értek el négy talála­tot. ^ Köztük van Kozma Edéné dunakeszi lakos, aki szerdán veszi fel az átlagosnál ala­csonyabb nyereményt: 25 697 ! forintot. Orvosi ügyeiét Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet Vácott a központi rendelőben (Köztársaság út 32; telefon: 10—199.). Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Ruzicska Béla, csütörtökön: dr. Steiner Antal, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Értékes Tibor. A beosztás hétközben meg­változhat. — Rekord a Vegyiművek­nél. Az Egyesült Vegyimű­vek fennállása óta először az idén érte el az egymdiliárd forintos árukibocsátást. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1972. DECEMBER 17., VASÁRNAP PALYAVALASZTAS, 1973 Ipari tanulókat várnak jövőre a váci üzemek Új első osztályok a középiskolákban — Szakmunkásképzés ló szakmában A pályaválasztás egyéni és társadalmi probléma. Egyéni, mert életünk jelentős részét a munkahelyen töltjük el, snem mindegy, hogy munkánkat örömmel, hozzáértéssel — s így sikeresein — végezzük, vagy csak kényszerből, meg­szokásból. Társadalmi gond is, mert társadalmunk létének, fennmaradásának alapja a jól végzett munka. A Pest megyei Pályaválasz­tási Tanács minden naptári év végén, így most is segítséget nyújt a fiataloknak, s szüleik­nek e fontos kérdéshez. Váci viszonylatban is felmérte a továbbtanulási, a munkavál­lalási lehetőségeket, és helyi adatok sokaságával- támogatja e komoly, egész életre szóló probléma megoldását. Vác iskolaváros, halljuk sok­szor. Ez megmutatkozik abban is, hogy középiskoláink újabb első osztályok indításával te­szik lehetővé a továbbta­nulást 1973/74-től is. A Sztáron Sándor Gimnázium 125 elsőst vár, többek között a szakosított orosz és fizika tan­tervű osztályokba. A Géza ki­rály téri Gimnázium és Szak­középiskola kémia tagozatos osztályába 40 új diákot vár- 'naik a pályaválasztási tájékoz­tató szerint. A népszerű Löwy Sándor Gépipari Szakközépiskola két gépészeti és egy gép- gyártástechnológiai első osztályt indít jövő szep­temberben összesen 115 diák számára. A közgazdaság! szakközépis­kolában 35-en kezdenek szám­viteli-gazdálkodási, 35-en igaz­gatási-ügyviteli tagozaton. A Táncsics Mihály Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola növényter­mesztőket és állattenyésztőket képez a jöi/ő tanévtől is. A vi­dékiek számára valamennyi váci köizépiskola igyekszik kollégiumi ellátást biztasítani. A 204-es számú Kilián György Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet főképpen a Vác vá­rosi és járási foglalkoztató szervek részére képez szak­munkástanulókat. A fél évszázados iskola ön­tő, mintakészítő és laka­tos tanműhellyel rendelke­zik. A tanulók képzése az intézetben történik, rész­ben vállalati tanműhe­lyekben folyik (DCM, ha­jógyár, Izzó). A jövő tan­évben tízféle szakmában tervezik az oktatást. A Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Is­kola ruházati, vegyescikk­Sok-sok évi munka után Nyugdíjas talál kozó a FORTE-ban Csaknem száz nyugdíjas hallgatta nagy érdeklődéssel a Gábor József utcai általános iskola énekkarának dalait a Forte-gyárban tartott nyugdí­jas-találkozón. Rácz Sándorné nőfelelős be­számolója után Kiss László párttitkár tartott beszédet, az­tán a nyugdíjasok emelkedtek szólásra. Számosán mondtak köszönetét a gyár vezetőségé­nek, a szakszervezetnek, a nő­bizottságnak azért a szerété­iért és gondoskodásért, melyet a Forte nyújt nyugdíjasainak. Az év folyamán 21 ezer, ez alkalommal pedig 7 ezer fo­rintot osztottak szét a legjob- Dan rászorultaknak. Ezenfelül betegség esetén fokozottabb támogatás, valamint kirándu­lások, ingyenes üdülési beuta­lók okoznak örömet az idős fortésoknak. — Negyven évig dolgoztam, de még sohase voltam üdülni csak most — mondta Forber- ger Pálné. — Lillafüredre kap­tam beutalót. Boldog voltam, amikor azt a szép vidéket megláttam. A szendvics, a sütemény, és már a kávé is elfogyott, mi­dőn megkérdeztem néhányat a segélyezettek közül — mire is költi a nem várt pénzt? j Patonai Balázsné hirtelen I nem is tudta, mit feleljen erre, még nem döntött a háromszáz forint sorsáról. Várkonyi Ist­vánt is készületlenül érte a boríték, de biztosra veszi, hogy •■ártalmát hamarosan elkölti. Forbergerné azonban már döntött. Pulóvert vesz magá­nak. már régebben kinézte, ámde nem jutott rá. Rádi Vil- mosné viszont unokáira gon­dolt — karácsonyi ajándékot vásárol a kicsinyeknek. Közben szaporán koccantak a sörösüvegek, és mire lágyul­tak pz utcai fények, . fiatalos hangon felcsendült a magyar­nóta, és Miklósi bácsi kedvenc dala, a „Deres már a határ” ... Móritz Valéria gesztőt, villanyszerelőt, a víz­mű 4 berenidezésszeirelőt és 4 géplakatost kíván lesaerződtet- ni ipari tanulónak. A Dunakanyar ipari centru­ma — a harmincas években a munkanélküliség fellegvára — így biztosítja a tovább tanul­ni, szakmát szerezni vágyók részére a megalapozott jövőt. P. R. A „teve" nem tért haza Eabinszki László gépszerelő tanuló (Gyimesi felvétele) HEUREKA Több a bevétel A váci Heuréka gumigyár­ban az idén jelentősen emel­kedett a termelékenység, és a gyár árbevétele is. Míg 1971 első félévében a gyár 81 mil­lió forint értékű terméket ál­lított elő, addig az idén az el­ső félévben 94 millió forint ér­tékben termeltek. Az emelke­dés elsősorban a gumijavító és kötőanyag gyártásából adó­dott, amelyekből bel- és kül­földi megrendelőknek szárí­tanak. Az oldószer üzemrész­ben, ahol ezeket a termékeket állítják elő, a termelékenység mintegy 8 százalékkal emelke­dett. Jelenleg a Heuréka gumi­gyárban a gépkihasználás majdnem eléri a száz százalé­kot. A következő év feladata: a minőség javítása lpsz. Szerdán, december 13-án, i a délutáni órákban Vácott, a Földvári téri ÁBU-áruház | előtt felborult egy „cemen- ! tes teve” — cementet szál­lító tartálykocsi — melynek nyerges vontatója a VK 44— 33-as forgalmi rendszámot viselte. A DCM cementszállító gépkocsijának személyzete nagyon könnyű sérülésekkel, szinte csak karcolásokkal úszta meg a közlekedési bal­esetet, de a járműben körül­belül 40—50 ezer forintos kár keletkezett. A baleset diának vizsgálata még tart, a rendőrség azonban sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezett a gépkocsivezető el­len. A baleset inkább „látvá­nyos” volt, mint veszélyes, személyi sérülés sem tör­tént, az egész ügyre nem kellene több szót pazarolni, csak a tényeket rögzíteni. Mégsem mehetünk el az ese­mény mellett csupán egy „ejnye-ejnye, jobban is lehe­tett volna vigyázni”-val. A Dunakeszin történt halálos gázolás — melyet szintén okozott, mégpedig gyalog- átkelőhelyen — arra kell, hogy figyelmeztessen ben­nünket, baj van a cement szállításánál és a gépkocsi­vezetőknél. Bátran mpndhatom ezt, mert személyesen tapasztal­tam a napokban, hogy a ce- mentszállító gépkocsik mi­lyen nagy sebességgel robog­nak, s nem egy esetben haj­meresztő tempóban előzték egymást. Vitatott, és meg­nyugtatóan nem rendezett kérdéd a bérezés ösztönzi-e gyorshajtásra a vezetőket, vagy csak rutinjuk, több éves tapasztalatuk tudatá­ban feledkeznek meg a kö­telező óvatosságról, a köz­úti közlekedés szabályainak betartásáról. A közeljövőben lapunk ezekre az égető kérdésekre ad választ a Váci Rendőr- kapitányság és a DCM ve­zetőinek segítségével. — bognár — Hétezer gondozott Dr. Schönfeld Rózsi nagy­marosi körzeti orvos kezde­ményezésére az elmúlt két év alatt a járás valamennyi kör­zeti orvosa megvizsgálta a körzetében élő embereket. Ki­derült, sok ember olyan beteg­ségben szenved — rendszerint nem tudott róla —, hogy rend­szeresen orvosi kezelésre, el­lenőrzésre szorul. A váci járásban jelenleg több mint hétezer embert gon­doznak a körzeti orvosok. A helybeliek is látogassák a járás irodalmi-zenei rendezvényeit A kevesebb olykor — több A HAZAFIAS NÉPFRONT váci járási bizottságának mű­velődéspolitikai albizottsága értékelte a járás nyári kul­turális rendezvényeit. Ebben az esztendőben — a me­gyei közművelődési tanács­kozás elmúlt évi határozata szerint — tájcentrumokat ala­kítottak ki a járásban, egy- egy község, illetve körzet ha­gyományaira építve szerveztek közművelődési programokat. A MÁSODSZOR MEGREN­DEZETT nagybörzsönyi napok idén már jobban sikerültek. Egyik legfőbb erénye az volt, hogy nemcsak vendégek, ha­nem a község apraja-nagyja részt vett a rendezvényeken. Jelentős helytörténeti anyagot állítottak ki, amelynek meg­mentése a járás feladata. Eb­ből részt vállahalt a Hazafias Népfront járási bizottsága, de akár a DIBl bal parti bizottsá­ga i& A TÄVLATI TERVEKBEN Nagymarossal mint a megyei kórusmozgalom egyik köz­pontjával számolnak a nép­művelők. Itt rendezték a nyá­ron azt a találkozót, amelyen 9 kórus vett részt. Bizottság minősítette a fellépő kóruso­kat. A jövőben zenei vetélke­dőkkel, a megyei karnagyok módszertani tapasztalatcseré­jével lehet színesíteni a prog­ramot. A letkési fafaragó Egy életen át a természet szolgálatában Fiatalabb kobrában hajnalban kelő ember volt Bergmann Jó­zsi bácsi. A letkési erdészetnél dolgozott, évtizedeket töltött a természet szolgálatában. Megismerte az erdő dalos ma­darait, az ott tanyázó állato­kat, a naposabb részeken nyíló mezei virágokat. öt éve vált meg az erdőtől, de csak látszólag. Akkor ment nyugdíjba. Azóta otthon van a családi körben. A lányait férj­hez adta. Az egyik élköltözött, a másik a ház másik szárnyá­ban lakik a családjával. A házba lépve látom, hogy erdésznél járok. A fehérre me­szelt falakon trófeák lógnak. Az asztalon a Nimród című vadászati folyóirat példányai. A legtöbb vadásznál vagy er­désznél kitömött állatok adiák a díszletet a lakásberende-és- hez. Itt meg különböző fafara­gások. szobrocskák is hirdetik gazdájuk kézügyességét A két szobában több miint félszáz van belőlük. . — Mióta foglalkozik fafa­ragással? — Komolyabban csak azóta, mióta nyugdíjba mentem. Időm is jobban van rá azóta. A felesége közbeszól: — Előtte is faragtál már. Nézem a kis szobrokat. Alig húsz-harminc centiméteresek, egy-kettő' azonban annál na­gyobb. Gondosan kifaragva mindegyik. A kritikus nem is tartaná divatosnak. Alkotója kedvtelésből készíti őket, még­is tetszetősek. jó pár kiállítá­son voltak már. 1969-ben a szobi Börzsöny Múzeumban, 1971-ben a verőcei Nemzetközi Ifjúsági Táborban, ebben az évben pedig a szigorú zsűri beengedte már á Nemzeti Ga­lériába is. leg­— Milyen fából farag szívesebben? — A hársat és a cseresznye- fát szeretem legjobban, de jó még a dió is. A többi már nem olyan hálás, nem enge­delmeskedik olyan jól a' kés­nek. — A további tervei? — Tervezem a népmese vi­lágának, egyes epizódjain'ik kifaragását, tanulmányozni fo­gom a betyárvilág alakjait és úgy gondoltam, hogy kifara­gom Rózsa Sándort. Életnagy­ságú méretben akarom elké­szíteni, csak még megfelelő fát is keresek hozzá. Ilyen nagy fába azonban csak nyáron vá­gom a fejszét, mert most hi­deg a műhely. — Melyik alkotását kedveli legjobban? — Szeretem a Bakteri a Rő_ zsehordó asszonyt, a Részeg embert, vagy állatfiguráim kö­zül a vizsla kutyát, a szarva­sokat és a könyveken álló bar golyt. Az erdőt elhagyta már Józsi bácsi, de az erdő világa szün­telenül ott munkálkodik ben­ne. A fája pedig átalakul a ke­zében a kések és a vésők se­gítségével. Életre szóló szövet­ség ez a tiszta erdei levegővel, érzelmi kötődés a bennünket körülvevő termésrettel. Gazsi János A VÁCRATÓTI BOTANI­KUS KERT hangversenyei a nyári hangversenyévad jelen­tős eseményei. Közönsége azonban a fővárosból és a me­gye más részeiből jött, míg a helybeliek és a környező köz­ségek lakói közül csak nagyon kevesen vettek részt a kon­certeken. A GÖDI FÉSZEK emlékna­pok rendezvényei minden ed­digit felülmúltak. Versmondó­verseny, munkásmozgalmi ki­állítás, a Fészek megjelent tör­ténete tette emlékezetessé az ünnepet. A jövő esztendőben már a Pest megyei pártbizott­ság és tanács irányításával rendezik meg a kétnapos prog­ramot, mégpedig Budapest centenáriuma jegyében. A SZOBI NAPOK célja a határmenti községek és nem­zetiségi községeik hagyomá­nyainak ápolása, a nemzetek közötti barátság elmélyítése. A levont tanulság: kevesebb együttessel magasabb művészi színvonalat lehet elérni. A DUNAKESZI MŰVÉSZE­TI NAPOK programja: a munkáskultúra emelése. Kép­zőművészeti kiállítások, író— olvasó találkozó, hangverseny, irodalmi színpadi bemutatók adták a programot, amelyet kiegészített egy, a község ipa­ri-mezőgazdasági termékeiből rendezett kiállítás. Nagy sike­re volt a képzőművészeti ki­állításnak, az író—olvasó ta­lálkozónak — Sánta Ferenc­cel — és a termékbemutató­nak. Nem kísérte osztatlan el­ismerés az irodalmi színpadok bemutatóit és a szabadtéri programokat. A dunakeszi művészeti napokra szükség van. De ahhoz, hogy valóban betöltse célját, meg kell vál­toztatni a rendezvény időpont­ját, kevesebb művészeti cso­portot kell meghívni. Szerep­lésüket pedig össze lehetne kapcsolni egy országos jelle­gű, a munkásműveltséggel foglalkozó vitafórummal. A MŰVELŐDÉSPOLITI­KAI albizottság ugyan­csak kedvezően értékelte az országosan is nagy visszhan­got keltett zebegényi és fóti eseményeket:- a Szőnyi Mú­zeum baráti körének nyári ze­nés és irodalmi hétvégeit, va­lamint a fóti ősz programját. A bizottság a nyári rendez­vényeken szerzett tapasztala­tokat felhasználva készíti el a HNF járási bizottságának jö­vő évi kulturális munkater­vét. A KŐVETKEZŐ ÉVBEN azt szeretnék elérni, hogy a járás, zenei, irodalmi, képző- művészeti eseményeit össze­hangolva, folyamatos műsort alakítsanak ki, hogy mindig legyen a járásban érdekes lát­ni- és hallanivaló. A másik cél: a vendégek mellett a helybelieket is megnyerni az irodalmi és zenei estek közön­ségének. B. H. iparig vendéglátóipari eladó­kat, cukrászokat, felszolgáló­kat, ssakacsoliat képez. A váci nagyüzemek is vár­ják az ipari tanulók sorát a jövő szeptember tői kezdődő tanévre. Néhány példa: a ha­jógyár 20 vas- és fémszerke­zeti lakatost, a sütőipari vál­lalat 17 szakipari tanulót, a DCM 15—15 gépszerelőt, he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents