Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
1972. DECEMBER 15., PÉNTEK PEST MEGYEI UfCírUm Siker — és bővülő piacok Az optikai alakkös zörütől a számjegyvezérlésű esztergáig SZIMFI-újdonságok E héten Budapesten tanácskozik a KGST szerszámgépipari szekciója. A szervezet munkájában közvetlenül vesz részt a Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézete, kapcsolatot tartva fenn a szocialista közösség valamennyi hasonló intézményével. Ez alkalomból kerestük fel a halásztelki intézetet és tájékoztatót kértünk feladataikról, terveikről. — Termékeink keresettek a világpiacon, különösen az optikai alakköszörünk, amely kizárólagos konstrukciónk, furatköszörűnk, valamint az MC-vezérlésű léptető motorunk vívta ki a szakemberek érdeklődését — mondja Partik Dobos Ferenc igazgató. Kiegészítjük a gyárak terveit, többlet devizabevételt biztosítunk a népgazdaságnak — mindezt szabad kapacitásból. — Valamennyi európai kiAzt is csak úgy kanál nélkül... Hála a reklámpszichológusoknak, a „Nincs karácsony — Corvin nélkül” jelszó rám is megtette a hatását. Cipővel akartam meglepni magam karácsonyra, elindultam hát a Corvin áruház cipőosztályára. Tudtam, hogy önkiszolgáló lett, csak azt nem gondoltam, hogy — ennyire. A fal melletti polcok fölött jókora számok jelzik a vevőnek, melyik méretet hol keresse. Meglátni és megszeretni egy pár antilopbetétes, fekete lakktopánt, pillanat műve volt, már nyúltam is érte a polcra. Megkerestem a legközelebbi ülőalkalmatosságot, s lecihelődtem a cipőpróbáláshoz: önkiszolgáló kosarat a lábhoz, két tömött szatyrot mellé, retikült a kosárba, régi cipőt le, újat fel — fel akartam húzni, de ehhez a művelethez módfelett hiányzott egy cipőkanál. Hogy a cipő kérge volt-e túl kemény vagy egyszerűen eldeíormálódott a cipőpárokat egymáshoz préselő, szoros gumipánttól, nem tudom, tény, hogy a lábtyű makacsul ellenállt a huzakodásnak. Egy kékköpenyes elárusító érdeklődve figyelte kínlódásomat. — Kaphatnék egy cipőkanalat? — kérdeztem reménykedve, és igyekeztem megbízható külsőt ölteni. — Kanalat? Középen tessék kérni, ott majd adnak. Ügy tízméternyire, a terem közepe tájára mutatott, ahol olyan sűrűn nőtt a tömeg, mint hajtatóházban a paradicsompalánta, pikíro- zás előtt. — Bocsánat — esengtem udvariasan — nem hozná ide? — Mezítláb kissé kényelmetlen volna odafura- kodni a sűrűjébe, az ugróiskolából pedig kinőttem. A holmimat is lepakoltam, s gondolom, csomagmegőrzésre nem vállalkozik. Vagy a szöveg volt szokatlan vagy a leányzó ideges, mindenesetre kiabálni kezdett: — Egy kávét ne hozzak a büféből a kedves vevőnek?! Halk hangon rebegett felvilágosításomat, miszerint szívesen venném, pláne kanállal, már nem hallotta, mert időközben faképnél hagyott. Ő engem — én pedig a cipőosztályt. Megmakacsoltam magam: Nincs karácsony — Corvin nélkül? Majd meglátjuk! — Nyíri Éva állításon részt veszünk; az idei esztendőben első ízben Chicagóban is reprezentáltuk szerszámgépiparunkat. Törekvésünk, hogy segítsük a korszerű konstrukciók megjelenését és az egységes szerszámgépépítés szemléletének kialakítását. Ennek jegyében zajlik a mostani szekció ülése is, ahol elsősorban a továbbfejlesztés lehetőségeiről tanácskoznak. Természetesen ismét foglalkozunk a szabványosítás és tipizálás kérdésével is. A jelen és a jövő feladatairól Specker Ferenc intézeti főmérnök adott ismertetőt: — A már említett optikai alakköszörű tíz esztendő kemény munkájának az eredménye. Hogy ma már valameny- nyi fejlett országba, így az Egyesült Államokba is exportáljuk, siker önmagában. Szovjet—magyar együttműködés alapján fejlesztjük a számjegyvezérlésű tárcsaesztergát. A közös vizsgálatok igen jó véleményt és eredményt jeleznek. Több gyártmányunk sikerében bízunk, jövőt remélünk például a köszörűkorong-kiegyen- súlyozó berendezésnek, a FO REST licenc alapján gyártott, numerikus vezérlésű, több művelet végzésére alkalmas, megmunkáló központ hazai meghonosításának. Licencvásárlásunk pedig nagy értékű gépek fejlesztését gyorsítja meg, márkás gép gyártásának indítása pedig a piac kiszélesítését jelenti. Korompay János Köcsögös szilvalekvár A Kecskeméti Konzervgyárból újabban szilvaízt küldenek exportra. A gyümölcslekvár hagyományos „csomagolásban” égetett kerámiaköcsögökben kerül a megrendelőkhöz. Az első szállítmányokat Kanadába, Svédországba és Ausztriába küldik. Az év végi ünnepekre a hazai mintaboltokban is megjelenik a köcsögös szilvalekvár. Kodály-emlékűlés a Tudományos Akadémián Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett az Akadémia nagytermében. Ezen Er- dey-Gruz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott megnyitót, amelyben vázolta a mester jelentőségét a magyar és a nemzetközi zenei életben, majd dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes tartott üdvözlő beszédet. .Ezután következett Szabolcsi Bence akadémikus előadása „Kodály Zoltán emlékezete” címmel. A Nemzetközi 'Zeneíi’TariáCs nevében Dadislav Mokry főtitkár emlékezett meg Kodály zenei munkásságának jelentőségéről, végül Ortutay Gyula akadémikus előadása Kodály életművének tanulságait ösz- szegezte. Felvétel az artistaképzőbe Az Állami Artistaképző Is- kola felvételt hirdet az 1973/74-es tanévre cirkusz- és varieté-előadóművészek (bohócok, zenebohócok, énekes- bohócok, pantomimosok és árnyjátékosok stb.) képzésére. Korhatár: 18—28 év. Felvételi vizsgára levélben lehet jelentkezni 1973. január 15-ig az iskola igazgatóságánál (Budapest V. kerület, Arany János utca 34.). A felvétel követelményeiről és a képzésről az iskola írásban nyújt tájékoztatást a jelentkezőknek. Könyvtár- felújítás Az úgynevezett könnyező gombáktól megmentett és felújított zirci Reguly Antal tudományos könyvtárban tervszerűen folytatják a nagytömegű könyvtári és dokumentumanyag feldolgozását. A rendszerezés közben újabb értékes kötetek és dokumentumok kerülnek elő. Megtalálták Thúróczy János: Magyar krónika című, latin nyelvű munkájának 1488-as atfgs- burgi kiadását. Méliusz Juhász Péter N égyszáz éve, 1572. december 15-én halt meg a „magyar Kálvin”, Méliusz Juhász Péter, egyházi író, hitvitázó és kora természettudósa. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561-től haláláig debreceni református püspök. Ö szervezte meg a magyarországi református egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai ellen. Heves vitákat folytatott 1569-ben Nagyváradon az unitárius Dávid Ferenccel, János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, számos hitvitázó munkát, prédikációs kötetet adott ki, több hittételt fejtegető-magyarázó éneket írt, részleteket fordított a Bibliából. Bár munkássága jelentős rész® vallási indítékú, társadalmi és természettudományi kérdések is foglalkoztatták. ö volt hazánkban az első, aki a polgári házasságkötés bevezetését javasolta. Tiltakozott a csillag- jóslás ellen, és hitvallási iratba foglalta a matematika hasznát a természet magyarázatában, babonának minősítette azt is, hogy különböző betegségeket igézésnek, lidércnyomásnak, ördög vagy boszorkány művének tartanak. Ez utóbbiak ellen ördögűzés helyett orvosságokat ajánl, ö volt az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője (Herbarium). Ebben közli az első adatokat Magyarország, különösen Debrecen környékének flórájához. Könyve lényegében a hasonló német nyelvű műnek átültetése magyarra, mégis nagy érdeme, hogy elsőként sorol fel magyar növény neveket. Társadalmi elképzelései közül az egyik legfontosabb, hogy helyet keresett a feudális Magyarországon egy olyan társadalmi rétegnek, a mezővárosi polgárságnak, amely szerencsésebb történelmi fejlődés hordozója lehetett volna a polgári forradalomnak. H. J. Leginkább zöldborsó után Gödöllőiek a világ élvonalában Iparművészeti világkiállítás Az UNESCO mellett működő Iparművészeti Világtanács a közelmúltban Isztambulban megrendezett közgyűlésének határozata szerint Torontóban 1974 júniusában — több mint 30 év után — egyedi iparművészeti világkiállítást rendeznek. A közgyűlésen — több más szocialista ország mellett — hazánk is képviseltette magát, küldöttségünk részéről több felszólalás hangzott el, s bejelentettük részvételi szándékunkat. Dr. Vincze János, a Művészeti Alap igazgatóhelyettese elmondta: — A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja felkérte a legrangosabb hazai iparművészeket — ötvösöket, textileseket, keramikusokat — hogy készítsenek pályaműveket, amelyeket a hazai zsűri véleménye után bocsátanak 1973. május 1-ig a New York-i zsűri elé. Isztambulban csak diafil- meken tekinthették meg a külföldi szakmabeliek a mai magyar iparművészek alkotásait, de véleményük egybehangzóan elismerő volt. A Művészeti Alap kétmillió forintot tűzött ki pályadíjakra. A világkiállítás célja: képet adni a mai iparművészet színvonaláról, mennyiben szolgálja a lakáskultúrát, mennyiben tart lépést a technika és a tudomány fejlődésével. Nálunk egyre népszerűbbek, keresettebbek a legkülönbözőbb — lakás- és öltözködés- kultúrához tartozó^— iparművészeti cikkek. Színvonaluk felveszik a versenyt a, világ más tájain készült művekkel, ennek ellenére külföldön általában kevésbé ismerik el iparművészeti kultúránkat. A torontói világkiállítástól az eszmei sikerek mellett a tényleges iparművészeti export fellendülését is várjuk. Ilyen irányú kulturális propagandánk fogyatékosságait hivatott megszüntetni az a színes dokumentumfilm is, amelyet Kollányi Ágoston készít, s amely bemutatja a szép múltú 'és jelenű magyar iparmű- vészetet. A hivatalos szervek szándékán és felkészülésén nem múlik a siker, most már a művészeken, az alkotásokon a sor. Nem hiába nevezi nyelvünk a búzát életnek, mindennapi kenyerünk előteremtése örök gond a mezőgazdaságban. Üj, bőven termő fajtákat kutatnak a szakemberek, a föld megművelésének eredményesebb módszereit keresik, a nagyobb termés egyenletesebb ütemű betakarítására, gyorsabb, könnyebb aratásra törekednek. S e munka nem minden látszat nélkül való. ígéretes lehetőségek tárulnak a gazdaságok elé. Augusztusban e témáról tanácskoztak Debrecenben a búzatermesztők, s egy ott történt bejelentést követően egy-kettőre országszerte híre futott: rekordot javítottak Gödöllőn. Az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában létezésük óta a legkedvezőtlenebb körülmények közepette a legnagyobb búzatermést takarították be az idén, 2242 hektárról 106 143 mázsa őszi búzát. Hogyan fizet a búza? Hektáronként 47 mázsánál is nagyobb átlagtermés — ez annyi, mint benne lenni a világ élvonalában. Bebizonyosodott tehát, hogy hazánk mezőgazdászai is megteremthetik azokat a feltételeket, Utolsó simítások A metró első vonalának második szakaszát a Deák tér és a Vérmező között december 23-án adják át Budapesten. Az elmúlt napokban megtörtént a Moszkva téri mélyállomás átadása. Most az utolsó simításokat végzik a csarnokon. amelyek egész Magyarországot a ranglista elejére tehetik. A tangazdaságban szakosították a ^ növénytermesztést, és csaknem megháromszorozták a búza vetésterületét. Az elmúlt években mintegy tizenhárommillió forint tiszta nyereséget hozott kenyérgabonánk — évről évre három és fél-négyezer forintos jövedelmet holdanként. A nagy hozamok érdekében természetesen mindent megadnak a búzának, amire csak szüksége van, azokon a területeken pedig, ahol a ráfordítást nem hozza meg, megszüntetik termesztését. A búza egyébként a legnagyobb termést a középkötött, humuszban, mészben gazdag sík fekvésű táblákon adja. Ám az ilyen talajoknál jóval gyengébb adottságú táblákon is eredményesen és jövedelmezően termeszthető — állítja a szakember, dr. Pogácsás György egyetemi tanár, a tangazdaság igazgatója. Persze ehhez nem hiányozhatnak a búzatermesztés legfontosabb előfeltételei, így a hathatós növényvédelem, az egyes munkálatok idejekorán történő elvégzése, a technikai felszereltség. Harmadszor már nem A tangazdaságban gépesítették a termesztés csaknem valamennyi teendőjét; a tápanyagellátás, növényvédelem, fajtakiválasztás terén nagy szerep jut a kémiai és biológiai tudományoknak. A kutatók tíz éve vizsgálják például, hogy milyen növény után vetve terem legtöbbet a búza. Az üzemi adatok azt bizonyítják, hogy a zöldborsó a legjobb elővetemény. Öt-tíz mázsával nagyobb termést ad hektáronként a búza, ha borsó után vetik. Miért? A borsó egyike a legkisebb vízigényű növényeknek, betakarítását követően könnyebb a talajmunka is, állapították meg a szakemberek. Sokat vitatott kérdés: cél- szerű-e búza után ismét búzát vetni? A tangazdasági tapasztalatok szerint — ha kellő gondot fordítanak a növényvédelemre. műtrágyázásra — terméscsökkenés nélkül vethető másodjára, * azonban harmadszor vetni ugyanabba a táblába már mindenképpen kockázatos vállalkozás. A terméseredmények nem kis részben a fajta kiválasztásán múlnak. A Gödöllő' Tangazdaságban évről évre összehasonlító kísérletek nyomán választják ki a termesztendő fajtákat. Az idén üzemi méretekben — hét búzafajta terméseredményeit vizsgálták, ezek közül három kitűnőnek bizonyult. Hektáronként 56 mázsa fölötti átlagtermést adott az Auróra és a Libelulla, csúcshozam a Kavkáz termése: 50,1 mázsa. Huszonötnapos érési lépcső Ami a termesztés eredményességében igencsak számottevő: ezek a kiváló szovjet és olasz fajták nem egyszerre érnek be. Elsőként a Libelulla tábláin indulhatnak a kombájnok, majd 3—6 nap eltéréssel „kasza alá” érik a Rannaja, Bezosztája, Auróra, végül a Kavkáz. Az érési lépcső így 25 nap. Még az ideihez hasonló, áldatlan időjárás esetén is sikerrel befejezhetik tehát az aratást, mert egy hónapra meghosszabbodik a teendő, a gépek folyamatos üzemeltetése, a munkaszervezés. . A Gödöllői Tangazdaság kutatói fölhívják a búzatermesztő gazdaságok szakembereinek figyelmét arra is: ha nagy termést akarnak, törődjenek a talaj előkészítéssel, hiszen nagyon fontos, hogy segítsék a talaj vízgazdálkodását, gondos műveléssel minden csepp csapadékot megfogjanak és elraktározzanak a növény számára. Az intenzív búzatermesztés növelte a talajelőkészítés — tarlóhántás, szántás — jelentőségét. A. Z. Kora vaskori halomsírok Vaszaron, a pörös réten kora vaskori halomsírokat tárt fel dr. Mithay Sándor, a pápai múzeum igazgatója. Az időszámítás előtti VI. század tájáról származó halomsírból eddig kettőt tártak fel, s mindegyik halomban egy-egy sírt találtak, amelyekből urnák, edények, a halott elégetett csontmaradványai mellett lószerszámdíszek, zablák kerültek elő. Ebben az időben valószínűleg a máglyán a halott kocsiját is elégették, mert mindegyik halomsírban kocsialkatrészeket is találtak.
