Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
CEGLÉDI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6L&D VÁROSRÉSZÉRE XVL ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1972. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Elkészült a piacstatisztika Segítsék jobban a helyi ellátást a környékbeli termelőszövetkezetek Baromfiból kevesebbet, gyümölcsből többet árultak zös gazdaságok a felét sem árusították. ABONY1 KRÓNIKA ALKALMI JÁTÉKVÁSÁR Év végi csúcsforgalom az ÁFÉSZ boltjaiban A drágábbat veszik — Késik a déligyümölcs Abonyiak Abonyért Kilencen kapták meg ebben az évben a nagyközségi tanács Abonyiak Abonyért emlékplakettjét. A kitüntetettek között van Rózsa Péter szentendrei szobrászművész is, aki a Mechanikai Művek gyáregysége parkjában felállított mártíremlékművet készítette. Kár! okozó ismeretlenek Falról „megszöktetett” plakátok, üvegfalukat vesztett utcai hirdetőoszlopok a tanúi annak, hogy vannak még Cegléden, akik a rontásban lelik örömüket. Általában a köny- nyen törhető-zúzható tárgyak sínylik meg garázdálkodásukat Leszerelik az utcai hulladékgyűjtő kosarakat is az ismeretlen tettesek. A Városgazdálkodási Vállalatnak és több más cégnek ebben az évben is sok ezer forintjába kelült az okozott károk helyre- állítása. Disznótorok idején Szalonnafagyasztó reggelekre ébredünk. Sokfelé nem az óra csilingelőse, hanem malacvisítás űzi el az álmot: megkezdődött a disznótorok szezonja. A ceglédi kölcsönzőboltból legtöbben hurka- és kolbásztöltőt kérnek, pörkölőgépek és sózóteknők találnak naponta más-más gazdára. Birkózás Kecskeméti siker Cegléden rendezték meg a területi úttörő-olimpia döntőjét. 'Pest, Bács és Csongrád megye fiataljai találkoztak. A ceglédieket hárman képviselték. összesen 87-en indultak el, s közülük a súlycsoportok első helyezettjei kerültek tovább, az országos döntőbe. 35 kg-ban: 1. Kecskeméti István (Ceglédbercel, általános iskola.) Az ország legjobb úttörő versenyzői közé csak ő jutott be, egyedül képviseli a ceglédi színeket a döntőn. Nagy Tamás és Kovácsfi Ferenc nem jutott a legjobbak közé. U. L. A művész fiatal még, harminc év körüli. Tizenkét éve, hogy elkerült Ceglédről. A Dunántúlon végezte iskoláit, s úgy látszik, ott is telepedett meg, de időnként szüleihez, barátaihoz és ismerőseihez hazatér. Volt tanára beszélt róla egy készülő iskolai kiállítás kapcsán. Szeretné meghívni egykori növendékét, akire méltán büszke az iskola, hiszen ma már nemcsak hazai, de külföldi kiállítótermekben is helyet kapnak képei. A napokban a ceglédi utcán futottam össze Dohnál Tiborral. Már az első percekben kiderült, nem csupán látogatóba jött, hanem barkácsolásra is: összeüt egy kedvére való, nagy méretű szövőszéket, amelyen az általa tervezett szőnyegek készülhetnek. — Hogyan mutathatjuk be azoknak, akik az 1970 elején rendezett ceglédi kiállítását látták utoljára? •— kérdeztem tőle. — Az utóbbi időben a lényegesebb problémák megoldását a grafikára hagyom, elsősorban a linómetszetekre. Felhasználom az ősi, népi motívumvilágot, és a népművészet törvényszerűségeit építem be a ma világába. Az ősi kultúra lényegét úgy foglalom bele képeimbe, hogy az már mai kultúránkká váljon. Ennek a célnak a megvalósítása nem könnyű. Az optikai világból fogalmi világot kell teremtenem. Egy-egy tnotívum visszatér, de új tartalmat fejez ki, ritmikusan ismétlődik, de más környezetben tér vissza és más jelentést kap, fogalmi jellé alaEbben az évben, állapították meg a piacstatisztikusok, a ceglédi piacon kevesebb árut kínáltak eladásra a termelők, mint tavaly. Adataikból megtudjuk azt is, hogy Pest megyében a ceglédi és a váci piacon legnagyobb a vásárlóerő. A piacfigyelő háziasszonyok szerint — és nekik legalább annyira hihetünk, mint a statisztikusoknak —, drága a ceglédi piac. — Hogyan vélekedik e jelenségről a városi tanács kereskedelmi csoportja? — Nem mindig és nem minden áru drága — mondották. — Az élő baromfi és a tojás ára olyasféleképp alakult, mint tavaly, a tavaszi és az őszi hónapokban ugyan némi, nem jelentős mértékű áremelkedés volt tapasztalható. A vágott baromfi ára azonban nem változott. Valamivel drágultak a zöldségfélék, a kel- és a fejeskáposzta kivételével. Az időjárás nem kedvezett az almatermésnek. Mennyiségben nem volt eltérés az elmúlt esztendőhöz képest, viszont több gyengébb minőségű alma került a piacra. — Baromfiból 15 százalékkul. Szándékom: asszociációs lehetőségek biztosítása, több jelentésű jelek alkalmazása. A fa koronája is annál magasabbra nő, minél mélyebbre fúródik a gyökere a földbe. Ez az én esetemben azt jelenti, minél inkább tudom, ismerem a dolgokat, annál jobban megvalósíthatom jellé tömörítésüket. — A jövőre nézve milyen elképzelései vannak? — Ugyanazt csinálom, csak mindig másképpen. Számomra ez a folytatás. — Hol voltak kiállításai a közelmúltban? — Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett, Keszthelyen, Budapesten, Krakkóban, Erfurtban és Ruenben szerepeltek képeim. Nemrég volt önálló kiállításom Győrben. — Milyennek ígérkezik a jövő év? — Ami a, programot illeti, zsúfoltnak. Több tárlaton veszek részt, így például tavasz- szal a felszabadulási pályázaton, debreceni, szegedi nyári tárlatokon, az észak-dunántúli területi kiállításon. Megemlítem még nyíregyházi, szombathelyi, hajdúböszörményi meghívásomat, de a miskolci grafikai bienná- léra, a kisalföldi tárlatra és a győri őszi tárlatra is készülök. — Az alkotómunkán kívül jut-e idő közéleti szereplésre is? — Györ-Sopron megye képzőművészeti életének egyik szervezője vagyok, és a TIT megyei művészeti szakosztályát vezetem. Mindkét felkai kevesebb volt a felhozatal, míg tejtermékből 10, gyümölcsből 40 százalékkal többet árultak, mint az elmúlt esztendőben. Egyéb élelmiszerből, babból, savanyú káposztából, lencséből csökkent a kínálat. A tojás mennyisége hasonló volt az elmúlt évihez. — Az összes piaci árunak a ceglédi és a járási köAlbertirsa nagyiközség Hazafias Népfront bizottsága szervezésében, műsoros ünnepélyen emlékeztek meg a minap a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójáról. A Móra Ferenc Művelődési Házban rendezett nagygyűlés elnökségében helyet foglalt a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg küldöttein kívül, Bállá János, a járási párt- bizottság első titkára, TóthAt- tiláné országgyűlési ' képviselő és Sziráki Péter, a járási hivatal titkárságának vezetője. Gyovai Jánosnak, a nagyközség népfronttitkárának megnyitó szavai után Zsemlye János, a Hazafias Népfront jáadatkör sok időmet köti le, de úgy érzem, nem telnek haszontalanul azok az órák sem. Tejterméket a tsz-ek egyáltalán nem kínáltak. Baromfiból csak 4, burgonyából 45, zöldségfélékből 17, gyümölcsből 14 százalék volt tsz-termék. Az áru mennyisége és választéka a keresletet mégis teljes egészében, folyamatosan kielégítette. Cs. I. rási titkára mondott ünnepi megemlékezést. Beszéde során vázolta a Szovjetunió megalakulásának történelmi szükség; szerűségét, és méltatta az eltelt 50 év politikai és gazdasági eredményeit. Kitért — egyebek között — hazánk és á Szovjetunió között fennálló testvéri kapcsolatokra is. Az est további részében a szovjet Minájev művészegyüttes műsorában gyönyörködhetett a nagy számú közönség. A változatosan összeállított műsorban. egymást követték a nemzetek dalai, táncai, és nem hiányzott belőle a humor sem. Különösen forróvá vált az ünnepi hangulat, amikor az együttes egyik szólistája magyarul énekelte el Erkel Ferenc Bánk bán című operájából a Hazám, hazám áriát. Az együttes színvonalas műsora méltán ragadta lelkes tapsra a közönséget. A jól sikerült ünnepség a helyi népfrontbizottság és a község gazdasági egységeinek egyre szorosabb és hatékonyabb együttműködését is jelképezte. A Szabadság és a Dimitrov tsz, valamint az ÁFÉSZ vezetőinek és dolgozóinak segítségével kerülhetett megrendezésre ez az emlékezetes est. Az év utolsó hónapja évről 1 évre nagy feladatok megoldása elé állítja az abonyi ÁFÉSZ valamennyi dolgozóját. Decemberben kerül kés alá a legtöbb hízó, december az ajándékozás hónapja. — A megnövekedett feladatoknak és igényeknek miként tudnak eleget tenni és milyen az áruellátás? — érdeklődtünk L. Varga Albert kereskedelmi főosztályvezetőtőL — A disznóvágási szezon az idén valamivel korábban kezdődött — mondta —, de sikerült mindenről időben gondoskodnunk. Csak köménymagból volt átmenetileg hiány, de most már az is van és a jövőben is lesz elegendő. Édességet és karácsonyfafüggeléket 250 ezer forint értékben szereztünk be. A választék kielégítő. Feltűnően nagy a kereslet a drágább szaloncukrok iránt, az 57 és 67 forintos a sláger. Az olcsóbb 22 forintosból alig-alig vásárolnak. Természetesen mindegyikből van elég. — Fenyőfát kétezer métert vásároltunk, árusítását az ÁBC-áruház előtt és a piactéren megkezdtük. — Almából megfelelő készletünk van, de déligyümölcsből, elsősorban narancsból és banánból nem kaptunk eleget. Narancsot mindössze öt mázsát szállítottak eddig. Hasonló a helyzet a banánnal. Füge kapható. A süteményekhez nélkülözhetetlen dióbélről is időben gondoskodtunk. ATTÓL TARTOTTAM, nem sikerül találkoznunk, ugyanis olyan kósza hírek terjedtek el, hogy már elköltözött. Elhatároztam, utánanézek, mi igaz a szóbeszédből, hátha mégis a helyén találom. És szerencsém volt. Ezen a ködös decemberi reggelen az irodájában ült. Nem sokkal múlt hét óra, és már dolgozott. Ügy, mint máskor, mélyen az asztal fölé hajolva. DR. PAAL JÄNOS, az .jonyi vasútállomás főnöke, nyolc éven át látta el felelősségteljes feladatát. Most, családi okokból, megválik munkahelyétől és a községtől is. Mikor kitudódott, hogy elmegy Abonyból, sókan arra kérték az illetékeseket, ne engedjék el. Hogy mivel férkőzött ennyire az abonyiak bizalmába, mivel tudta kivívni a ragaszkodást és tiszteletet, pontosai maga sem tudta megfogalmazni. Szerényen ennyit mondott magáról: — Harmincegy éve kerültem a vasúthoz, 1943-ban végeztem a vasúti tiszti tanfolyamot, miközben beiratkoztam a jogi egyetemre. 1946- ban doktoráltam. Mielőtt az abonyi állomás vezetésére megbízást kaptam, sokfelé jártam. Megfordultam Nyírbog- dányban, Biharkeresztesen, Hatvanban, Selypen és Cegléden. Nem azért változtattam annyiszor a helyemet, mert nem szerettem a munkámat, hanem azért, mert a vasút olyan, mint a katonaság: oda megy az ember, ahová küldik. — Az Abonyban eltöltött nyolc esztendő izgalmasan, tartalmasán telt el. Erre az időre esik az úgynevezett dominó jelzőberendezés felszerelése, ami ugyan a munkánkat megkönnyítette, de kezdetben sok fáradozással járt kezelésének oktatása. Ez idő alatt lendült fel az állomáson a szocialista brigádmozgalom, ta— Játékból nem kaptunk annyit, mint rendeltünk. Főiként fémjátékokból érkezett kevés. A korábbi évektől eltérően, most bőven van ród- link. A volt üveg- és képkere- tező-üzletben alkalmi játékvásárt nyitottunk. — Decemberben a legkeresettebb iparcikkek közé tartozik a televízió. Száz Videoton készüléket kaptunk. A vevők árengedményt kapnák és OTP- hitelt is igénybe vehetnék. Rádióból, magnetofonból sincs hiány, olaj- és hagyományos tüzelésű kályhánk is van. — A télre készülve, emeltük ruházati boltjaink árukészletét, több cikkre árengedményt adunk. Cipőboltunkba újabb szállítmány érkezett, így a választék bővült. Sok olyan divatos lábbelit kaptunk, melyet eddig csak a fővárosban vagy nagyobb településeken árultak. — Milyen lesz az ünnep előtti nyitvatartás a boltokban? — Hétköznapokon változatlan, aranyvasárnap a ruházati és iparcikkboltok, valamint a játékvásár tart nyitva. — Milyen forgalomra van kilátás? — A múlt év decemberéhez viszonyítva, több mint egymillió forintos emelkedésre számítunk. Gy. F. valy már az aranyjelvény tulajdonosai lettünk, öt esetben volt az állomás élüzem. — A vasút mind a személy-, mind a teherszállításban emberi kapcsolatokat kíván. A kapcsolatszerzés érdekében igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni. Remélem, nem szerénytelenség, ha azt mondom, sikerült is. Szívesen meghallgattam másokat, és szívesen meghallgattak engem is. Próbáltam úgy irányítani, intézni és szervezni mindent, hogy a partneréknek jó legyen. Tudtam mindig, kinek, mi a gondja, és lehetőség szerint, igyekeztem segíteni. Hasonló elvekre építettem az állomás dolgozóival is a kapcsolatom. Nagy figyelmet fordítottam arra. hogy ne csak vezetőnek, embernek is lássanak. Dr. Paál Jánost nemcsak vasutasként ismerik Abonyban, hanem társadalmi munkásként is. Évek óta tanácstag, a Hazafias Népfront községi elnökségének tagja. Tanácstagi körzetében, két utcában, az ő irányításával épült meg a járda s a vízműtársu- lat szervezésekor is értékes munkát véglett. — Nagyon jól éreztem magam Abonyban — folytatta később, kicsit meghatottam — Törekvő, dolgos emberek laknak itt. Emlékeimben megőrzőm az itt eltöltött éveket. ÜGY HISZEM, az abonyiak is szívesen gondolnak majd mindig dr. Paál Jánosra. Gyuráki Ferenc FÖLDBEN A VETŐMAG Abony valamennyi közös gazdaságában befejezték az őszi mezőgazdasági munkákat. Csaknem 4400 hektár területen végeztek mélyszántást, és a tervezettnél több őszi búzát vetettek. A terméseredmények sem voltak rosszak, kukoricából átlagon felül termett. T. T. A ceglédi Tüdőbeteggondozó Intézetben évente 30 ezer ceglédi lakos kötelező szűrését végzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ugyanazt, csak másképp „Felhasználom a népi motívumvilágot” Beszélgetés Dohnál Tiborral Ünnepi megemlékezés Albertirsán Nyolc év az állomáson „Ne csak vezetőnek, embernek is lássanak” Tisztelték, megszerették
