Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
PEST megyei 1973. DECEMBER 13.. KEDD kMírSap Csömör Újabb egymillió utakra Községfejlesztési alapból, megyei segítséggel nyolcszázezer forintot fordítottak Csömörön út- és járda-korszerűsítésre. Elkészült a Rákóczi üt kétszá zmé temy i szakaszának aszfaltozása, jövőre folytatják; új utat-járdát kapott a nyúlfarknyi Haraszti köz és felújították a Kossuth Lajos •utca egy részét is. Jövőre újabb egymilliót szánnak utakra, járdákra — ismét megyei támogatást is igénybe véve. — Sajnos — teszi hozzá a tanácstitkámő — errefelé egyelőre kevés a társadalmi munka, pedig elkelne. Tegyük hozzá: mostanában sokhelyütt kezd „népszokássá” válni a lakossági aktivitás. Reméljük, mielőbb ilyesmiről hallunk Csömörön is. Kakucson összefogtak Elkészült a szakorvosi rendelő Néha a hétköznapok is meg- fényesednek. Mint például tegnap délután a kétezerhét- száz lakosú Kakucson. Gazdagodott a falu — ez volt az ünnepnap oka. Szakorvosi rendelőintézetet avattak: abban kapott helyet a körzeti orvos, a gyermekszakorvos, a fogorvos, valamint az anya- és csecsemővédő. Segít a tsz A terv még 1970 tavaszán született, amikor értesítést kaptak a község vezetői: a körzeti orvos mellé kaphatnak egy fogorvost is, ha rendelőt tudnak biztosítani számára. Rendelő ugyan nem volt, de Veszni se hagyták a felkínált lehetőséget: o községi párt- alapszervezet mondott le két helyiségéről azért, hogy fogorvosa legyen a falunak. Aztán, hogy átmenetileg megoldották a gondot, összeültek megtanácskozni a falu vezetői, hogyan is legyen tovább? A körzeti orvos rendelője, lakása düledezik. Az anya- és csecsemővédőnek a könyvtár épületében szorítottak helyet. A pártalapszervezet sem nélkülözheti hosszú évekre az átengedett helyiségeket. Valamit tenni kell. Tenni igen, de miből? A község évi bevétele nem több nyolcvanezer fo- \ rintnál — abból aligha futná, j a kakucsiak azonban mindig takarékos emberek hírében álltak. A tanács számláján is összegyűlt már az évek alatt négyszázötvenezer. Akkor felállt a helyi termelőszövetkezet elnöke, s megtoldotta ezt a pénzt még háromszázötvenezerrel. És egy ígérettel: ha rájuk bízzák, a tervezéstől a kivitelezésig vállalják az építkezést. A könyvtár is bővíthető A tervek gyorsan elkészültek, abban nem is volt hiba. MIÉRT EPPEN PILISSZENTKERESZT? Egy vegyesben - J kocsma Pilisszentkereszt a lendületesen fejlődő falvak közé tartozik. Nemrégiben három olvasónk járt benn a szerkesztőségben. Elmondták: rossz a község élelmiszer-ellátása, csupán egy boltjuk van. Kocsma: éppen három. — Valamit tegyenek — kérték. — Nemcsak boltügy ez. Soha ilyen jól nem ment az embereknek. Ez a falu a Horthy-időkben híres volt az elesettségéről, akkor tanulmányt is írtak róla. Most van az embereknek pénzük, de az italozás miatt egyre durvul a légkör, veszekedéstől hangosak az udvarok. „Több boltra nincs szükség" Egyetlen önkiszolgáló vegyesbolt, egy hentes, egy állami és egy maszek zöldséges — ez Pilisszentkereszt üzlet- hálózata. Ezenkívül egy kocsma, egy presszó-falatozó, egy szakszövetkezeti borozó és egy cukrászda található a kétezerkétszáz lélekszámú faluban. ★ — Mi a véleménye, üzletük fnegfelelően ellátja a községet élelemmel? — kérdem Diószegi Kálmánnét, a vegyesbolt vezetőjét. Mellette a pénztáros és a két elárusító. Minden mondat előtt összenéznek, tartózkodóak. — El. Azt hiszem, igen. Van itt minden, több boltra nincs szükség. Lassan azért mégis kiderül: lenne javítanivaló az ellátáson. , A szentkeresztiek elégedetlenek a váci sütőipari vállalat termékeivel. Zsemlén kívül jóformán más péksüteményt nem kapnak. Aztán: a kocsi legtöbbször hét óra után jön. A vegyesboltban érdeklődöm, mit árusítanak? — Egyszer ez van, máskor áz — válaszolják diplomatikusan. Vasárnaponként egy százas . Borbély Gáspárné iskola- igazgató szinte minden családot ismer. Azok közé tartozik, akik a tanácsülésen felvetették: meg kell fordítani a folyamatot, nem lehet, hogy a növekvő jólét vakvágányra vigye az embereket. Hajszolják a pénzt, ellátják a gyermekeket anorákkal, a kislányok csilingelnek az arany ékszerektől, ugyanakkor lazul a gyerek-szülő kapcsolat. Ebben a faluban fordított a helyzet, mint más községekben: innen zömében az asszonyok ingáznak! Felszolgálók, takarítók a fővárosban és a környező üdülőkben. A férfiak inkább helyben, a Pilishegyi Parkerdő Gazdaságban dolgoznak, erdőmunkások. A szénégetők, a mészégetők télire fűtést vállalnak. Az ünnepi nagymise után — amire illik elmenni — ma is csoportosan indulnak a kocsmába, gyakran velük tartanak az asz- szonyok. Az az elfogadott álláspont, hogy a férfiaknak vasárnaponként kijár kocsmá- zásra egy százas. Csakhogy hétköznap sem vonnak meg maguktól semmit. A fiatalok körében legalább úgy dívik a kocsmai ácsorgás, mint a felnőttek között. Mozi nincs a faluban, oda nem lehet elmenni — marad a kocsma és a presszó, ami ugyancsak italbolt. Fővárosi nívójú, szép cukrászda található a tőüt ineL lett. Vasárnap délutánon kívül szinte meg sem nyitják az ajtaját, miután ott csak kávét, süteményt kapni. Vele szemben, a csengődi „Aranyhomok” Szakszövetkezet poharazója bezzeg sosem üres. A bor mellé pálinkát is adnak, sőt a „törzsvendég” hitelt is kap, ha megszorul. Ez a poharazó mindössze két éve nyílt, de italforgalomban övé az elsőség. Vajon hogyan kerültek ide? A borozó győzött — Volt itt régebben még egy íuszeruziet, ae az megszűnt. 'tanácsülésen vitaituK, mi legyen a helyen. Az ArESz, cukrászáét javasolt, másoK amellett Kardoskodtam, hogy miután ez nem bortermelő vidék, nincs választék, adják oda a helyet — borkimérésnek. Többen elleneztük, végül mégis ök győztek. Amiket dr. Tribek László, a falu körzeti orvosa elmondott, csak alátámasztotta a tapasztaltakat. A jólét, egyesek igénytelensége, a bőséges lehetőség sokakat italozásra csábít. Ennek köszönhetők a jellegzetes „hétfői” betegek. Terjed a vegetatív neurózis, a családi civakodás, ami különböző idegi megterhelést is okozhat. — Nem értem, miért éppen Pilisszentkeresztről akar írni — csóválta a fejét Várhegyi Sándor, a Pilishegyvidéki ÁFÉSZ igazgatója. — Ott van a többi helyi falu, nem különb egy sem. Például a Cso- bánkai Községi Tanács hivatalosan felmondta a szerződésünket: zöldség- és kenyérraktárt béreltünk tőlük. A csengődi „Aranyhomok” szak- szövetkezet ott is borozót akar nyitni, annak a helyén. Kétezer lakosra nekik is három kocsmájuk lesz. — Pilisszentkereszten élelmiszerből gyenge, italból kitűnő az ellátás. Nem tudnak ezen változtatni? — Annak idején mi kértük a tanácsot, segítsen. Egy magántulajdonú házban berendeztünk volna egy cukrászdát. Azon a bizonyos tanácsülésen a borozó győzött. — Nem fejlesztjük az italbolthálózatot a járásban. Ha valahol szabadságra megy a kocsmáros, még helyettest sem adunk. Teljes egyetértésemmel találkozna, ha külföldi példa nyomán csak reggel kilenckor nyitnának az italboltok, önmagámtól nem vezethetem be, a tanácsok hozzájárulása is szükséges. Egyébként is csak akkor, lenne hatásos, ha minden szektorra, valamennyi üzemre egyformán vonatkozna. Várhegyi Sándor szerint a falu jelenlegi élelmiszer-ellátása — figyelembe véve a szállítási és egyéb gondokat — kielégítő, különösen, ha a két-három év előttihez viszonyítja. — Csakhát nem nagyon igényesek az emberek — sóhajtja. Ne csak azok A kétnapos körutat Szóvá István tanácselnöknél fejeztem be. Túlzás lenne azt állítani, hogy elutasító volt, de nem is örült a kérdéseimnek. Amint mondja, az itteni favágók, szénégetők igen sokat dolgoznak, átfáznak, kell nekik egy kis pihentető-szóra- koztató társasélet. A kilenc órai kocsmanyitáshoz megjegyezte: — A férfiak kora hajnalon indulnak munkába. Szerinte Pilisszentkereszten sem nagyobb az italozás, mint másutt. Jó néhány család' van, amelyekkel valóban sok a gond, mások a meglevő kulturális lehetőségeket sem veszik igénybe. Vannak persze igényesebb emberek is. A nemzetiségi kultúrcsoport munkájára — amióta a tv- ben is szerepeltek —, a fiatalok egy része és az idősebbek felfigyeltek. Azóta többen vesznek részt a próbákon, segítenek a nemzetiségi hagyományok felkutatásában, megőrzésében. ★ Mit lehetne tenni? Itt, és másutt is, csak az összefogás segíthet. Ha jobban ellenőrzik a korlátozó rendelkezések betartását, ha szigorúan üldözik az italboltban a hitelnyújtást, ha nem nyugszanak bele, hogy a felvilágosító orvosi előadásokat csak azok hallgassák, akik amúgvis kerülik a kocsmát, ha úton-útfélen éreztetnék neheztelésüket a közismert italozókkal. Elhiszem Várhegyi Sándornak, a Pilishegyvidéki ÁFÉSZ '«azgatójának a jó szándékát. De ha az lenne az álláspontja, honv .ma nagyon igényesekké váltak az emberek”, akkor az ilven nehezen megközelíthető hegyi falvak ellátásán is tudnának javítani. Komáromi Magda I Annál inkább „fejfájdítónak” \ bizonyult a költségvetés: egy- I millió-hatszázezer forintba ke- I rülne a négy rendelő s egy I orvosi lakás. Vagyis még egyszer annyiba, amennyi pénz a rendelkezésre állt. — Arra gondoltunk, bankhitelből fedezzük a többit — emlékezik vissza Némethy Kálmán, a falu tanácselnöke. — A Lenin Termelőszövetkezet vezetősége az elképzelést megtoldotta azzal: akár megkapjuk a kért összeget, akár nem, ők meghitelezik nekünk a szükséges összeget. így kezdődött el a munka 1971 tavaszán. Közben a megye is besegített kétszázötvenezer forinttal, a lakosság pedig mintegy hatvanezer forint értékű társadalmi munkával. Ez az előzménye annak, hogy tegnap délután sor kerülhetett a szakorvosi rendelő felavatására Kakucson. Ez a nap teremtette meg annak a lehetőségét is, hogy január elsejétől gyermekszakorvosa is legyen a községnek. De más lehetőségeket is teremtett. Nemcsak azt, hogy a pártalapszervezet visszakaphatja a nagyon hiányzó két helyiséget, ahol eddig a fogorvos rendelt, de az eddig két helyiségből álló községi könyvtár is bővíthető azzal a két helyiséggel, amelyben eddig az anya- és csecsemővédő működött. Búcsú Mariska nénitől Volt az ünnepségnek még egy nagyon kedves epizódja is: Mariska néni búcsúztatása. Mariska néni, azaz Schulcz Jánosné szülésznő éppen harmincöt esztendeje lépett a község szolgálatába, s azóta nagyon sok kakucsi gyermeket segített világra. Most, mint körzeti ápolónő vonul nyugdíjba a falu talán legnépszerűbb Mariska nénije. Szép ünnepség volt, köszönet érte mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a szürke decemberi hétfői nap néhány órára így megíénye- sedjen. p. P. Ellátja a szigetet November elején kezdte meg üzemelését az új pékség Tahiban. Napi nyolcvan mázsa kenyeret sütnek, amit a Szentendrei-szigeten kívül Leányfalutól egészen Visegrádig szállítanak. Az új szentendrei pékség elkészüléséig Szentendre ellátásába is besegítenek. A képen Varga Andrásné kenyér- bevető dolgozik az új lengyel gépnél. Ekés János felvétele Javaslatok a folyó védelmére Vízszennyezett., égi vizsgá’nlok a Dunán Az Országos Vízminőségi Felügyelet és négy Duna menti vízügyi igazgatóság szakemberei december 6-tól 10-ig vízszennyezettségi vizsgálatokat végeztek a Dunán. Több, mint 400 kilométer hosszú magyar Duna-szakaszon, Rajkától Hercegszántóig csaknem 150 vízmintát emeltek ki a folyóból. A budapesti Vízügyi Igazgatóság Hullám nevű hajójával járta a folyót a vizsgálati csoport, és csaknem éjjel-nappal a vizen tevékenykedtek, mert fontos követelmény volt, hogy az áramlás sebességének megfelelően kövessék nyomon a szennyeződést. A Dunából kiemelt vízmintákat most korszerű gázkromatográfiás műszerekkel elemzik. Ez a munka csak később fejeződik be, de az eddigi vizsgálatokból is kiderült már annyi, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta növekedett a folyó szeny- nyezettsége. A részletes mérések és elemző vizsgálatok alapján a vízügy szakemberek javaslatokat dolgoznak ki a Duna vizének hatékonyabb védelmére. Tó alatt a kis földalatti A kis földalatti építői jelentős állomáshoz érkeztek: a Városligeti-tó alatt — itt húzódik a földalatti új nyomvonala — hozzáláttak az úgynevezett larsenpallók leveréséhez. Az acéllemezeik beépítésére azért van szükség, mert ezek elzárják a forrásvizek és a talajvíz útját az épülő, új alag- úttóíl. Mint Petik Ernő, a Hídépítő Vállalat főépítésvezetője elmondta, a több mint négy kilométer hosszú földalatti útvonalát 1300 méterrel „toddják meg”, s a szerelvények végig kéreg alatt futnak majd. Az új alagút — amelyet a tó alatt csatlakoztattak a meglévőhöz — enyhe ívben kanyarodik a Széchenyi-fürdőnek a Hősök tere felé eső oldalánál épülő új állomásba. (Az állatkerti megállót egyébként ide helyezik majd át.) Nyomvonala innen a Kacsóh Pongrác úttal párhuzamosan húzódik, majd betorkollik a Mexikói úti végállomásba. A kis földalatti új szakaszát a tervek szerint 1973-ban adják át rendeltetésének. JÖVŐRE Megrendezik az úttörők szaktárgyi vetélkedőjét A gyermekek számára érdekes, élményekben gazdag eseménynek ígérkezik az úttörők szaktárgyi vetélkedőjének idei versenye. Az úttörők országos szaktárgyi vetélkedőjét az „Úttörő irodalombarát és nyelvész” témakörben két kategóriában (a VII. és a VIII. osztály tananyaga alapján) tartják. Ezenkívül lesz úttörő matematikus vetélkedő, egy kategóriában a VIII. osztály tananyaga alapján megtartják az úttörő történelemkutató versenyt, összemérhetik erejüket a világjáró úttörők, az ifjú természetkutatók, a kis fizikusok és vegyészek is. A szaktárgyi vetélkedők megrendezéséről csapaton belül az úttörő csapatvezetőség az általános iskola igazgatójával egyeztetve dönt. A megyei és a budapesti vetélkedőket az illetékes úttörő- elnökségek szervezik, központilag biztosított feladatok alapján. Az Isbolatelevízió március 20-án kapcsolódik a vetélkedőkhöz. Az országos úttörő szaktárgyi vetélkedőket 1973. április 15. és május 15. között szervezik a fővárosban. Ezen a vetélkedőn azok az úttörők vehetnek részit, akik az előző fordulóban, vagyis a megyei (budapesti) vetélkedőn első helyezést értek el. Pest-Buda emlékei Hétfőn a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában dokumentációs kiállítás nyílt Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója tiszteletére. A most kiállított anyag felidézi a Nyugati pályaudvar építkezésének képét, a Margithíd, a Vígszínház avatását, a fogaskerekű megindítását, a Ganz-gyár kialakulását, sőt az első budapesti Lottó-boltot is. Kivágták a Tagore sétány fáit Balatonfüreden kivágták a Tagore sétány évszázados nyárfáit. A Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói a természet ítéletéi hajtották végre: a fák kiöregedtek, a hatalmas törzsek elkorhadtak, s már képtelenek voltak ellenállni a viharoknak. A kivágott fák helyén újabb nyárfákat már nem telepítenek, mert ez a gyorsan növő fajta hamar öregszik. A telepítők több száz évre szeretnék „feldíszíteni” a híres sétányt, s ezért olyan fafajtákat választanak, amelyek hosszabb életűek, a viharokkal szemben ellenállóak és az esztétikai kívánalmaknak is jobban megfelelnek. Új helyén a híd Mint jelentettük, az elmúlt napokban különleges műszaki megoldással — cölöperdőre épített acélpályán — huszonöt méternyire elhúzták rég: helyéről a makói Maros-hía 400 tonnás vasszerkezetét. A hidat új helyén két méternyivel lejjebb engedték, hogy az ideiglenes hídfőknél a járművek rámehessenek. A forgalmat mindaddig ezen a hídon bonyolítják le, amíg a régi pillérekre kerülő új hídszerkezet el nem készül. A régi híd elhúzása sikerrel befejeződött, s vasárnap reggeltől már ott haladhatnak át Makóra, illetve a nagyar— román országhatár nagylaki átkelőhelyére tartó járművek.
