Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

Falugyűlés Vecsésen December 11-én, hétfőn, dél­után 18 órakor a művelődési házban, a Hazafias Népfront elnöksége falugyűlést tart. Somogyi Lajos tanácselnök számol be a tanács 1971 — 1973. évi munkájáról. A falugyűlésen részt vesz S. Hegedűs László ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára is. A falugyűlés után a KISZ Központi Művészegyüttes Raj­kó-zenekara és szólistái adnak műsort. Ügyeletes orvos Györnrön, Mentién és Péte­riben: dr. Altorjai Károly (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Mo- nor, egészségház), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: dr. Csalánosi József (Pi­lis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen az And- rássy telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19 óráig Mono­ron, a főtéri gyógyszertárban. MONOMIDEEI P-E ST 'Mi G Y El H I R l A P K Ü L Ó N K IÁD A 5 A XIV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1972. DECEMBER 10., VASÁRNAP Lesz-e szolgáltatóház Egy kis szerviz nyolc közrégnek - Kiírzeojik a kontárkodás Az ismerős család új, két­csatornás tv-készüléke rosiz. A Gelka az első hívásra kijön, viszik magukkal a készüléket, egy hét múlva hozzák vissza megjavítva. Este derül ki, hogy a második csatorna még mindig rossz. Üj bejelentés — megint jönnek, megint elvi­szik. Apró bosszúság. Monornak, a járási székhelv- nek egyetlen kis fickszerviz jutott, két kiszálló műszerész­szel, akik a háztartási gépeket javítják, és még eggyel, aki rádió-tv specialista. A kiszál­ló műszerészeknek saját ko­csijuk van, mert nemcsak Monor tartozik ehhez a kis szervizhez, ha­nem Monori-erdő, Ű3év­Káposztaszüret Vecsésen bármerre megy az ember, mindenütt a káposztá­ba ütközik. Különösen most, ősz végén, amikor a szép, nagy fejekre nőtt káposztát az ős­termelők és a szövetkezetek tagjai begyűjtik, feldolgozzák. Igen sok a munka, amíg a tábla fölkerül a hordókra az ország legkülönbözőbb ré­szein levő árusítóhelyeken: Vecsési káposzta. Látogatásunk a Zöldmező Tsz kettes kertészetébe veze­tett, ahol éppen az utolsó ká­posztafejeket vágják le 'az asz- szonyok. Már Sebő brigádve­zető szerint az idei termés igen jó volt, holdanként eléri a 250 mázsát. Jelenleg a kertészét terüle­tén körülbelül 36 vagon ká­posztát raktároznak. A leg­szebb fejeket föld alatti ver­mekben tárolják tavaszig, a megmaradó részt pedig még az idén feldolgozzák a tsz sa­ját savanyítójában. Szunyi Lajosné és Krausz Jánosné az utolsó káposztafe­jeket vágja. Szállítás előtt még kint a földeken megtisztítják a ká­posztát külső leveleitől. Kép és szöveg: Szabó János A megengedettnél gyorsabban BÍRSÁGOT FIZETNEK A SZABÁLYSÉRTŐK „A megengedettnél gyor­sabban vezette személygépko­csiját X. V., elütötte Z. A. nyugdíjast, akit súlyos sérü­léssel kórházba szállítottak." Hány és hány esetben olvas­hatunk ilyen jellegű híradáso­kat a lapok hasábjain. A kö­zelmúltban a Monori Járási Rendőrkapitánysághoz több, a járásban lakó ellen erkezett följelentés gyorshajtás miatt, íme néhány a sok szabálysér­tés közül: K. G. gyömrői lakos, a Hun­gária körúton a megengedett 40 kilométer helyett 78 kilo­méteres sebességgel vezette vállalata tehergépkocsiját, s ezért 1500 forint bírság megfi­zetésére kötelezték. P. L. az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz gépkocsiját vezette 20 kilométerrel gyor­sabban, mint a megengedett. Bírsága ezer forint. Sz. L. ecseri lakos, saját gépkocsiját 75 kilométeres se­bességgel vezette Budapesten, s ezért 400 forintot kell fizet­nie. A gyorshajtások száma el­szaporodott a monori járásban is — mondották a járási rendőrkapitányságon az illeté­kesek. Hogy nem érdemes gyorsabban vezetni a megen­gedettnél, azt a fenti bírságo­lások is bizonyítják. (-é-) haraszt. Vasad, Péteri, Gomba, Bénye és Káva is. Rövid beszélgetés Halápi Károllyal, aki műszerész is, hi­bafelvevő is a csöpp monori központban. Gyömröről jár át. — Miből javítanak a leg­többet? — Mindenből! Van háztar­tási gép is, rádió, tv is bőven. Itt mindig van munka. — Az ügyfelek elégedettek? — Hát... Hogy is mond­jam ... Néha igen, néha nem. — És az új székház ügye? Terv volt, hogy a Gelka szék­házat épít Monoron. Mit tud erről? — Azt, hogy terv. És még annyit, hogy jövőre ígérték az átadását... A körülmények ezt az át­adást nagyon is indokolttá te­szik. Három szerelő nyolc köz­ségre, ahol jószerivel még ver­senytárs sincs, hiszen közel s távol egyetlen tv-rádió szer­viz van még Monoron, a járási szolgáltató ktsz-nél. Az is ge- binben. A vecsésit pedig be kellett zárni, nem. volt kifize­tődő. Konkurrencia lehetne még: a javító kisiparosok. Nézem a legutóbbi, szakma szerinti megosztás statisztikáját, kere­sem a rádió-tv szerelőket. Ács 11, bérfűrészelő 10, fodrász 17. szobafestő 20, rádió-tv szerelő 4, háztartási kisgépjavító egy. S olvasom a községi párt vb elé került jelentést, annak is egy kitételét, amely a kisipa­rosokkal foglalkozik: „Igen fontos a kontárkérdés. A kon­tárok száma nő, sokkal drá­gábban, minden felelősség nél­kül,, Aolgóurjoii. ,,Pe~ tulajdon­képpen nyugodtak is lehetünk, hiszen a „Feljelentés szabály­sértési ügyben” című nyom­tatvány olyan pontokat is tar­talmaz, amelyeket lehetetlen megérteni, így lehetetlen szin­te az eljárás is.” A jelenlegi helyzet sze­rint tehát: kifizetődő dolog tv-t, rádiót, háztartási kisgépet javító „kontár­nak” lenni. Akad is ilyen. És tulajdonkép­pen hálásak lehetünk nekik. Mert van, aki jön, ha elrom­lik otthon valami, s bár drá­gábban dolgozik, gyorsan javít, várni sem kell rá, üzengetni sem kell neki... Javítás, szolgáltatás. S itt már túljutottunk a Gelkán. mert akinek háztartása van, gépei vannak, kicsit átgondol­ja a javítási lehetőségeket, s a fejéhez kap. Monoron nincs ember — mármint „hivatalos" ember — aki gáztűzhelyet ja­vítana. Gyömrőre kell utazni. Nincs, aki értene az olajkály­hához. Érdemes sorolni? Egyetlen megoldás van csupán: szolgáltatóház, Gelka-szerviz építése Monoron. Ezek tervek — számtalan aka­dállyal, főleg anyagi akadály- lyal. Pedig ha holnapra készen lennének, már akkor is késő lenne... (k. zs.) és a süvöltők Északi madárvendégek, a hamvasszürke-bama színű fenyőrigók rikoltozásaitól han­gosak a velencei-tavi fürdő­telepek. Az Agárd környéki olajfákra telepedett több szá­zas madársereg a hideg elől a tundrákról menekült a tó partjára, Mivel a nyaralók olajfáin gazdag bogyótermést találtak, egyelőre „berendez­kedtek” a tóparton. Fejér me­gye galagonyás, bokros tájain másik, északról jött madárse­reg tűnt fel. Piros begyű, szür­ke hátú, fekete fejű süvöltök vertek tanyát. Postafiók 51. Jön a Télapó Már hagyományossá vált, hogy minden évben megünne­peljük december 6-án a Tél­apó ünnepét. Ez az ünnep fő­leg a gyerekek ünnepe. Bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, sőt sok helyen még a középiskolákban is lel­kesen készülnek a fiatalok erre az ünnepnapra. Ez nem is csoda, hiszen az olyan jó érzés, ha ajándékot kapunk, megemlékezünk egymásról a Télapó bácsi révén. Nekem egész életemben em­lékezetesek maradnak azok a percek, amikor valaki kopog az ajtón, majd besétál sán- tikálva egy kedves, barátságos öregapó. — Vajon mit mond rólam, és mit hoz nekem? — vetődik fel nagyon sokakban a kér­dés. Másnap reggel pedig kí­váncsian szaladunk a cipő­inkhez, hogy nem tett-e bele valamit ez a fáradhatatlan Télapó. Én hiszem, hogy a Télapó még nagyon sok évig eljön hozzánk, már csak a gyerekek kedvéért is. Palotai Aranka Gyömrő MONOR A fiatalok részvételével szakmai vetélkedőt tartottak a monori FÜSZÉRT-nél. Az első helyezett Kégli Jánosné, a második Bán Sándor, a har­madik pedig Kassai Tiborné lett. Az első három helyezett 800, 500, illetve 300 forint ju­talomban részesült. Pillanatkép A néni visszanéz... Az idős néni botra tá­maszkodva halad az utcán Mindenki ismeri, társadat mi munkás volt. Ha valaki segítségre szorult, csak ment, zörgette a kapuját kora reggel, késő este. Töb­bet foglalkozott a mások gondjával, mint a sajátjá­val. Természetesnek tűnt — majd a ... néni elintézi, majd ö szól a tanácsházán, majd ő kijárja. És akik hozzá fordultak, nem csa­lódtak sohasem. Aztán az idő elhaladt. A szerény, kedves öreg magáramaradt. Család nélkül. Egyszál maga. Már nem zörgetik a kapu­ját, ajtaját is alig, inkább egyáltalán nem is nyitnak rá. Az ügyét ki intézi? „Há­lából” senki! Ballag az utcán, botjára támaszkodik, meg-meg- áll... Valaki gőgös, ma­gasra tartott fejjel jön ve­le szemben... Ismeri, hi­szen a „ranglétrán” éppen ez az öreg néni segítette valaha, ő egyengette az út­ját. A néni lassít, köszönés­re várva... Az asszony magasra tartott, gőgös feje még jobban felvetődik. El­felejt köszönni... A néni tovább-ballag. Lassan. Meg-megáll és visszanéz... Fekete Gizella Szeretek játszani, de... Beszélgetés egy labdarúgóval Sokáig foglalkoztatta a mo­nori labdarúgó-szurkolókat Bajkai Gábor, a monori csa­pat egyik legjobb játékosának viselkedése. Gödöllőn, a helyi Vasas elleni mérkőzésen egy egészen „kis ügy” miatt nem vállalta a játékot. Berendi Pál edző következetes volt, a kö­vetkező mérkőzésen nem tar­tartott igényt játékára. Fölkerestük Bajkai Gábort, és beszélgettünk vele. — Miért nem játszottál Gö­döllőn? — Szerintem igazam volt az Mari a pult mögött Az ember folyton ismétlé­sekbe bocsátkozik. Lát pél­dául egy ritka mosolyt min­dennapi vásárlóhelyén, kije­lenti, hogy ez tulajdonképpen természetes, aztán újra és új­ra visszatér, hogy találkozzék azzal a mosollyal. Mert kelle­mes, derűs, elviselhetőbbé te­szi a tolongást és a kiszolgá­lást ... Valahogy így voltam én Mari mosolyával. S azért merem ilyen közvetlenül em­legetni, mert nagyon fiatal, alig 20 éves. Mégis meg voltam győződve róla, hogy ő az igazi kereskedő, az a bizonyos ke­reskedő típus, akit glosszák- ban és riportokban, csipkelő­désekben és dicséretekben jó példának szoktunk emlegetni. A monori ABC-áruház na­gyon szép. Áruválasztéka ha­talmas, forgalma több milliós. Még újnak számít, de már vannak törzsvevői. Háziasz- szonyok, akik ingáznak, s a vonatról ide szaladnak bevásá­rolni, nyugdíjasok a környék­ről, akik nemcsak az élelmi­szert vásárolhatják meg itt, hanem szinte mindent, amiért a „városi” szaküzletekbe kel­lene begyalogolniuk. Az ABC népszerűvé vált rövid idő alatt, elsősorban azért, mert éppen itt és éppen ilyen for­mában nagyon nagy szükség volt rá. Itt dolgozik egy szem­üveges kislány is: Kovács Mária. Tulajdonképpen észre­vétlenül, együtt a többiekkel. Nem elég érv, hogy a mosolya miatt választottam éppen őt, hogy megkérjem: beszélges­sünk. De talán elég érv, hogy példátlanul udvarias, kedves, segítőkész. A húsospult mögül jött ki, az irodában ültünk le. — Hogyan lettél kereskedő? — Nem akartam kereskedő lenni. Varrónőnek készültem világéletemben. A Május 1. Ruhagyárba jelentkeztem, ott aztán az orvosi vizsgálaton kiderült, hogy alkalmatlan va­gyok erre a pályára. Ugyanis rossz a szemem. Nagyon rossz és nem is lehet meggyógyíta­ni, most már azt is tudom. So­káig voltam kórházban. Ez van. Igaz, nehezen jutottam túl azon, hogy „ez van”, de túljutottam. Szóval nem let­tem varrónő, hanem egy bu­dapesti közértbe kerültem el­adónak. Két és fél évig tanul­tam, fél évvel előbb szabadul­tam fel, mint a többiek, mert a budapesi kereskedelmi ver­senyen első helyezett lettem, az utána megrendezett orszá­goson pedig második. — Ekkor szeretted meg a szakmát? — Már előbb, enélkül nyil­ván nyerni sem sikerült vol­na ... De az biztos, hogy na­gyon szeretem, mert máshol már el sem tudnám képzelni magam, mint az üzletben. — Mit jelent a pult másik oldalán lenni? — Örömet és bosszúságot. Örömet, mert én szeretem az embereket. És bosszúságot, mert... Elmondok egy törté­netet. Még csak rövid ideje dolgoztam itt, amikor egy ve­vő fellebbezhetett énül közölte: lédús citromot kér. Hát a cit­romok ... Én mindenesetre adtam kettőt, a citromba nem láttam bele, fogalmam sincs, hogy valóban lédús-e. A vevő kioktatott: ő nem kettőt kért! Rendben, igaza volt, az egyi­ket visszatettem, a másikat megmértem, aztán megkérdez­tem: mit óhajt még? Rámné­zett és dühösen felkiáltott: egy jó szót, kartársnő! Az ilye­neket megjegyzi az ember ... — Akkor most én is elmon­dok egy történetet, az is itt esett, ebben az ABC-ben. Egy vásárló pontosan húsz deka juhtúrót akart, nem többet és nem kevesebbet. Ezt közölte is az eladóval, aki levakarta a papírról a többletet, és meg­jegyezte: utálom az ilyen em­bereket! — Igen... Van ilyen. Nem szabadna hogy legyen. Aki ezt a szakmát választotta, aki itt dolgozik, annak tudnia kell, hogy a vevők nem egyformák. Mi viszont azért vagyunk, hogy egyformán szolgáljuk ki őket... A csúcsidő reggel és délután van az ABC-ben. Mindkét mű­szaknak kijut a „rohamból”. Jön a karácsony, a kereske­delem egyik legfontosabb idő­szaka. Bizonyos értelemben próbatétel vásárlónak is, el­adónak is... Mari is ott lesz a pult mögött, és nem akad majd szusszanásnyi ideje sem. Vannak gondjai: a kórház miatt el kellett halasztania egy évvel a közgazdasági szak- középiskola harmadik évfolya­mát, jövőre újra neki kell ru­gaszkodnia. Mindez azonban nem fog látszani rajta, biztosra veszem. Kedves lesz, udvarias és mosolygós. Mint mindig. Hiszen éppen ezért kértem, hogy beszélgessünk ... (k. zs.) ügyben. Sajnos, sokszor ide­ges vagyok, és ezt nem is tu­dom leplezni, magamba foj­tani. Így aztán a nézőtérről néztem végig a kilencven per* cet. — Amikor leszereltél, más egyesületbe akartál menni. — Igen, ugyanis Györnrön — katonaéveim alatt — jól érez­tem magam. Jó kis társaság volt együtt. Hívtak Vecsésre, sőt, fővárosi egyesülethez is. Nem mentem, mert kértek a monori vezetők, maradjak itt­hon. Jól kezdtünk, aztán jöt­tek a hullámzások. Vereségek idegenben. Nehezen tudom el­viselni a vereséget... A szur­kolók türelmetlenek. Ők nem értik meg, ha nem megy a fo­ci. Szeretek játszani, de nem mindig megy. — Hogyan tovább? — Most még gondolkodom. A holt szezon alatt lesz időm elgondolkodni a történteken. Lehel, hogy ismét csatasorba állok, lehet, hogy abbaha­gyom ... Csupa feltételes módban adott válaszok. Mi és a momo- ri szurkolók is remélik, hogy Bajkai Gábor meggondolja magát, és tavasszal ismét a csapat rendelkezésére áll. Mert aki úgy szereti a labdarúgást, mint ő, az nem tudja abba­hagyni 24 éves korában... Gér József MŰSOR Mozik Ecser: Ha nekem puskám lenne. Gomba: Lear király I— II. Gyömrő: Kapaszkodj a fel­legekbe I—II. H: Lövés alán- gokból. Maglód: Az _őrvezető hét menyasszonya. H: A köz­vetítő. Mende: Fogd a pénzt és fuss! H: Az őrvezető héi menyasszonya. Monor: Tom­bol a hold. Matiné: Kobra ak­ció. H: A lovakat lelövik ugye ? Nyáregyháza: Fennakadva a fán. H: Az oroszlán télen. Pé­teri: Tudom, te vagy a gyil­kos. Pilis: A holnap lovasai. H: Valaki az ajtó mögött. Tá- piósáp: Vidékiek New York­ban. Űri: Jelenidő. Üllő: Az örvezeTŐ hét menyasszonya. H: Tombol a hold. Vecsés: Wu- sa. Matiné: A „Sirály” szüle­tése. H: A tanú eltűnik. ★ A Gemini együttes vendég­szerepei Györnrön. a művelő­dési házban, december 11-én este 19 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents