Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

1972. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Ail** kJLir!U*ß 5 Üj üdítő ital „Egy iskola — egy lőtér” „Bevonulnak” a feketerigók fekete ribiszkéből 1 A Budapesti Szeszipari Vál­lalat az idén 32 millió palack­kal gyártott a népszerű Sztár üdítő italokból, legtöbbet a Sztár-colából és a narancs­italból. A Sztár-citrom és a Sztár-tonik is népszerű és ke­resett volt. Ezek a termékek Hollandiából szállított import alapanyagokból készültek. A vállalat most hozza forgalom­ba az első olyan Sztár-italt, amelynek alapanyaga hazai, mégpedig a külföldön is igen keresett fekete ribiszke, amely közismert magas C-vitamin tartalmáról. A vállalat csak­nem egymillió palack gyártá­sához elegendő alapanyagot szerzett be a mezőgazdasági üzemekből, így van tartaléka, és még akkor is ki tudja elé­gíteni az igényeket, ha az új italból nagy lesz a kereslet. Az első 60 ezer palackot né­hány napon belül forgalomba hozzák, Az italt szerdián bemutat­ták a kereskedelmi szakem­bereknek. Nagy sikerű kezdeményezés a dabasi járásban A honvédelmi előképzés­ben, mint ismeretes, az álta­lános iskolák hetedik és nyol­cadik osztályos tanulói vesz­nek részt. A képzés keretében ren­dezik meg az úttörő-olim­pia és a honvédelmi ku­pa lövészversenyeit, amelyeken Pest megyében évente csaknem 44 ezer isko­lás vetélkedik. A versenyek lebonyolítására a dabasi járásban újszerű kez­DONTOTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG A per tárgya: gyermekelhelyezés Elvált szülőknek a gyerme­kekért folyó harca ügyében az utóbbi időben több törvényes­ségi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. A szülők házasságát a járás- bíróság felbontotta és a hét­éves fiút, valamint a kétéves kislányt az anyánál helyezte el. Fellebbezésre a megyei bí­róság, arra hivatkozva, hogy a testvérek között öt év korkü­lönbség van, a fiú pedig már régóta apjánál él, őt az apánál hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másod­fokú ítéletet megváltoztatva, mindkét gyermeket az anyá­nak ítélte. Tévedett a másodfokú bíró­ság, amikor azzal az indoko­lással változtatta meg az első­fokú ítéletet, hogy a két gyer­mek közötti öt év korkülönb­ség miatt azonos felfogás és mélyebb érzelmi kapcsolat kö­zöttük nem alakulhat ki — hangzik a határozat. Gyerme­kek elhelyezésénél különös gondot kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a testvérek egymástól való elszakítása nem hat-e rájuk károsan? Alaposan mérlegelni kell, va­jon a testvérek szétválasztása a család tagjai közíjtt nem okoz-e még további szakadást, nem zavarja-e még jobban a gyermekek lelki harmóniáját? Különösen káros lehet a gyer­mek eltávolítása a megszokott környezetből akkor, ha az ha­sonló korú testvéreitől való elszakadással jár. e . Az asszony beleszeretett egy kollégájába és arra hivatkoz­va, hogy vele házasságot kí­ván kötni, válópert indított. A járásbíróság a keresetnek helyt adott és a házasságból szárma­zott két kislányt az anyánál helyezte el. A megyei bíróság a nagyobbik gyermeket az apa gondozásába adta. Döntését azzal indokolta, hogy a házas­ság az asszonynak egy másik férfivel létesített kapcsolata miatt borult fel. Ez a maga­tartása a gyermekek erkölcsi nevelése szempontjából hátrá­nyos. Tekintve, hogy a kiseb­bik lány csak hároméves, te­hát nagyobb mértékben igé­nyel anyai gondozást, ezért őt az anyánál hagyta, míg a ki­lencéves nagyobbikat az apá­nál helyezte el. Törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a következő álláspontra helyezkedett: az a körülmény, hogy az asszony a férjétől el- hidegült és más iránt érez vonzalmat, akivel házasságot is kíván kötni, önmagában nem teszi alkalmatlanná leá­nyai nevelésére. A gyerme­keknek nemcsak az az érde­kük, hogy az eddig őket kifo­gástalanul gondozó és nevelő anyjuknál maradhassanak, ha­nem az is. hogy együtt neve­lődjenek. Ezért a megyei bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságét hagyta helyben. Egy házasság felbontása után a városi bíróság a gyer­mekeket az anyánál helyezte el. Egy nap azonban az apa önkényesen magához vette őket és nála való elhelyezé­sükért pert indított. Arra hi­vatkozott, hogy volt felesége és annak élettársa a kicsikkel rosszul bánt, emiatt a gyere­kek idegállapota megromlott és attól való félelmük, hogy vissza kell menniük anyjuk­hoz, hisztériás tüneteket vált ki náluk. Az alsófokú bírósá­gok a keresetet elutasították, de törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéleteket hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. Döntésében rá­mutatott arra, hogy minden esetben gondosan vizsgálni kell a gyermekek érdekét és az ítélkezésnél ezt kell fő szempontnak tekinteni. Az új eljárásban a gyermekeket pszichológussal vizsgáltatják meg. Fel kell tárni, vajon az apa és rokonai nem igyekez­tek-e őket anyjuktól elidege­níteni, ellene hangolni. Ugyan­is, ha az derülne ki, hogy az apa magatartása, illetve kör­nyezete ebben közrehatott, ak­kor a gyerekek érdeke az anyjukhoz való visszakerülést kívánja meg. A per adatai szerint az anya mindent meg­tett, hogy a gyermekek apju­kat szeressék, és tiszteljék. Sohasem akadályozta meg, hogy vele találkozhassanak. A A SZOCIALISTA ALLAM legfontosabb szervezeti es mű­ködési alapelve a demokrati­kus centralizmus. Ezért a mi tanácsaink tevékenysége is kettős jellegű: egyrészt bizto­sítaniuk kell a központi dön­tések végrehajtását, másrészt — az előbbivel összhangban — gondoskodniuk kell a helyi feladatok ellátásáról, a köz­ponti és a helyi érdekek egyez­tetéséről. Már ennyiből is ki­tűnik, milyen döntő fontossá­gú az a munka, amelyet ál­lamszervezetünk, ezen belül a tanacsszervezet végez. Hiszen nagymértékben rajta áll vagy bukik a párt programjában le­fektetett fő célkitűzések gya­korlati megvalósulása, a nép- képviseleti, önkormányzati jelleg érvényesítése a lakos­ság igényeinek, elképzelései­nek messzemenő — de mégis józan — figyelembevételével. Ezeket, az egész szocialista építés szempontjából jelentős feladatokat részben a tanácsi — választott — testületek, részben — a végrehajtást ille­tően — a tanács szakigazga­tási szervezete látja el. Ami viszont azt is feltételezi, hogy a hatékony munka érdek ?b?n gondozásukat, míg nála vol­tak megfelelően ellátta. Ezért, ha a pszichológiai vizsgálat a gyermekek érzelmi és gondo­lati világában nem tár fel olyan törést, amely ellenkező döntést indokolna, a gyerme­keket a bíróság az anyánál helyezheti el. Amennyiben az derülne ki, az apa volt az, aki őket anyjukkal szembefordí­totta, és ez a szembenállás olyan mérvű, hogy nyomban nem kerülhetnek vissza any­jukhoz, akkor esetleg bizonyos időre, amíg az anya és gyer­mekei között a korábbi jó vi­szony helyreáll, rokonszemély­nél, vagy állami gondozásban helyezendök el. Hajdú Endre Aszú 70 millióért Kerek egyhónapi munká­val befejeződött a szüret a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­daság megközelítőleg ezerhét- száz holdnyi termőszőlőjében. Nagyüzemi tábláin az idén több mint ötvenezer mázsa szőlő termett, s ebből 35 ezer hektoliter mustot préseltek. A borkombinát saját ültetvé­nyeiről 7500 mázsa aszúsze­met gyűjtött össze, a felvásá­rolt aszúszemekért eddig több mint 70 millió forintot fizetett ki. a központi irányításnak is megfelelő színvonalon kell mozognia és a végrehajtó szerveknek is kellő önállóság­gal, hatáskörrel kell rendel­kezniük. Mivel az új tanács- törvény mindehhez biztosítja a jogi kereteket, a továbbiak­ban főleg a szakigazgatási ága­zatokat irányító minisztériu­mokon és a tanácsok szakigaz­gatási szervein múlik az ered­ményesség. Ezért is került elő­térbe az utóbbi időben a tár­cák és a tanácsok kapcsolata. A TANÁCSTÖRVÉNY AD­TA ŰJ HELYZET legjellem­zőbb vonása, hogy a minisz­ter a maga ágyazatában az egész szakigazgatási tevékeny­ség központi irányítását látja el, nem pedig az egyes szak- igazgatási szervekét. Ezt a központi irányítást a fővárosi, illetve a megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságai útján gya­korolja, aminek következtében nőtt a tanácsok és végrehajtó bizottságok önállósága és fele­lőssége az ágazati feladatok végrehajtásában, s a miniszté­riumok is mentesültek a szak- igazgatás közvetlen irányítása p’ól. Végül is, milyen eszközök deményezést dolgozott ki az MHSZ munkáját rendszeresen támogató járási pártbizottság és a KISZ. ,~,Egy iskola — egy lőtér” elnevezéssel indult meg az a társadalmi mozgalom, amelynek célja az volt, hogy a járás valamennyi általános iskolája jól felszerelt légpus­kás lőtérrel rendelkezzen. A kezdeményezés sok követőre talált, a lőterek felépítésében se­gítettek a községi taná­csok és társadalmi mun­kájukkal a fiatalok is. S a sok hónapos munka után most már az akció eredmé­nyéről számolhatunk be: a da­basi járás több ezer általá­nos iskolás diákja ezentúl a versenyek gyorsabb és az ed­diginél is biztonságosabb le­bonyolítását lehetővé tevő, korszerű, ún. célmozgató be­rendezéssel felszerelt lőtere- ken mérheti össze tudását. Az országban egyedülálló is­kolai lőtérrendszerről a kö­zelmúltban a járásba látogató Kiss Lajos vezérőrnagy, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség főtitkára is elismerően nyi­latkozott. Az „Egy iskola — egy lőtér” mozgalom sikere a mozgalom folytatására ösztö­nöz, az MHSZ tervei szerint a lőtérrendszer1 az egész me­álinak akkor a miniszter ren­delkezésére, hogy ágazatát „kézben tarthassa”? Mindenekelőtt különböző jogszabályok kiadásával meg­határozza — a gazdasági, la­kás- és kommunális ellátási, művelődésügyi, egészségügyi és szociálpolitikai feladatokat, szabályozza a tanácsi tervezé­si, pénzgazdálkodási és mun­kaügyi tevékenységet. Meg­állapítja a szakigazgatási fel­adatokat, az azokhoz kapcso­lódó hatásköröket és hatósági jogköröket. A miniszter figye­lemmel kíséri, ellenőrzi ki­adott központi rendelkezései­nek végrehajtását, az ágazati feladatok érvényesülését, a ha­tósági ügyintézést, eközben adatokat, felvilágosításokat kérhet, tapasztalatairól viszont célszerű tájékoztatnia a vég­rehajtó bizottságot, esetleg fel­hívni a szükséges intézkedé­sek megtételére. Végül meg­határozza a tárcájához tarto­zó szakigazgatási feladatokat ellátó dolgozók képesítési fel­tételeit és továbbképzésük rendszerét. A TANÁCSOK VÉGREHAJ­TÓ BIZOTTSÁGAI az ágazati feladatokat tervszerűen, a mi­gyében bevezetik. Mint Varga János, a megyei vezetőség lövész- és tömegsport-főelő­adója elmondta, tekintettel a várható érdeklődésre, a lőtérberendezés proto­típusát valamennyi me­gyei tanács művelődési osztályának rendelkezésé­re bocsátják. A honvédelmi előképzés mellett az MHSZ nagy gondot fordít a minőségi verseny lö­vészsport fejlesztésére is. Teg­nap a megyei B-típusú lövész­klubok titkárai, edzői tartottak tanácskozást, amelyen az utánpótlás biztosításának jö­vő évi terveiről volt szó. Az állami építőipari vállala­tok már minden második la­kást házgyári panelből építe­nek. A házgyári termékek, te­hát a falelemek, épületszerke­zetek méreteinek is követniük kell azonban a műszaki hala­dást, az igényeket, s így az or­szágban elsőként létesített nisztériumok közreműködésé­vel készült közép- és hosszú távú programokra alapozva oldják meg, mégpedig úgy, hogy az ágazati és a területi elv mindig kellő összhangban érvényesüljön. Hiszen a taná­csok — mint már említettük — nemcsak a központi ágazati érdekek képviselői, hanem a helyi lakosság szükségletei­nek, jogos igényeinek a kielé­gítői is. A minisztériumok és a ta_ nácsok eredményes együttmű­ködése ellenére a két „fél” kö­zött tapasztalhatók még elté­rések szemléleti és gyakorlati kérdésekben, a tanácstörvény elveivel összhangban nem ál­ló, vagy késedelmes jogsza­bályi rendelkezések, eseten­ként pedig bizalmatlanságból eredő túlszabályozás. A túlsza­bályozásra „jó” példát szol­gáltat egy Veszprém megyei vizsgálat, mely szerint 1971- ben a minisztériumok 13 ága­zatban 410 rendelkezést, 304 utasítást, 77 irányelvet, 131 állásfoglalást és 254 körlevelet adtak ki. Nem kétséges, hogy az ilyen arányú ágazati szabályozás a tárcák részéről — ellent mond a tanácsok növekvő önálló­ságának, bár az ellenkező vég­let, az írásos szabályozás túl­zott csökkentése sem helyesel­hető. A MINISZTÉRIUMOKNAK a kormány által megállapí­tott határidőig el kell végez­niük a hatáskörök és a ható­sági jogkörök felülvizsgálatát és decentralizálását is. Óriási munka lesz ez — ilyen jellegű és ilyen arányú feladat talán Elindultak a feketerigók a Mecseki erdőkből Pécs felé. Az őszvégi-téleleji időszak érdekes jelensége a „fekete sereg” bevonulása a városba. Előbb az erdővel határos sző­lőket és gyülmöcsösüket lepik el, aztán lejjebb húzódnak a városszéli kertekbe,, majd vé­gül a pécsi parkokban tele­pednek meg, ahol az egész telet töltik. Helyenként jóko­ra csapat verődött össze ezek­ből a szép, fekete tollazatú, rendkívül mozgékony madár­kákból. Nemritkán túz-húsz rigó lakmározik valamelyik vadszőlő- vagy jázminbokron. A mecseki feketerigók meg­bízható meteorológusoknak bizonyulnak. Megfigyelték ugyanis, hogy rendszerint a havazást közvetlenül meg­előzően költöznek a hegyek­ből a városiba. házgyárak már korszerűsítés­re szorulnak. A nemzetközi tapasztala­tok szerint általában 10 évenként indokolt a ház­gyár rekonstrukciója, amely nemcsak a gyártástech­nológia műszaki színvonalát növeli, hanem lehetőséget nyújt a korábbinál változato­sabb épülettípusok kialakítá­sára is. Az Építéstudományi Intézetben már megkezdődött a hazai házgyárak rekonst­rukciójának előkészítése. Szé­les körű vizsgálatokkal mérik fel a kutatók és a tervezők a legszükségesebb, legindokol­tabb fejlesztési feladatokat. Különösen fontos követel­mény, hogy a gyártási eljárást rugalmasabbá tegyék, s így több lehetőséget teremtsenek változatosabb épületformák, homlokzatok kialakítására. Ezért is nagy szerepet kapott a méretegységesítés, amely le­hetővé teszi, hogy az üzemek gazdaságos, hosszú sorozatban gyártsák termékeiket. Az ország legrégibb ház­gyára, az 1-es számú Budapes­ti Házgyár rekonstrukciójá­nak főbb tervezői elgondolá­sai már kialakultak. Az ország többi házgyá­rában a vizsgálatok sze­rint nincs szükség ennyi­re általános és átfogó vál­toztatásokra, mert ezek az üzemek jóval „fiatalabbak” és az adott épí­tési körzetek nem indokolják a kapacitás növelését sem. még nem is fordult elő a ma­gyar államigazgatás történe­tében. E munka során figye­lembe kell venniök, hogy a la­kosságot közvetlenül érintő feladatok a tanácsok hatás, körébe tartozzanak, a hatósá­gi ügyek intézése elsősorban a városi és a községi szintre ke­rüljenek, a szakigazgatási ha­tásköröket a szakigazgatási szervek lássák el. Alig kisebb feladat a tárcák számára, hogy a Központi Statisztikai Hiva­tal közreműködésével felül­vizsgálják a tanácsi területét érintő beszámoltatási és adat­szolgáltatási rendszert, vala­mint a tanácsoknál vezetett nyilvántartásokat, és megte­gyék a szükséges intézkedé­seket a kellő ésszerűsítésre. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ZAVARTALANSÄGÄNAK, al­kotó folyamatának biztosítá­sában, koordinálásában, el­lenőrzésében és a jó tapaszta­latok elterjesztésében nagy szerepet játszik a kormány mellett tevékenykedő Taná­csi Koordinációs Bizottság. Es a szerv, részben összetételénél fogva — pl. minden érdekelt tárca képviselteti magát ben­ne —, részben a megyei taná­csokkal kiépített szoros kap­csolat révén már eddig is so­kat tett, s a jövőben még töb­bet tehet a minisztériumok és a tanácsok gyümölcsöző együttműködésének megte­remtésében. Ám mégis az a legfontosabb, hogy elsősorban maguk a tárcák és a tanácsok ismerjék fel az új kapcsolatok kialakításának nagy jelentő­ségét. N. G. Laboratóriumban a Tisza-híd Az UVATERV megbízásából a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézetben elkészítették a szegedi Tisza-szakasz méretarányos modelljét, hogy kísérleti vizsgálatokat végezhes­senek egy új közúti híd építése céljából. A VITUKI szakembe­rei több híd makettjét építették be a kísérleti szakaszba, s eze­ken figyelik az áramlási mutatókat. JEGYZET A minisztériumok és a tanácsok együttműködése Sz. J. Egységes méretek A változatosabb városképért

Next

/
Thumbnails
Contents