Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

I JEGYZET Ideiglenes raktár as árubőség Első hallásra jelentéktelen­nek tűnik a dolog — pedig nem az, mert végül is nem mindegy, hogy Pestre utazik-e az ember kabátot, pulóvert venni, vagy csak beszalad a monori ruházati kisáruházba. Eddig nagyrészt az előbbi gya­korlatot folytattuk, és a heti jegyzeteknek állandó témája volt az áruválaszték hiánya. Az ok: nincs raktár, s az amúgy is szűk üzletben nehéz volt mindent összezsúfolni. Pe­dig igyekeztek, ez tagadhatat­lan. Az üzlet vezetője most őrül: kaptak egy ideiglenes raktárt. Az eredmény: szinte ugrásszerűen nőtt az áruvá­laszték, az őszre, a télre úgy felkészülhettek, mint eddig még egyszer sem. Férfi és női télikabátból tíznél több fazon van, meleg fehérneműktől, pi­zsamáktól, házi ruháktól ros­kadoznak a raktárpolcok. Még bőrdíszműárut is sikerült el­helyezni, nem is keveset, s van a vidéken még népszerű ágy­nemű-toliból is bőségesen. Na­gyon örülök — mondta több­ször is az üzletvezető —, jó érzés, hogy most nem kérhet­nek tőlünk olyat a vevők, amit ne tudnánk adni. A 'P E SJ -M E G V E I H I R l A P K Ü l Ö N KTA D Á S A XIV. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1972. NOVEMBER 10., PÉNTEK /I megoldás: a teljes gépesítés Őszi beszélgetés Men déri Ügy örülünk vevők is. mondjuk, mi (k. zs.) A mendei termelőszövetke­zet négyszögben összefutó gaz­dasági épületei a „legmoder­nebb” képzettársítással is, középkori várra emlékeztet­nek. Tovább élve a hasonlat­tal, az udvar is „fronthelyze­tet” mutat. Fények bent és kint, körben, távolabb. Be­szédfoszlányok, gépzúgás ri­asztja a csendet. Az éjszakai szolgálatra Indulók eligazítás­ra várnak a tornácon. Vár­nom kell, amíg Horváth János agronómus megbeszéli velük az éjszakai teendőket. Csak azután ülünk le irodájában egy kis tájékoztatóra, beszél­getésre. A gazdaság 2500 holdját 35 aktív, de jobbára már nyugdíj előtt álló tag mű­veli meg! Természetesen most az alkalmazottakat Otwn u/ Its.ff Kiemelkedő munkál végez a Vöröskereszt Vecsésen Vecsésen összeült a Vörös- kereszt helyi szervezetének csúcsvezetősége, hogy a soron levő vezetőség- és küldöttvá­lasztást előkészítse. A szerve­zet korelnöke, dr. Simon Sán­dor is megjelent, és bár sor­rendben nem elsőként szólalt fel, mégis elöljáróban idézzük: — A Vöröskereszt eszméje mindenkit át kell hogy has­son! Az ifjú vöröskeresztesek, mikor az iskolától búcsút vesz­nek. a tarsolyukban legyen ott a felhívás: a Vöröskereszt tag­ja vagy s az is maradj! Le­gyen utánpótlás. Nem kell messze menni; 1956-ban bi­zonyságot tett a Vöröskereszt. Jöttek, hol kell segíteni? Hol lehet vért adni ? Még távo­labb: 1935-ben Vecsésen egy egész kisegítő kórházat hozott létre: a lakosság társadalmi összefogása. A polgári védel­mi egészségügyi szakaszok is a Vöröskereszt-tagokból kerül­nek ki. Igaz, hogy itt vannak az öregek, de itt a fiatalok is. Gajdos Józsefné, a Vöröske­reszt járási titkára a vezető­ségválasztásról tájékoztatott. Dr. Túri István orvos, öt­ven belépési nyilatkozatot gyűjtött össze és adott át a szervezetnek. Somogyi Lajos tanácselnök köszönetét mondott a Vörös- keresztnek a Vecsésen közel­múltban lezajlott véradásnál végzett munkájáért. Nagy István, a községi párt- bizottság titkára elmondotta: Vecsésen 20 ezer emberről beszélnek, de valójában 26001 helyben foglalkoztatottra kell építeni. A Vöröskereszt eddigi munkája eredményes volt, a munkát folyamatossá kell ten­ni. Bírálni is lehet, de csak az bíráljon, aki társadalmi mun­kában többet adott, mint a Vöröskereszt! A megyében, sőt a fővárosban is elsők kö­zött van Vecsés; szeptember 1-ig 600 ezer forint értéket tett ki, lehet, hogy év végére eléri az egymillió forintot, a társa­dalmi munka értéke. Ebben nagy része van a Vöröskereszt munkájának. A Vöröskereszt ne nélkülözze az egészségügyi középkáderek munkáját, akik közvetlen kapcsolatban van­nak a lakossággal. f. g. VECSÉS Novemberben elkészül — A Martinovics téri autó­busz váróhelyiség, dohány­árusító üzlettel együtt. — A Kun Béla téri százsze­mélyes óvoda. — A falusi temető kerítése. — A Berzsenyi utcai járda- szakasz. — Az Eötvös utcai orvosi la­kás és rendelő. — A szennyvízcsatorna ez évre tervezett utolsó szaka­sza. — A 4-es főközlekedési út­vonal közvilágításának kor­szerűsítése. A pilisi TÜZÉP-telepen Hiánycikk a német brikett MONORRÓL VÁSÁROLJÁK A pilisi TÜZÉP-telepen is kevesebb a forgalom mint né­hány évvel ezelőtt. Az olaj- kályha a község egyre több la- kásáoan biztosítja a meleget, így a tüzelőfélék forgalma kö­rülbelül 30 százalékkal csök­kent. Berentei dióból, dorogi és tatai brikettből ki tudják elé­gíteni az igényeket. Kevés — mindössze 500 mázsa — érke­zett eddig a berentei dara­bosból, amelyből pedig a ke­reslet jóval nagyobb. A német brikett hiánycikk a telepen, a pilisiek a monori TÜZÉP-hez járnak, ott vásárolják meg. Építőanyagokból nagy for­galmat bonyolítottak le ebben az évben. Téglából most is 70—75 ezer NDK ikersejt áll a vásárlók rendelkezésére. De különféle nyílászárószerkezet, fa- és cserépanyag is kapható. (g.) MŰSOR Mozik Monor: Sacco és Vanzetti. Pilis: Vihar Délen. Vecsés: Lépj olajra. Kiállítás Monor, járási művelődési ház: Polgári védelmi kiállítás, nyitva délelőtt 9-től 19 óráig. Gyömrő, művelődési ház: Len­gyel grafikai kiállítás, nyitva délután 15.30-tól este 20 óráig. Ismeretterjesztő előadás Mende, művelődési otthon, 18 órakor: Időjárás szerepe életünkben. figyelmen kívül hagyva. Mi a megoldás, mit lehet tenni ellensúlyozásképpen? — Azzal, hogy a nyugdíja­sokat is visszahívtuk — idé­zem az agronómus szavait — csak áthidalási lehetőséget te­remtettünk. Fiatal tagok je­lentkezésének hiányában mi is a már szállóigévé lett monda­tot ismételgethetjük: a jövő a gépesítésé. Először is nézzük meg azt, hogy milyen növé­nyek termesztésének érdeké­ben. A munkaerőhiány mellett a rossz, úgynevezett hideg, kötöttebb talajviszonyok is közrejátszanak abban, hogy növénytermesztésünket fajta és féleség tekintetében leszű­kítettük. Korlátoztuk, búza, kukorica, lucerna és kísérleti kiegészítésként zöldségtermesz­tésre. A búza „fenntartása” ebben az esetben is csak úgy eredményes, ha a kísérleti faj­ták — főleg a bezosztája — vetését szorgalmazzuk, éven­kénti visszatéréssel körülbelül 670 holdon. Kedvező évben — ilyen volt az idei is — megkö­zelítettük, sőt elértük a 20 mázsás átlagtermést. A lu­cerna termőterületét vi­szont bővítettük. Az eddigi 150 hold régi mellé 110 holdon új vetést telepítet­tünk. Ebből pedig egyenesen követ­kezik, hogy szarvasmarha- tenyésztésünket is hasonló „méretekben” kívánjuk to­vábbfejleszteni. Helyesebben — szándékunkat — új alapok­ra fektetni. Hogy ezt elérjük, a korábbi 100-as állomány tel­jes cseréjére volt szükség. Fertőzöttségük következtében például tejhozamról egyáltalán nem lehetett említést tenni. Az új módszer szerint megye- szerte felvásároljuk a körül­belül 80 kilót meghaladó egészségesnek nyilvánított bor­jakat, — terveink szerint a 400 állatot fölneveljük, majd a szerződésnek megfelelően to­vább adjuk más gazdaságok­nak. Zöldségtermesztő területünk 21 hold sárgarépában s 22 hold gyökérben oszlik meg. Az em­lített kísérlet bevált. Talajun­kat kivételesen „kedveli”, gé­pesítése, vetéstől — betakarí­tásig megoldott. Maradt még a kukorica, s egyben kapcsoljuk ide gépesítést célzó törekvé­seinket is. Az idén 610 holdon ter­mett tengeri, ebből 240 holdat betakarítottunk, az ütemet tekintve, remél­jük, két hét múlva befe­jezzük. Egy darab Zmaj típusú csőtö- rőnk napi átlaga 6 hold. Mel­lette foszt, egyben morzsol is két E 512-es Brand adapteres kombájn. E géppark kiszélesí­tése, minél hamarábbi haszno­sítása kell, hogy legyen a nem­zedékváltást taglaló kérdések­re a válasz! (baky) KODÁLY SZELLEMEBEN ben. A dontore teoruaman Ke­rül sor, ugyancsak a művelő­dési házban. Községi népdalversenyre először kerül sor, és nem csu­pán az iskolás gyerekek, de a felnőttek is beneveznek. A szervezés itt is megindult, do­bogóra hívja a rendezőség a lakosságot korra, nemre való tekintet nélkül. Jelentkezzenek a versenyre szép magyar da­lokkal, virágénekekkel, felel­getőssel, hangszerszólókkal, furulya, tárogató, hegedű, ci- tera szóljon, „csak tiszta for­rásból” ! Mozgósítják az üzemeket, vállalatokat, hogy legalább három-három főt küldjenek a versenyre, akár mint szólistát, akár mint az énekkarok rész­vevőit. Emlékezetből éneke, minden versenyző. Három dal­lal kell pályázni, de legalább hat dalt kell ismerni. Ezen­kívül egy ki tud többet ver­senyre is sor kerül, amelyet az emléklapon kívül jutalommal díjaznak. Neves szaktekinté­lyeket kérnek fel a zsűri tisz­tének ellátására. Az ünnepség fénypontja a gálaest lesz, ahol versenygyőz­tes mintegy 20 főnyi általá­nos iskolás mellett föllép majd a négy általános iskola felső­tagozatos osztályainak össze­vont kórusa, a már megalakult és javában próbáló női kórus, a férfikórus, vegyes kar. Ko­dály, Bartók-, Bárdos-műve­ket, Petőfi megzenésített köl­teményeit viszik még a ver­senyzők dobogóra, furulyaszó­lókat hallhat majd a közönség. Vass Lajos is vendége lesz a népdalverseny gálaestjének, így biztosra vehető, hogy megénekelteti majd a közön­séget. Fekete Gizella Igazi kupaküzdelem... Nem emlékszem a monori járás úttörő-sporttörténetében olyan nagyszerűen megrende­zett sporteseményre, mint az A VÖLGYBEN SINCS SÖTÉT A gombai dombok közé ékelődik egy kis település: Felsőfarkasd. Kétszáznyolcva- nan élnek itt, és nem kíván­koznak sem városba, sem köz­ségbe. Pedig nem könnyű itt az élet, ha esik az eső, gumi­csizma nélkül nem lehet az utcára lépni, s ha besötétedik, errefelé csak a csillagok vi­lágítanak. Ha csillag sincs, szuroksötét az éjszaka. Néhány kilométerre a völgytől, dró­tokban kering az áram, televí­ziót és mosógépet működtet. A völgyet azonban nem lehetett halálra ítélni, ragaszkodtak hozzá az itt élő emberek, nem költöztek sehová, a fiatalok is itt maradtak, rábeszélés nél­kül. 'Elsősorban azért, mert a Monori Állami Gazdaság gom­bai kerülete közel van, s Fed- sőfarkasd lakói szinte kivétel nélkül ott dolgoznak. Csak­hogy a gazdaság országos hírű, modern tehenészetében is vil­lany, meleg víz, „összkom­fort” van — és a völgy házai­ba mégsem jutott el a fény. Tavaly Kása Károly, a Gom­ba községi közös tanács elnöke lett a völgy tanácstagja. Egyetlenegy feladatot bíztak rá a választók, de azt nem is egy­szer, és nem is kis hangsúly- lyal: villany kellene a tele­pülésnek! Vámos Géza ország- gyűlési képviselő is ismerte a fark ásd iák gondját, hiszen a gombai kerület vezetője volt jó ideig. Ahányszor idelátogat­tak — és nem kevésszer — mindig érlelődött az elhatáro­zás: ide kell hozni az áramot, a fényt, rádiókat és televízió­kat, háztartási gépeket. Négy- százezer forint — amennyibe a villamosítás került — nem kis pénz, különösen ahol három településről is gondoskodni kell, hiszen Bénye és Káva sem érezheti magát „mosto­hának”. összefogtak. És elő­teremtették a pénzt. Novem­ber elején, egy csütörtöki na­pon gyulladt ki próbaképpen a villany a völgyben. Az ÉMÁSZ sülyi villanyszerelői úgy dolgoztak, mint még so­ha: egy nap alatt megcsinál­ták, amit kellett. — Itt olyan sikítozás volt, mindenki kiszaladt és nézték az ablakokat: világos van! Már volt vagy tíz televízió is, mindegyiket bekapcsolták, nézték az öregek, akik közül sokan még életükben sem lát­tak villanyt, televíziót meg kü­lönösen nem. Itt úgy örültek az emberek, úgy örültek, hogy azt nem lehet elmondani. Idős Petrovai Józsefné vezet a szobába, Petrovai bácsi már ott topog a televízió körül. Az este sokan átjöttek nézni,- meccsközvetítés volt, végig­vártak az öregek is. Látott-e már ilyet, Petrovai bácsi? — kérdezem, az öregnek tele­szalad a szeme könnyel. Nem én, kedreském — mondja. El­múlt már hetven éves. Állnak egvmás mellett, a készülék előtt, a fotós magától értető­dően megkérdezi, felgyújthat­ja-e a villanyt, merthogy nem hozott vakut. A néni rábólint, és mint amikor váratlan és navy-nasy öröm éri az embert, elsírja magát. 1 Hát ezt jelenti Felsőfarkas- don a villany. ★ November 4-én, a „hivata­los” átadáskor a völgy iskolá­jában, az egyetlen tanterem­ben jött össze a település ap­raja-nagyja. Aid nem fért be, az ajtóban, a folyosón álldo­gált. Sok volt a vendég, és mindenkit megölelgettek. Vá­mos Géza országgyűlési kép­viselő, Kása Károly vb-elnök, Izmán János, a három község párttitkára, Dobroviczné, a já­rási pártbizottság képviselője — mindenki eljött, együtt örülni a farkasdiakkal. Sorra jöttek a köszöntők és amikor itt is meggyulladtak a meny- nyezeti lámpák, percekig csattogott a taps. Amikor elő­ször jött ki errefelé a buszjá­rat — mondta Vámos Géza már a fehér asztal mellett — az üzemegységig kiépített út­ra az volt a legelső lépés. Most itt a villany. De hát nem állhatunk meg, térdig ér még a sár, út is kellene ide, leg­alább egy járda szélességnyi. Meg keld hogy legyen! És vétek a „hivatalos” jelzőt használnom az átadás mellé. Egy sok embert számláló csa­lád ünnepelte Felsőfarkasdon, hogy kígyóit a fény. Szavak­kal láttatni az örömet, amit ez jelentett a völgyben, nem le­het. Próbáljunk meg egy na­pig petróleumlámpa mellett, televízió, kávéfőző, mosógép és rádió nélkül élni... Koblencz Zsuzsa Petrovaiék televíziója is a völgybe hozza a világot. Trócsányi Anikó felvétele ez évi „November 7. Kupa” úttörő kézilabda-versenye volt Üllőn. Az iskola 3. sz. Árpád fejedelem és 6. sz. Zrínyi Ilo­na úttörőcsapatai, Gergely Klára és Zsila Lászlóné csa­patvezetők, Ferenczy László testnevelőtanár, Donnert Ká­roly és Kovács András olyan lehetőségeket biztosítottak a részvevőknek, hogy azt még sokáig emlegetni fogják, kel­lemes és kedves emlék ma­rad. A 23 kézilabdacsapatot a pálya szélén karikatúrák, rig­musok fogadták. Minden rész­vevő megtalálta a neki szóló versikét. A plakátok megszer­zéséért, hazaviteléért is kü­lön küzdelem folyt. Végül is volt, akinek a kupát, volt, akinek csak a plakátot sike­rült megszereznie. Hármas csoportokba sorsol­ták a csapatokat, akik csopor­ton belüli körmérkőzésen dön­tötték el, melyikük juthat a legjobb négy közé. A fiúk közül: Tápiósüly, Gyömrő Kossuth, Űri és Üllő volt a legjobb. A döntő ered­ményei: Gyömrő K.—Tápió­süly 1:3, Pilis—Üllő 0:1, Gyömrő K.—Pilis 0:7, Tápió­süly—Üllő 2:4, Gyömrő K.— Üllő 0:1, Tápiósüly—Pilis 4:2. Első: Üllő, 2. Tápiósüly, 3. Pi­lis, 4. Gyömrő Kossuth. A lányoknál: Űri, Üllő, Mo­nor Munkásőr és Pilis jutott a döntőbe, melynek eredmé­nyei: Űri—Monor M. 1:1, Pilis —Üllő 0:0, Úri—Pilis 2:1, Mo­nor M.—Üllő 1:0, Űri—Üllő 4:1, Monor M.—Pilis 0:0. Első: Űri, 2. Monor Munkásőr, 3. Pilis 1. sz. iskola, 4. Üllő. Nyolcórai küzdelemben a 23 csapat 34 mérkőzést vívott, míg a két kupa gazdára talált. —sk— Kosárlabda NB III Magyar Hajó- és Darugyár —Monori SE NB III női 69:59 (32:28). ★ Testnevelési Főiskola—Mo­nori SE NB III férfi, 85:73 (39:42). ★ Megjegyezni kívánjuk, hogy úgy a női, mint a férfimérkő­zéseket sorsolás szerint Mo- noron kellett volna lejátszani, de a szövetség szabadtéri pá­lyán csak november 1-ig en­gedélyezi a játékot. Mivel fe­dett pálya Monoron nincs, így az utolsó három hazai mérkő­zést a fővárosban kell leját­szani. (vitéz) Népdalverseny Vecscsen Kodály Zoltán születésének 90., Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából emlé­küknek kíván hódolni az az új kezdeményezés Veosésen, melynek nyomán szinte meg­mozdult az egész község. A gondolat már nem új, Vecsé- sen megteremteni a Röpülj páva kört. Valentsik István ze­netanár-karmester kezdemé­nyezését a helyiek megértéssel és segítőkészséggel fogadták. Hogy mennyire nagy az ér­deklődés, azt az a nyolc ének­tanár lelkesedése bizonyítja leginkább, akik a megbeszélés alkalmával oly nagyszerű hozzáállással fogadták, az énekkönyveket húzták alá, ka- rikázták be a magyar népdal gyöngyszemeit. Közöttük azt is, amit az óvodából hoztak a legkisebbek: Búj, búj zöldág, Kis kece lányom, Hajlik a meggyfa. A tankönyvi anyag­ból sorakoztattak fel gazdag válogatást a felsőtagozatok énektanárai is, nem kevesebb lelkesedéssel. Népdalforrás­ként a Tiszán innen, Dunán túl, az Érik a szőlő és még sok más kiadványt lehet tekinteni, de a nép ajkán apáról fiúra szálló népdaloknak is nagy fi­gyelmet szentelnek. Vecsés községnek nincs táj- jellege, hagyományos népdal­kultúrája, annál inkább me­ríthet a magyar népdalok szé­les skálájából. „Csak tiszta forrásból” — ezt a címet kap­ta a november elsején indult népdalverseny. Vecsés négy általános iskolájának éneklő ifjúsága, osztályonként öt-öt, összesen 320 diák ajkán csen­dül majd a szép magyar nép­dal az iskolai selejtezőkön. Az elődöntők két részben már a művelődési házban bo­nyolódnak december első felé-

Next

/
Thumbnails
Contents