Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RfcSZEjgE XVI. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM 1972. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Köszöntők, műsorok, kiállítások Méltóan ünnepelték november 7-ét Több mint háromezren, az ünnepi gyűléseken November első napjaiban szokatlanul enyhe idő köszön­tött be. Tavaszias szellő lobog­tatta a Lenin park november 7-i zászlódíszét, és a kegyelet koszorúi, az élénk színben pompázó virágok is hosszú éle­tűek lesznek a szobor talapza­tánál, ahová ünnepség kereté­ben helyezték el azokat a vá­ros politikai, gazdasági és tár­sadalmi vezetői valamennyi ceglédi lakos nevében. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának előesté­jén a Kossuth Művelődési Köz­pontban tartottak díszünnep­séget. Üzemek, vállalatok, ter­melőszövetkezetek dolgo­zói, diákok, vendégek je­lentek meg, hogy az ese­mény részesei lehessenek. Amikor a függöny felgördült a színpadon, amelyen az el­nökség foglalt helyet, a ma­gyar és a szovjet himnusz el­hangzása után, Básti Lajos Kossuth-díjas színművész lé­pett a közönség elé, s egy al­kalomhoz illő novellát olvasott fel. A megköszönő taps után, Hegedűs József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte az ünnep­lőket, s felkérte Babinszki Ká­rolyt, az MSZMP városi bi­zottsága titkárát, ünnepi be­széde elmondására. Előadásá­ban Babinszki Károly mél­tatta a történelem sorsfordulá­sát elindító szocialista forra­dalmat, mely nagy hatással volt a mi nemzetünk politikai és történelmi fejlődésére is. Az ünnep most egybeesik o Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójával. Az eltelt öt évtized kimagasló eredmé­nyeiről, a Szovjetunió békepo­litikájáról, a haladó népekhez fűződő segítőkészségéről, tá­mogatásáról, barátságáról szólt Babinszki Károly. Az Interna- cionálé hangjaival ért véget a ceglédi díszünnepség, majd a KISZ Központi Művészegyüt­tes Rajkózenekara és énekesei adtak műsort a Kossuth Mű­velődési Központ nagytermé­ben. Abonyban, vasárnap dél­után, a művelődési ház zsú­folásig megtelt nagytermé­ben dr. Somodi István, a nagy­községi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az elnökségben helyet foglalt Bal­ia János, a járási pártbizottság első titkára és Győré Sándor országgyűlési képviselő is. A Nagy Október méltatá­sa után az ünnepi szónok a nagyközség felszabadu­lásának évfordulójára em­lékezett. megállapítva, hogy az elmúlt huszonnyolc év alatt sokat vál­tozott, fejlődött a település. Ezután megkoszorúzták a szov­jet emlékművet, ahol Szűcs László tanácselnök mondott emlékbeszédet. A kultúrház- ban kiállítás nyílt a rajzszak­kör tagjainak munkáiból, he­tedikén este az irodalmi szín­pad mutatta be műsorát. Albertirsán hétfőn este em­lékeztek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ötvenötö­dik évfordulójára. A kultúr- házban rendezett ünnepségen részt vett Tóth Attiláné or­szággyűlési képviselő is. Ün­nepi beszédet Németh István mondott, akit az MSZMP nagy­községi bizottsága, november elsejei hatállyal, titkárává vá­lasztott. Szavalattal és az In- ternacionálé hangjaival ért véget az ünnepség. A kultúr- házban színvonalas bélyegki­állítást tekinthettek meg a lá­togatók. Törteién az ünnep napján emlékeztek az évfordulóra. Tű­ri Balázsné, az MSZMP köz­ségi csúcstitkára méltatta 1917 jelentőségét, majd az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a helybeli idős elvtársakat. Az irodalmi színpad tagjai, az is­kola énekkara és a tánccso­port tagjai közös műsorral szó­rakoztatták a megjelenteket. Csemőben az iskolások iro­dalmi műsora tette színessé az ünnepséget. Nyársapáton kis úttörők köszöntötték a megje­lent szovjet vendégeket, ma­gyar és orosz nyelven. A dán- szentmiklósiak a Wekerle üzemegységben megkoszorúz­ták az ott nyugvó, hősi halott szovjet katona sírját, majd bensőséges ünnepségen emlé­keztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, amely nemcsak a szovjet nép, hanem valamennyi — a nem­zeti felvilágosodás útjára lé­pett — népnek utat mutatott. Jászkarajenön ünneplőbe öltözött emberek sereglettek a nagygyűlésre. Az ünnepség után fellépett népszerű citera- zenekaruk és menyecskekóru­suk, majd a szolnoki Szigligeti Színház társulata tartott elő­adást. A ceglédi járásban nyolc községben járási előadó mondott ünnepi beszédet, s ahol helyi ember látta el ezt a feladatot, ott is képviseltette magát a járási pártbizottság. Több mint 3 és fél ezer ember vett részt ezeken az ünnepsé­geken, s hét községben szovjet vendégekkel együtt köszöntöt­ték az évfordulót. Kocséron, a községi művelődési házban, kedves meglepetésként, Kórházbővítés Épül az elmepavilon Az alapozást befejezték, húzzák a falakat A jó idő kedvez az építő­iparnak: városszerte a tervek­nek megfelelő tempóban halad a munka, így a ceglédi kórház mellett épülő elmepavilonban és a nővérszálláson is. A Ceg­lédi Építőipari Vállalat ígére­te szerint a 140 ágyas elmepa­vilont a jövő év végére, a bal­eseti sebészet épületét 1974 elején adják át. 1973 végére készül el az 50 férőhelyes, kor­szerű nővérszállás. A három épületrészből álló elmepavilon alapozását befe­jezték, a napokban megkezd­ték a falak felhúzását. A nővérszállás épületének külső vakolásával végeztek, hamaro­san a szakipari munkások ve­szik birtokukba a helyiségeket. A megrendelők elégedettek, a régi épület átadásának ha­táridejét viszont későinek ta­lálják. A kivitelező kapacitás- hiányra hivatkozik. A megren­delők szeretnék, ha a korsze­rűtlen körülmények között működő baleseti sebészet mi­nél hamarabb átköltözhetne új helyére. a szovjet vendégek adtak zenés, táncos műsort a mintegy 400 egybegyűlt- nek. Ceglédbercelen a művelődési ház falán megkoszorúzták az emléktáblát, majd, a színház­teremben lezajlott ünnepségen, Halász József tanácstitkár kö­szöntötte a közönséget. Ünne­pi beszédet dr. Gaál Lajos, a ceglédi járási hivatal elnöke mondott, hangsúlyozva né­peink barátságának megbont­hatatlan egységét és a szocia­lista jövőbe vetett, szilárd hi­tét. Az ünnepséget a művelő­dési ház több mint fél évszá­zados múltra visszatekintő fér­fikórusának műsora zárta. A művelődési ház termeiben az ünnepség vendégei sokáig gyö­nyörködhettek a kézimunka és fotószakkörök munkáiból ren­dezett, közös kiállítás anyagá­ban. Elismerő soraikat a ven­dégkönyv hosszú időre meg­őrzi. Felújítják az elavult csőhálózatot A vízvezeték hossza Cégié; den mintegy 57 ezer méter. Az elavult csőhálózat felújítását 1971-ben tervszerűen meg­kezdték. Ebben az évben 8 ezer méternyi vízvezetékcsövet cserélnek ki. Megszépült a jászkarajenői kultúrház Az utóbbi napokban éjszaká­ba nyúló takarítás, csinosítgar tás folyt a jászkarajenői mű­velődési házban. Időben fejez­ték be a színházterem festését, és az ifjúsági klub tagjai, az asszonykórus énekesei segítet­tek a rendcsinálásban, hogy az ünnepre méltóképpen felké­szüljenek. Gazdag eseménysorozatot szerveztek. Vasárnap délután ott tartották az ünnepi csa­patgyűlést s az úttörőműsort, este a Démon zenekar közre­működésével bálozott a fiatal­ság. Hétfőn a szolnoki Szigli­geti Színház Férjek, papucs­ban című előadásával szerepelt a községben. Kedden délután zajlott le az asztalitenisz- és a sakkverseny, az irodalmi szak­kör pedig Költők városa, Ogyessza című irodalmi mon­tázsát mutatta be, majd éjfé­lig tartott a bál. Két kitüntetés A napokban, házi ünnepség keretében nyújtották át a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat két dolgozójának a november hete­diké alkalmából adományozott kitüntetést. Baldavári Lászlóné A belkereskedelem kiváló dol­gozója jelvényt, Maczelka Ti­bor a Tűzrendészen Érdem­érem arany fokozatát kapta. Előkészítő mestervizsgára A KIOSZ helyi csoportja mestervizsga-előkészítő tanfo­lyamot indít. A tanfolyamra — ács és kőműves szakmák kivételével — november 10-ig lehet jelentkezni a KIOSZ- irodában. A NAPOKBAN MEGJE­LENT a ceglédi Kossuth Gim­názium diákújságának leg­újabb száma. Cikkeiben fő­ként a nyári élményeket örö­kíti meg, krónikajelleggel. A következő számban gazdagabb anyag várható a gimnazisták KISZ-életéről, művelődéséről, tanulásáról, terveiről. ABONY1 KRÓNIKA VADÁSZOK, VENDÉGSÉGBEN Jövedelmező vadgazdálkodás Puskavégre került a remetekan Hazánkban a vadgazdálko­dásnak és vadvédelemnek ma már egyre nagyobb fontossá­got tulajdonítanak, ami érthe-. tő, hiszen az állatállomány folyamatos utánpótlásáról, az új nemzedék felneveléséről is gondoskodni kell. Hétezer fácán Abonyban a községi vadász­társulás három évvel ezelőtt a helyi Űj Világ Termelőszövet-. kezettel egyesült. A társulás hasznosnak bizonyult: amíg korábbam csaik vadászattal foglalkoztak, az utóbbi évek­ben egyre jelentősebb vadgaz­dálkodást folytatnak. A tsz te­rületén kialakított telepükön az eltelt három év során több mint hétezer fácánt keltettek és neveltek. Télen etetik és gondozzák a vadakat, s így gazdálkodásuk jövedelmező. A társulás gazdasági eredménye korábban alig volt évente 25 ezer forint, ma eléri, sőt meg­haladja a háromszázezret. Munkájuk megkönnyítésére terepjáró gépkocsit szereztek be. Olasz vendégek A tervszerű és jó munka nyomán a társulás jó híre külföldre is eljutott. A múlt hónap végén, immár másod­szor, olasz vadászcsoport járt a területükön, és 283 fácánt puffantottak le a vendégek. A szép zsákmányból száznegyve­net tartottak meg, egyenként 106 forintért váltva meg azo­kat. Nemcsak a vendégek vet­ték puskavégre az abonyi va­dakat, a helybeli vadászok automata fegyverei is sűrűn dördültek el. Szeptemberben kezdték meg a vadászatot a víziszárnyasokkal, most fácán­ra lőnek ők is. Januárban egy kis időre félreteszik a puskát, 250 élő nyulat fognak be, ex­portra. Gondok A tervszerűbb és színvonala­sabb vadgazdálkodáshoz a tár­sulásnak megfelelő központ• telep kialakítására volna szűk sége. Erre a célra a volt Bal hás iskola látszik alkalmasna’ Gondot jelent, hogy területű kicsi, mindössze kilenceze hold, és fejlesztésre nem só lehetőség nyílik. Ezenkívül ér­zékenyen érinti vadgazdálko­dásukat, hogy egyre kevesebb az állatoknak a búvóhelyre al­kalmas terület. Ez az oka, hogy egyre kevesebb a nyúl. A nagymarosi trófea Kapcsolataik a megyén be­lül is jól fejlődtek. A nagyma­rosi vadászokkal rendszeresen tartanak cserevadászatokat. Egy ilyen alkalommal az egyik abonyi vadásznak más­fél mázsás remetekant sikerült Nagymaroson leterítenie. Az állatnak nem kisebb, mint 25 centis agyara volt. Gyuráki Ferenc SZIBÉRIAI HETEK Emlékezetes irodalmi est A szibériai hetek záróak­kordjaként, színvonalas, ze­nés irodalmi estet tartottak Abonyban. Igényes szerkesz­téssel, neves előadóművészek felléptével, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság gondos­kodott élményt adó műsorról. A nagyközségi könyvtár és a helyi Ságvári Termelőszövet­kezet pártszervezete a közön­A KATONA EMLEKE Egy asszonnyal beszéltem. Egy anya sírta el örömét, ne­vette bánatát. Egy embert rajzolok, remegő tollvoná­sokkal. ★ „A szerelem meztelen va­lóság. Nincs katonaruha és asszonyt kendő. Csak csók és ágy és ölelés. Nincs másnap. Csak háború, béke, ma éjsza­ka és tudat. Az utód érző tu­data.” it Nem tagadta ki a falu. A háború minden házba kézbe­sített valami bánatot, halotti értesítést. Apu. Fiam. Uno­kám. Testvérem. Józsi. Sán­dor. Valaki. Az asszony bol­dog volt. Embert kapott el­esett férje helyett. Utódot a tankdörrenés és a béke ná­szaként. Emléket idegen száj­tól, cirillbetűs zsoltárt, távol­ról jött férfi távoli hazájából egy darabkát. ★ „Soha nem láttam viszont. Az­tán újra férjhez mentem. A házba, a földre férfikéz kellett. Találtam egy háborúdobálta embert, aki nem duhajkodott, s nem vert soha. Engem nem, csak a fiamat. Amikor az em­lék négyéves lett, valóság lett az élete is. Az anya akkor sír, ha gyermekét sírni látja. S az én fiam sokszor jajgatott. Férjem keze erős, dolgos és kérges volt. Az erőt ostorral növelte fiam hátán, pofonok­kal a gyermek idegen vonású, sápadt arcán.” Felnőtt az emlékfiú. Jeleseket vitt haza, dicsére­teket ajándékozott. Könyveket bújt. Az anya vasúti kocsikat ta­karított, reggeltől estig, esté­től reggelig. A fiú tiszta fül­kében utazott hetenként a tá­voli kollégiumba. Büszke volt a tisztaságra, anyjár^. És min­den április 4-én könnyes sze­mekkel nézte a hatalmas erőt. A békét. „Ha nem jött haza szomba­ton, tudtam, tanul. Olyankor vasárnap, műszak után, vo­natra ültem, csomagot vittem a kollégiumba. Sokszor száz- forintos csomagokat. Jött le a lépcsőn, néztem a szemét, alakját. Ferde vágású szeme volt s a teste sovány. Talán néha haragudott is, hogy meg­látogattam. Társai tudták, hogy ki az anyja, s 6 engem féltett a görbén néző diákok megjegyzéseitől. Sok csoma­got vittem neki a négy év alatt. A klubszobában kibon­tottuk, evett. És mesélt. És kért, hogy meséljek. A hábo­rúról. A szerelemről. Nem ér­tett meg. Érettségi után dol­gozni ment. Mondtam neki, keresse meg az apját. Húsz­éves cím után tapogatódzott, nem talált rá. öt év múlva egy ismerőse kiutazott. Meg­találta." ★ Az első találkozó megtör­tént. Az anya szíve majd kiug­rott, amikor visszatért fiát magához ölelte az állomáson. S aztán a pillanatról kérdez­te: Megismert? Szépen tán­col-e még? Milyen? Miért nem jelentkezett? Van-e fele­sége? Fia? Lánya? Mikor jön el? ★ „Aztán levelezni kezdtünk. Szép leveleket írt. Már nyug­díjas, van ideje szépet írni. A levél eljut a világ végére is. De az ember? Én csak vá­rom. Tudom, hiába. Nagy már a Távolság. Más az a világ is. Nyers halat esznek, paradi­csomot és uborkát. Szeretik a vendégeket, jó szót ajándé­koznak egymásnak. És vodkát isznak, meg kovászlét üdítő­nek. Ha eljönne, főznék neki gulyáslevest, krumplipapri­kást. Kérdeztem a fiamat, üzent-e? Szeret-e még? Nem üzent. Milyen? Pocakos, és hiányzik a szép fogsora. De a szőke haja még megvan. És erős a karja. És azt is tudja, merre harcolt akkor. Magyarul mondta: Szentes, ördöngös, Tompahát, Esztergom, Bécs, Berlin. A fiam évente egyszer látja. Olyankor mindketten végigvonulnak a falu utcáján. Bámulják az egyetlen fiút. Hasonlít — mondják az otta­niak. Csak én tudom, hogy a fiam egy vele. Beszédben, írásban, hallgatásban. De az emlékfiú sincs már velem. Megnősült. Jó, ha havonta lá­tom. Olyankor mintha egyen­ruha lenne rajta, s oldalán pisztoly s a kezében virág. Mosolyog. így látom már min­dig.” Besze Imre ségszervezést vállalta. A jó együttműködés eredménye­ként, kicsinek bizonyult a művelődési ház 350 személyt befogadó színházterme ezen az irodalmi esten. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a műsorszámokat, melyek a messzi Szibériát, az ott élők gondolatait, lelkét, érzéseit hozták el ez alkalommal Abonyha. Szűnni nem akaró tapssal köszönték meg Pécsi Ildikó, Koncz Gábor, Schubert Éva, Vesseley Mária, Győri Fran­ciska és Somhegyi György színművészek előadását, Dé­nes Margit zeneszerző-zongo­raművésznő játékát. A talál­kozó a művészeknek is örö­met szerzett: erről tanúsko­dik a könyvtár vendégköny­vébe jegyzett búcsúzójuk: „Igen kellemes őszi este a téli Szibéria költészetéből, Abony­ban. Köszönjük a meleg fo­gadtatást, a közönség figyel­mét, a tapsot. A viszontlá­tásra!” A következő hónapokban irodalmi esteken, találkozó­kon, színházi előadásokon gyarapíthatják ismereteiket az abonyiak. Gy. E. Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak a rokonaink­nak, ismerőseinknek, jó szom­szédainknak, akik drága jó fér­jem, felejthetetlen édesapánk, nagyapánk, dédapánk és testvé­rünk id. Dengi Mihály temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Dengi Mihályné és a gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik férjem Konc József temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Özv. Konc Józsefné és a gyászoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Rakodókat, bádogosokat, segéd­munkásokat, éjjeliőröket, vízvezeték­szerelőket, segédmunkásokat, azonnal felvesz a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat, Cegléd, Tanácsháza n. emelet. Város központjában, kövesút mellett, be­költözhető ház eladó. Cegléd, Puskaporos u. 7/a. Elveszett böxer szuka kölyök kutya. A meg­találót jutalomban ré­szesítem. Cím: Ősz utca 12. Martinovics nikkelező. _____________ El adó Buzogány utca 1/a. alatti, 136 n.­öles porta, házhely­nek. Érdeklődni: Bes- nyő utca 14. Béla utca 19/a. szám alatti ház haláleset miatt sürgősen eladó. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban! Gubodi u. 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents