Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGL XVI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1972. NOVEMBER 1., SZERDA Új műszer a laboratóriumban Kevesen vannak, akik a boltokban a vásárláskor leméretik az eladóval a felvágatlan kenyeret, még kevesebben, akik tudják, hogy mekkora súlyeltérést enged meg az előírás. íme: az egy kilónál kisebb kenyéráruknál 4 százalékos, a kétkilós és annál nagyobb kenyérfélék 3 százalékos súlyeltéréssel hozhatók forgalomba. A Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi üzemében készített kenyerek ezeknek az előírásoknak megfelelnek, minőségük azonban változó. Keresztes Bálint, az üzem műszaki vezetője elmondta, hogy ezt a minőségi hullámzást elsősorban az alapanyag, a liszt változó minősége okozza. Az 1970-ben összeállított liszt- és kenyérszabványban a lisztet öt minőségi kategóriába sorolták. A kenyeret gyártók egyedül csak a C—1-es liszt minőségét kifogásolhatják, és olyan lisztet is át kell venniük, amelyből csupán „még megfelelő” minősítésű kenyeret süthetnek, vagyis elég rosz- szat. Havonta 10—12 vagon „feljavító” lisztet kell rendelniük, amellyel kedvezőbb keveréket tudnak alapanyagként felhasználni. De az is előfordult, hogy a „feljavító” liszt még annak a minőségét sem érte el, amelynek feljavítására megrendelték. Ceglédi, abo- nyi, tápiószelei, pándi, pilisi malmokból kapják a lisztet. Tápiószeléről érkezik a legjobb, Abonyból a legrosszabb minőségű. A napokban a Gabonaipari Tröszt kérte, hogy ideiglenesen módosítsák a lisztszabványt, és olyan 16 százalékos nedvességtartalmú lisztet is vegyenek át, amely a Dunántúlon aratott gabonából készült. A kenyér minősége azon is múlik, hogy milyen a liszt sikérváz alkotó képessége. Ez a sikérváz a kenyértésztában a dagasztás utáni pihentetés közben alakul ki. A hagyományos, kézi módszerrel készített kenyerek azért jobbak, mert a kézi feldolgozás során a sikéfvázszerkezet megmarad, míg a nagyüzemi, gépi technológiával nem tudják a kenyértészta vázszerkezetét megőrizni. A ceglédi üzemhez tartozó tápiószelei sütödében kiiktatták a gépsort, a kenyeret kézzel készítik, úgy, mint régen, bár így jóval kevesebbet tudnak gyártani. Cegléden mintegy három tonnányi egykilós kenyeret gyártanak kézzel. Kérdés, hogy a fejlődés útja csak ez a visszatérés-e a hagyományos módszerekhez? A ceglédi üzem laboratóriumában a napokban kezdtek használni egy farinográf nevű berendezést, amellyel a kenyértészta tulajdonságait vizsgálják. Segítségével helyes arányban állapíthatják meg a lisztkeverék összetételét, és köny- nyebben kialakíthatják a helyes technológiai folyamatokat. Ebből a modem berendezésből csak néhány van az országban, használatával, remélhetőleg, csak jó kenyeret gyártanak majd a ceglédi üzemben. A laboratóriumban munkafázisonként vizsgálják a kenyértészta minőségét, és a kész termék vizsgálata során, színét, ízét, szagát elKétezer tő ciklámen Szépen fejlődnek a ciklámenek a Városgazdálkodási Vállalat kertészeti részlegének növényházaiban. A téli időszakra kétezer cseréppel neveltek. Nagy részük a Rákóczi úti virágüzletbe kerül. Képünkön: Kovács Imréné öntözi a virágokat. Apáti-Xóíh Sándor felvétele lenőrzik. Gondot jelent, hogy a Budapestről hozott élesztő minősége nagyon változó. Igaz, hogy megfelelő minőségű alapanyagokból lehet csak megfelelő minőségű terméket előállítani, de a megfelelő minőségű alapanyag nem elég biztosíték, mert az sem mindegy, hogy milyen módszerrel készül a termék. Vonatkozik ez a kenyérgyártásra is. A Pest megyei Sütőipari Vállalat 20-as számú ceglédi üzemében 1961-ben 45 millió forintos volt a termelési érték, jelenleg csaknem 100 millió forint. Az árbevétel várhatóan 135 millió forint lesz az idén. Az üzemegység a ceglédi és nagykátai járást, Nagykőröst, Ceglédet látja cl sütőipari termékekkel. Ezen a területen 17 szakboltja van, közülük ötben Cegléden árusítják termékeiket. A kenyéren kívül 50 féle süteményt készítenek, például tortalapot, túrósbuktát, búrkiflit, pozsonyi kiflit, almáslepényt. A ceglédi gyárral együtt 23 üzemben folyik a munka Ezek között a legkorszerűbb a tavaly átadott, 2,5 millió forintos költséggel épült jászka- rajenői egység, amellyel együtt mintabolt is működik. A számítások szerint, 15 évig megoldja a község kenyérellátását. Az üzemek berendezései viszonylag korszerűek. Egyaránt használnak automata olajégőkkel felszerelt osztrák Favorit kemencét és 15 éves gőzkemencéket. A műszaki vezető véleménye szerint, a gőzkemencék sütnek olyan jó kenyeret, mint az új berendezések. A vállalat munkaerőgondokkal küzd. Bár a bérszínvonal jó, kevés fiatal jelentkezik péktanulónak. Az ipari tanulók, akikkel tanulmányi szerződést kötnek, 400—800 forint ösztöndíjai kaphatnak és a szakmunkásvizsga után, annyi évig kell a gyárban dolgozniuk, ahány évig kapták az ösztöndíjat. 1975-ig 30 millió forintot költenek beruházásra, új üzemek építésére és a meglevők rekonstruálására. 1973-ban a ceglédi Kossuth Ferenc utcai mintaboltot teljesen átépítik, egy kisüzem is épül itt, és a gyár irodái is itt kapnak majd helyet. Ez az építkezés több mint 5 millió forintba kerül. Abonyban ugyancsak 5 millió forintért építenek üzemet. Teljesítménye 7,6 tonna lesz, 1974-re készül el. Nagykőrösi üzemrészüket 3 millió forintos költséggel bővítik. Az elmylt évben 1,5 millió forintot fordítottak szociális létesítmények építésére. Khim Antal Érvényesítik a KISZ-tagkönyveket Javában tart a KISZ-tag- sági könyvek érvényesítése a ceglédi alapszervezetekben. E feladatot az üzemekben, a vállalatoknál és a tsz-ekben legkésőbb decemberig szeretnék végrehajtani. A felújítási akció kapcsán elbeszélgetnek valamennyi fiatallal, és így támpontokat szereznek a további szervezeti munkához. A tagkönyvek felújításában most újszerű, hogy azokat, akiknek emberi, társadalmi és politikai magatartása, szemlélete nem megfelelő, a taggyűlés nem javasolja a KISZ-esek sorába. SZÁZ HOLDON Burgonya, télre Burgonyát száz holdon vetett tavasszal a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet. Holdanként hatvanmázsányi gül- babájuk termett. A termést kombájn és két villás szedő segítségével szedték fel a föld bői. Sikeres kísérletek PARLAMENT AZ ISKOLÁBAN Oktatási reformok Novemberben: A város vezetői az értelmiségi klubban Novemberre érdekes programot tervezett a ceglédi Kossuth Művelődési Központ értelmiségi klubja. A hónap közepén, az egyik összejövetelre meghívják a város politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőit, akik elbeszélgetnek a klub tagjaival, s Válaszolnak a felvetődő kérdésekre. Izgatott készülődést észlelhettünk a tanácskozóteremmé alakult osztályban. Ünnepi ruhába öltözött diákok ültek a padokban, de a csengőszó most nem tanítási óra kezdetét jelezte: diákparlamentre ültek össze az osztályok küldöttei az elmúlt héten városunk valamennyi iskolájában. A napirenden fontos, iskolai és KISZ-élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Jelentős lépcsőfok az előrehaladás útján a parlament a diákoknak: elmondhatják véleményüket, kéréseiket. Az előző iskolagyűléseknek is megvolt az eredményük. A legtöbb iskolában a K1SZ- titkár részt vesz minden olyan tantestületi ülésen, amelyen a tanulóifjúságot érintő problémákról esik szó. Ma már a diákok beleszólhatnak az év végi és félévi magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásába. Mindenütt szóba került: nem szabad megfeledkezniük arról sem, hogy jogokat csak akkor követelhetnek, ha kötelességeiket is teljesítik. Korunk .-rohamos változása az iskolai oktatás reformját kívánja. A régi, hogyományos módszerek helyett újakat kell teremteni. A Kossuth gimnáziumban ez évben, kísérletképpen, új rendszert vezettek be. A küldötteket is ez foglalkoztatta: vajon beválik-e, folytatásra alkalmas lesz-e a hagymányostól eltérő oktatás? Ebben az iskolában nemrég modern felszerelésű nyelvi laboratóriumokat rendeztek be. A diákok e labortóriumok hatékonyabb, jobb kihasználását kérték. A szakközépiskolák tanulóinak túlterheltsége eddig is aggasztó volt, ezért a közismereti tárgyakban tananyag - csökkentést irányoztak elő. A közgazdasági szakközépiskolában is felmerültek ilyen kérdések. A késő délutánba nyúló iskolagyűléseken szó esett a KISZ politikai nevelömunká- járól, közösségformáló szerepéről. A mezőgazdasági technikumban új KISZ-rendszert alakítottak ki az elmúlt években. A vertikális szervezés alapján, vegyes életkorú alapszervek, osztály-diákbizottságok és érdeklődési körök jöhettek létre. A kísérlet eredménye folytatásra ösztönöz. Az iskolai parlamentek végén megválasztották a küldötteket: városunk tanulóifjúságát tizennégy diák képviseli majd a november 3-án tartandó megyei diákparlamenten. Dobozi Eszter EGYSÉGARGYÜJTEMÉNY. A kisiparosok építőipari egységárgyűjteménye anyagáras változatának 1971. első negyedében megjelent példányai még a múlt évben elfogytak. Az egyes kötetek anyagos egységárai az időközben bekövetkezett változások miatt elavultak. A Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ugy- viteltechnikai Iroda (FÜTI) az érdekeltek kívánságának tesz eleget, amikor a „Kisiparosok építőipari egységárgyűjteménye 1972. évi anyagáras változatát” kiadja. A sorozat hat kötetből áll. Az első most hagyta el a nyomdát. Az év folyamán további példányok is megjelennek. Az Ígéretet ismételgetik Még nincs javulás a ceglédi fűtőházban Kéthavonként jelentést küldenek MÁRCIUS 17-1 SZAMUNKBAN, Megfelelő étkezőt, mosdót, öltözőt kérnek címmel a ceglédi vasútállomás fűtőházában dolgozó munkások szociális helyzetéről írtunk. Akkor Nagy Sándor, a pártalap- szervezet csúcstitkára kalauzolt bennünket A látvány lehangoló volt. A 271 munkást düledező falú, piszkos helyiségek várták munka után. Az öltöző, túlzsúfoltsága miatt, szinte takaríthatatlan volt. Közepén egy kiszolgált kályha ontotta a meleget, rossz állapota következtében a parázs is kiszóródott belőle. Ezek a helyiségek három, húsz évvel ezelőtt épített barakképületben vannak. Társadalmi munkában toldozzák- foldozzák őket a dolgozók. Egy vizsgálat során életveszélyeseknek nyilváníttattak. Drótkerítést húztak köréjük, mondván, 48 órán belül ürítsék ki a helyiségeket, nem használhatók tovább. Nem ürültek ki. Hová is rakták volna az öltözőszekrényeket? A kerítés azóta az enyészeté, és minden maradt a régiben, azzal a különbséggel, hogy most már 271 munkás helyett 300 bosszankodik jogosan az áldatlan állapotok miatt. A szerelőcsarnokban változatlanul ontja a széngázt az ott elhelyezett fűtőalkalmatosság. A fürdőben továbbra is hullik a vakolat, csöpögnek a csapok. A brigádok fölváltva meszelik a falakat, de hiába, mert a salétrom egy-két nap múlva ismét kivirágzik. A HELYZETRŐL kéthavonként küldenek jelentést a Magyar Állam Vasutak Budapesti Igazgatósága tervgazdálkodási osztályának. Ez év szeptember 18-án bizottság járta be a helyiségeket. Észrevételeit, amelyek megegyeznek a fentebb leírtakkal, jegyzőkönyvben rögzítették, s javaslatot tettek az új szociális létesítmény helyének kijelölésére is. Korábban, a Cegléden tartott vasutashét ünnepség- sorozata alkalmával, szóbeli ígéret hangzott el, amely szerint 1973-ban elkezdik a fűtőház korszerű fürdőjének, öltözőjének, étkezdéjének építését. A jegyzőkönyvet féltő gonddal őrzik egy dossziéban, amely egyre vastagabb az azóta írt jelentések, panaszok másolataitól. A szóbeli ígéretet szinte szó szerint ismételgetik a reménykedő munkások, akik keményen dolgoznak. AZ ÁLLOMÁSON a fűtőháziakkal együtt 23 szocialista brigád van, nem egy többször kiérdemelte a megtisztelő címet. Eredményeikre méltán büszkék. „Nem ilyen környezetet, több megbecsülést érdemelnek.” Ezt írtuk a március 17-i cikkben. Most is ezt valljuk, bízva abban, hogy 1973- ban valóban az új öltöző, fürdő, ebédlő felépüléséről számolhatunk be. Csatári Ilona ÖKÖLVÍVÁS Remek összecsapások, ceglédi győzelem Nagyapák és unokák Verőfényes őszi délután. Nyugdíjas bácsik sütkéreznek a padokon. A ráérősebbek az állomást is szívesen látogatják. Jó délutáni program a nagypapáknak meg a kis unokáknak az állomáslátogatás: élmény a robogó vonatok, piros sapkás vasutasok, sípoló mozdonyok látványa. A minap is egy nagypapa—unoka pár sétálgatott az állomáson. Körbejárták minden zugát, majd az öreg nagy hirtelen a söntés felé vette az irányt. — Megnézzük, milyen sörük van — mondta tájékozódásképpen a kis unokának. Jó volt a sör, mert a nagypapa elégedetten töröl- gette bajuszát. Az állomásnéző séta így teljes, ha mindenről tájékozódott az ember. Cs. I. A sportcsarnokban, több mint 600 néző előtt rendezték meg a Ceglédi VSE—Zalka HSE vegyes — Tirol válogatott (Ausztria) barátságos ökölvívó-mérkőzést. A magasabb súlycsoportokban a vendégek kevesebbet nyújtottak a vártnál, de a szurkolók így is az utóbbi idők legjobb találkozóját láthatták. Schmidt, Pákozdi Benő és Szabó találkozója után zúgott a vastaps. Ceglédi VSE—Tirol válogatottja (Linz/BC) 13:5. Kőműves—Haller: Kőműves az első menetben jobb volt, azután kiegyenlítetten folytatódott a mérkőzés. A ceglédi fiút megintették, így döntetlen lett, 1:1. Hörömpő—Ensinger: • Már úgy látszott, hogy Hörömpő elkészült erejével, de a hajrára újítani tudott. Ismét döntetlen, 2:2. Molnár—Gvizing: Az osztrák ökölvívó jobban kezdett, de Molnár harmadik menete jobban sikerült. Ekkor egy nagy ütésétől padlóra került irányított és pontozással győzött, 5:3. Schmidt—FOrdner: Schmidt kitűnő harmadik menetével megérdemelten nyert, 7:3. Pákozdi Benő—Zeilinger: Pákozdi rohamait az osztrák fiú sokszor csak szabálytalansággal tudta szerelni, megintették, majd a második menetben rászámoltak. A ceglédi versenyző végig jobb volt, 9:3. Szabó—Góbémig: Szabó nagy lendülettel kezdett, a második menetben kiütötte ellenfelét, 11:3. Homoki—Hensler: A vendégek egyetlen győzelmüket szerezték meg, kiegyensúlyozott két menet után a hajrá döntött, 11:5. Pákozdi László—Kolerovich: Pákozdi szűk csapottja az első perc végén eltalálta Kolerovi- chot, aki erős vérzés miatt feladta a mérkőzést, 13:5. A hat ceglédi és a három Zalka HSE versenyző jó teljesítményt nyújtott. Érdekes és helyenként színvonalas mérkőzések után megérdemelten Gvizing, s újabb döntetlen, 3:3. győztek ilyen arányban is. Rabi—Freiner: Rabi végig P U. L. MITŐL LESZ JÓ A KENYÉR ? Korszerűsíti üzemeit a sütőipari vállalat
