Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

Btat záró építőanyag Gyakoribb az ellenőrzés Cegléden gyakori, hogy az épülő házak előtt, útjukat áll­va az arrajáróknak, piramis­ként magasodnak az építő­anyagok. Az építők és az épít­tetők közül nyilván kevesen tudják, hogy a járda közterü­let, nem szabad jogtalanul ki­sajátítani. Bérleti díjat kell fizetni használatáért, és úgy kell elhelyezni a tárolásra szánt anyagot, hogy ne zavar­ja sem a gyalogjárón, sem az úttesten a közlekedést. A városi tanács műszaki osztálya ez ügyben felhívás­sal fordult a lakossághoz: te­gyenek bejelentést az elfog­lalt közterületekről. A felhí­vásnak volt foganatja: sokan jelentkeztek engedélyért. Az osztály ellenőrei rend­szeresen járták az utcákat. Megállapították, hogy egyre több az elfoglalt terület, de sok a jogtalanul közterületet foglaló is. Az ellenőrzéseket sűrítik, és szabálysértési eljá­rás indul azok ellen, akik fi­gyelmen kívül hagyják a ha­tározatot. Télire szánják Több vagon zöldséget, gyü­mölcsöt tárolnak a téli hóna­pokra a MÉK ceglédi telepén. A helyi, szabadtéri tárolókon kívül, Nagykőrösön és Abony- ban raktárt béreltek, tíz va­gon almát pedig a ceglédi hű­tőház kamrájában tartalékol­nak a lakosság ellátására. Sokat segítettek A ceglédi termelőszövetke­zetek és gazdaságok dicséret­re méltónak találták az őszi betakarításban közreműködő iskolás gyerekek munkáját. Cegléd valamennyi középisko­lás és felső tagozatos kisdiák­ja szedte a szilvát, paradicso­mot, paprikát, szőlőt. A szor­galmas segítők anyagi elisme­rése sem maradt el. PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉGI XVI. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM 1972. NOVEMBER 5., VASÄRNAP KITÜNTETTÉK A LEGJOBB KISZ-AKTÍVÁK AT - IFJÚSÁGI KLUBOK TALÁLKOZÓJA CEGLÉDEN A folyamatos KISZ-munka részeként a ceglédi városi KISZ-bizottságon elkészítették az ifjúsági szervezet őszi-téli programját. A KISZ városi végrehajtó bizottságával együtt részt vett a koordiná­ciós munkában a kulturális, a szervezési, a termelési, vala­mint a sport- és honvédelmi osztály is. A kidolgozott ter­vekről Kováts Zoltánnal, a KISZ városi titkárával be­szélgettünk. Elmondta, hogy feladataik politikai, kulturális és honvédelmi jellegűek. Cegléd felszabadulásának 28. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 55. évfordu­lójáról minden alapszerve­zetben ünnepi taggyűlé­sen emlékeztek meg. De bekapcsolódtak a KISZ- fiatalok a városi pártbizottság és a Hazafias Népfront váro­si bizottsága által szervezett ünnepségek lebonyolításába is. Koszorút helyeznek el a Le- nin-szobornál, és részt vesznek az ünnepi nagygyűlésen. A vá­ros felszabadulásának évfor- dóján nyílik meg a Kossuth Múzeumban a pályaválasztási kiállítás, amelyet a MüM 203. Bem József Szakmunkásképző Intézettel közösen készített a városi KISZ-bizottság. Ettől az évtől kezdve, a KISZ-bi- zottság javaslatára, minden év novembere a pályaválasztás hónapja lesz, a városi tanács művelődésügyi osztálya, a vá­rosi úttörőelnökség, a Bem Jó- szef Szakmunkásképző és a megyei pályaválasztási tanács­adó segítségével. A most meg­nyíló kiállításon szakmai filmvetítéseket tartanak, és november 4-től 18-ig tanmű­hely- és üzemlátogatásokat szerveznek. November 4-én délután, a városi KISZ-bizottságon, ünnepi fogadást rendeztek a KISZ- és az úttörőmun­kában kiváló eredményt elért aktívák részére. Ekkor adták át a KISZ KB kitüntetéseit, megjutalmazták a társadalmi segítőket, akik kimagasló eredményeket értek el a hazafias és a honvédelmi nevelésben. Fontos politikai feladat lesz az év 'utolsó két hónapjában a KISZ-tagkönyvek érvényesí­tése, illetve a tagság megújítá­sa. Novemberben, december­ben értékelik az 1972-ben vég­zett ifjúsági mozgalmi munkát, és megindul a jövő évre vonat­kozó tervek előkészítése. Kü­lön munkatervet készíthetnek a tanulók és a munkásfiatalok részére. Fontos feladatként tartják számon a KlSZ-bizott- ságon a városi ifjúgárdista zászlóalj jó honvédelmi kép­zését. Megvalósításra váró fel­adatul tűzték ki a KISZ-ok- tatás színvonalának emelését. Ebben az oktatási bizottság segít. egészséges kritikai szellemben nyilatkoztak a diákok, nem fe­ledkezve meg a tanáraikat il­lető megbecsülésről. A városi KISZ-titkár szerint a fiatalok megértették a demokratizmus fogalmát és fontosságát. Politikai­lag és eszmeileg jól meg­gondoltan tettek javasla­tokat a problémák megoldására. Színvonalas tanácskozás volt a közgazdasági szakközépisko­la diákparlamentjében. A me­gyei tanácskozáson a ceglédi középiskolások közül 26-an vettek részt. November első napjaiban újabb KISZ-alapszervezet ala­kult Cegléden. A Stylus Faipa­ri Ktsz-ben 17 fiatal látott szervezetten kollektív mozgal­mi munkához. A Városgazdál­kodási Vállalatnál 20 fiatalból álló kollektíva tart novem­ber 9-én alakuló KlSZ-taggyű- lést. Khim Antal Kíváncsi várakozás Hét vöröskeresztes csoport működik a ceglédi iskolákban, mintegy félezer taggal. A Vö­röskereszt arra törekszik hogy minél jobban kiszélesít­se a mozgalmat, a felnőttek és az ifjúság körében egyaránt. Nem lenne könnyű meghatá­rozni, tulajdonképpen mióta várják a ceglédiek azt az es­tét, amelyen ismét megnyílik a Szabadság Filmszínház ajta­ja. A mindennap arra járók árgus szemmel figyelték a kül­ső tatarozáson dolgozó, komó­tos kezű, füttyös kőműveseket, amint téglából, habarcsból, kellő anyagból, végre kialakí­tották a homlokzat külső ké­pét. Kajánkodók híresztelték, hogy a széksorokba tán még a Luca székét is beépítik, azért ilyen „széles távú” a ceglédi filmszínház átalakítása. Most, mikor már kívülről is látszata van a nagy munká­nak, még kíváncsibbak az em­berek. Szeretnék látni az át­alakított nézőteret, szívesen kipróbálnák a jól fűtött mozi- terem széksorait. Szeretnék már nézegetni a közszemlére kikerülő, filmkockákról ké­szült fotókat, a műsortervet. Volt, aki úgy tudta, még a nyáron átadják rendeltetésé­nek a korszerűsített Rákóczi úti mozit, a város egyetlen igazi’ filmszínházát. Mások április 4-re, augusztus 20-ra tippeltek, s volt, aki ismerve a határidőket, a módosításo­kat, a helyzet adta változá­sokat, azért drukkolt, hogy ha hosszadalmason is, de jól készüljön el ez a sok kelle­mes estét ígérő hely. A már kívülről is látványos épülethez egyre gyakrabban zarándokolnak a mozibarátok. Alaposan megszemlélik a rőt színű téglákkal kockázott fa­lakat, s megpróbálnak bepil­lantani az épület belsejébe is. Remélik, hogy már nem kell soká várniyk. ismét filmszín­ház lesz a filmszínház, és bé­relt helyét, a művelődési ház nagytermét átadja a vendég- szereplésre érkező színházak­nak. E. K. Tégla hel/ett új járdaburkolat Cegléden az utak, utcák hossza több mint 121 kilomé­ter. Nagy részük a tanács ke­zelésében van. A szilárd bur­kolattal ellátott úttestek szá­ma még kevés a városban, hosszuk az egésznek 22,8 szá­zaléka. A városban csaknem 80 ki­lométernyi még a kiépítetlen, földes járda. A tanács határo­zata szerint fokozni kell a jár­daépítést, nemcsak a még föl­des utcákban, hanem ott is, ahol fél évszázaddal ezelőtt téglaborítással látták el a gya­logjárókat, s ma is azokon a téglákon járnak az emberek. A Széchenyi utcai járdafelújí­táson kívül, a Felszegi út és a Mozdony utca téglajárdáját is korszerűsítik. Megyei kézilabda Már ezüstérmesként játszottak A Bem SE férfi kézilabdá­zói lejátszották elmaradt mér­kőzésüket Verőce ellen, s biztosan győztek. A csapat, az Abonyban szerzett két pont után, biztosította előkelő he­lyezését: második lett a me­gyei bajnokságban. Az ifjú­sági csapat a megye fiatal­jainak versengésében a leg­jobbnak bizonyult: megnyerte a bajnokságot. Bem SE—Verőce 44:14 Bem SE: Gergye — Talmá­csi, Gregor, Podhorszky, Ko­lossá, Csulik, Kuthár. A ceglédiek legjobb góllö­vői: Kuthán (14), Kolossá (7), Podhorszky (6), Gregor (6). Büntetőből Gergye kapus is gólt ért el. A tartalékos Verőcével szemben a Bem SE viszony­lag jó játékot nyújtott. A má­sodik félidőben a hazaiak szinte tetszés szerint érték el góljaikat. U. L. NOVEMBERI NAPSÜTÉSBEN A ceglédi szo­ciális otthon mel­letti Bajcsy-Zsi- linszky tér még a késő őszi napsü­tésben is népes. Ott sütkéreznek az otthon lakói. Ku­tató szemmel fi­gyelik a forgal­mat, titkon rokont vagy ismerőst ke­resnek. örök vá­rakozók. Ha ide­gen szól hozzájuk, körülveszik, me­sélnek, kérdez­nek. Az egyik pá­don idős néni ül­dögél. ölében fényképhalom és egy levél. Mindig magával hordja, hátha akad vala­ki, akinek meg­mutathatja. A le­vél sárgult és gyű­rött. — Külföldön van a fiam, most ott is ősz van. Á néni szemé­ben könny csillog. Nem kérdezem to­vább, mert bizto­san fájók az em­lékei. Idős, töpörödött bácsika invitál maga mellé a padra. Belekezd élete történetébe. Alig pár mondat­ra futja, mert köz­ben eszébe jut a lánya, aki itt dol­gozott, Cegléden, aztán elment Pestre, s azóta a címét sem tudja. Lement a nap. Az otthon felől kellemes ételszag terjeng. Mozgoló­dás támad a pado­kon, lassan sze- delőzködnek. Oda. bent várják már őket. Cs. I. GABONÁNAK VALÓ Jelentős feladat a KISZ belső szervezettségének javítása, valamint a létszámon belül a munkás- és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számának gyarapítása. A kulturális tennivalók ke­retében a Kossuth Művelődé­si Központban találkozót szer­veznek, melyre minden ceglé­di ifjúsági klub delegációt küld. A műsorban ifjúságpoli­tikai tárgyú szellemi vetélke­dő és ifjúsági fórum szerepel. Az ifjúsági fórumon a város KISZ-vezetőivel találkoznak, beszélgetnek a részvevők. Az iskolai diákparlamentek találkozói, tanácskozásai ok­tóberben zajlottak le. Ezúttal nem a KISZ szervezte azokat, de hatékonyan belekapcsoló­dott a szervezés munkájába. Az osztálygyűléseken, melye­ken a diákparlament küldöt­teit Fnegválasztották, az iskolai élet demokratizmusa a fiata­lok közéleti tevékenysége volt a téma. őszintén, nyíltan, Pétervdrott, Leninnél A forradalom volt RÉSZT VETT OMSZK VISSZAFOGLALÁSÁBAN MOSOLYGÁS ARCÚ, idős ember Mester István. Abony­ban lakik, a Szemere úton. Hetvenhét éves, több mint húsz éve tanácstag. Kicsi házuk ve­randáján ülünk. A falon Le- nin-képet, emléklapokat, okle­veleket világít meg a szelíd ősz végi fény. Mester bácsi az első világháborúról, emlékei­ről mesél. — 1914 őszén a szerb harc­térre kerültem. Karácsonykor már az orosz fronton voltam. Ott estem fogságba, 1915 ele­jén. Azután sok lágert és vá­rost megjártam bajtársaimmal. Nagy ritkán Magyarországról Gabonaszárító, -keverő és -tároló üzemet épít az AGRO mint 15 ezer köbméteres befogadóképességű üzem szovjet, TÄP a Ceglédi Állami Tangazdaság megrendelésére. A több dán és spanyol konstrukció alapján készült. Apáti-Tóth Sándor felvétele is kaptunk hírt. 1917 őszén örömmel hallottuk, hogy az orosz munkásság a háború és a burzsoázia ellen fordult. Akkor már politikai előadáso­kat hallgattunk. Elhatároztam, amint lehet, fegyvert fogok és harcolok a munkásosztály cél­jaiért. Egy év múlva Szibériába in­dították őket. Omszkban ma­gyar katonákkal találkozott, akik már tagjai voltak a Vö- rösgárdának. Hívásukra, közé­jük állt, de csak rövid időre, mert közben megtudta, szerve­zik a Vörös Hadsereget, és ab­ba jelentkezett. — Akkor már hallottuk, hogy Magyarországon is ki­tört a forradalom és fegyver­rel a kezünkben akartunk ha­zajönni. Csapatukat először Kolcsak intervenciós serege ellen vetet­ték be, Omszk környékén. Ke­gyetlen harcok után, a város az ellenség kezére került, s a szétszóródott Vörös Hadsere­get Pável Bikov kezdte újjá­szervezni. Mester Pista bácsi felderítő munkája és jelenté­sei alapján dolgozta ki hadi- I tervét a parancsnokság. — Kiszabadítottuk a városi börtönben levő politikai fog­lyokat, többször meglepetés­szerűen rajtaütöttünk az el­lenségen, végül sikerült vissza­foglalnunk a várost. Később a murmanszki vo­nalba került. Ott kapta a pa­rancsot, hogy egy küldöttség tagjaként, vigyen levelet Pé- tervárra, Leninnek. MESTER BÁCSI szavai színt kapnak, belső ragyo­gást: — Végtelen öröm volt szá­momra, hogy Leninnel talál­kozhatok. Hosszú utazás után értünk Pétervárra, ahol, a pártbizottság segítségével, megtaláltuk Lenin tartózkodá­si helyét. Egyszerűen berende­zett teremben vártunk rá. Mi­kor belépett, mindnyájunkat köszöntött. Egyszerű fekete ru­hát viselt. Éles, kutató szem­mel nézett ránk. Mindenkivel kezet fogott, mindenkivel be­szélt. Érdeklődött, ki, hová va­ló, élnek-e a szülei, van-e csa­ládja? — Tudja-e, hogy Magyaror­szágon is forradalom van? — fordult hozzám. — Igen, tudom — válaszol­tam. — Miért harcol? — tette fel a következő kérdést. — Azért, hogy segítsek meg­teremteni a proletárhatalmat. — Lenin válaszát nem ér­tettem. Később fordították le a többiek: „Ha szükség lesz rá, majd az oroszok is segí­tenek q. magyaroknak.” — Lenin tanácsaival tér­tünk vissza állomáshelyünkre és folytattuk a harcot. 1921 márciusában elfogott a hon­vágy, kértem a leszerelésemet, és elindultam haza. Itthon a munkanélküliség várta a volt vöröskatonát. Évekig alkalmi munkából ten­gette az életét. Végre sikerült elhelyezkednie, Budapesten, a Pannónia Bőrgyárban. Ott be­kapcsolódott a munkásmoz­galomba. Röplapokat hordott, sztrájkokat, felvonulásokat szervezett. A FELSZABADULÁS UTÁN hazajött, Abonyba. Azóta itt él. Ünneplő kabátján a Harci Érdemérmet viseli. Mint egy­kori vöröskatona kapta, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom ötvenedik évforduló­ján. A budapesti szovjet nagy- követségen vette át. Fehér Jánosné \ Elkészült a fiatalok programja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents