Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-29 / 281. szám
1972. NOVEMBER 29., SZERDA K/Cívían 7 Tíz nap rendeletéiből 1973-tól• kisiparos adóközösség Tudnivalók Budapesten figyelje emblémánkat! vidjtft =divatáru! Minden év január 15-ig adóvallomást kell tenniök az adóköteles tevékenységet folytatóknak. Tehát, aki saját mezőgazdasági termeléséből származó növényi vagy állati terméket, állatot nyílt üzletben, vagy állandó jellegű árusítási helyen forgalomba hoz, s aki földterület használata nélkül, vagy saját területén el nem tartható állat eladásából évi 15 ezer forintot meghaladó jövedelemre tesz szert, az adóköteles. Továbbá az a kísérleti, és díszállat, valamint a díszállateleség előállításából származó jövedelem is. A nem öröklés útján szerzett ingatlanok tulajdonbavételétől számított öt éven belüli eladásából, cseréjéből eredő érték- különbözet szintén. Adóvallomást kell benyújtani a szellemi, például . oktatói, orvosi, tervezési, szakértői tevékenységből magánosoktól elért jövedelemről is. Az év közben keletkezett adókötelezettséget nyolc napon belül kell bejelenteni. Mint eddig is Az adóvallomást a telep-, illetve lakóhely szerint illetékes adóhatóságnál kell megtenni, ugyanúgy, mint az előző években. Nem vonatkozik ez azonban a magán- kiskereskedőkre, akik Pest megyében már ebben az évben adóközösségben adóztak, és a jövő évtől kezdve a magánkisiparosokra sem, miután ezentúl hasonlóképpen róják le adójukat. Az adóközösség nagy előnye az arányosabb adóelosztás. Szakmabeliek osztják el, a szakmán belül az adóztatás összegét, tehát olyanok, akik egymás munkáját jól ismerik. A jövő esztendőben már a közösség által megadóztatott kisiparosoknak adóvallomásuKötöftáruk nőknek, férfiaknak és gyermekeknek, női felsőruházati cikkek, bőrdíszműáruk, selyemruhák, sálak, kendők nagy választékban! Aszódig rendezték a Csigát Az első ütem — húszmillióért Befejezték a Galga 1970- ben elkezdett vízrendezésének húszmillió forintos költségű első ütemét. Tegnap megtörtént a műszaki átadás is. A torkolattól — a Szolnok megyei Jászfényszaru község határától — Aszódig tartó szakaszon végzett munka kivitelezője, a KÖVIZIG ily módon a Galga alsó szakasza menti községek vízkárveszélyét megszüntette, s megteremtette a községek lakott, valamint tsz-területeinek vízrendezésére a további lehetőséget. A termelőszövetkezetekben dolgozók saját személygépkocsijának hivatalos célú rendszeres használatáról a 19/1972. (XI. 14.) MÉM. rendelet intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny 90. száma tartalmaz. A művelődési otthonokról a 9/1972. (X. 27.) MM. számú rendelet intézkedik, amelyet az érdeklődők a Művelődés- ügyi Közlöny november 18-án megjelent 22. számából ismerhetnek meg. A tanácsi szervek pénzügyi feladatait megállapító egyes rendelkezések módosítását a 33/1972. (XI. 4.) PM. számú rendelet tartalmazza. (Pénzügyi Közlöny november 20-án megjelent 23. száma.) A népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak összeírásával kapcsolatban kiadott 38/1972. (XI. 19.) MT sz. rendeletet a Tanácsok Közlönye november 23-i száma tette közzé. A kéthetenkénti szabadnapoknak év elején való kiadásával kapcsolatban ugyanitt ismerhetjük meg a 7526/1972. (V. 28.) Mü.M. közleményt. A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista munkaver- seny-mozgalmáról megjelent 1044/1972. (XI. 9.) Mt. határozatot a Munkaügyi Közlöny november 24-én megjelent 16. száma tartalmazza. Az árhatósági hatáskörök módosításáról kiadott 7/1972. (XI. 17.) ÁH. számú rendelkezést a Tanácsok Közlönye 55. száma tartalmazza. az adóbevallásról kát nem az adóhatóságnál, hanem a közösségnél kell be- nyújtaniok. Éspedig azok, akik Pest megyében laknak ugyan, de telephelyük másutt, például a fővárosban van, a KISOSZ-nál, akiknek műhelyük viszont a megye területén van, lakóhelyüktől függetlenül a Pest megyei Adó- közösségnél (Budapest, V., Sorház u. 3.). Akiknek nem kell Az adóvallomási kötelezettség természetesen vonatkozik nemcsak az iparengedély- lyel, hanem a működési engedéllyel dolgozó kisiparosokra is. Az adóközösség pedig fellép az engedély nélkül működő kontárok ellen és őket is adófizetésre kötelezi. Nem kell adóvallomást tenniök az adómentességet élvezőknek, vagyis, akik engedélyüket két éven belül kapták, továbbá az alkalmazott nélkül dolgozó 60 éven felüli nő-, valamint a 65 éven felüli férfi magánkisiparosnak, ha a mentesség követelményeiben utolsó adóvallomásuk óta változás nem következett be. Viszont minden változást, például az ipar- engedély visszaadását is be kell jelenteni. Az adóbevallási ívek ezentúl is a tanács adóügyi szervénél szerezhetők be. A közösség által megállapított adót és adóelőleget, amelyről az adózót a Pest megyei Illetékhivatal határozatban értesíti, ezentúl is a községi, illetve a városi tanácsok adóügyi szervénél kell befizetni. Sok a közületi munka Pest megyében, ebben az esztendőben ipar- vagy működési engedéllyel működő 8700 kisiparost tartanak nyilván. Közülük csaknem 1200 élvez adómentességet. Tavaly a megyebeli kisiparosokra ösz- szesen 122 millió forint adót vetettek ki, a saját bevallásuk szerint elért 382 millió forint bruttó bevételük alapján. Ugyancsak adóvallomásaikból derült ki, hogy bevételükből 119 millió áruelőállító, 263 millió pedig szolgáltató tevékenységükből eredt. Ha azonban, a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy bevételüknek csaknem a fele, 180 millió forint közületeknek, és nem a lakosságnak végzett munkából származik. A szabó, meg a cipész munkája, ha nem hozott anyagból készíti el a megrendelést, áruellátó tevékenységek számát. Ilyen bevétel azonban, csak kis töredéke a 119 millió forintnak. Viszont a javítás, karbantartás, akkor is szolgáltatás, ha a kisiparos közületnek végzi, így hót még pontos számadat hiányában is megállapítható, hogy a kisiparosoknak fokozniuk kellene a lakosságnak végzett tevékenységüket. Sz. E. NYITÁS: december 4-én délután 2 órakor ________ Me gszüntették a A Csongrád megyei Tanács megszüntette a felügyelete alá tartozó s huzamosabb ideje ráfizetéssel termelő hódmezővásárhelyi szandálgyárat. A hibák okai között szerepel egyebek között, hogy a több mint 220 dolgozót foglalkoztató vállalatnak fennállása óta nem volt főmérnöke, két év óta pedig főkönyvelője sem, a középszintű vezetést általában nem kellő szakképzettségű emberek látták el. Jórészt ezzel magyarázható a szervezetlenség, illetve a vállalat műszaki és kereskedelmi tevékenységében egyaránt megnyilvánuló megalapozatlan intézkedések sora. A hódmezővásárhelyi szandálgyár ezentúl a minőségi cipőgyár részlegeként működik, s a tervek szerint folyamatosan korszerű felsőrészgyártó üzemmé fejlesztik. OLAJKÁLYHA, OLAJTÁROLÁS A technika fejlődése gyakran évezredes szokásokat, műveleteket is megreformál, az embereket új tudnivalók elsajátítására ösztökéli. Sok egyéb között ilyen például a fűtés. A két legrégibb tüzelési mód, a fa- és a széntüzelés sok száz éven keresztül vajmi keveset változott. Néhány eve azonban, az energiahordozók változásával együtt, lakásainkban is megjelent az új tüzelési eszköz, a korábbiaknál tisztább, kényelmesebb és hatásosabb olajkályha. Ezzel természetesen a fűtési mód is megváltozott. Az olaj- kályha-tulajdonosoknak szinte újra kellett tanulniuk az ember talán legrégibb műveletét, a tűzrakást Sokan, az olajtüzelés vitathatatlan előnyei ellenére is, némi ellenérzéssel fogadták a folyékony tüzelőanyagot,_ mivel attól tartottak, hogy - kőolajtermékről lévén szó - újabb házi veszélyforrás. A háztartási tüzelőolaj ennek ellenére karriert csinált, ami lemérhető az ÁFOR rohamosan növekvő téli forgalmán is. Az elmúlt öt év alatt a háztartási tüzelőolaj-forgalom több mint tizenötszörösére emelkedett, és ma már a magyarországi háztartások 21%-ban fűtenek olajjal. Az ÁFOR tájékoztatása szerint ebben a fűtési idényben már 3000 helyen szerezhető be a folyékony tüzelőanyag, Budapesten kívül 176 városban és nagyközségben házhoz is szállítják. Sokan vannak, akik saját otthoni olajtárolásra is berendezkedtek, számítva a közlekedést, a szállítást akadályozó hideg téli hetekre. Az Asványolajforgalmi Vállalat az idén is igyekezett előrelátóan gondoskodni a folyamatos olajellátásról. Októbertől áprilisig mintegy háromnegyedmillió tonna háztartási tüzelőolaj eladásával számolnak. A fogyasztóknak a fűtőanyag beszerzése nem jelent gondot, különösen akkor nem, ha az otthoni tárolási lehetőségek kihasználásával némi biztonsági tartalékot is gyűjtenek. Az olajtüzeléssel kapcsolatos legtöbb probléma — a szakemberek véleménye szerint - nem is a beszerzéssel kapcsolatos, hanem az olaj tárolásával és szakszerű felhasználásával. Most, a fűtési idény kezdetén, tehát nem árt, ha néhány hasznos tudnivalóra és szabályra emlékeztetjük az olaj- kályha-tulajdonosokat A tüzelőolaj tárolása sokaknak gondot okoz. Nagyobb mennyiségben rendszerint nem lehet a lakásban elhelyezni, a hideg helyen raktározott olaj pedig már —5 C fokon megdermed, és a paraffin lerakódik benne. Ez a folyamat meglehetősen szembetűnő. Az olaj először zavarossá válik, majd a paraffin kiválása miatt mindjobban megsűrűsödik. Az olaj felületén ilyenkor tartós kemény hab képződik, ami kenőcsös anyaggá dermed. A régebbi olajkályha- tulajdonosok közül ezt a jelenséget nyilván már többen ta- pasztalták. A megdermedt olajat csak akkor lehet ismét használni, ha a kivált paraffinrészecskék a melegben visz- szaoldódnak. Az olaj felmelegítésére a legalkalmasabb i mód az, hogy +10 C foknál melegebb helyiségben helyezzük el. A megdermedt olaj úgynevezett visszaoldódását gyorsítani lehet a kanna rázásával. A tűzveszély miatt természetesen nem szabad a felmelegítést közvetlenül lánggal! vagy villamos melegítő berendezéssel végezni. Az olajkályhák esetleges üzemzavarát a fogyasztók gyakran az olaj minőségével magyarázzák. Ez többnyire nem helytálló, mivel a háztartási tüzelőolaj-szállítmányokat rendszeresen, szigorú minőségi vizsgálatnak vetik alá. Ezért csak egészen kivételes esetben fordulhat elő, hogy részben szennyezett olaj jut a töltőállomásokhoz. Mi okozhat zavarokat az olajtüzelésben? Ha például a kályha nem ad meleget, kormoz, esetleg önmagától elalszik, annak az az oka, hogy az olajadagoló rendszer vagy eldugult, vagy a kéménynek nem kielégítő a huzata. A belülről elkormosodott kályha sem melegít, mivel az égőtér alján felgyülemlett koksz elzárja az olaj kifolyónyílását, ezért a tűz gyengén ég, előbb-utóbb elalszik. Koksz képződhet akkor is, ha humazosabb ideig I—II. fokozaton üzemel a kályha. Ezért a kályhát alacsony fokozaton csak megfelelő felmelegedés után szabad égetni, és ha a láng kormozni kezd, a fokozatot emelni kell. A helytelen tárolás következtében gyakran előforduló hiba az is, hogy vizes, üledékes olaj jut a kályhába. Ilyenkor a tüzelőberendezés részlegesen vagy teljesen eltömődik, az égés nem tökéletes, ezért kormoz a kályha. Az olajkályha kezelése egyébként rendkívül egyszerű, gyakorlatilag semmivel sem komplikáltabb, mint például egy fa- vagy széntüzelésű kályháé. A biztonságos és kifogástalan működésnek két legfontosabb pontja a szakszerű begyújtás és az utántöltés. Működés közben az olajkályha égőterének fedelét soha sem szabad felnyitni. Ha a láng önmagától kialszik, a kályhát a fokozatállító gombbal kell elzárni. A kályhát kizárólag akkor szabad feltölteni olajjal, ha hideg, és ugyancsak hidegen kell begyújtani. A meleg készülék begyújtása tilos, mivel a melegben gyorsan képződő olajgőzök és -gázok robbanásveszélyesek. Az olajtüzelés kellemetlen velejárója lehet a petróleumszag. Ez is elkerülhető, ha betartjuk a kezelési utasítást. Az olajkólyha ugyanis csak akkor ad szagot, ha a kályhatest és a tartály közötti hőszigetelő lemezekre olajcsepp kerül. A fűtőanyagot ezért mindig csak tölcsérrel töltsük be, és ajánlatos a beöntőnyílás környékét ilyenkor egy rongydarabbal letakarni. Nagyon fontos tűzrendészeti szabály, hogy az égés gyorsítására - semmilyen körülmények között - nem szabad a kályhába benzint vagy petróleumot betölteni. E néhány hasznos tanács természetesen nem helyettesíti a rendszeres és szakszerű karbantartást. Az olajkályha biztonságos üzemeltetéséhez állandó, gondos kezelés szükséges, különösen ilyenkor télen, amikor a iái működő tüzelőberendezés a lakás legfontosabb kelléke, (x)
