Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-29 / 281. szám
2 ‘‘c’<JÜriap 1972. NOVEMBER 29., SZERDA Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Michael Debré francia hadügyi államminiszter meghívására hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodik. Képünkön: Grecsko és Debré. Grecsko Párizsban fókusz Közel-Kelet ez ENSZ ben HEIKAL, a kairói A1 Ah- ram főszerkesztője, szokásos pénteki vezércikkében, a múlt héten ezt mondta: Egyiptomnak ki kell törnie a jelenlegi zsákutcából, a „sem béke, sem háborúból”, különben felemészti valamennyi erkölcsi és anyagi tartalékát. Hangoztatta, hogy a jövő évvel hatodik esztendejébe lép a megoldatlan közel-keleti válság, s ezt elviselni több, mint amihez bárkinek is elegendő volna az erkölcsi és anyagi kitartás. A válság világpolitikai vonatkozásairól szólva Heikal megjegyezte, hogy közeledés tapasztalható az USA és Kína, az USA és a Szovjetunió között, ugyanakkor új, jelentékeny tényezők jelennek meg a politikai színpadon: Nyugat-Európa és Japán, „Modern korunkban, ahol lassanként a rend uralkodik, a zűrzavar réme fenyeget bennünket... a közel- keleti válság lassan úgy fest, mintha a jégkorszakból maradt volna itt”. E HÉTEN a Szíriái sajtó, ha más módon is, mint Heikal, de lényegében az arab világ „közönye és kapituláns magatartása” ellen emelt szót. Fölszólította az arab országokat: ébredjenek végre öntudatra Izraellel szemben. UGYANAKKOR a palesztin ellenállás, elsősorban az El Fatah, odáig megy, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i közel-keleti határozatát is támadja, kevésnek tartva azt, s fölszólította azokat az országokat, melyek elfogadták: változtassanak álláspontjukon. ILY DRÄMAI sajtóelőhan- gokat követően kezdődik ma az ENSZ közgyűlésén a közel- keleti vita. E vitáról egyelőre csak azt tudni, hogy El-Zaj- jat egyiptomi külügyminiszter lesz a vita első felszólalója. MÉRTÉKTARTÓ ENSZkörökben nem számítanak valamilyen „nyugati kezdeményezésre”, pedig a bejrúti An Nahar keddi száma washingtoni hírt szellőztetett, mely szerint Nixon elnök jövő év tavaszán a Közel-Keletre szándékozik látogatni. A hírt még ugyanezen napon, tehát tegnap, megcáfolta Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, de kétségtelen, hogy az amerikaiak — hírek szellőztetésével — a Közel-Keleten is taktikáznak. NEM ÍGY a Szovjetunió, Leonyid Brezsnyev november 13-án állapította meg: A Közel-Keletről sajnos nem lehet elmondani, hogy a békés megoldás perspektívái mutatkoznak. A helyzet itt továbbra is újabb robbanásokkal fenyeget. E probléma megoldásának útja az agresszió megszüntetése, az összes izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről. Izrael azonban a büntetlenségtől megittasodva, az amerikai imperializmus támogatását felhasználva továbbra is semmibe veszi a világ közvéleményének követeléseit és az ENSZ határozatait. Nem szűnnek Izrael útonálló provokációi a szomszédos arab államok ellen. Csakhogy nem olyan időket élünk, amikor az agresszorok nyugodtan diadalmaskodhatnak. A történelem semmi esetre sem bocsát meg nekik, s az agresz- szoroknak komolyan meg kell gondolniok, mi lesz a történelem ítélete. A békeszerető államoknak és népeknek ki kell küzdeniük és ki is fogják küzdeni a Közel-Keleten az agresszió beszüntetését és a béke helyreállítását. ENNEK SZELLEMÉBEN Egyiptom — az arab, az afrikai és az el nem kötelezett államok támogatásával — olyan határozat megszavazásáért száll síkra a ma kezdődő közel-keleti vitában, amely minden eddiginél erőteljesebb formában szólítja fel Izraelt a megszállt arab területek kiürítésére ... Alacs B. Tamás A francia sajtó vezető helyen foglalkozik Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének hatnapos franciaországi látogatásával. Grecsko marsall, aki hétfőn érkezett Párizsba Debré francia hadügyi államminiszter meghívására, hétfő délután kétórás megbeszélést folytatott francia kollégájával. Kedd délután Messmer miniszterelnök fogadta, pénteken pedig PomLahorei foglyok a mintegy 700 indiai hadifoglyot. pidou köztársasági elnök fogadja a szovjet vendéget, aki időközben megtekint több francia katonai intézményt és támaszpontot, így látogatást tesz a francia légierő kísérleti központjában, valamint a touloni haditengerészeti támaszponton. A francia lapok, a látogatásról beszámolva, kiemelik: szovjet honvédelmi miniszter első ízben tesz hivatalos látogatást Franciaországban. A pakisztáni Lahoreban Indiai hadifoglyok várják hazaszállításukat. Bhutto elnök hétfőn jelentette be, hogy szabadon engedik Jó hír a D'paii-palctából (Folytatás az 1. oldalról.) lapodtak. Talán a két legjelentősebb ilyen kérdés a titkosság és az egyöntetűség elve. Az első azt jelenti, hogy a tárgyalások bizalmasak és a sajtót csak kommünikék segítségével tájékoztatják. Hosszan lehetne idézni akár a legutóbbi idők tapasztalatait, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy zártkörű megbeszéléseken a delegátusok könnyebben koncentrálhatnak a lényegre. Ami a másik alapelvet, az egyöntetűséget illeti, ez a tanácskozás természetéből következik. A cél az, hogy Európa történetének legszélesebb értekezlete megegyezzen a kontinens jövőjét is befolyásoló, reprezentatív biztonsági konferenca színhelyében, időpontjában és napirendjében. Ezt a célt valóban elérni csak úgy lehet, hogy a földrész valamennyi Helsinkiben képviselt állama ezekben a vonatkozásokban közös platformot talál. Van valami jelképes abban, hogy az előzetes értesülések szerint az általános politikai eszmecsere első felszólalója a szovjet nagykövet lesz. A Szovjetunió évtizedekkel ezelőtt elsőnek vetette fel a kontinens biztonsági rendszerének gondolatát, és azóta is küzd ezért a nagy célért. A Dipoli-palotában is. CSAK RÖVIDEM... SZELIM AU RABIA, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és Abdel Rahman el Iriani, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke kedden este Kadhafi líbiai államfő jelenlétében Tripoliban aláírta a két állam egyesítésére vonatkozó egyezményt. A megegyezés értelmében az új államot Jemeni Köztársaságnak fogják nevezni és fővárosa Sanaa lesz. További részletek egyelőre nem ismeretesek. Á VIENTIANEI KORMÁNY és a Laoszi Hazafias Front Pártja tárgyalóküldöttségei kedden megállapodtak abban, hogy nem hivatalos tárgyalásokon próbálnak kijutni a béketárgyalásokon mutatkozó zsákutcából. LONDONBA ÉRKEZETT értesülések szerint megkezdték az éhségsztrájkoló Sean Macstiofain kényszertáplálását. Az IRA ideiglenes szárnyának vezérkari főnöke már 10 napja nem vett magához sem ételt, sem italt. KEDDEN A JAPAN FŐVÁROSBAN megnyílt Tokió, Moszkva, Párizs, London és New York polgármestereinek háromnapos értekezlete. ITÁLIA Például Viterbo és Pávia... Választások vendégmunkások nélkül Az olaszországi részleges helyi közigazgatási választásokon nagyjából ugyanolyan arányban oszlottak meg a szavazatok a pártok között, mint a május 7-i parlamenti választásokon. A kormánypártok közül a kereszténydemokraták és a liberálisok csekély, de figyelemre méltó veszteséget könyvelhettek el, a szociáldemokraták szavazatokat nyertek. Az újfasiszta párt térnyerése a jelek szerint véget ért, az MSI mindenütt kevesebb szavazatot kapott, mint májusban. A baloldal újabb szavazatokat nyert. Az Olasz Kommunista Párt, amelyet összeségében hátrányosan érintett az, hogy — köz- igazgatási választásokról lévén szó — a külföldön dolgozó vendégmunkások nem tértek haza, a legtöbb községben és városban, ahol eddig kezében tartotta a közigazgatást, megtartotta ezt a helyzetét. Sőt, újabb helyi tanácsok kerültek irányítása alá. Így baloldali (kommunista—szocialista) közigazgatás alá került a fontosabb városok közül Viterbo és Pávia, a baloldal jelentősen növelte szavazatai számát Novarában, La Speziában és máshol. Valle d'Aosla tartományban, ahol parlamenti pótválasztást rendeztek, a DC elvesztette mind a képviselőházban, mind a szenátusban eddigi mandátumát. Mindkettőt a baloldal (különböző helyi csoportosulások) közös jelöltje kapta — így a parlamentben csökkent a kormány többsége. Ez különösen a szenátusban jelent számára érzékeny veszteséget. A szavazást, amely a választói testület 10 százalékát (mintegy négymillió választó) érintette, politikai körökben úgy tekintették, mint kísérleti felmérést a kormányban végrehajtott változtatásra, az új kormány eddigi politikájára. Bár mind a DC, mind a Liberális Párt vesztett szavazataiból májushoz képest, igyekszik úgy feltüntetni, hogy a szavazás a centrista irányvonal jóváhagyását jelenti a választók részéről. Ez azonban a választási adatok torz értelmezése, mert a tendencia (a jobboldal vesztesége, a baloldali erők térnyerése) májusban is, most is a centrista irányvonal ellen halad. Az alábbi adatok az 5 ezer lakost meghaladó helységekben leadott szavazatok százalékos összesítését tartalmazzák. (Ezekben a városokban arányos rendszerben történik a közigazgatási választás, tehát összehasonlítható a politikai választások adataival. A zárójelben a május 7-i választás eredménye.) Kereszténydemokraták (DC) 37,38 (38,08) Liberálisok (PLI) 2,78 (3,08) Republikánusok (PRI) 3,08 (2,78) Szociáldemokraták (PSDI) 5,98 (4,78) Szocialisták 12,38 (9,28) Olasz Kommunista Párt 26,18 (29,18) Újfasiszták (MSI) 7,78 (9,98) Egyéb 4,48 Corvalan Prágában Louis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára Prágába érkezett. Képünkön balról a második. A repülőtéren a CSKP képviselői fogadták a vendéget. Jugoszlávia huszonkilenc éve Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Joszip Broz Titót, a JSZSZK és a JKSZ elnökét, valamint Dzsemal Bijedi- cset, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökét. Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1943. november 29-én, a boszniai Jajce városkában alakították meg a szabad Jugoszlávia ideiglenes kormányát. Ebben az időben még Európa-szerte dúlt a harc a fasiszták ellen, s ennek a felszabadító háborúnak egyik különösen dicsőséges frontja volt az a hősies küzdelem, amelyet a jugoszláv népek folytattak a betolakodók kiűzéséért. Két évvel a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács e történelmi jelentőségű lépése után — miután az ország a jugoszláv partizánok és velük vállvetve küzdő, előrenyomuló szovjet hadsereg győzelme nyomán felszabadult —, ugyanez a nap újabb mérföldkő lett az ország történetében. 1945. november 29-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyságot, és Belgrádban, a szövetségi fővárosban kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot. A szövetséges államforma keretében a hat köztársaság és a két autonómtartomány megkezdhette az új államrend megszervezését és az ország újjáépítését. A pusztítás, amelyet a második világháború hagyott örökségül, óriási volt: egymillió 700 ezer ember vesztette életét, az országot ért anyagi veszteséget 9 milliárd dollárra becsülik. A politikai és gazdasági rendszer fejlesztése déli szomszédainknál rendkívül dinamikusan ment végbe. A háború utáni időszakban — pontosabban 1939-hez, az utolsó békeévhez képest — az ország ipari termelése tizenegyszeresére nőtt. A mezőgazdasági lakosság aránya a háború előtti 76 százalékról 1971-ig 36,4 százalékra csökkent, vagyis az ország iparosodása és modernizálása rendkívül nagy lépésekkel halad előre. Jugoszlávia külpolitikájával is sok elismerést váltott ki a világban. Következetes antiimperialista álláspontja és erőfeszítése a béke, a nemzetközi együttműködés érdekében, a kapcsolatok szilárdulása és fejlődése az európai szocialista országokkal erősíti tekintélyét és befolyását nemzetközi vonatkozásokban. Hazánk és Jugoszlávia kapcsolatai két szomszédos, baráti, szocialista berendezkedésű állam jó viszonyát példázzák. Ennek a kölcsönösen előnyös kapcsolatnak szilárd alapja az azonos jellegű társadalmi rendszer, a döntő fontosságú nemzetközi és munkás- mozgalmi kérdések egyetértő vagy közelálló megítélése. Az utóbbi esztendőkben a két ország viszonya egyre melegebb, a mindenirányú kapcsolat és együttműködés egyre zavartalanabb és zökkenö- mentesebb. A közös történelmi múlt, a földrajzi közelség, valamint az a nagy megbecsülés, amellyel népünk jugoszláv barátaink múltbeli hősies küzdelmét értékeli, s jelenlegi áldozatot, alkotó erőfeszítéseket követelő munkáját követi, a rendszeressé vált kölcsönös magas szintű látogatások, az évről évre bővülő kereskedelmi forgalom, az egyes ágazatok között kialakuló közvetlen együttműködés, a kulturális csere és igen jelentős súllyal a turizmus fejlődése — biztosíték ezeknek a kívánatos tendenciáknak további izmosodásához. Meleg baráti érzésekkel és őszinte megbecsüléssel üdvözöljük a szomszédos Jugoszlávia népét, minden nemzetiségét nagy nemzeti ünnepükön. Kívánjuk, hogy baráti viszonyunk tovább erősödjék mindannyiunk javára, Jugoszlávia népei pedig, kommunista pártjuk r>ezetésével töretlenül haladjanak előre, a testvériség és egység jegyében, a szocializmus felvirágzásának útján. Albánia nemzeti ünnepe A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Albánia nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének. 28 éve szabadult fel Albánia. E kivívott szabadság az olasz és német fasiszták elleni hősies harc eredménye, amelyet az albán antifasiszták különösen a jugoszláv és a bolgár hazafiakkal karöltve folytattak. Küzdelmük sikerének feltétele természetesen az volt, hogy a szovjet hadsereg ebben a térségben is döntő csapást mért a hitleristák fő erőire. Az internacionalista támogatást Albánia felszabadulása után is élvezhette. Ennek köszönhető, hogy az albán nép erőit, nagyszerű képességeit az elmaradott ország szocialista jellegű átalakítására összpontosíthatta. Albánia a faeke és a kézművesség országából, a Szovjetunió és a többi szocialista ország baráti segítségére is támaszkodva, rövid idő alatt korszerű szövetkezeti mezőgazdasággal, valamint fejlődő iparral rendelkező agráripari állammá vált. Az eredmények még nagyobbak lehettek volna, s az albán nép kevesebb áldozatokkal haladhatna választott útján, ha az Albán Munkapárt és a kormány vezetői nem változtatták volna meg a hatvanas évektől kezdve a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz való viszonyt, nem szakítottak volna a KGST és a Varsói Szerződés keretei között folyó együttműködéssel. A magyar nép, amely nagy megbecsüléssel és ro- konszenvvel figyeli az albán nép törekvéseit, őszintén fájlalja, hogy az Albán Munkapárt és az állam vezetői még mindig ragaszkodnak Albániának ehhez, a szocialista országok ösz- szefogását gyengítő, a proletárinternacionalizmus elveivel nem egybeeső irányvonalához. Mi a jövőben is síkraszállunk az országaink közötti jobb együttműködésért, a jó viszony helyreállításáért, a szocialista összefogás erősítéséért, és nemzeti ünnepén az albán népnek sok sikert kívánunk hazája felvirágoztatásában.
