Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

1973. NOVEMBER 28., KEDD PEST UBC. '■üJdrlap Hu!Iám völgyb en Vessenek véget a bizonyta Bánságnak! Volt idő, nem is olyan ré­gen, amikor a Gyapjúmosó- és Szövőgyár budakalászi gyár­egységének KISZ-szervezetét a legjobbak között emlegették a szentendrei járásban. Hadd tegyem hozzá: most sem tar­tozik a sereghajtók közé, de már nem lehetne követendő példának sem állítani.. A vezetőségnek a második félévre nem készült írásos munkaterve; a pénztárkönyv, a bizonylatolás több hónapos restanciát mutat; a vezetőség két reszortfelelősi munkakö­re hónapok óta betöltetlen; a KISZ-oktatást — előbb okta­tási anyag, majd propagandis­ta hiányában — máig sem tud­ták megkezdeni; elmaradtak a korábban kedvelt klubdél­utánok; a november 7-i ko­szorúzás! ünnepségre mind­össze egyetlen íf júgárdistát tudtak mozgósítani... Két fix pont Mi történt a gyapjúmosó­ban/ Csakugyan az lenne a bajok oka, hogy az alkalma­zotti és műszaki értelmiségi fiatalok eltávolodtak az ifjú­sági szervezettől? Ilyen hírek járták ugyanis. Kocsis Gábor, a gyáregy­ség igazgatója kétkedve fo­gadja a fenti kérdést: — Mi is észrevettük, hogy visszaesett az ifjúsági szerve­zet munkája, a területi párt- bizottság múlt havi ülésén meg is tárgyaltuk a hibádat, de a fiatalok közötti ellenté­tekről, pláne szakadásról nem tudok. Nem is hiszek benne. Véleményem szerint más itt a baj. Beszélgetésünk reggel kez­dődött, s késő délutánra nagy­jából összeállt a kép, amely az igazgató véleményét iga­zolta: a bajok gyökerét első­sorban a gyáregység gazda­sági helyzetében kell keresni. Abban az általános rossz hangulatban, bizonytalanság­ban, ami hónapok óta nyo­masztja a gyár egész kollek­tíváját. Ez az üzem évek óta gon­dokkal küzd. Zsúfolt, korsze­rűtlen műhelyei, elavult, ke­véssé termelékeny gépei már régen megértek a rekonstruk­cióra. Egyedül — gondokkal Rapi Lajos villanyszerelő, aki 1971 szeptemberében lett a gyáregység KISZ-titkára, hosszú idő után az első fizi­kai munkásfiatal ebben a tisztségben. Vele együtt két új tag került a vezetőségbe, a többi öt az előzőnek is tagja volt. Közülük ketten azóta ki­léptek a gyárból, s a csonka vezetőséget még nem sikerült kiegészíteni. — Minden tekintetben ne­hezebb a dolgom, mint elő­dömnek, Román Sándornak volt. Iskolai végzettségem, po­litikai képzettségem alacso­nyabb; hiányzik a mozgalmi­vezetői tapasztalatom. — A KlSZ-vezetőségválasz- táskor Román elvtárs már az egyéves pártiskoláról jött el a taggyűlésre. Még az ira­tok átadására sem volt ideje, nemhogy tanácsokkal, ta­pasztalatokkal segíthetett vol­na. Hetekbe tellett, amíg ki­ismertem magam a dossziék­ban ... Ha érdeklődtem: kik a bizalmiak, o gazdasági fe­lelős nem tudta megmonda­ni... Amikor klubdélutánt szerveztünk, öt vezetőségi tag és nyolc fiatal ígért segítsé­get a rendfenntartásban, a lebonyolításban. Aztán eljött a klubdélután — és egy sem jelent meg közülük. Magam voltam a büfés, a pénztáros, meg az egész rendező gárda ... A mulatság után ismeretlen tettesek garázdálkodtak a HÉV-állomáson. Korábban a gyári művelődési otthonban is történt hasonló eset. Még egy farsangi bált rendeztünk, márciusban, aztán abbama­radt minden. Hogy vállaljak felelősséget — egymagám — a művelődési otthon berende­zéséért? ... — A K1' tervezet a gyár­tól — az ismert gazdasági ne­hézségek miatt — anyagi tá­mogatást nem kap. A nyár elején szerettünk volna kom­munista műszakot szervezni, hogy egy kis pénzre tegyünk szert — még azt sem tudta volna elszámolni, kifizetni a gyár. A szakszervezettől kap­tunk egy értékes fotófelsze­relést; sötétkamra híján azt sem tudjuk használni... — Nem tagadom, magam is válságba kerültem; családi gondok, lakásproblémák miatt el akartam menni a gyárból. A munkatervet háttérbe szo­rították a személyi problé­mák, s a legnagyobb gond: hogyan tartsuk meg a régi KISZ-tagokat? Első a párt biza tás ! Richter Anna időelemző, a KISZ-vezetőség tagja: gazda­sági felelős. — Nemrég lettem, időelemző, azelőtt a készáruraktárban dol­goztam. A munkám annyira lefoglalt, hogy — őszintén szólva — nem sok segítséget adtam az új titkárnak. Sokszor még arra sem volt időm, hogy utánanézzek a bizalmiaknak. — Ügy tudom, harmadma­gával együtt KISZ-ajánlással vették fel a pártba, s azt a pártmegbízást kapták, hogy dolgozzanak továbbra is a KISZ-vezetőségben ... — Tavaly decemberben az alapszervezeti titkár elvtárs kicsit meg is szidott a KISZ- munkám elhanyagolásáért. Diós Sándor tmk-lakatos, a járási pártbizottság tagja ér­deklődve szól közbe: — Legalább volt foganatja? Most naprakész a pénztár- könyv? Richter Anna határozottan zavarban van: — Sajnos, nem... A raktári munka mellett... 154 túlórám is volt.. Az elképzelések jók... Román Sándor a nyár elején fejezte be a pártiskolát és visszatért a gyárba. A járási KISZ-bizottság kérésére a gyár hozzájárult, ő legyen a területi KISZ-összekötő. Véleménye szerint mi az oka a KISZ-élet hanyatlásá­nak? — faggatom. — Több oka van. A vezető­ségben végbement személyi változások; a gyár gazdasági helyzetének romlása, ami nem­csak az anyagi támogatást tette lehetetlenné, hanem a gazdasági vezetés figyelmét is elvonta az ifjúsági szervezet­ről; a fluktuáció, az, hogy na­gyon sok olyan fiatal távozott a gyárból, aki korábban a leg aktívabb KISZ-tagok közé tar­tozott; a bizonytalanság, ami a politikai munkára is rányomta bélyegét; aztán — kis szünetet tart — jómagam, aki talán a legtöbb segítséget adhattam volna az új vezetőségnek, is­kolán voltam. Várom a folytatást, hogy: júniusig. Es kíváncsi leírnál, mi történt június után? Román Sándor hallgat, he­lyette Kocsis Gábor igazgató folytatja: — Az iskola befejezése óta eltelt néhány hónap, Román elvtárs. Azóta sokat segíthetett volna ... Román Sándor: — Rapi elvtárs egyszer jött hozzám segítséget kérni a klubdélutánok felújításához. Azt mondtam, ha eldöntik a pontos dátumot, szóljon. Nem szólt, így 'aztán annyiban ma­radt a dolog. Mindannyian érezzük: a vé­dekezés sántít.' Ha a hegy nem megy Mohamedhez... Kocsis Gábor folytatja: — Két és fél éven át a KISZ-szervezet volt a büszke­ségünk. Megszoktuk, hogy ma­gas mércével mérjük a mun­káját. Most ezt a mértéket nem üti meg. Mit tehetünk? Kérni fogjuk a járást, egy időre men­tesítse Romár* elvtársat más feladatok alól, hogy segíthes­sen talpra állni a saját KISZ- szervezetének. A gyár most hullámvölgyben van. Innen már csak felfelé vezethet az út. A felsőbb szervek megteszik a szükséges gazdasági intézkedé­seket, de ez nem elég. Ahhoz, hogy kilábaljunk a bajból, a hangulatot, a közérzetet, a po­litikai munkát is meg kell ja­vítani. Ebben a nagy feladat­ban mi a KISZ-szervezetre, az ifjú kommunistákra is számí­tunk. Tóth László, a csúcsvezető­ség párttikára megtoldja: — A pártvezetőség ismét beszél majd azokkal a KISZ- vezetőségi tagakkal, akik nem tettek eleget pártmegbizatá- suknak. Kocsis Gábor: — A gazdasági vezetés is le­vonja a tanulságot: ezer gond mellett az ezeregyedikre — a kommunista ifjúsági szervezet életére, munkájára is oda kell figyelni. Nyiri gva Megmentik a tatai forrásokat A tatai Fényes források té­len is 21—23 fokos, gazdag ásványtartalmú vize olyan tó­rendszert alkot, amely nemcsak az üdülőknek, hanem a könnyűbúvárok­nak is paradicsoma. Páratlan az állat- és növény- viláiguk is. A forrásokat nagy veszély fenyegeti. A Közép­dunántúli hegység általános vízszintsüllyedése és a tatabá­nyai szénbányászat hálózata miatt a források vízhozama és a tavaik, medencék vízszintje év­ről évre cső]ekén. A Tatai Vá­rosi Tanács, a Tatabányai Szénbányák és a Komárom megyei Vízművállalat éppen ezért elhatározta, hogy a for­rásokra épült fürdőtelepet megmentik, fenntartják. Az eddigi megállapodások szerint a szénbánya vállalat — több évre elosztva — mintegy tizen­kétmillió forintos kártérítést fizet a vízműnek, s ez ebből fedezi a vízkutatások, a víz pótlását szolgáló kútfúrások és az újabb medencék építésének költségeit. A maga nemében egyedül­álló munka több tudo­mányág összefogását , igényli. így például a tavak növény- és állatvilágának megmentésé­hez biológusok adnak taná­csot. A Batthyány tér alatt Közeleg a metró új szakaszának átadása, így a pontos határidő betartása érdekében november 26-án is 129-an dol­goztak az építkezéseken. A vasárnapi műszakban részt vettek a XII. kerületi ifjúgárdisták is: a Batthyány téren, illetve: a tér alatt dolgoztak. Kivágják a Tagore sétány fáit Balatonfüreden kivágják a Tagore sétány évszázados nyárfáit. A múlt században telepített 4 nyárfasor sajátos sizínfoltja volt a patinás nyaralótelepnek. A fák kivá­gásáról hozott döntés koráb­ban a közvélemény körében élénk vitát váltott ki. A vitát a nyári tornádó pusztítása döntötte el, amikor néhány peirc alatt több mint száz fa dőlt halomra. A természet tárgyi bizonyítékot szolgáltatott a tanács és az erdőgazdasági szakemberek azon megállapításához, hogy a fák kiöregedtek, pusztulásuk megállíthatatlan és viharok alkalmával veszéllyel fenye­getnek. A tanácsi határozatot most végrehajtják. Megkezdik a fák kivágá­sát. Csupán a móló melletti gom­bánál és az arácsi strand be­járatánál hagynak meg né­hány erősebb fát, hogy nyá­ron árnyékot nyújtsanak a nagy forgalmú helyek látoga­tóinak. A fasort egyébként teljes hosszában újratelepítik. Megkezdődtek az országos egészségnevelési napok Országos egészségnevelési na­pok címmel ötnapos tudomá­nyos előadássorozat kezdő­dött hétfőn a TIT természet- tudományi stúdiójában. Az ötnapos tanácskozás cél­ja, hogy újabb hatékony mód­szerekkel, ötletekkel, tapasz­talatokkal gazdagítsa az egész­ségnevelés fegyvertárát, esz­közeit. Vezetők akadémiája Dabason a vezetők akadé­miájának újabb évfolyama kezdődött. Míg a korábbi években különböző témájú előadásokat hallgathattak a résztvevők, addig az idei évadban csak külpolitikai elő­adásokra kerül sor. Eddig Ko- rolovszky Lajos, a televízió külpolitikai rovatvezetője idő­szerű nemzetközi kérdésekről, Gyapay Dénes pedig, az Esti Hírlap külpolitikusa a nyugat­európai integrációról tájékoz­tatta a résztvevőket. A továb­biakban még négy külpoliti­kai előadásra kerül sor: a szocialista országok külpoliti­kai kezdeményezéseiről, Ja­pán és Kínáról, a leszerelés­ről, valamint az Amerikai Egyesült Államok bed- és kül­politikájáról. A vezetők aka­démiájának záróeseménye a Fórum című program lesz. Pontiac a kapu előtt Előleg minden mennyiségben Előfordult már, hogy egy kisiparos előbb, vagy inkább utóbb állást vállalt, s iparát visszaadta. Ritkább az ilyes­mi a keresett és jó keresettel kecsegtető asztalos szakmá­ban, különösen kiemelt üdülő­helyen, ahol a percenként so­kasodó hétvégi házakat az egyre népszerűbb faanyagból építtetik. Levelek, táviratok Hegedűs Károly szentendrei asztalos kisiparos két eszten­dőn át megtalálta a számítá­sát. Méghozzá nem is akár­hogyan. Ezt szemlélteti a szé­pen karbantartott, modern családi ház, a kapu fölött lát­ható cégtábla, a ház előtt ba- tárnyi méretű, nyugati már­kájú személykocsi. Mindez a harminc körüli iparos bonitá- sát jelzi. A szó divatjamúlt, de egy mindenkor elsőrendűen fontos szempontot jelöl: az erkölcsi-anyagi megbízhatósá­got. (A történet e pontján szo­katlan körülmény következik: a cikk írója — tévés kifeje­zéssel — belép a képbe. Ezzel a megnyerő kisiparossal ugyanis megrendelőként ho­zott össze a meglepő ötletek­ben bővelkedő sors. S hogy miért meglepő az ötlet? Mert a Pest megyei Hírlapnál, ahol dolgozom, egyik fő munkate­rületem a szolgáltatóipar, s az igazságszolgáltatás, vagyis a bűnügy is. Lám, az élet aka­ratlanul is testközelbe hozza a témakört. Ha úgy tetszik, egy kalap alatt a szolgáltató- ipart és a bűnügyet.) Hegedűsnek ez idén augusz­tusban adtam tízezer forint anyagvásárlási előleget, sza­bályszerű szerződésben szep­tember 20-i átadásra vállalt munkára, de sem az anyag, sem Hegedűs nem került a szemem elé. Szeptember 4-i minimális munkavégzése óta soha többé nem láttam. Meg­számlálhatatlan levél, távirat, személyes keresés ellenére: bottal üthettem a pénzem nyomát. Ezután derült ki, hogy csak egy vagyok a ki tudja milyen, hosszú sorban: a szolgáltatóiparosnak előle­get szolgáltató megrendelő­ként, amely — mint a sorban jelentkező kárvallottak bizo­nyítják — tekintélyes számú. Volt, aki 22 levelet küldöz­getett, de Hegedűs csak újra meg újra hitegette. Teljesíthetetlenek Olyan is előfordult — fehér hollói ritkaságban —, hogy neki tartoztak. Igaz: csak né­hány napig, s csak azért, mert a 35 ezer forintért vállalt hét­végi házat csak megszámlál­hatatlan személyes sürgetés és KlOSZ-bejelentés után, egyhavi késéssel, és nem meg­felelő minőségben, üggyel- bajjal hozta össze. De Hege­dűs nem volt olyan elnéző, mint megrendelői: azzal fe­nyegetőzött, hogy fizetési meghagyást küld! Mit tehetett a minisztériumi főosztályve­zető megrendelő? Kifizette, vállalva a rizikót, hogy a munkát . rendibehozó másik iparos esetleg jóval többe ke­rül a visszatartott (s Hegedűs által elfogadott) négyezer fo­rintnál. S azért sem tehetett mást, mert a minisztériumba is állandóan Hegedűs nyomá­ban járt a segédje, mondván: én is az átejtettek közé tar­tozom, nagy összeggel adó­som, s ha nem kapom el, ami­kor pénzt vesz fel, bottal üt­hetem a pénzem nyomát. Bot­rányt nem akart A szentendrei KIOSZ-cso- porttól és a megyei KIOSZ- titkárságtól, a kárvallottaktól, és a Pest megyei Tanács má­sodfokú iparhatóságától kap­tam mindehhez adalékokat. Ezek szerint Hegedűs sziszte­matikusan olyan határidőkre szerződött, amelyek ily gyors egymásutánban eleve teljesít­hetetlenek, tíz-tizenöt-húsz ezer forintos előlegek felvéte­lére szorítkozott. Mindezek ipara jogerős megvonását, polgári pereket, rendőrségi feljelentéseket vont maga után. Másodfokon is Iparengedélyét a sorozatos panaszok és nem teljesítések miatt már az idén június 12-én elsőfokon megvonták. Ám ez sem zavarta Hegedűst abban, hogy úgy folytassa, ahogy ed­dig csinálta. Cs. Gáborné fő­városi lakos szüleinek — 13 ezer forint előlegfelvétellel — hétvégi ház építését vállalta, de csak töméntelen sürgetés, KlOSZ-bejelentés, és feljelen­tés kilátásba helyezése után, késve, és nem megfelelő minő­ségben fejezte be a munkát. Dr. B. J. visegrádi tanár be­épített könyvfalat rendelt, adott faanyagot és 3 ezer fo­rint előleget, de egymást kö­vető sürgetései ellenére 1970 februárjától 1971.. szeptember 8-ig hozzá sem fogott a mun­kához, akkortól naponta né­hány órát dolgozott nála, de máig sem fejezte be, még a szerszámait is otthagyta. Ifj. K. I. szentendrei lakos előle­get, kitűnő faanyagot adott be­épített bútor készítéséhez — eljárás, minit fent. Végül, KlOSZ-bejelentés után nagy- nehezen beépített a lakásába, ismeretlen eredetű, cirillbetűs faládákat A pert ifj. K. I. megnyerte, de a jogerősen megítélt összeget Hegedűs nem fizeti P. M. szentendrei pedagógus 1970 őszén elkezdett családi házának asztalosmunkáját ren­delte meg: előleg, faanyag: mint fent. Hetenként újabb hitegetés, karácsony, újév és így tovább, — a felvett OTP- kölcsön részleteit a megrende­lő már régóta törleszti, de a háza lakhatatlan, Hegedűs az általa vásárolt anyagot is fel­dolgozta — másutt. P. M. előbb a KIOSZ-hoz fordult, végül nem tehetett mást: -endőrségi feljelentést tett. Hegedűs H. V. helybeli sze­relővel generáloztatta előző személyautóját — mert a mos­tani már a második —, de nem fizette ki. Polgári per, jogerő­sen megítélnek a szerelő javá­ra 5 ezer forintot — Hegedűs egy vasat sem fizetett. Nem győzöm sorolni: elég csak annyit: a szentendrei KIOSZ- csoporttól minap értesültem, hogy egy kisiparostársa is be­panaszolta legutóbb. Ekkor azonban végre meg­született a másodfokú határo­zat is, amely november 2-án jogerőre emelte a június 12-i elsőfokú határozatot. Az ipart visszavonó határozat indoklá­sa szerint Hegedűs Károly, Szentendre, Debreceni utca 1. szám alatti lakos vállalási és pénzügyi kötelezettségeinek nem tesz eleget. Ezenfelül, — ez a szentendrei városi adóha­tóság október 19-i jelentése — egy évet meghaladó adó- (SZTK, stb.) tartozása van. Folytatja? Az egyik kárvallott, egy visegrádi tanár, így vélekedik az ügyről: — Tizennyolc esztendeje tanítok, feleségem is dolgozik — az én státusszimbólumom egy Riga moped. A kiskeresetű emberek pénzét két év alatt összeharácsoló Hegedűsé pe­dig egy autóbusz méretű Pon­tiac. És hasztalan a sok pa­nasz: úgy látszik, folytatja az idők végezetéig. Talán mégsem! Néhány kár­vallott rendőrségi feljelentése és a Pest megyei Tanács jel­zése nyomán illetékesek nyil­vánvalóan igazságot szolgáltat­nak a kárvallottaknak, s meg­felelő elbánásban részesítik az iparával visszaélő, a lakosság­gal lelkiismeretlenül elbánó volt kisiparost. Péreli Gabriella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents