Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
PEST HEGYEI kMíriap 1972. NOVEMBER 26., VASARNAP Peil megyei barangofáóoh 45. SZIGETSZENTMIKLÓS Jo néhány évvel ezelőtt Bogár Imre főbenjáró perének aktáit kutatva, bukkantam rá az állítólag osztozkodás közben agyonlőtt betyárvezér: Dönti Péter nevére. Vöő Imre krónikájából most tudtam meg, hogy a híres betyár Sziget- szentmiklóson született, s a legenda szerint valamelyik nagy árvíz után a falujabéli károsultaknak 1000 pengőforintot küldött Nyáry Pál alispán kezébe. Szép legenda. Űjabb korú személyi hagyományok is akadnak Sziget- szentmiklóson. Két gazdaemberről, az 1900-ban, illetve 1904-ben született Neczer Ferencről és Jánosról erősen tartotta magát a hír, hogy a császár, alighanem I. Ferenc József unokái. Morganatikus vagy balkézi házasságból 1880- ban született apjuknak egy olasz hercegnő volt a felesége, a gyerekeket a szigetszentmik- lósi királyi birtokra adták daj- kaságba — aztán valahogyan íttfelejtődtek. Az anekdotás tradícióknál jelentősebbek a históriás emlékek. A rézkori sírleletek, a szarmata és az avar települések nyomai, a honfoglalóknak annyira tetsző Csepel-sziget megszállása, a XV. Béla király 1264-ből kelt adománylevelében történt első említése Villa Sancti Nicolai de Magna Insula — a Nagy Szigetbéli Szent Miklós Falnának — az a dátum, amely a község 1964- ben ünnepéit 700 esztendős fennállásának alapja. Aztán keserű feljegyzések a szentmiklósi királyi birtok jobbágyainak heves torzsalkodásairól a margitszigeti apácák közeli birtokainak roboto- saival, s a fennmaradásért vívott küzdelemnek az a jele, hogy a XVI. században Ráckeve után Szentmiklós fizeti a töröknek a legtöbb adót Cse- pel-szigeten. Az árvizek, tűzvészek, járványok gyötrése, a határos községek: Háros, Szőlős pusztulása — a győzelmes- vígan nyargalászó honszerzők, nem álmodhattak meg ennyi megpróbáltatást. Hogyan álmodhatták volna a hozzánk közeli nehéz sorsfordulókat, amikor az 1928 áprilisában üzembe helyezett első, majd 1931-ben felállított második lakihegyi rádióadót — a mai Kossuth és Petőfi adók őseit — kiveretésük előtt felrobbantották a nácik, amikor 1944 áprilisában a község határában emelt Dunai Repülőgépgyárat, a' hitlerista háború egyik bázisát, szétbombázták a szövetségesek, a véres-áldozatos utcai harcokat, amelyben Szi- getszentmiklóst november 26-án a szovjet csapatok felszabadították. A község leg- újabbkori történetének legendája arról szól, hogy Mali- novszkij marsall Borsós Imre lakihegyi tanyáján tartotta hadiszállását. suth-díjas zeneszerző sziget- szentmiklósi dallamokra épülő kórusmű komponálását ígérte A ri.L' , . földijeinek. A József Attila laA tobBi a mai valosag, kótelep, a József Attila út-tö- nem kevésbé legendás. rőcsapat, a jövő tavasszal felA hajdani repülőgépgyár he- állításra kerülő József Attila- lyén 1950-ben indította meg szobor létesítői egy József AtVárosias arculat: a József Attila utca. Bubenkó Imre felvétele üzemét a Csepel Autógyár. Egy adat: a kezdeti 388 millió forintos évi termelési érték húsz év alatt 4 milliárdra emelkedett Tízezer- embert foglalkoztat az üzem, ebből mintegy harmadfél ezer szentmiklósi lakos. Itt mindjárt azt is -elmondhatjuk, hogy a 17 000 lelket számláló nagyközség 4000 dolgozója jár be Pestre, főleg a csepeli gyárakba, a többieknek a Petőfi és a Csepel-szi- get mezőgazdasági szakszövetkezetek, a helyiipari üzemek, kisipari termelőszövetkezetek, az igazgatási és művelődési, oktatási intézmények adnak munkát és elfoglaltságot. A buckás-erdős, régi faluszélén 20 év alatt város termett elő a földből. A háromnégy emeletes, mind modernebb házakból álló negyedben 1200 család kapott eddig lakást — ahogy a régi Szent- miklóstól az új felé fordul az ember, mintha más világba csöppent volna. A járásban Szigetszant- miklóson rendeztek először egy hétig tartó kulturális és sportünnepség-sorozatot. Ez év májusában képzőművészeti és gyermekrajz-kiállítás, fotó- kiállítás, bélyeg- és éremgyűjtők kiállítása, ipartermékek bemutatója, író-olvasó találkozó, film- és színházi bemutató, helytörténeti gyűjtemény tárlata, ki. mit tud vetélkedő, szabadtéri hangverseny, sport- bemutató és mérkőzéssorozat zajlott le — sikerült felbolydí- tani a közérdeklődést. A Szent- miklóson élő vagy onnan elszármazott művészek megismertetése, az iskolások énektanításának kiemelkedő eredményei már a közeljövőben to- vábbsarjadzanak. Az idevalósi Ádám Jenő professzor, KosTelevízióvásár 500 - 600 forintos árengedménnyel CSAK NÁLUNK 1972. november 27-től december 23-ig Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tila irodalmi társaság szervezésén fáradoznak, a kezdeményezés sikerére jellemző, hogy a tegnap megtartott alakuló ülésre 60 személy igényelt meghívót. Szigetszentmiklóson a kultúrához vonzódó dolgozókon és if jakon kívül nagyszámú magasan kvalifikált szakember, sok orvos, mérnök, technikus — köztük nem egy, a fél világot bejárt ember — s mintegy százfőnyi pedagógusgárda erős bázist ad a kulturális fejlődésnek. Olyan bázist, amelyen az izmosodó, terebélyesedő nagyközség lakosainak dúsabb életlehetőségeket teremthet — s a városias külsőhöz urbánus kultúrát formálhat. A község 500 személy- gépkocsija az anyagi gazdagodás egyik jele. A könyvtárak hálózata, az autógyár művelődési központja és a községi tanács kultúrterme, az irodalmi színpad, a gyári mozi és a Kossuth filmszínház viszont annak az értelmi és szellemi gazdagodásnak hajlékai, amelyekben a törekvő, feltörekvő szentmiklósiak mindennapjai megszépülhetnek és megszínesedhetnek. ' Békés István Ha elmarad az ellenőrzés Egészségház helyett - teherautók A párt Központi Bizottságának állásfoglalásában jelentős helyet kapott az ellenőrzések fontossága. Nem véletlenül. A rendszeres ellenőrzés hiánya gyakran a táptalaja előbb a szándéktalan hibáknak és fogyatékosságoknak, később pedig bátorítója azoknak, akik szándékosan, a közösség terhére, törvénytelen eszközökkel akarnak különböző előnyökhöz jutni. Ez történt Ócsán is. Bérmunka — Budapesten A négy esztendővel ezelőtt alakult költségvetési üzem feladatkörét az ócsai nagyközségi tanács az érvényben, levő rendeletek értelmében helyi jellegű kommunális és építőipari kivitelezési feladatokban határozta meg. Tavaly azonban az üzem kérésére a végrehajtó bizottság engedélyezte, hogy működési területükön kívül lakatos-, vasszerkezeti és asztalosmunkákat végezhessenek kiegészítő tevékenységként. Az engedély birtokában az üzem 1972. február óta vasszerkezeti munkákat vállalt különböző budapesti vállalatoknál, bérmunkában. De vajon milyen kiegészítő tevékenység az, amely az üzem összbevételének a negyvenöt százalékát teszi ki? Egy biztos: jó üzlet volt azoknak, akik részt vettek ebben a munkában. A vasszerkezeti brigád tagjai a megtermelt és számlázott anyagmentes bérmunka 36 százalékát (!) kapták meg munkabérként, ami havi öt-hatezer forint keresetet biztosított számukra! Az érvényben levő rendelet értelmében a képzettség és munkakörülmény figyelembevételével a havi munkabér összege 2300—3840 forint lehetett volna. A szabálytalan bérezést' még tovább növelték -a szabadság és fizetett ünnep miatt kiesésként számítható bérrel, így például májusban a számlázott bérmunkadíj 49 százalékát fizették ki munkadíj címén, amely még emelkedik a közteherrel, a számlaérték jövedelemadójával és a 8 százalék illetményadóval is! Ugyanakkor a vasszerkezeti munkát végző dolgozók bérfelosztásánál nem vették figyelembe a gépköltséget és a haszon ősz- szegét, amely teljes egészében az üzemet illette volna meg. De másfajta bérmunkát is vállalt a költségvetési üzem. November 15-től december 15-ig KEDVEZMENYES VÁSÁR az Aszódi ÁFÉSZ iparcikk-boltjaiban: Kartalon, Versegen, Ikladon, Domonyban és Galgamácsán Minden „Mecalor 622” olajkályha vásárlásakor egy cserép-olajkálya vásárlásakor egy 200 literes olajoshordó vásárlásakor egy 100 forintos, 200 forintos, 200 forintos, hűtőgépek vásárlásakor egy 200 forintos, helyben beváltható ajándékutalványt adunk Aszód és vidéke ÁFÉSZ Teherfuvarozást, szintén budapesti vállalatoknak. Ennek külön története van. Ócsa nagyközség negyedik ötéves tervében egymillió-tízezer forintos költséggel egészségház megépítése szerepel. Az építkezést még az idén el kellett volna kezdeni. Fedezetére az év elején a nagyközségi tanács egymillió forint áthidaló hitelt vett fel, amely összeget az üzem rendelkezésére bocsátotta. Hogy mi lett az egymillió forinttal? A költségvetési üzem Nysa autót vásárolt belőle, valamint IFA teherautót, két IFA pótkocsit és egy nyerges pótkocsit, öszesen 862 ezer forintért. Ezenkívül megrendeltek egy személygépkocsit is. S mivel ezeket a szállítóeszközöket nem tudják gazdaságosán kihasználni az üzemi feladatokhoz — bérfuvarozást vállaltak Budapesten. Hamis mérlegbeszámoló A költségvetési üzem vezetői az elmúlt év munkájáról az idén februárban megtartott zárszámadáson adtak számot. A mérlegbeszámoló adatai szerint tavaly százöt dolgozót foglalkoztattak. Erre a létszámra az átlagbérszint figyelembevételével 2 607 155 forint munkabért számoltak el, aminek az öt százaléka nyereségrészesedésként szétosztható. A felülvizsgálat azonban kimutatta, hogy 1971-ben csak 93 dolgozót foglalkoztattak, s ennek alapján csak 2 310 608 forint munkabért fizethettek volna ki. S mivel túllépték az engedélyezett bérszintet, nem illette meg őket a nyereségrészesedés sem. Mégis kifizették. Ugyanakkor megfeledkeztek a termelési adó befizetéséről, amely jelenleg már majd kétszázhúszezer forint tartozást jelent!, Legalább - ilyen furcsa mentalitásra vall, ahogyan az év végi leltárt készítették. A jegyzőkönyv adatai szerint 230 000 forint többlettel és 243 000 forint hiánnyal zárták az évet. A különbözet így: alig több tizenháromezer forintnál, amit az üzem vezetője normán belüli hiánynak ítélt és felelős- ségrevonás nélkül intézkedett a készletből történő leírásról. Az érvényes rendelet értelmében azonban leltári hiányt többlettel kiegyenlíteni csak akkor lehet, ha a hiány hasonló értékű cikkeknél mutatkozik. Többmilliós hiány A költségvetési üzem pazarló felelőtlen és megalapozatlan gazdálkodására jellemző, hogy tavaly az egy dolgozóra jutó termelési érték havonta még 9430 forint volt, az idén, az első félévben ez az összeg még a 3600 forintot sem érte el! Ez pedig azt jelenti, hogy ez az összeg még a kifizetett bérek fedezetére sem volt elegendő. Nem véletlen, hogy a költségvetési üzem 1972 első félévét egymillió 65 ezer forintos veszteséggel zárta. Ezenkívül egymillió forinttal tartoznak a nagyközségi tanácsnak, azzal a millióval, amit az egészségház építésére kellett volna költeni. A veszteséges gazdálkodásnak azonban más anyagi következményei is voltak. Elsősorban ügyfeleik követeléseinek kiegyenlítésére, ám megtévesztő módon, bérkód alapján, egymillió 148 ezer forintot igényeltek az OTP-től. De. mert sem a költségvetési üzem, sem a nagyközségi tanács nem rendelkezett a szükséges fedezettel, az OTP a járási hivatal számlájáról írta le ezt az ösz- szeget. Persze, mondhatná bárki, még nincs vége az esztendőnek, várható árbevételeikből fedezik majd tartozásaikat. Az ellenőrzés számolt ezzel is. A vizsgálat alapján a költségvetési üzem év végéig várható árbevétele: 2 420 000 forint. A várható kiadások összege viszont 2 570 000 forint, amiben benne szerepel a nagyközségi tanácsnak visszaadandó egy- 1 millió is. A mérleg tehát százötvenezer forinttal a kiadások javára billen. Ezenkívül tartoznak még a járási hivatalnak, a már említett 1 148 000 forinttal, valamint ügyfeleiknek, 1 224 000 forinttal. Ez pillanatnyilag a költség- vetési üzem anyagi helyzete. Családi gebin A költségvetési üzem vezetője Farkas István tavaly október óta. Korábban műszaki vezetőként dolgozott ugyanitt. Farkas Istvánt nemcsak a helytelen gazdálkodásért, a munka szervezetlenségéért, a munkafegyelem lazaságáért, a pénzügyi fegyelem be nem tartásáért terheli a felelősség. SÚ-, lyos pénzügyi fegyelemsértések sorozatát követte el ő maga is. Farkas István részére a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága még 1970-ben a saját tulajdonát képező személy- gépkocsi használatáért havi ezerkétszáz forint gépkocsiátalányt határozott meg. Mivel xezt a határozatot azóta sem módosították, Farkas Istvánt 1972. június 30-ig 21 600 forint illette volna meg. Ehelyett 44 347 forintot vett fel ezen a címen. ’ Feleségével, aki a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat villamosmérnöke, a költségvetési üzemnél különböző villamosítási terveket készíttetett, megfelelő díjazás ellenében. Ez nemcsak összeférhetetlen, de szabálytalan is, mert Farkas Istvánná részére a Tanácsi Tervező Vállalat nem adott munkavállalási engedélyt, még eseti megbízással sem. Ezt hivatalos levelükben az erre vonatkozó kormányrendelettel indokolták, miszerint „Építéstervezési munkát — jellegének, bonyolultságának következtében — megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlati idővel rendelkező, az építés- tervező szervvel, illetőleg az építtetővel munkaviszonyban (első állás, főfoglalkozás) álló személy irányíthat, illetőleg végezhet.” Farkas István ennek ellenére a feleségét bízta meg a munkákkal. Ugyanakkor a könyvelésben kisegítőként dolgozott Farkas István apósa is, húszforintos órabérért. Következmények A tényékhez tartozik az is, hogy Farkas István fizetését tavaly októberben, kinevezésekor 3600 forintban állapították meg. Az idei év elején ezt 4200 forintra, 1972. július 1-éúel pedig 4700 forintra emelték. Öcsa nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága november 21-én tárgyalta a költségvetési üzemnél tapasztalt súlyos visszásságokat. Farkas István üzemvezetőt és Kisfaludy Ildikó gazdasági vezetőt azonnali hatállyal felfüggesztette állásából, mindkettőjük ellen fegyelmi eljárást indított, és átlagkeresetük ötven százalékának visszatartását rendelte el. A dabasi járási hivatal ugyanakkor fegyelmi eljárást kezdeményezett Soós János, Ócsa nagyközség tanácselnöke ellen, a kötelező ellenőrzés elmulasztása miatt. Prukner Pál Avatás előtt Szakorvosi rendelő Kakucson Már az utolsó simításokat végzik a szakemberek a ka- kucsi rendelőintézet épületén. Ünnepélyes felavatására december 11-én, délután kerül majd sor. A négy munkahelyes rendelőben kap helyet a község körzeti orvosa, körzeti gyermekszakorvosa, fogorvosa és itt lesz az anya- és csecsemővédő is. Az épülethez egy szolgálati lakást építettek a körzeti orvos számára.
