Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
MEGYEI Cjtívlap 1972. NOVEMBER 25., SZOMBAT A dabasi járásban Zenei önképzőkör, tárlat Élénk és sokszínű kulturális életről érkeznek a hírek a da- basi. járásból. A közelmúltban ének-zene Önképzőkör ala kult a j árásban. Tagjai elsősorban pedagógusok. Az önképzőkör programjában kilenc zenei előadás szerepel. Az előadók között találjuk Földes Imrét, a Zene- művészeti Főiskola tanárát, Fasorig Árpád zeneszerző-kar- ,nagyot, Gonda János zenetörténészt, Kovács Lajos megyei vezető szakfelügyelőt, Török György zenetanárt. A sokszínű program keretében a kórusművészettől a jazz-zene világáig, a zeneművészet leg- ikülönbözőbb irányzataival ismerkedhetnek meg a résztvevők. A tervek szerint az önképzőkör tagjaiból alakulna majd meg a járási énekkar. A dabasi járási Kossuth művelődési ház és az ifjúsági klub közös szervezésében grafikai kiállítást rendeznek Meskó Anna és Páka György grafikusművészek alkotásaiból Dabason, a Gyóni Géza kiállító teremben. A tárlat ünnepélyes megnyitására november 25-én, szombaton délután két órakor kerül sor. /• Évszázadokig nem volt csőtörés Megkezdődött a váci török vízmű feltárása Képzőművészeti pályázat Petőfi és kora A Petőfi-évfordulóra készülve a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága képzőművészeti pályázatot hirdet a Szentendrén és a megyében élő képzőművészeknek. A pályázat címe: Petőfi és kora a képzőművészeti alkotásokban. A beérkezett pálya- művekből március 15-én kiállítást rendeznek a művésztelepi galériában. Vác új lakótelepeinek egy része a török vízmű fölé épül, ezért annak leletmentő ásatása elkerülhetetlenné vált. Vác történetírói közül Tra- gor Ignác dr. foglalkozott a legrészletesebben a vízvezetékkel. Szerinte a kőből és téglából épült csatorna hét és fél kilométer hosszúságban nyúlik el a föld alatt, és szállítja még ma is a vizet a vácdukai dombok egy ma már a föld felszínén nem látható forrásálból. A vízvezeték, mely eredetileg a mai Mártírok útja vonalán jött be a városba, és a mai városi tanácsnál volt egykori török fürdőt táplálta, mindenütt megfelelő esésű a föld alatt, ami pótolja a ma már víztornyok által szolgáltatott víznyomást. A csatorna szintjét Tragor szerint mindenütt a közelben lévő Gombás-patak szintje fölé helyezték, hogy áradás esetén se folyhasson bele a patak vize. A malom már elpusztult ' A föld alatti csatorna dongaboltozatos, oldala és a boltozat kő és tégla vegyesen, alját fagerenda alkotja, melyet az évszázados vizáram sem pusztított el. Elmondja továbbá Tragor, hogy a csatorna átlagban 110 cm magas és 80 cm széles. Az ásatás azonban kiderítette, hogy ennél nagyobb eltérések is vannak. A 18. században a csatorna városi részét kikapcsolták, miután a török fürdő megszűnt, és vizét a város végén egy kissé elterelve malmot hajtattak vele. Ez a malom azonban már a múlt század közepén pusztulásnak indult, és a török vízvezeték vize ma már csak a Forte Fotokémiai gyárig jön be, mely értesüléseink szerint néhány évvel ezelőtt HIVATÁSOS SZEMÉLYGÉPKOCSI-VEZETŐKET - KÖLTSÉGÜNKÖN, 2 ÉVES SZERZŐDÉSSEL átképzünk teherautó-vezetővé Az átképzés időtartama alatt a gyakorlati időtől függően 'adunk fizetést. Várjuk jelentkezésüket FŐSPED Budapest X., Gyömrői út 105. IV. osztályú SÜTEMÉNYESBŐLNYÍLT Szentendrén, a Marx tér 19. sz. alatt (a Béke étterem mellett). Félkész piskóta, tortakarikák, mindenfajta cukrászsütemény állandóan kapható. Rendezvényekre, névnapokra, esküvőkre stb. MEGRENDELÉST FELVESZÜNK Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat még használta a vizet. A vezetéken szakaszonként tisztítóaknák is találhatók. Kerámiatöredékek A leletmentő ásatást a legveszélyeztetettebb résznél kezdtük, ott, ahol a 18. századi malom vezetékének leágazása van. Itt számtalan problémával kellett szembenéznünk, ugyanis az ilyen barokk-kori átépítések rendkívül bonyolultak, és a sok toldalékból igen nehéz kihámozni az eredeti építményt. A Váci Városi Tanács áldozatkészsége azonban annyi pénzt biztosított a leletmentésre, hogy az ásatási időszak végén elértük a vízmű olyan eredeti, bolygatatlan részét, mely a vezeték egykorú állapotát mutatja. Képünk a sértetlen vezeték külső borítását mutatja, melynek boltozata ezen a helyen szintén tégla- és kődonga, méretei azonban itt kisebbek a régebbi történetírók által megadottaknál. A vezeték mellett korabeli kerámiatöredékek is előkerültek. Konzerválva bemutatni A gyakorlatnak megfelelően az ásatás minden fázisáról számtalan fénykép készült, valamint térkép, és metszetrajzok a vízvezeték valamennyi feltárt szakaszáról. Ez az ásatási naplóval együtt két példányban készül el, egy a Magyar Nemzeti Múzeum — és egy a váci Vak Bottyán Múzeum adattára számára. A leletmentő ásatást, mely a város történeti kutatásának szerves részét képezi, és fontos szerepe van a Vác 900 éves jubileumi ünnepségei szempontjából is, a városi tanács segítségével a jövő évben folytatjuk. Szeretnénk a vezeték egy ép darabját a helyszínen konzerválni, és a nagyközönség számára bemutathatóvá tenni, Stefaits István ásatásvezető-'régész Fővárosi színházi esték Medea Bemutató a Katona József Színházban A görög drámaköltők is merítettek már a mitológiai mondavilágból. Ám szamukra még ez természetes és ezért könnyű volt, hiszen a saját népük teremtette meg ezt a mondavilágot, az istenek világát, s a költők drámaszerzők, ha a „valóságot” akarták ábrázolni, akkor az istenek és a mondák világát teremtették újjá, mert számukra az volt a valóság, mert abban élték. Évszázadok óta nem „valóság” már ez a mitológiai legendavilág. Csupán forrás. Forrása és ihletője írói és költői műveknek, íróknak és költőknek. Minden kor megtalálta a maga görög mondáját és mondáit, amit felhasznált gondolatainak, eszméinek kifejezésére. Hogy miképpen, hogyan, az jellemző volt a korra. Grillparzer például — a múlt század közepének osztrák drámaköltője — természetesen a romantika stílus- és eszmevilágához keresett megfelelő mitológiai témát, s meg is találta a Medea-legendában, amit természetesen nem ő dolgozott fél először. Grillparzer tolla alatt Medea a Végzet — így, nagy V-vel — asszonyává vált, jól tükrözve a német misztikus romanticizmus eszmevilágát, amely mélységesen pesszimistán, sötéten látta a világot. A Medeában Grillparzer a német mitológiai asszonyalakokhoz teszi hasonlóvá a görög mitológiából előbányászott Me- deát. így lesz Medeából ebben a drámában a végzet asszonya, mégpedig úgy, hogy Medeának tragikai vétséget konstruál az író, s Shakespeare-től kölcsönzi hozzá a „tragikum-technikát”. Három együvé nem tartozó dolgot összeötvöz — a görög mitológia, a német irraciona- lista végzetdrámát és a Shakespeare^ technika utánzását, — s ezért a dráma szinte menthetetlenül eklektikus. Ami megmenti és előadhatóvá teszi a darabot, az Medea története, | s Grillparzer lírai ereje. Mert tehetséges költő volt. Medea kolhiszi királylány, akit Ámor nyila megsebez, s ezért szerelmes lesz Jázonba. Aki szintén mitológiai hős, a nevezetes aranygyapjú megszerzője. De ezt az aranygyapjút csak Medea révén tudja megkaparintani, mert Medeát szerelme irányítja — erre a végzetszerű mozzanatra teszi a hangsúlyt Grillparzer —, és mindent megszerez Jázonnak, aki végül is megijed Medea varázshatalmától és szabadulni szeretne tőle. A rendező Babarczy Lászlónak láthatólag az volt vezérlő elve, hogy a „német típusúvá” alakított sorstragédiát görög mitológiai legendává „rendezze vissza”. Törekvése — amely önmagában méltánylandó — azonban nem lehet sikeres, mert a darab ellen rendezi a darabot. Nem láthatunk tipikus sorstragédiát — ennek a felhangjait tompítja a rendező —, de mitológiai drámát sem kapunk — mert ez nincs benne a darabban. A jelmezek és a díszletek — Varga Mátyás és Vágó Nelly munkái — is ezt a felemásságot tükrözik. A szereplők. Kohut Magda szép és testére szabott feladatot kapott Medea megformálásával. A végzet asszonyát játssza el nemes eszközökkel. Gobbi Hilda a szolgáló alakjában szépen, tisztán igyekszik értelmet adni a romantikus figurának, talán ő érti meg leginkább a rendező szándékát, s úgy tudja megvalósítani, hogy pontos és hiteles lesz a játéka. Sinkó László Jázon szerepében nem igazi hős, inkább karak- terfigura, a kétfajta stílus ütközőpontján. Agárdi Gábor viszont hamisítatlan mitológiai görög királyt játszik, aki jó, emberséges és igazságot szeretne szolgáltatni. Dániel Vali Kreuzaként szintén görög mondabeli királylány, de alakítása elvész Medea elementáris kitörései között. Berkovits György KÖNYVESPOLC Képzőművészeti körkép, albumok lapjairól A napokban kezdődött téli könyvvásárnak érdekes reprezentatív színfoltjai a főváros különböző pontjain szembetűnő Corrina-kirakatok. ízléses, szép összeállítások vonják magukra a figyelmet, mutatva a Corvina széles körű kiadói tevékenységét. Ebből adunk az alábbiakban ismertetést. Németh Lajosnak a Modem magyar művészet .című munkája, második kiadásban jelenik meg. összefoglaló áttekintést nyújt a múlt század utolsó évtizedeitől napjainkig a magyar művészet fő irányzatairól és képviselőiről. A budapesti múzeumok gazdag anyagát ismerteti meg a Budapesti múzeumok című reprezentatív album. A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum és a Kiscelli Múzeum kincseit 34 színes és 139 fekete-fehér művészi képpel bemutató kötet a múzeumok történetét, gyűjteményeinek összefoglaló ismertetését és a bemutatott műtárgyak leírását is magába foglalja. A Műkincssorozat legújabb kötete Genthon István: Modern francia festmények című albuma. A Szépművészeti Múzeumban a XIX. század francia festészetének csaknem minden jelentős mestere képviselve van. Olyan nevekkel találkozunk, mint Delacroix, Courbet, Corot, Manet, Monet, Renoir és Utrillo. Genthon István, a Gyűjtemény nemrég elhunyt vezetője, kitűnő tanulmányában megismerteti a francia festészet e jelentős korszakát és a kötet 43 színes, egészoldalas reprodukciójához külön elemzéseket fűz. A Magyar Grafikusok sorozat immár harmadik, a téli könyvvásárra megjelenő új kötete a Hincz-mappa. Hincz Gyyla a harmincas évek művészgenerációjának tagja, egyike a rajzi eszközök meg- újítójának, aki a kifejezésnek számos új lehetőségét tárta fel. A mappa a művész 5 színes és 7 fekete-fehér rajzát tartalmazza és esszészerű magyar, angol, francia és német nyelvű előszavát Láncz Sándor művészettörténész írta. A régészet kedvelőinek meglepetés Hahn István és Máté György közös munkája, a Karthago című kötet. A legújabb kutatások eredményeinek felhasználásával mutatják be, hogy milyen volt valójában ez a város. Nyomon követik történetét a különböző népek, államok, civilizációk keretében, 2700 éven keresztül. A mintegy 100 művészi kép nemcsak a kevés fennmaradt pun emlékekkel ismerteti meg az olvasókat, hanem a római Karthágóéval is, s az arab és török építkezések bemutatása után megismerteti az egykori Karthago helyén épült mai Tunisz életét. A Hereditas-sorozat legújabb kötete Dienes István A honfoglaló magyarok című műve. A szerző a honfoglaló magyarság művészetének sokféleségét mutatja be. Művészi szépségű ötvösmunkák, csont- és fafaragások, amelyekkel ruháikat, fegyvereiket díszítették, a kor legszebb emlékei közé tartoznak. A főváros centenáriuma alkalmából jelenik meg második, bővített kiadásban a Budapest Enciklopédia, amely címszavak szerint ismerteti meg Budapest történetét, nevezetes épületeit, jeles gyűjteményeit. A százéves Budapest szobraiból című, dr. Németh Lajos művészettörténész bevezetőjével megjelent jubileumi kötet a Budapesten 1872 óta felállított szobrok, köztéri díszku- tak, az elmúlt száz évben készített freskók, mozaikok legjelentősebb darabjait mutatja lse. Szép kiállítású album lapjain ismerkedhetnek a szobrászat kedvelői Vörös Béla sokoldalú művészetével. A mester életrajzát Dévényi Iván ismerteti, rajzművészetét Galambos Ferenc méltatja, és az albumban közreadott legszebb szobraihoz Németh Lajos fűz szakszerű magyarázatot. Két világhírű képtár legkiemelkedőbb alkotásait fog- I lalja magában a két reprezentatív album: Jahn Johannes német művészettörténész kalauzolja olvasóit a spanyolországi Prado múzeumba. A világhírű müncheni képtár kincseit, a gyűjtemények és a kiemelkedő alkotások történetét ismerteti Alfréd Langer München Alte Pinakothek (Régi képtár) című album lapjain. Michael Levey A festészet rövid története Giottótól Cezanne-ig című kötetében az európai festészet történetét fogja át a reneszánsz kezdetétől Cezanne festészetéig. Szinte hagyomány, hogy karácsony előtt jelenik meg a Magyar festők sorozat egy-egy új kötete. A legújabb Bernáth Aurélt mutatja be és Pataky Dénes a mester 24 festményének színes reprodukcióját és néhány nagyobb művéhez készült vázlatait sorakoztatja fel. Érdekesség a művészetek kedvelőinek Wilensky kötete is, amely Modern francia festők címmel jelenik meg, de szélesebb, más európai művészeti jelenségekre is kiterjedő képét adja a modern festészetnek, 1863-tól 1935-ig. Szendrői Jenő és Rojkó Ervin A mai magyar építészet 1945—1970 című könyve a felszabadulás utáni magyar építészetet tárgyalja, ismertetve az architektúra bonyolult feladatköreit. Megemlékezik a magyar építészet hagyományairól és a XX. század fejlődéséről, majd külön-külön fejezetben foglalkozik a városrendezés, a lakó-, köz- és ipari épület- tervezés problémáival. Ismerteti a műemlékek megóvását és a restaurálás alapelveit is a hézagpótló munka.
