Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

mcT/ „ A PESTA\E&YEI HÍRLAP N K.I A DA S A XVI. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM 1972. NOVEMBER 24., PÉNTEK Változások - két fokozatban Tananyagcsökkentés, tehetséggondozás, fakultatív oktatás „ Nevelési értekezlet a gimnáziumban11 Az MSZMP közoktatáspoli­tikai irányelveit a minap va­lamennyi nagykőrösi tantestü­letben megvitatták, különös figyelemmel arra, mik az ál­lásfoglalással kapcsolatos leg­fontosabb teendők, melyek a legsürgősebb feladatok. A testületi nevelési érte­kezletek hasznos tapasz­talatokkal zárultak, és megnyugtatták a pedagó­gusokat : véleményüket meghallgatják az illetéke­sek. Az Arany János gimnázium­ban tartott nevelési értekez­leten részt vett dr. Fülöp Ká­roly minisztériumi főosztály­vezető-helyettes és Berényi Ede, a megyei művelődésügyi osztály főelőadója is. Rózsás László igazgató meg­nyitó beszédében felvázolta a legfontosabb alapelveket, majd ismertette az iskola helyzetét és szerepét az át­alakulásban, Kiemelte azokat a fő problémákat, amelyek megoldásra várnak az új hely­zetben, különösen fontosnak tartva a tananyagcsökkentést, a tehetséggondozást és a fa­kultatív oktatás bevezetését A tantestület érdeklődését leginkább a szenvedélyes vita, a sok hozzászólás mutatta. Kiderült, hogy a testület tagjai mennyire személyes ügyüknek tekintik a túl­terhelés megszüntetését, a pedagógiai módszerek fej­lesztését, a helyes tan­anyagcsökkentést, az érett­ségi kérdését. Nagy érdeklődés előzte meg dr. Fülöp Károly felszólalását, hiszen személyesen az egyik legilletékesebb mondotta el a várható változások lényegét Sok minden még az átalaku­lás stádiumában van, de egyet s mást már biztosan tudha­tunk. Például azt, hogy két fokozatban változtatják meg a gimnáziumokban folyó ok­tatást. Az első időszakban, 1978- ig, azonnali tananyag- és óraszámcsökkentéssel akar­nak könnyíteni a túlter­helésen. Az egyes anyagrészek kiha­gyásán bizottságok dolgoznak, s a tervek szerint, 2—3 árával csökken majd a tanulók dél­előtti elfoglaltsága Végső döntés áprilisban születik, és májusban kerül a nagy nyil­vánosság elé. Az érettségi vizsga rendsze­re az 1972—73. tanévben alap­vetően nem változik meg. A változás második fokoza­ta a fakultatív oktatási forma bevezetése lesz: a tanulók bi­zonyos törzsanyag elsajátítá­sán túl, a gimnázium felső két osztályában, pályaválasztá­suknak megfelelően, két, eset­leg három tárgyat választa­nak, s körülbelül heti 7—9 órában a szabadon választott tárgyakat tanulják, kis ta­nulócsoportokban. Ez a forma nemcsak a továbbtanulásra készít elő, hanem a tantárgyak helyes cso­portosításával , azokat is segíti, akik érettségi után dolgozni mennek. Az érettségi vizsga termé­szetesen akkorra már jelentő­sen átalakul. Megállapodás is született a nevelési értekezleten: az Arany János gimná­zium tantestülete vállalko­zott az új oktatási forma valamelyik részének ki­dolgozására, megkísérlé­sére. Rózsás László igazgatónak de­cemberben kell választ adnia, melyik területet választják. A színvonalas nevelőtestü­leti értekezlet minden bizony­nyal előbbre lendíti majd a nagykőrösi gimnázium okta­tó- és nevelőmunkáját Tóth Tibor Szerződéskötések — zöldségtermelőkkel Kilenc új gép, két kihelyezett paradicsomlé-nyerő vonal 1972. november 20-ig a Nagykőrösi Konzervgyár ter­meltetési osztálya, a jövő évi zöldségnyersanyag biztosítá­sára, 10 ezer 986 hold, illetve 7 ezer 28 vagon zöldségre kötött szerződést, s ezzel a legjobb eredményt érte el a konzervgyárak közül. összehasonlításul: 1971. no­vember 26-ig 7 ezer 355 hold, vagyis 4 ezer 668 vagon zöld­ségre szerződött csak a gyár az 1972-es évre, illetve 1972. március 31-ig mindössze 9 ezer 933 holdra, azaz 6 ezer 4 va­gonra. A jövő év első negyedében várhatóan még további 500 hold, illetve 250 vagon zöld­séget biztosít majd magának szerződéssel. A zöldségfélék feldolgozá­sára 1973-ban hat új borsó­cséplőgép és három zöldbab­szedőgép beállítását tervezi, így összesen negyvenhárom zöldborsócséplőgép és tizenkét zöldbabszedőgép dolgozik majd a gyár körzetében. Űj kihelyezett paradicsomlé­nyerő vonalakat is létesít: az abonyi Űj Világ és a farmosi Űj Élet termelőszövetkezet­ben. Ha elromlik az olajkályha... Válasz a panaszosoknak Nagykőrösön, a szakembe­rek becslése szerint, körülbe­lül másfél ezer olajkályha van használatban. Tulajdonosaik gyakran panaszkodnak: ha 'a kályha elromlik, Ceglédre kell menniük, tekintve, hogy a gyá­rak által adott, két évre szóló jótállási lap szerint a garan­ciális javítást a Ceglédi Vas­ipari Elektromos Műszerész Ktsz végzi. Az említett ktsz ceglédi, Puskaporos utca 2/a. szám alatti részlegében javítják az olajkályhákat. Megkérdeztük, hogyan igényelhető a garan­ciális javítás? — Egyszerűen a Cegléd 723- as telefonon, vagy levélben kell kérni, a Szabadság téri központtól, vagy a Puskaporos utcai részlegtől — mondotta Rossi Sándor művezető. — Meg kell mondani, hogy mi­lyen típusú a javításra szoru­ló kályha, mi a panasz ellene, és mikor van a tulajdonos otthon? Az értesítés után, 1—2 napon belül megjelennek a szerelők, és a javítást elvég­zik. K. L. Pohár, villany Évi alig hároméves. Csi- ni kislány, mondják a bátyjai, csak egy a nagy kár, nem tud magyarul. No, ez nem éppen helyt­álló állítás. Évi sokat és szí­vesen beszél az ő egyéni, de nagyon vegyes magyarságá­val. ( Anyu is sokat oktatja. — Évikém, mondd: po­hár, vil-lany. A kislány erőlködik. Egyelőre hiába. Gondolkozva sétáltatja a Macit, majd, leülve a „röki” sarkába, maga elé mereng. Mintha csendesen beszélne. És íme, felragyog nagy, barna szeme, apró fogai ki­villannak: — Anyu, anyu — lelken­dezik —, ki tudom monda­ni! Anyu boldog mosollyal vár. — Ki tudom mondani, anyukám, hogy pojál, bil- lany! És ekkora hitre, mit vá­laszoljon az anyuka? — Jól van, Evikém. Pohár, villany. B. I. Műsoron: a Nyugat költői Bodor Tibor folytatja előadássorozatát Nyári emlék Napok a Jírparatiicsombar MIÉRT ZART BE? sétálgató, üldögélő emberek majd mindegyikének a kezé­ben láttam újságot. Gyarmati Mária (Tegyük gyorsan hozzá: az olvasóklub, a helyiség fűthe- tetlensége miatt, bezárt. Alig hisszük, hogy ne ’lehetne va­lamilyen megoldást találni is­mételt kinyitására. — A szerk). A gimnázium által szerve­zett népszerű Bodor Tibor-es- tek ma, november 24-én, foly­tatódnak. A két lezárt szezon után, a harmadik talán a leg­érdekesebbnek ígérkezik, hi­szen a műsorban szereplő al­kotok időben a legközelebb áll­nak hozzánk. A hat előadásból álló sorozat programjába^ a következő ne­vek szerepelnek: József Attila, Illyés Gyula, Babits Mihály, Tóth Árpád. A nagyszerű előadóművész, aki az ország legjobb versmon­dói közé tartozik, egyre nép­szerűbbé válik N agykőrösön előadott sorozatával. Az idén már a harmadik helyen indul az a három évre kiterjedő ösz- szeállítás, melynek utolsó ré­sze most kezdődik el nálunk. Az utolsó év első műsora mindjárt izgalmasnak ígérke­zik: a Nyugat költőit mutatja be. Középpontjában Babits Mi­hály költészete álL Az emlékezetes Vörösmarty- vagy Ady-műsor után, minden bizonnyal, nagy sikere lesz az első Nyugat-generáció versei­nek is. A műsor ma, pénteken dél­után a gimnázium dísztermé­ben, három órakor kezdődik. T. T. Ma délután: Tudoszures Ma, november 24-én, pénte­ken, délután 2-től 4 óráig a városi tüdőgondozó intézetben megkezdődik a pótszűrés. KÓBOR ŐSZI SZÉLLEL. Az Arany János Művelődési Központ az idei színházi évadra „vegyes” bérleti elő­adássorozatot hirdetett. Így no­vember 28-án, este fél 8 órai kezdettel magyamóta-, népdal- és cigánydalestet tar­tanak, melyen fellép Kovács Apollónia, Szentendrei Klári, Puskás Sándor, Mozsár Imre. Az előadáson közreműködik Vörös Kálmán népi zenekara. Ez lesz a színházi bérletsoro­zat ötödik előadása. Taggyűlés a KlOSZ-szckházban November 27-én, hétfőn, es­te hatórai kezdettel, a KIOSZ- székház kultúrtermében, Vo- zár Pál titkár beszámol az eddig végzett munkáról, s az ezután következő feladatokról. A városban dolgozó kisipa­rosok a taggyűlés után baráti vacsorán vesznek részt. Mit látónk ma a moziban? A fekete város I—IL Mik­száth Kálmán regényének nagy sikerű filmváltozata. Kísérőműsor: Érettségi után. Előadások kezdete: fél 4 és 7 órakor. SPORT Birkózóink az NB II ötödik helyén A fővárosban, az Űjpesti Dózsa rendezésében, három mérkőzésen léptek szőnyegre a Kinizsi birkózói a kötöttfogá­sú NB Il-es csapatbajnokság idei fináléján. A Kecske­méti TE-t törölték, mert egy fordulótól visszalépett. A kö­rösiek tartalékosán álltak ki, mert három versenyzőjük (Sárosi T., Biró, Dányi) játék­jogát felfüggesztették. Nk. Kinizsi—Papp József SE (Miskolc) 5:5. A sorsdöntő mérkőzésen, izgalmas küzde­lemben, jobb tusarányával biztosította a végül ötödik­Petőfi kapcsolata Nagykőrössel II. nek látszó helyezést a Kini­zsi, az előzőknél erősebb összeállítású honvédek ellen, 48 kg-ban Faragó kétvállra fektette Lengyelt, 52 kg-ban pedig Szécsény Dénes Mezeit. 57 kg-ban Bakos Botostól, 62 kg-ban Bundi Ludvátóí ka­pott ki. 68 kg-ban Sárosi Béla pontozással győzött Dulai el­len. 74 kg-ban Ronkó Dezső tussal győzött, 82 kg-ban pe­dig Papp fektette kétvállra Ágostont. 90 kg-ban Ronkó Sándor Grabóczkitól, 100 kg- ban Tóth-Szalkay Gulyástól szenvedett pontozásos veresé­get. Diósgyőri VTK—Nk. Kinizsi 8:2. 4:2-ig szoros volt a mér­kőzés az élmezőnyben vég­zett ellenféllel. Faragó jó mérkőzésen győzött Tomolya ellen, Szécsény D. pedig, a CSB legszebb találkozóján, 20:5-ös pontozással verte Si- rokit. Bakos Pirincztől, Bun­di Farkastól, Sárosi B. küzdel­mesen Szombatitól, Ronkó D. szorosan Verestől szenvedett vereséget. Papp sérülés miatt visszalépett. Ronkó S. ponto­zással kikapott Pórtelekitől. Tóth-Szalkay visszalépett Bu­dai ellen. Nehézsúlyban nem volt körösi. Űjpesti Dózsa—Nk. Kinizsi 8:2. A fővárosi gárda jutott az NB I-be. Faragó ellenfél nélkül győzött, Szécsény D. szép mérkőzésen, kétvállal verte Győrit. Bakos Bollá- tól, Bundi Ágostontól, Sá­rosi B. Mezeitől, Ronkó D, Horváthtól szenvedett veresé­get. Papp sérülés miatt visz- szalépett. Ronkó S. vesztett Czifra ellen. Tóth-Szalkay visszalépett. Nehézsúlyú kö­rösi nem volt. Sorozatos balszerencse, va­lamint letiltás sújtotta az 1972. évi NB Il-es kötöttfogású bir­kózó csapatbajnokság küzdel­mein a körösi csapatot, amely így a reálisnak látszó har­madik helyet nem érte el, de valószínűleg az ötödik helyen végzett, és jövőre is ebben az osztályban szerepelhet. S. Z. Nyári napsütés, ezernyi ap­ró élmény, izgalmas fölfede­zések, sok-sok új ismerős, ta­nulságos, vérpezsdítő viták, gondtalan vakáció. Számomra ez mind-mind összeforr Nagy­kőrös nevével: a már hatá­rainkon túl is híres konzerv­gyárban próbálgattam, ízlel­gettem egy-két hétig a mun­kát, miközben rengeteg isme­rőst, sőt, barátot is találtam, akikkel sokat beszélgettünk a világ dolgairól, ök mutatták meg nekem a város nevezetes­ségeit, s velük léptem be elő­ször a „hírparadicsomba” is. A csinosan és rendkívül ké­nyelmesen berendezett helyi­ség a város központjában, a művelődési ház földszinti elő­csarnokában, azonnal meg­nyerte tetszésemet. A legjobbnak azt találtam, hogy ott a Magyarországon megjelenő összes napi-, heti­lapot és folyóiratot egy cso­korba gyűjtve megkaphattam. Az. ismerkedés után majd­nem minden délután meglá­togattam a klubot, hogy elol­vassam a legfrissebb híreket. Egy alkalommal a felügye­lő, aki a már elavult lapokat rendszerezte, kérdőívet tett — Hogy vagyok megeléged­ve a klubbal, és mit hiányo­lok benne? Nos, nagyon tetszik aköny- nyű hozzáférhetőség, mert igaz ugyan, hogy az ember szívesen vásárol újságot, de valamennyi lapra kévésünk­nek áll módjában előfizetnie. S mit hiányolok? A több és még több érdeklődő embert. A helyiség, noha nem túl nagy, mindig tágasnak bizo­nyult. Ügy láttam, a remek lehe­tőséget kevesen használják ki. Pedig a Ceglédi úti újságárus bódé előtt mindig vásárolt va­laki. Az utcákon, parkokban | VITATHATÓ AZ A VÉLE­KEDÉS, hogy Hrúz Mária Trencsénből jött cselédlány volt, s egyenesen Pestre, Kar- talra, vagy Cinkotára került. Valószínűbb, hogy a palóc nyelvterületen született, mert annak a nyelvén beszélt. Egyes kutatók szerint, Petro- vies István is volt Kartalon. Vitatható az is, amit a hat­kötetes új Magyar Irodalom­történetben (1964—1966) olvas­hatunk, nevezetesen az, hogy Petőfi anyja fia születése ide­jén még nem tudott magyarul beszélni. Nem képzelhető el, hogy Petrovics István külön nyelvtanárt alkalmazott Sán­dor fia mellé, s az sem, hogy az utcagyerekektől tanult meg magyarul a kisfiú. Kétkedve fogadható az az állítás is, hogy Petrovics Ist­ván, a kezdő mészárosmester, cselédlányt vett el feleségül. Anyagi garancia nélkül Ma­gyarországon egyetlen község­ben sem adtak bérbe sem mé­szárszéket, sem korcsmát. Ha HrUz Mária árvalány volt is, kellett valami vagyonnal ren­delkeznie, melyet esetleg a gyámja, vagy a gyámhatóság kezelt, s hozományával segíte­ni tudta férjét. A Kiskunfélegyháza várossal 1824-ben megkötött, a városi nészárszékek bérletére vonat­kozó szerződésből kitűnik. hogy a hatóság Petrovics Ist­ván minden vagyonát lekötöt­te az árenda fejében. Kiskun­félegyháza város a székbérlet­hez 25 katasztrális hold szán­tót és 85 katasztrális hold ka­szálót is adott. A kaszáló, mely a vágómarha legeltetésére szolgált, Ferencszállás (ma Petőfiszállás) pusztán volt, s rajta Petrovics Istvánnak 60— 100 marhája is legelt. A mé­szárszékbérietekhez legelő is járt, melyen a marhát a vágás előtt feljavították. Szabad- szálláson, az 1830-as években, 30 holdon felüli szántóföld, szőlő, kaszáló is tartozott Pe­tőfi apjának gazdaságához, to­vábbá szarvasmarha- és juh­állománya is volt a határban lévő legelőn. Mindez arra en­ged következtetni, hogy Hrúz Máriának olyan környezetből kellett jönnie, amelyben meg­tanulta, miként kell végezrj. az ilyen gazdaságban szüksé­ges női munkát, illetve a gyak­ran távollevő férjét helyettesí­teni. E feladat elvégzésére egy Trencsénből származó, telje­sen elütő gazdasági környezet­ből kinőtt házi cseléd alkal­matlan lett volna. EMLÍTIK AZ ÉLETRAJZ­ÍRÓK, hogy Hruz Mária nem tudott írni és olvasni. Tanu­latlan és tudatlan nő miként állhatott volna helyt korcsmá­ban, mészárszékben, s hogyan járhatott volna el fiainak ta­níttatása ügyében. Ismeretes, hogy Aszódra is ő ment tár­gyalni az iskolába, Sándor és István fia beírattatása végett. Mezősi Károly kutatásai alap­ján állíthatjuk ezeket. Ha Nagykőrösön, Kecske­méten, Szabadszálláson, Cin- kotán és még egyebütt is élt Ruz nevű család, merészség azt állítani, hogy Hruz Mária egyenesen Trencsénből jött. Lehet, hogy ugyanúgy örök titok marad, melyik „Rus”, „Ruz”, „Rusz”, „Hruz”, „Rhúz” család Mária nevű leánya volt a költő anyja, mint az, hogy Petőfi Szabadszálláson, Kiskő­rösön vagy Kiskunfélegyházán szülexett-e? Ä költő életrajzírói nem a levéltárakban kutatták fel a költő életére, származására vonatkozó adatokat,' pedig az korábban sokkal eredménye­sebb lett volna, mert Dél­iéül Kiskőrösön, Dunavecsén, szalkszentmártonban a közsé­gi levéltárak még hiánytala­nok voltak, és egyebütt is sér- ;etlen levéltárak álltak rendel­kezésre. Mégis a kényelmesebb nódot választották: különböző járásbíróságok által, a költő is szüleinek halála után 30— 10 évvel, embereket hallgattak lei, arra vonatkozóan, mit tud­nak Petőfiről és szüleiről? Nagy a valószínűsége annak, tiogy az ÍFásban foglalt nyi­latkozatok nem mind közvet­len élmény alapján születtek, s az emlékezet sem lehetett már pontos. Ki figyelt arra, tiogy hol, mikor született a köl­tő, hiszen születése idején még senki sem tudta róla, hogy or­szágos nevű és világszerte is­mert ember lesz, annyira, hogy l XIX. század végén már ki- tűntetésszámban ment, ha va­lakit ebben a kérdésben egy­általán meghallgattak. A nyi­latkozattevők mind később születtek, s leginkább vissza­emlékezésekre hagyatkoztak. MINDEZEKET EGYBEVET­VE, Nagykőrösnek is van te- lát valami köze a nagy költő­höz, aki innen távoztában tett vallomást „Szülőföldemen” cí­mű költeményében (1848. jú­nius 6—8. között) Kiskunfél­egyházáról. Dr. Balanyi Béla (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents