Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
‘ A PESTME&YEI hírlap kOlomkíadásX XVL ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1972. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK A KISZ- és a szakszervezeti bizottság rendezésében Szocialista brigádok vetélkedője a konzervgyárban A GYŐZTESNEK HÉTEZER FORINT Napirenden: a gimnázium Hatékonyabbá vált az alapszervezeti munka Tanácskozóit a KISZ városi végrehajtó bizottsága 1 A hét végén, szombaton és vasárnap, a konzervgyárban szocialista brigádvetélkedőre kerül sor. A vetélkedőt az üzemi KISZ- és a szakszervezeti bizottság szervezte. Az elődöntőben 27 brigád 189 tagja méri össze tudását, és a győztes hat legjobb brigád újból elölről kezdi a vetélkedést, deákkor már az első három díjért. Az elődöntő szombaton reggel kezdődik, amelyet Leskő László, az üzemi pártbizottság titkára nyit meg. A zsűri elnöke Kovács Sándor, a gyár igazgatója; tagjai: Antal László főmérnök, Harkányi L ászióné osztályvezető, Kökény István, az ÉDOSZ titkára és Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára. Vasárnap bonyolítják le a döntőt. Részvevőinek szakmai, politikai, munkavédelmi, irodalmi, képzőművészeti és sport vonatkozású kérdéseket kell megválaszolniuk. A szakmai vetélkedőn azok Jutalmazni — nehéz. Figyelembe kell venni, miért és mennyit adhatnak annak, akit meg akarnak vele tisztelni. Mi a jutalom? A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA szerint: „pénz vagy tárgy, amelyet kiváló munkájáért, jó szolgálatáért, szorgalmáért, szívességéért adnak valakinek”. A meghatározás tulajdonképpen máris eloszlatja azt a sokat és sokszor vitatott állítást, hogy a jutalom minden dolgozónak jár. Miért írok erről? Mert a város egyik intézményében, a novemberi megemlékező ünnepségen, a jutalmazóttak névsorának felolvasása közben, a jutalomra számítók egyike, illetlenül megszakítva a beszédet, szigorú hangon kérdőre vonta a szónokot: — És én hol maradtam? A döbbent csend után, így folytatta: — Pofára megy a dolog! S e felkiáltás után, otthagyva az ünneplőket, becsapta maga után az ajtót. Az ünnepség hangulata megkeseredett, s az eset körüli Vita még mindig nem ült el. Az intézmény pártszervezete, szakszervezete azóta írásban és szóban egyre kapja a szemrehányásokat, holott a jutalmak odaítélését a kollektívák véleményének kikérése előzte meg. A szemrehányásokat tevők azt szeretnék megtudni, ők miért nem részesültek jutalomban, és rendkívüli igazgatói, bizottsági üléseket követelnek a, jutalomelosztás tisztázására, azt hangoztatva, hogy egyedül csak a szakszervezeti bizottság jogos a döntéshozatalra. Ha egyedi eset volna, akkor is szót érdemelne. De a szóban forgó intézményben már akkora port kavart, hogy városkapják a legtöbb pontot, akik új recepteket is állítanak össze a vállalat termékeiből. A győztes első brigád 7, a — A Kecskeméti úti lakótelepet megépítették, el is nevezték Kecskeméti út 3, 5, 7/a, b, c, nevű épületeknek. Mi, lakók, jól tudjuk, hogy hol lakunk, milyen városban és milyen utcában, de, ha idegen fordul meg a lakótelepen, hiába keresi a házszámot vagy a betűt, sehol sem találja. Nem tudjuk, kinek kell a számokat és betűjeleket elhelyeznie a házakon, de két év után végre ideje lenne tudatni, hogy milyen számú lakások léteznek Nagykőrösön? Kérem, segítsenek, hogy megtudjuk, hová kell fordulnunk ügyünkben? (Teljes aláírás) Dr. fmécs Károlyné, a városi tanács építési és közlekedési osztályának megbízott vezetője válaszol: — Igazuk van a panaszosoknak, válóban szükség van a gzerte beszélnek róla, s közben elsiklanak az igazi gondok, ba-. jók, munkaszervezési nehézségek felett. Jár-e mindenkinek jutalom? Nem árt ismét megjegyezni: a „jutalom pénz vagy tárgy, amelyet kiváló munkájáért, jó szolgálatáért, szorgalmáért, szívességért adnak valakinek”. Tehát nem egyenlően mindenkinek, fizetéskiegészítésként. „Úton vagyok s nem vagy velem, Jó angyalom, szép kedvesem, De jól tudom, lépteimet Híven kíséri szellemed.” E SOROKKAL KEZDTE Petőfi Sándor egyetlen Nagykőrösön írt költeményét. Feleségéhez, Szendrey Júliához intézte, 1843 májusában. (Későbbi kiadásokban a vers után június 5—6-i dátum szerepel, de a múzeumunk őrizetében lévő, eredeti kéziraton májust írt a költő, a nap megjelölése nélkül). Hogy mit keresett Petőfi Nagykőrösön a forradalom első hónapjaiban? Abban az időben népgyűléseket szervezett, mélyeken fel is szólalt, ö volt a forradalmi ifjúság egyik vezére, azé az ifjúságé, mely könyörtelen leszámolást követelt a múlttal, a népuralom kivívásáért harcolt, köz- társasági államformát akart, és részt a hatalomból, megválasztandó képviselői révén. Petőfi is pályázott az országgyűlési megbízatásra, nem hiúságból, hanem azért, hogy használjon népének. Nagykőrös tanult és haladásért lelkesedő ifjai között is voltak hívei. Városunkból Kiskunfélegyházára ment, s ott •'rta a iúnius 6—8-ra keltezett ..Szülőföldemen” című költeményét. apjAt is jól ismerték Na övkőrösön. Dr Mezősi Károly irodalomtörténész és Petőfi Sándor élettörténetének elmélyült kutatója, adatokat második 5, a harmadik 3 ezer forintot kap, s a 3 további brigád tagjait is megjutalmazzák. szám- és betűjelre, merthisz az idegen másként nem tájékozódhat. Eddig azért nem készültek el a számtáblák, mert az a szekszárdi ktsz, amellyel szerződést kötöttünk és amely eddig készítette a házszámtáblákat, 1971 nyarán feloszlott. Azóta többször próbáltunk olyan vállalatot vagy üzemet keresni, amely a munkát elvállalná. Hosszú levelezgetés, kutatás után sikerült csak találnunk egy újabb ktsz-t, amely 60 napos vállalással készíti a házszámtáblákat. Már meg is rendeltük, illetve folyamatosan megrendeljük tőle a szükségletet. A házszámtáblákra vonatkozó kérelmet egyébként a lakóbizottságnak, a lakónak, a szövetkezeti bizottságnak stb. a városi tanács építési és közlekedési osztályára kell elküldenie. SZOMBATON: Előadás a szülőknek a Toldi szakközépiskolában A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola szülői munkaközössége november 25- én, délután 3 órai kezdettel előadást szervez a szülők részére: Gyaraky Jenő igazgató ismerteti az MSZMP Központi Bizottságának az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozatát, s a legfontosabb feladatokat beszélik meg. talált, melyek tanúsítják, hogy Petrovics István 1816—1817- ben Nagykőrösön székállóle- gény, vagyis mészárossegéd volt: a város valamelyik mészárszékében a marhahúst mérte. Kiskőrösi, kiskunfélegyházi és szabadszállási székbérlő korában, 1822—1838 között, gyakran látták a nagykőrösi vásárokon, mert ide is eljárt vágómarhát vásárolni. 1830—1836 között, főleg a június 21-i Szt. Bászió-napi körösi uborkavásárba már Sándor fiát is elhozhatta, ha másnak nem, kocsipásztornak, mert addig, míg ő marhákat vett, hajcsárt fogadott és a hajcsárt útba nem indította oda, ahol székbérlősködött, valakinek őriznie kellett a szekeret. Petőfi Nagykőrösön már csak azért sem lehetett idegen, meirt anyja családnevét viselő emberek éltek a városban, akiknek nőági rokonai még akkor is itt laktak, amikor a költő a városban tartózkodott. A Rúz nevű család 1626-tól az 1850-es évekig élt Kőrösön, fiága 1808-ig található meg a város összeírásaiban. Feltehető, hogy e család valamilyen fokon rokonságban lehetett Petőfi anyjával. A költő élettörténetével foglalkozók megállapították, hogy A KISZ nagykőrösi városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az Arany János Gimnázium szervező, segítő és ellenőrző munkájáról esett szó. A végrehajtó bizottság tagjain kívül megjelent és a vitában felszólalt Nagy Zsuzsa, a gimnázium KISZ-titkára, Marosfi Györgyné tanár és Szentgyörgyvári István, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa Nagy Zsuzsa szóbeli kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz. Elmondotta, hogy az elsős alapszervezetekben lezajlott a tagfelvétel: a legutóbbi KlSZ-gyűlé- sen hatvannyolc fiatal lépett be a szervezetbe. A diákparlamentről szólva hangsúlyozta, hogy nagymértékben erősödött a szocialista kapcsolat a tanárok és a diákok között. A KISZ-vb véleményét minden esetben meghallgatják, az önkormányzati jelleg egyre jobban érvényesül, s mindezek eredményeként a KISZ-élet javult. ' A KISZ-titkár a folyamatos tagfelvétel fontosságát különösen kiemelte: — Ha valaki KISZ-tag akar lenni, és arra érdemes is, miért ne vehetnénk fel? Eddig az volt a gyakorlat, hogy az osztályok, melyek külön alapszervezetek is, meghatározott keretszám alapján vehettek fel tagokat. Előfordult, hogy sokan akartak belépni, de nem volt módjuk rá. A végrehajtó bizottság tagjai, valamint Szentgyörgyvári István, a beszámoló alapján, kiegészítő kérdéseket tettek fel. A gimnáziumban ebben az évben új patronálási rendszert vezettek be. Eddig az elsősöket egy másodikos-harmadikos teljes alapszervezet patronálta. E mód nem volt szerencsés, mert a sok bába között valahogy elveszett a gyerek. Most egy ember patronál egy osztályt, a kapcsolat így sokkal közvetlenebb, az alapszervezeti KISZ- munka hatékonyabbá vált. Változott a politikai vitakörök előadásmódja is. Eddig megbízott tanárok, vagy osztályfőnökök tartották a vitaköröket, s rendszerint csak úgy, hogy az írásos anyagot felolvasták, a vitaköröknek ezáltal tanóra jellegük volt, a tanulókat nem tudták aktívvá tenni. Ebben az évben oktatási bizottság alakult. Vezetője Márkus János, aki a világnézetünk I. a kecskeméti Rúz család Petőfi anyjának rokonságához tartozott. Nagy a valószínűsége annak, hogy az a család Nagykörösről költözött át Kecskemétre az 1750-es években. S ha a kecskeméti „Rúz” család rokon volt, akkor a nagykőrösieknek is rokonoknak kellett lenniük. Nem lehetetlen, hogy a Kóka, Aszód és Cinkota helységekben lakó Rúzok is nagykőrösi származásúak. A Rúz család tagjai még a XVIII. században is iparosok,, molnárok, ácsok, lakatosok, csizmadiák voltak, de tanító is akadt közöttük. Mind Nagykőrösön, mind Kecskeméten ingatlan vagyonnal is rendelkeztek. A nagykőrösieknek házuk, szőlőjük, szántóföldjük, akluk és rétjük volt. Ingatlanaikat a XVIII. század második felében kezdték eladogatni, a Rúz-lá- nyokat mégis a módosabb családok fiai vették feleségül. A kecskeméti ágbeliek 1780-tól kezdték gyarapodni, közöttük városi tisztségviselők is akadtak. Szántóföldet, szőlőket vásároltak. malmuk volt. később pálinkafőzőjük is. ökreikről, lovaikról, teheneikről, juhaik- ról állnak adatok az összeírásokban. A nagykőrösi Rus család első ismert taigja Rús Jakab. alapjai tantárgyat is tanítja, s nagyszerűen felkészült előadó. Az oktatási bizottság tagjai maguk választják meg, az adott lehetőségen belül, hogy milyen témáról tartanak előadást, s marad idejük felkészülésre, elérhetik, hogy érdeklődést keltsenek közléseik iránt. Az a tapasztalat, hogy a diákelőadók izgalmasabbá, érdekesebbé tudják tenni a politikai vitaköröket, és a KISZ-oktatás fejlődött. A részvevők választ kerestek arra a kérdésre is, hogy miért nem javul a KISZ-mun- ka a gimnáziumban? Megállapították, hogy a márciusi választások kedvező talajt biztosítottak egy hatékonyabban működő KISZ-vezetőségnek. Jelentősen erősödött a kapcsolat az iskola gazdasági és pártvezetőivel is. A KlSZ-végrehajtóbizottság- ban dolgozó tagok önállóan végzik munkájukat, a teljes tagság véleményét tolmácsolják. Számottevő eredmény az is, hogy nehéz vajúdás után, végre megnyílt a pinceklub. Szentgyörgyvári István véleménye szerint hasznos lenne, ha az iskolarádió az óraközi szünetekben nemcsak tánczenét és egyéb műsort sugározna, hanem aktuális politikai eseményekről is tájékoztatna. A KISZ városi végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a gimnázium sokat tett a KISZ-munka javításáért, elismerte az eddigi eredményeket és a szervezetet dicséretben részesítette. A sporfotthanban 15 egyesület, összesen száz versenyzővel, 10 súlycsoportban, két szőnyegen, országos úttörő szabadfogású birkózóversenyt rendezett. Bátor, akciódús birkózás jellemezte a 3 és fél órás vetélkedőt. Sok ügyes fiút láthattak az érdeklődők. A hazaiak a népes mezőnyben is remeikül helytálltak: három első és két második helyezést szereztek. 35 kg (8 induló): Szabó Tibor 1 vereség és 3 tusgyőzelem után, a második helyen végzett. Nevével az 1626-os városi számadáskönyvben találkozhatunk. Az 1720-as adókönyvben a család négy adózó tagja szerepel, Rus Erzsébet, Rús Gergely, Rus András. Rús István. Az utolsóként, 1808ban előforduló férfi Rúzs András volt. A leányok közül Rus Sára Száz (Szász) Istvánná (1788), Rús Ilona. Sütő Mártonná (1774), Rúzs Erzsébet Göbölyös Ferencné (1838) említhető. A kecskeméti „Rus”-ok közül Rúsz Mihály (1759), majd Rúsz, vagy Rúz István (1779), Rus Mihályné (1769) és ismét Rúz Mihály (1818) neve szerepel Kecskemét város irataiban. FELVETŐDHET AZ OLVASÓBAN a kérdés, hogyan lehetne a „Rus” azonos a ,.Hruz”-zal? Petőfi anyja a Hruz Má'ia nevet viselte! A Rúzt németesen Hruznak írták. A Hruz azonos a Rúz- zal, vagy nagykőrösi esen, a Rúzzsal. A mi nyelvterületünkön iskolázott ember a XVIII. század második feléig nem úgy nyújtotta az ..u” hangot, hogy egy „h”-t tett az „r” elé. vagy mögé, hanem vagy nem tett ékezetet az u-ra, vagy 1 kettőztette azt. ha hangzásának hosszúságát akarta kifejezni. Ezért írták Nagykőrösön a Ruz nevet Ruusnak. Ugyanilyen változat a Gál név esetében a Gaal. Dr Balanyi Béla (folytatjuk) Pályaválasztási ankét Az 1972,13-as tanévben körülbelül 380 diák fejezi be a. általános Iskolát. Pályává lasztásukhoz, továbbtanul: sukhoz, irányításukhoz váró: összefogásra van szüksé_ ezért tartanak november 2í én, délután 3 órai kezdettel, a Arany János Művelődési Köz pont emeleti klubtermébe pályaválasztási ankétot, ame lyen ismertetik a város mun kaerő-szükségletét, a beiratko zási lehetőségeket, a pályaal kalmassági vizsgálatok mikéntjét. Az ankétra valamenny üzem, intézmény, jelentőseb szövetkezet meghívót kapót. hogy képviselőik elmondják i gondokat, ismertessék az igé nyékét, a szükséges intézkedő sek időbeni megtétele érdé kében. A meghívottak meg je lenésére éppen ezért feltétlenül számítanak. Szombati nyitva tartás a postahivatalban Egy új rendelkezés alapján, a postahivatal ezentúl szom baton csak 15 óráig vesz fel é: ad ki pénzt, és 16 órakor bezár. BÄL A HUNYADI TSZ- BEN. A Hunyadi Termelőszövetkezet nőbizottsága november 25-én bált rendez, a felszegi klubhelyiségben. A mulatság este 7 órakor kezdődik, és hajnali két óráig tart. Mit látunk ma a moziban? A fekete város I—II. Mikszáth Kálmán regényének nagy sikerű filmváltozata. Kísérőműsor: Érettségi után. Előadások kezdete: fél 4 és 7 órakor. 49 kg (19!): Kecskés Géza, jó erőben, 5 kétvállas és 1 pontozásos győzelem után, első lett. 58 kg (13): Janovics György remek erőben, 6 tusgyőzelemmel, aranyérmet nyert. 63 kg (8): Nagy Miklós, 4 kétvállas győzelemmel, súlycsoportja legjobbjának bizonyult. 68 kg (2): Podránszki Ferenc a 2. helyen végzett. A 38, illetve az 53 kilósak, 10—10 indulót számláló mezőnyében Kemény, illetve S. Hegedűs nem jutott a hármas döntőbe. A pontverseny végeredménye: 1. Szegedi Vasutas 22, 2. Nk. Kinizsi 21, 3. Ceglédi Vasutas 19, 4. Turkevei AFIT 9, 5. Csepel Autó 7, 6—7. Kecskeméti TE és MÁV Nagy- kanizsai TE 3—3, 8—12. Nagykő tai Vörös Meteor, Zalaegerszegi TE, Dunakeszi ITSK, Monori SE, Lehel SC (Jászberény) 1—1 ponttal, 13—15. Abonyi TSZSK, Lajosmizsei FSK és Tiszaikécskei SK pont nélkül. Nagy Miklós megyei győztes A téli úttörő-olimpia megyei döntősorozata Dabason, a birkózók vetélkedőjével vette kezdetét. A szabadfogású viadalra 10 súlycsoportban, 71 indulóval került sor. Városunkat hat pajtás képviselte. Közülük Nagy Miklós (Petőfi Sándor isk.) szerepelt a legjobban, aki a 63 kilósok 8 versenyzés mezőnyében, 4 kétvállas győzelmével, az első helyen végzett, s bejutatta december 10-i döntőbe, amelyre Cegléden kerül sor. Csütörtöki műsor Asztalitenisz Sportotthon, 15 órától: a téli úttörő-olimpia városi döntői. S. Z. Ki részesülhet jutalomban? Mire kíváncsi? Takács Paula Petőfi kapcsolata Nagykőrössel SPORT Szép eredmények a birkózók versenyén
