Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
1972. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK PF. ST 4ltcv kJCMmp 5 TÉL ELŐTT Európa-szerte Vitapartnerek, munkatársak A dabasi útmesferségen , A tél egyre jobban közeledik, sőt, már az első hó is leesett. Megjelent az első glosz- sza arról — ugyancsak a tél közeledtének csalhatatlan jele —, hogy a fővárosban a hegyi autóbuszjáratok elakadtak, mert ahogy mondani szokás, „a Fővárosi Köz- tisztasági Vállalat nem volt sehol.” A fentiek ismeretében érthetően mosolyt csalna az olvasó ajkára, ha az alábbiakban a téli felkészülésről olvasna. A cikk azonban nem a köztisztaságiakról szól, hanem a dabasi járási útmes- terségxől. Mert akárhogyan nézzük, ha találkozunk is hóakadályokkal télvíz idején, sokkal több utat teszünk meg anélkül, hogy elakadnánk. A dabasi útmesterség épületében nagy a mozgás. A földszinten három ember serényen vaságyakat fest, odakint az udvaron pedig különféle gépek alkatrészeivel foglalatoskodnak. Az útmesterség vezetője, Pethö Lajos elmondta, hogy az éves tervet teljesítették, és most minden erejüket a téli felkészülés köti le. Mielőtt azonban az utóbbiról szólnánk, érdekes lenne megtudni, vajon miben áll egy útmesterség éves terve? — Állandó feladatunk, hogy az úthálózatot folyamatosan forgalomképesen tartsuk. A járásban jelenleg minden út •— 342 kilométer hosszúságban —- alkalmas a közlekedésre. Ez évben több aprómunkát is végeztünk, ezek nem érdemelnek részletezést. Két jelentős feladatunk volt, az egyik a „kátyúsítás”, ahogy mi nevezzük: persze az ellenkezőjére kell gondolni, a sáros szakaszok megszüntetéséről van szó. ’Ennek során 350 tonna anyagot használtunk fel. A másik nagy munka az Alsó- némedi és Gyál között megépített két kilométer hosszúságú új út volt Mindezzel lehetőségeiket kimerítették, többre nem is telt volna. Ha a télről esik szó, Pethő Lajosnak mindjárt az 1969—70-es tél jut az eszébe, ekkor fordult elő ugyanis az a sajnálatos eset, hogy az 5-ös főútvonalon órákig állt a forgalom egy hótorlasz miatt. Mostani felkészülésünk minden eddiginél körültekintőbb és alaposabb. — A KPM Közúti Igazgatósága hat nagy teljesítményű szórógépet adott útmesterségünknek, melyek már itt állnak „bevetésre” készen. Ezek a gépek azt már eleve lehetővé teszik, hogy legalább a főútvonalakon biztonságos legyen a közlekedés a legsíkosabb és havasabb időben is. Ugyancsak a telephelyen áll már hét motoros hóeke is, amelyek segítségével az esetleges hótorlaszokkal is el lehet majd bánni. És a személyzet? Van-e elegendő ember a gépek kezeléséhez? Egyáltalán elérhető-e az, hogy a hótorlaszba fulladt motorok pirkadat előtt újra nekilendülhessenek? — Természetesen berendezkedtünk éjszakai mentésre is. A kiszolgáló személyzet részére szállás- és készenléti helyet biztosítottunk. Húszágyas nagy szoba áll rendelkezésükre, kitűnő kályhával. Láthatta, most festik a vaságyakat. Fehér Béla A 192 órás próba sikeres befejeztével üzembe helyezték a visontai szénmezőn az ország legnagyobb bányagépét. A különleges gépóriás magassága 50 méter, hossza pedig 320 méter. Óránként 4000 köbméter föld megmozgatására, elrendezésére képes. Egyetlen nap alatt, s mindösz- sze 11 szakember irányításával, mintegy negyvenezer kubikos munkáját végzi el. HaSzá Hódúkban: magyar bútor Az év végéig mintegy 1600 új szállodai szobát rendez be Nyugat-Európa legnagyobb szállodatrösztjeinek az ÁR- TEX Külkereskedelmi Vállalat. A magyar szállodai bútorok alig több mint egy esztendeje jelentek meg a tőkés piacon, és máris kelendőek. Az első nagy megrendelés tavaly a Rhodos szigeti Capsis Szállótól érkezett, amelynek 720 szobájában magyar bútor fogadja a vendégeket Azóta a hatalmas Holliday Inn Szálloda vállalat innsbrucki, római, monte-carlói, londoni, liverpooli és birminghami szállodáit is magyar bútorokkal rendezték be. Magyar bútorokat szállítanak a belgiumi Manhattan Center Szálloda 420 szobájába, és még az idén útnak indul a londoni Selfridge Hotel 304 szobájának berendezése is. A közületi bútorok exportjának első eredménye a moszkvai KGST-pa- lota teljes berendezése volt. sonló méretű és teljesítményű bányagép még nem dolgozott hazánkban és Európában is alig akad párja. A 15 emelet magas gépóriással a szénmezőt takaró föld eltávolítását oldják meg. A gépóriást a Német Demokratikus Köztársaságban gyártották és alkatrészenként szállították Visontára. Az összeszerelése csaknem egy évig tartott. Dolgozik az ország legnagyobb bányagépe Modern/; ' //, .’ : nagyobb termelékenység: GÉPFORGALMAZÁSI OSZTÁLYUNK raktárról, azonnal, de legkésőbb még az év végéig szállít belföldi gyártmányú vagy importált esztergagépeket lemezmegmunkáló gépeket marógépeket faipari gépeket gyalugépeket anyagmozgató gépeket fúrógépeket kompresszorokat köszörűgépeket áramfejlesztőket stb. A SZÁLLÍTÁSRÓL, AZ ÜZEMBE HELYEZÉSRŐL ÉS A SZERVIZ-SZOLGÁLTATÁSRÖL GONDOSKODUNK. A gépek kiválasztása és a szükséges műszaki dokumentáció átadása céljából, kívánságukra személyesen felkeressük önöket. GEPALKATRÉSZ-OSZTALYUNK: A GEPEKHEZ SZERVEZETT ALKATRÉSZ-ELLÁTÁST RAKTÁRRÓL BIZTOSIT. Gépipari Termelőeszköz Kereskedelmi Váihic t Géposztály: Budapest V., Vadász u. 31. Telefon: 312-350. Telex: 22-4407. Gépalkatrész-osztály: Budapest XV., Cservenka Miklós u. 90. Telefon: 832-753. Ékes János felvétele A felettes szerveknek küldött írásos jelentések, az esetenkénti szóbeli tájékoztatók, a területi instruktorok, illetve szakigazgatási vezetők feljegyzései sokat segíthetnek a felsőbb vezetés munkájában, az alárendelt szervek működésének megítélésében — ám a problémákkal való helyszíni ismerkedést nem pótolhatják. Ez a felismerés késztette a szentendrei járás politikai-államigazgatási és tömgszerve- zeti vezetőit arra a követendő kezdeményezésre, amelynek ötlete csaknem egy éve született, s e rövid idő alatt is hasznosnak bizonyult. Arról van szó, hogy az említett vezetők időnként felkeresik a járás egy-egy községét, s egész napjukat ott töltve, „első kézből” ismerkednek a helység lakóinak életével, a helyi vezetés munkájával, a fejlesztési eredményekkel, tervekkel és gondokkal. Ilyen látogatásra került sor november 21-én a Szentendreisziget déli csücskén fekvő kisközségben: Szigetmonostorban is. Részvevői voltak: Császár Ferenc, az MSZMP Szentendrei járási Bizottságának első titkára, dr. Korsós László, a szentendrei járási hivatal elnöke, Jenei Tibor, a Hazafias Népfront járási titkára és Bakos Zoltánná, a KISZ járási bizottságának titkárhelyettese. Kötetlenül Minek nevezzem a szigetmonostoriakat: Mészáros Gyula községi párttitkárt, Budavári Józsefet, a községi tanács elnökét, Antal Gyulánét, a végrehajtó bizottság titkárát, Mó- csai Rudolfot, a Hazafias Népfront községi elnökét és Becsei Ilona KISZ-titkárt? Vendéglátóknak? A kifejezés nem pontos, hiszen a járás vezetői nem vendégségbe jöttek, hanem dolgozni. Házigazdáknak? Ez már jobbnak látszik, noha még ez sam fedi a teljes igazságot. Vitapartnerek, munkatársak: nevezzük talán így. Császár Ferenc bevezető szavai nem hagytak kétséget a látogatás céljáról: kötetlen beszélgetést, elvtársi eszmecserét kért és ígért. Őszinte tájékoztatást azokról a gondokról, amelyeknek megoldásához a járási vezetés segítségét igénylik, és őszinte választ azokra a problémákra, amelyeknek megoldásához egyelőre hiányoznak az anyagi feltételek. És a boltok? Antal Gyuláné rövid ismertetője a község társadalmigazdasági- kulturális helyzetéről nemcsak egy tömör tanulmánnyal ért fel, de mindjárt bevezetőt is jelentett a napi gondok, feladatok sűrűjébe. A község földrajzi fekvése például — az a tény, hogy szigeten fekszik, vasútvonal nem érinti — egyben mindjárt a közlekedés gondjaira irányítja a figyelmet. Szigetmonostort közúton csupán a tahitótfalui hídon át, egyébként pedig hajóval, komppal lehet megközelíteni. A keresők foglalkozás szerinti megoszlásának adatai az ipar hiányára figyelmeztetnek: mert igaz ugyan, hogy a mezőgazdasági foglalkozásúak 24 százalékával szemben az iparban foglalkoztatottaké eléri a 66 százalékot, de azöszszes keresőknék csupán 46 százaléka talál helyben munkát — főleg a Vízműveknél és a szakszövetkezetben —, a többség — 54 százalék — ingázni kényszerül. Mégpedig — vasút és rendszeres autóbusz- járat híján — nehéz körülmények közepette. A földrajzi fekvés előnyei és hátrányai az élet más területein is éreztetik hatásukat. A főváros közelsége, a szép környezet, a tiszta levegő — kitűnő üdülési-pihenési lehetőségeket kínál. Nem véletlen, hogy a községhez tartozó Ho- rányt már a század elején felfedezték a természetbarátok. Ugyanakkor a közlekedési- szállítási nehézségek s üdülőszezonban a vásárlók számának ugrásszerű növekedése is közrejátszanak a kereskedelmi hálózat fejlesztési-ellátási gondjaiban. Antal Gyuláné szavait idézve: az áruellátást a csaknem 1400 lakosú községben mindössze két — egy műszakos — vegyesbolt, egy húsüzlet és egy zöldségbolt, Horányban pedig egyetlen vegyesbolt igyekszik biztosítani. Ilyen szerény kereskedelmi hálózat akkor sem lenne képes kielégíteni az igényeket, ha ellátása, áruválasztéka és nyitvatartási ideje megfelelő lenne. Sajnos, egyik sem az. Horányban egy doboz gyufáért is sorba kell állni; nincs trafik, bazárbolt, nincs tejbolt, sem zöldségüzlet. Van viszont ösz- szesan 1500 telek, több ezer nyaralóval, víkendezővel vagy kiránduló vendéggel nyaranként. Azt mondják, Monostorban úgy félnek a vevők a leltározástól, mint a tűztől. És nem értik, miért tart a leltározás egy csöppnyi vegyesboltban két hétig, ha egy pesti ABC élelmiszer-áruházban egy nap, egy éjszaka is elég?! Többször kérték a Dunakanyar ÁFÉSZ vezetőit: legalább a nagyobbik vegyesboltban vezessenek be két műszakos nyitvatartási időt — ám hiába kérték. Hasonlóan jártak a szentendrei MÉK-kel, amelytől idényjellegű zöldség-gyümölcs pavilon felállítását kérték Horányban, telket, anyagi hozzájárulást is ígért a községi tanács — ám a MÉK elárusítót is igényel. (?!) Alapvető baj van a kereskedelmi szervek vezetőinek szemléletével — állapították meg a járás vezetői. Egyrészt mert legtöbbjük építkezés, anyagi befektetés nélkül szeretne árusítani, másrészt mert még mindig azon vitáznak, melyik térség az állami és melyik a szövetkezeti kereskedelem „felségterületeVolt ilyen felosztás korábban, ám az élet ezt már rég túlhaladta. Ügy látszik, erre ismét figyelmeztetni kell az illetékeseket — szűrték le a tanulságot a járás vezetői. Otthon — öregeknek A község demográfiai helyzete, a keresők és eltartottak aránya, a népesség életkor szerinti megoszlása vetett fel újabb problémát. Mint általában a járásban, Szigetmonostorban is sok az idős, eltartásra, gondozásra szorult ember. Tavaly felmerült egy olyan javaslat, hogy a községeik közösen létesítsenek járási szociális otthont a rászoruló öregeknek. A szigetmonostori vezetőket joggal érdekelte: holtan a kezdeményezés? A járási vezetők tájékoztatásul elmondották: javaslatukat a megyei tanács egyetértéssel fogadta, s megvalósulása esetén vállalja az otthon fenntartási költségeit. Alkalmas épületet is találtak már Tahitótfaluban, így most már a községi tanácsok nyilatkozata hiányzik a konkrét anyagi hozzájárulás mértékéről ahhoz, hogy megköthessék az előszerződést az épület megvásárlására. Nem készült el Kiterjedt a kölcsönös tájékoztatás Horány fejlesztési terveire is. Szigetmonostor vezetőinek nem kis gondokat okoz ez a kérdés. Tudni kell ugyanis, hogy az üdülőterület 90 százaléka személyi tulajdonban van. Parcellázásához, bizonyos területek indokolt kisajátításához pontos, megbízható parcellázási terv szükséges. Hat évvel ezelőtt már készült ilyen terv, amely 180 katasztrális holdat érintett. Megvalósítását azonban nemcsak a kisajátítási-kártalanítási eljárásokhoz szükséges anyagi fedezet hiánya késleltette, hanem az a telekkönyvi káosz is, ami — sajnos —, országos tünet. A község vezetői hónapokkal ezelőtt megbeszélést folytattak az ügyben a járási földhivatal és a Geodéziai Vállalat képviselőivel. Az utóbbiak vállalták az új rendezett parcellázási terv elkészítését, amelynek alapján megtörténhet a telekkönyvi rendezés. A terv árát 180 ezer forintban, elkészülési határidejét augusztusra szabták meg. November végét írjuk, ám a parcellázási terv máig sem készült el... Ezt a problémát — hangzott a járásiak figyelmeztetése — a községi vezetőknek kell megoldaniuk. A községi tanács a megrendelő, ő fizeti a 180 ezer forintot, minden erkölcsi joga megvan tehát ahhoz, hogy behajtsa követelését. Kitűnően látja el feladatát — az I. fokú építési hatósági jogkörrel kapcsolatos teendőket — az a fiatal építészmérnök, akit a szigetmonostori és a pócsmegyeri tanács közösen alkalmazott — újságolták a helyiek. Sürgették viszont az általános iskola megüresedett igazgatói székének betöltését. Nagy szavak nélkül Hasznos, eredményes napot töltöttek a járásiak Szigetmonostorban. Nem hangzottak el nagy szavak, sem tetszetős, de felelőtlen ígéretek, és mégis — vagy éppen ezért — egyetértettek. Nem ígértek új óvodát a semmiből az elavult régi helyett, de támogatják a községbeliek önerőből tervezett ■toldaléképítési elképzeléseit. Nem ígértek ugrásszerű fejlődést a kereskedelmi hálózatban, de továbbra is segítenek az élelmiszer-ellátás javításában, a választék bővítésében. Méltányolva az eddigi eredményeket, a kezdeményezőkészség összefogására, a helyi anyagi források koncentrálására kérték a községbelie- ket. Nyíri Éva Egy szigeti falu gondjai
