Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

Pf Si tuten t ■ !úí k IT,2. NOVEMBER 22.. SZERDA „Műteremlátogatás” Nagy Lászlónál Cegléden Műterme még nincs Nagy Lászlónak, a városközponttól nem messze, a József Attila ut­cában, a földszintes ház szoba- komfortja a család lakószobá­ja, nappalija és hálója. A mű­terem egyetlen asztal, ezen rajzol, itt vési ex libriseinek linóleum- és fadúcait. Az el­múlt évek termésének egy ré­sze a falakon, rajzok, akvarel- lek, festmények, s a munka­asztal mögött dohányzóasztal, kanapé, fotelek és könyves­polc. A fiú tanyáját hosszú szekrény választja el, a nagy méretű szobát kettéosztva. így mindennek együtt már van né­mi műteremhangulata. A gra­fikák mappái nem fémek el idebent, a tágas előszobából kell behordania őket. Műter­me talán majd az új lakásban lesz Nagy Lászlónak, amire régóta gyűjtenek, amire régtől várnak, s ahová talán nemso­kára átköltözhetnek ebből az öreg házbóL A nehezebb úton Nagy László útja sok pálya­társéval rokon, hiszen ez is le­hetséges út a művészetek kert­jébe; csupán nehezebb-gyöt- relmesebb, és nem is minden­ki bír végigmenni rajta, mert közben belefárad, elkedvetle­nedik, megkeseredik. Nagy László még innen van a negy­venen, harmincnyolc éves, s már megtette ennek az útnak nehezebbik felét: műterem, fő­iskola, s azok kedvezőbb, gyor­sabban érlelő lehetőségei nél­kül lett grafikusművész. Az el­múlt években egymás után öt önálló kiállításon mutatta be munkáit, grafikai lapjaival szerepelt több hazai ex libris kiállításon, nagyobb kollekció­val az 1970-ben Budapesten megrendezett XII. nemzetközi ex libris kongresszus nemzet­közi tárlatán, s az idei kong­resszuson, a dániai Helsingőr- ben s a spanyol ex libris szö­vetség által meghirdetett nem­zetközi kisgrafikai kiállításon, tavaly és most nyáron, Barce­lonában. A grafika vonzásában Szerepléseinek felsorolásá­ból már ki is rajzolódik pá­lyaképe, műfajkeresése. Leg­első kiállításán, Cegléden, 1964-ben olajfestményekkel je­lentkezett, azután azonban a grafika vonzotta egyre erőseb­ben, s ma már ez a fő műfaja, azon belül is a kisgrafika, az ex libris. Külön ága ez a grafikának. A méltán ran­gos magyar grafika legjele­sebb művelői is más grafikai formákkal egyenrangú kifeje­zési lehetőségnek tekintik az ex librist, s ezt bizonyítja, hogy például a már említett budapesti kongresszuson a ki­állítók között láthattuk töb­bek között Csohány Kálmánt, Kass Jánost, Kondor Bélát, Pásztor Gábort, Raszter Ká­rolyt és Stettner Bélát is. Nem könnyű forma az ex libris. Megszabott, zárt keret, átlagosan ötször tíz centdmétemyi méret, s hogy mi mindennek kell e kicsiny területen megfelelnie a művésznek, hadd idézzük a magyar ex libris művészet egyik legismertebb művelőjé­nek, a Kisgrafika című értesí­tő szerkesztőjének, Galambos Ferencnek a meghatározását: „Az ex libris a könyv belső ol­dalára ragasztott, sokszorosí­Nagydíjas a Harmónia Caelestis Vezényel: Kodály A Hanglemezgyártó Válla­lat tegnap délelőtt idei ne­gyedik nagy nemzetközi sike­réről tartott sajtótájékoztatót. Esterházy Pál: Harmónia Cae­lestis című háromlemezes kan­tátagyűjteménye elnyerte a francia hanglemezakadémia nagydíját. Ez az akadémia a világ minden tájáról beérke­zett vokális műveket bírálja el és díjazza. Az említett Hun- garoton-lemez a világon elő­ször felvett művek kategóriá­jában nyerte el az Arany Or­feusz nagydíjat; ugyanezzel a díjjal tüntették ki régebben Liszt Krisztus című nagysza­bású oratóriumának magyar felvételét. S hogy milyen szín­vonalas „mezőnyben” kapta ezt az elismerést a magyar hanglemezgyártás, annak bi­zonyítására elég, ha felsoro­lunk néhány más díjnyertes lemezt a legnagyobb nyu­gati hanglemezvállalatok fel­vételei közül: Wagner Tann- hauserének teljes felvételét Solti György vezényletével, Muszorgszkij Borisz Godu­nov című operáját Herbert von Karajan vezényletével, vagy Mozart Requiemjét Kari Böhm vezényletével. Néhány szó a műről és szer­zőjéről: Esterházy Pál herceg a XVII—XVIII. század fordu­lóján élt, tehetséges politi­kus és hadvezér volt, Zrínyi­vel a törökök elleni harcokban is részt vett. Mozgalmas poli­tikai tevékenysége mellett lel­kes művészetpártoló és ki­váló amatőr muzsikus volt. 55 kantátából álló gyűjteménye a század egyetlen olyan, nyomtatásban fennmaradt mű­tőit grafikai lap, melynek cél­ja, hogy a kérdéses könyvnek egy meghatározott személyhez, könyvtárhoz való tartozását dokumentálja. A tulajdonos nevén kívül legtöbbször képes ábrázolást is tartalmaz, mely tulajdonosának nevére, fog­lalkozására vagy gyűjtési terü­letére utal, és egyéniségét is szimbolizálja.’’ Nagy László máris tekinté­lyes számú ex librisei között bőven találhatunk igazán frap­páns megoldásokat, melyek si­keresen megfelelnek az idé­zett kívánalmaknak. A sokol­dalú követelmény eredménye, hogy sokféle hangon tud meg­szólalni a kicsiny lapokon a komor-tragikustól, filozofikus szimbolikától a játékos-derű­sig. Az ex librist gyűjtők kö­zött nem kevesen vannak, akik külön is vonzódnak a sex lib­rishez, Nagy László őket mint­ha gyakrabban kívánná meg­örvendeztetni. Talán éppen ezek a féltenyérnyi területen ábrázolt női aktok Nagy Lász­ló legérettebb, legfinomabb megoldásai. Es még valamit... Cegléd kulturális rendezvé­nyei között évek óta megtalál­hatjuk Nagy László egy-egy ve, amelynek szerzőjét ismer­jük. A lemezen a művet a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa szólaltatja meg, Sándor Frigyes vezényletével. A szólisták mind fiatal mű­vészek: Kocsis Katalin, Ádám Anna, Laky Krisztina, Fülöp Attila és Supala Kolos. A tájékoztatón a Hangle­mezgyártó Vállalat további terveiről is szó esett. A Ko- dály-évfordulóra eddig meg­jelent lemezek, a Székely fo­nó, a Zenekari dalok és a Kó­rusművek 6. után nemsokára forgalomba kerül az a három­lemezes album, amelynek ar­chív felvételein a mester maga vezényli legnagyobb ze­nekari műveit, a Concertót, a Psalmus Hungaricust, a Bu­davári Te Deumot, a Missa Brevist, és a Nyári estét. A napokban jelenik meg a Bar- tók-összkiadás új lemeze, A fából faragott királyfi, Kórodi András vezényletével. Bizo­nyára a karácsonyi lemezvá­sár legértékesebb felvétele lesz a nagy sikerű Bartók- összkiadás sorozatában meg­jelenő első és második zon­goraverseny, Kocsis Zoltán előadásában. Szintén értékes újdonság az előzőleg Német Lemezdíjjal jutalmazott Ma- gyan népzene sorozat máso­dik albuma, amely szintén Kodály nevéhez fűződik. Az ő ötlete volt a sorozat ki­adása is; a lemezeken hall­ható néozenei anyag nagy ré­sze pedig Kodály gyűjtőmun­káját őrzi. K. A. kiállítását is. <3 azonban még valamit ad városának, tobor- zóként-szervezőkénit is: az 5 kezdeményezésével alakult meg a Magyar Kisgrafika Ba­rátok Körének ceglédi cso­portja, 1970-ben, ma harminc- nyolc a tagok száma. Szeret­nék, ha az 1971-es ceglédi ősz rendezvénysorozatában vállalt szereplésükhöz hasonlóan 1973- ban is megfelelő teret, lehető­séget kapnának. Gergely Mihály A Nemzetközi Pen Club határozata A Nemzetközi Pen Club november 14 és 17 között Nyugat-Berlinben, Heinrich Böll elnökletével, konferenciát tartott. A tanácskozásról Kéry László, a Magyar Pen Club főtitkára elmondta az MTI munkatársának: — A Nemzetközi Pen végre­hajtó bizottsága egyhangú ha­tározatban fejezte ki aggodal­mát a világ különböző részei­ben jelentkező fajüldözés és neofasizmus miatt. A konfe­rencia megvitatta a Nemzetkö­zi Pen alapokmányét. Számos felszólaló — köztük Heinrich Böll — azt az álláspontot fe­jezte ki, hogy az irodalom progresszív elkötelezettségének tükröződnie kell a Pen újjá­szervezett chartájában. — A vita anyagát eljuttatják valamennyi Pen-központhoz és végleges határozatra csak a kérdések széles körű megtár­gyalása után kerül sor. A Pest megyei könyvtárban a napokban összesítették az MSZBT által, a klasszikus orosz és szovjet irodalom nép­szerűsítésére tavaly ősszel meghirdetett, s az idén októ­ber 1-én lezárult „Kell a jó könyv” olvasópályázatra be­érkezett munkákat. A pályázati felhívásban meg­jelölt irodalom ismertetésére a megyei könyvtárakban, számos kiállítás megrendezése mel­lett összesen 25, nagyrészt könyvvásárral egybekötött elő­adást is tartottak neves • iro­dalomtörténészek és előadó- I művészek közreműködésével — az előadások átlagos hallgató­sága 70 főnyi volt. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a „Kel a jó könyv” olvasópályázatra Pest megyéből összesen 904 pályamunka érkezett be; a pá­lyázóknak mintegy 70 százalé­ka 15—22 éves tanuló. A megyei könyvtárból a he­lyesen megválaszolt kérdőíve­ket a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kulturális és propa- gandaosztályához továbbítják, ahol a legjobb dolgozatokat beküldő pályázók között ki­sorsolják a meghirdetett jutal­makat. Fővárosi színházi esték Otelló-felújítás az Erkel Színházban William Shakespeare, a drá_ mairodalom utolérhetetlen nagysága, az élet ezernyi szí­nének és az emberi jellem ábrázolásának olyan egyedül­álló mestere, amelyhez a ze­nében csak Mozart és Verdi volt hasonlatos. Érthető, hogy Verdit egész életében foglal­koztatta Shakespeare művé­szete, a Mach be then, az Othellón és a Falstaffon kí­vül a Lear király és a Ham­let is, ám a két utóbbi darab megzenésítése csak terv ma­radt. Az Othello Shakespeare késői remeke. A velencei mór tragikus sorsa, vad, gyötrődő szenvedélye napjainkig az el­vakult féltékenység szimbó­lumává vált, ám ebben nagy szerepet játszott Verdi zenéje is. Sőt, az Otelló ma már sokkal inkább Verdi- mint Shakespeare-hős. Ám Otelló alakjához hasonlóan szimbó­lummá vált a másik két fő­szereplő is; Desdemona, a hamvas, éteri tisztaság, az odaadó szerelem, Jago pedig a zseniális intrikus példáza­tává. Shakespeare darabját Verdi számára Arrigo Boito, a nép­szerű olasz zeneszerző és köl­tő dolgozta át. A szövegkönyv az eredeti darab legfontosabb jeleneteit hagyta meg, ezáltal olyan koncentrált, izzó drá-' mát hozott létre, mely egyet­len központi mag köré épül; sűrítve mutatja be Otelló belső átalakulását, boldog sze­relmétől a kínzó gyötrődés folyamatában beteljesülő- tra­gédiájáig. Az érett Shakespeare drá­mája az érett Verdi kima­gasló, utolérhetetlen alkotásá­vá lett. Középső alkotó perió­dusának koronája, addigi művészetének szintézise az Aida megírása után tízévi hallgatás következett a zene­szerző életében. Az Otelló — és az ezután komponált Falstaff — felülmúlja addigi nagy sikerű alkotásait; merő­ben új kifejezési formákkal, szerkesztési elvekkel, a zene­kar önálló szerepének hang- súlyozásával, s a jellemek és szituációk sokrétű, plasztikus ábrázolásával. Az operaszín­pad előző gyakorlatában a művek csúcspontjai az egyes kiemelkedő áriák, duettek, az úgynevezett „zárt számok” voltak; itt minden hang, min­den taktus, zeneileg és a cselekmény szempontjából egy­aránt fontos, a zene nem ta­gozódik a cselekményt előre­vivő recitativókra (énekbe­széd) és az azt megakasztó áriákra. E formai megoldás következménye, hogy az opera zenéje mindvégig megőrzi ma­gasfeszültségét, így a darab a dallamok olyan végtelen gaz­dagságában tobzódik, hogy nehéz lenne bármelyik jelene­tet, vagy részletet egy másik rovására kiemelni. Érthető, hogy egy ilyen mű előadásához az Operaház igyekszik mindent „beleadni”: a legkiválóbb énekeseit, látvá­nyos díszleteket és kosztümö­ket. koncepciózus rendezést, értő karmestert. Nos, ezt a fáradozást valóban siker ko­ronázta; az új Otelló az utób­bi évek kivételesen magas szintű előadása lett. A rende­ző, Mikó András, nagysze­Szótárak professzora A KÉTSÉGTELEN NÉP­SZERŰSÉGRE UTAL, ha egy szótárt csak a szerzők neve után emlegetnek. Ez történt a Hadrovics—Gáldi „féle”, azaz szerkesztésükben megjelent magyar—orosz szótárral. Ezzel a kötettel az Akadémiai Ki­adó a kétmilliomodik orosz szótár kiadásához érkezett eL (A szerzők november 7-e al­kalmából az idén megkapták az MSZBT kitüntetését, az aranykoszorús jelvényt.) — Egyesek szerint — mond­ja dr. Gáldi László, a szótár egyik szerkesztője —, Magyar- országon a felszabadulás előtt legfeljebb szószedetnek minő­síthető orosz szótárak jelentek meg. HJz kissé túlzott leértéke­lése a háború előtti kiadások­nak. Számunkra könnyebbsé­get jelentett, hogy nálunk, megelőzően már értékes szak­szótárak kerültek kiadásra, és az ilyen irányú munka nem minket terhelt. Ügy vélem, helyesen tettük, hogy a szov­Vremja című népszerű külpo­litikai folyóirat szóanyagát, mint élő szókincset is figye­lembe vettük. Ugyanakkor Gáldi profesz- szor nem tagadja: a nyelv legteljesebbnek látszó ismere­te ellenére a helyszíni tapasz­talatok, a Szovjetunióban tett utazásai nyelvileg még tudtak újat produkálni számára. Ami­kor például 1959-ben Lenin- grádban járt, éppen az első atommeghajtású hajó bemuta­tóját tartották, és ott találko­zott először a legkorszerűbb vízi jármű nevével: „atomo- hod”. Ez a szó természetesen nem szerepel még a kétmillio­modik szótárunkban sem. — BÁRMILYEN TEMPOS a szótárszerkesztés, csak kullog­ni tud a gyakorlat után — mondja a professzor. — Ezért tartom helyesebbnek a „kö­zépszótárakat”, amelyeknek gyakoribb kiadásával jobban lehet követni a világ gyors fejlődését. Ha rajtam múlna, jet napisajtót és a Novoje én például a legközelebbi ki­adásba az orosz diáknyelvet és más zsargon szavakat is be­vennék, hogy még jobban tük­rözze az életet. Addig is, amíg erre sor kerül, remélem, jelen­tős előrelépés lesz a most el­készült új szótárunk, amelyik magyar—szovjet kooproduk­ciós kiadásban jelenik meg, a magyar Akadémiai Kiadó és a moszkvai Enciklopédia Kiadó közös gondozásában. BÚCSÚZÓUL ELMONDOTT egy családi esetet A lánya nemrégen megkérdezte tőle: mit jelent oroszul a „Szózat?” A professzorapa válaszából ki­derült hogy erre a szóra „nagyszótárukban” több kife­jezés is található, de hogy melyik felel meg Vörösmarty költeménye címének, azt bi­zony csak a műfordítás isme­retében dönthető eL A példá­val azt kívánta jelezni, hogy a legtökéletesebb szótár sem biztosít önmagában nyelvisme­retet. Pálos Miklós rűen építette fel a művet, a darabbal az elképzelhető mélységekig azonosulva mu­tatott rá a dráma lényegére Segítségére volt ebben a dísz­let- és jelmeztervező Forral Gábor. A négy felvonás alap­díszlete, kisebb módosítások­kal, kiegészítésekkel szolgált a kikötői jelenet mozgalmas, a szerelmi kettős hangulatos vagy az udvari jelenet impo­záns, látványos, majd pedig a végső tragédia komor, sivár színhelyéül. Így az eredetileg négyrészes mű két felvonás­ban kerülhetett előadásra, s ez megkímélte a darabot a széttagolódástól. A/ előadáson Simándi József mint Otelló, noha pillanatnyi indiszponáltsággal és techni­kai problémákkal küzdve, ám egészében mégis nagyszerűen formálta meg szerepét Déry Gabriella is kitűnően éne­kelte Desdemona csodálatos dallamokkal teli szólamát. Melis György Jagója megle­hetősen eltért azoktól az el­képzelésektől, amelyek er­ről a szerepről a zenei köztu­datban élnek. Ám Melis olyan szuverén művész, hogy bármit csinál, az meggyőző és egye­dülálló. Minden hangja, moz­dulata, a legapróbb gesztusai nagy egyéniség jelenlétét éreztették. Cassio szerepében Nagy János kellemes tenorját élvezhettük. Aránylag kisebb szerepében is fel kellett fi­gyelni az Emiliát éneklő Szir­mán Márta szép tónusú, drá­mai erejű hangjára. Erdélyi Miklós ihletett vezényletével a zenekar magas szinten ját­szott, a mű minden mélységé­nek és szépségének átéléséről tanúskodott. A másik előadás szerep­lőinél semmiképp sem alkal­mazható a „második szerep- osztás” jelzője. Ez az előadás ugyanis sok tekintetben felül­múlta az elsőt. Szőnyi Ferenc Otellójában számos új színt fedezhettünk' fel; a legna­gyobb élményt hangjának szárnyalása, telt, melegfényű, igazi olasz dallamformálása nyújtotta. Sudlik Mária meg­győző drámai erővel, nagy­szerű hangadottságokkal for­málta meg Desdemonát. Só- lyom-Nagy Sándor markán­sabb, erőteljesebb Jagója a fiatal művész komoly fejlő­déséről tett tanúságot. Láposi Dániel jellegtelen Cassiója kissé rontotta az előadás össz­hatását. Nagy Ferenc zene­karvezetése a művet alaposan ismerő és átélő dirigens je­lenlétéről tanúskodott; kiér­lelt tempóvételeivel új rész­letszépségekre hívta fel a fi­gyelmet. helyenként felülmúl­va az első előadást. Az ének­kar szép teljesítményéért is őt illeti elismerés, ugyanis a darab betanításából karigaz­gatóként is kivette a részét. Korda Ágnes A „Kell a jó könyv” 904 pályamunka érkezett Pest megyéből JUTALOMSORSOLÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents