Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

2 'KJChJap 1972. NOVEMBER 22.. SZERDA f[5}kusz SALT -remény A HADÁSZATI fegyver- rendszerek korlátozásáról ked­den. délután Genfben kezdő­dött a szovjet és amerikai küldöttség között a tárgyalá­sok második szakasza. Hel­sinki és Bécs után most a svájciak „nemzetközi városa”, Genf ad otthont a delegációk­nak. A SALT-üléseket Genf­ben is a szovjet és az amerikai diplomáciai képviselet épüle­tében felváltva tartják majd. Az első tanácskozás színhelye a szovjet misszió villaépülete volt, amely a Nemzetek Palo­tájának szomszédságában van. MINDEN előkészület meg­történt arra, hogy a genfi tár­gyalások technikai zavarta­lanságukkal is szolgálják a partnerek jó együttműködését. Kedden reggelre ismeretessé vált a hivatalos küldöttségek névsora. A Vlagyimir Szem- jonov k ü 1 ügy mi niszterhe­lyettas vezette szovjet delegá­ció tagjai: K. A. Truszov, A. N. Gsukin, P. S. Plesakov és O. A. Grinyevszkij. Ezenkívül nagyszámú szakértői gárda működik a szovjet delegáció mellett Az Egyesült Államok Gerard C. Smith nagykövet vezette küldöttségének tagjai: Philip J. Farley, Paul H. Nit- ze, dr. Harold Brown, Royal B. Allison. A küldöttség technikai csoportjából 23 sze­mélyt neveztek meg, s kívü­lük még nagyszámú szakértő és tanácsadó tartozik az ame­rikai SALT-küldöttséghez. AZ ENSZ genfi központja semmilyen szerepet nem tölt be a SALT-fordulókfiál, még a sajtóközpontnak sem adott helyet, miután a két nagyhata­lom az ENSZ keretein kívül folytatja a tanácskozást. Az újságírók tájékoztatására olyan megoldást találtak, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társaság, az EFTA genfi szék­háza ad „otthont” időnkénti tájékoztatókra. Előzetes hiva­talos tájékoztatót egyik dele­gáció sem tartott. A SALT-TANÄCSKOZÄ- SOKHOZ közelálló körök vé­leménye szerint a most kez­dődő új szakasz — a SALT—2 első fordulójában gyakorlati kérdéseket vitatnak meg. Mindkét küldöttség a tárgya­lási célra, a témakörökre vo­natkozó elképzeléseit terjeszti elő. Megfigyelők a jelenlegi nemzetközi légkört kedvező­nek tartják, s ezzel kapcsolat­ban rámutatnak: mindkét küldöttség a moszkvai szerző­déssel és az ideiglenes meg­állapodással a háta mögött, az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előké­szítő, sokoldalú tárgyalások kezdetének derűlátó légköré­ben kezdhetett munkához. A KEDDI svájci lapok üd­vözölték a SALT munkakez­dését A Neue Zürcher Zei­tung annak a reményének adott kifejezést, hogy a moszk­vai ideiglenes SALT-megálla- podás érvényességének öt éven belül sikerül a stratégiai tá­madó rakéták befagyasztására vonatkozó tárgyalásokon olyan eredményeket elérni, amelyek révén a felek nem ideiglene­sen, hanem véglegesen meg­egyezhetnek a rakéták gyár­tásának eltiltásában. A svájci rádió reggeli híradásaiban vezető helyen foglalkozott a SALT új szakaszával, s kom­mentárjában azt hangoztatta) kemény munka vár mindkét küldöttségre, mert az előjelek szerint a genfi tárgyalássoro­zat évekig eltarthat. A STRATÉGIAI BOMBÁ­ZÓRENDSZEREK és kilövő­állomások, a tengeralattjárók­ról kilőhető rakéták, a külön­böző célpontokra egyidejűleg irányítható robbanófejek — korunk szörnyű, akár az em­beriség pusztulását is előidéző új fegyverek. Befagyasztásuk, továbbfejlesztésük megakadá­lyozása mostantól a Genfben tárgyaló szakértők dolga. S már ez is remény... Alacs B. Tamás A SZOVJETUNIÓ segítségé­vel hőerőművet építenek az észák-görögországi Thrák-tesn- ger partján épült Kavala vá­ros közelében. Az üzletkötés értéke 89 millió dollár. Pompidou Afrikában k oeorges Pompidou, francia államfő megérkezett afrikai kőrútjának első állomására ’’első-Voltába. Suharto Brüsszelben z as pár Baudouin király és auiiano, inaonez elnök felesé­gével háromnapos hivatalos lá­togatásra kedden Belgiumba érkezett. Az indonéz elnöki há- felesége társaságában. Szír—izraeli csata Három héten belül harmadszor Az izraeli—Szíriái tűzszüneti vonal mentén légi-, harckocsi- és tüzérségi csata alakult ki a szembenálló felek között — három héten belül harmad­szor. A jelentések szerint az elmúlt két évben nem volt ilyen súlyos összetűzés Izrael és Szíria között. A veszteségékről érkező je­lentések ellentmondóak: a da­maszkuszi főparancsnokság közlése szerint egy izraeli re­pülőgépet lelőttek, 14 harcko­csit elpusztítottak és öt izraeli tüzérségi üteget megsemmisí­tettek. A szíriai fél egy gép elvesztéséről számol be. Az izraeliek ezzel szemben azt állítják, hogy hat szíriai vadászgépet és 12 harckocsit semmisítettek meg. A délutáni órákban is folyt a harc a 40 kilométer hosszú tűzszüneti vonal mentén és csak az éjszakai órákra csen­desedett el. Dajan izraeli' had­ügyminiszter állítólag a hely­színre utazott. Cinikus nyilatkozatot tett Abba Eban izraeli külügymi­niszter az izraeli sajtó képvi­selőinek tiszteletére adott ebé­den. A külügyminiszter a Go­lem-fennsíkon folyó harcokról szólva kijelentette: „A beteg­séget helyesebb megelőzni, mint gyógyítani”. Eban ezzel a gerillatevékenység felszámo­lására célzott. Pártok feletti vagy koalíciós? Hivatalos nyilatkozatban szegezte le a kormánnyal kap­csolatos álláspontját Török­ország legnagyobb pártja, a konzervatív Igazságpárt, amely 226 képviselői mandátummal rendelkezik az összes 450- ből. A hivatalos állásfoglalást az tetie szükségessé, hogy a balközép orientációjú Köztár­sasági Néppárt a közelmúlt­ban kivonta minisztereit Fe­rit Mclen kormányából, és ki­jelentette, hogy e kormány ezek után vég­érvényesen megszűnik „pártok feletti” lenni, s legfeljebb a koalíciós for­mula illik rá. A kabinet ugyanis a Köztársa­sági Néppárt vezetőségének döntése után az Igazságpárt és a Nemzeti Bizalom Pártja tag­jaiból tevődik össze, illetve párt önki vüliekből, akik közé a volt köztársasági néppárti miniszterek is tartoznak. Utóbbiak ugyanis nem a kor­mányt hagyták ott, hanem pártjukat. Nizametin Erkmen, az Igaz­ságpárt főtitkára — mint An­karából jelentik — sajtóérte­kezleten hangsúlyozta, hogy pártjának álláspontja szerint a kormány jellege nem válto­zott a Köztársasági Néppárt döntése után sem. Az 1971. március 12-e után alakult kormányok „pártok] elettiek” és nem kaolíciósok, éppen ezért „a pártok nem viselnek felelősséget azok tevékenysé­géért”. Az utóbbi megállaipításak nyilvánvalóan Ecevitnek, a Köztársasági Néppárt elnöké­nek azon vádjaira alkarnak válaszolni, amelyekkel a mi­nisztereit visszahívó döntést is indokolta, hogy tudniillik a kormány a jobboldal akaratának végrehajtó­jává lett, amit az ötéves gazdasági terv eredeti elő­irányzatainak a jobboldal akarata szerint történt megváltoztatása is bizo­nyít. ■Ez a terv gyakorlatilag lemond a reformokról és rendkívül nagy lehetőségeket ad a kül­földi tőkének. CSAK RÖVIDEN... CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első tit­kára, a minisztertanács elnö­ke vezette mongol párt- és kormányküldöttség hétnapos hivatalos, baráti látogatását befejezve kedden elutazott Kubából. DÉL-KOREABAN kedden megkezdődött a népszavazás az alkotmány módosításáról. IGEN JÓL HALADNAK az utolsó Apollo-expedició, az Apollo—17. holdutazásának előkészületei. Az űrhajósak kedden a fellövést megelőző rutinpróbákat végezték el A rajtra a tervek szerint decem­ber 6-án kerül sor. ALEKSZEJ KOSZIGIN, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, megkezd­te tanácskozásait a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldött­ségével, amely S'zelim Ali Ra­biának, a Jemeni t Népi De-; mofcratikus Köztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének vezeté­sével kedden érkezett Moszk­vába. Békeküldetés Ma Helsinkiben, az új kongresszusi teremben har- tninc európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada nagykövete ül le a kerekasztal mellé. Európa történetében most fordul elő első ízben, hogy valameny- nyl európai ország ilyen szintű tanácskozásra küldi képviselőit. Persze, a jelenlegi helsin­ki találkozó még nem az az európai tanácskozás, ame­lyen az európai államok minisztereinek és vezetői­nek a közeljövőben — re­méljük, legkésőbb 1973 jú­niusában — össze kell majd egyeztetniök az európai bé­ke megszilárdításának kö­zös elveit és gyakorlatát. A mostani találkozónak csu­pán az a feladata, hogy a megfelelő államok nagy­követei meghatározzák a napirendet, az ügyrendet, a főtanácskozás összehívá­sának idejét és helyét. Más szóval sokoldalú ügyrendi és szervezeti jellegű konzul­tációkra kerül sor most Helsinkiben. A több mint harminc or­szág nagykövete előtt álló konkrét munkatervtől füg­getlenül, ez a találkozó mégis olyan határkő az eu­rópai történelemben, amely jelentős következtetések le­vonására késztethet ben­nünket. önmagában az a tény, hogy az európai or­szágok kormányai, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada kormánya hoz­zájárult az európai tanács­kozás összehívásához — komoly erőfeszítések ered­ménye. Az erőfeszítések mögött az európaiak mil­lióinak reménykedése és várakozása húzódik meg. Az európai szocialista or­szágok büszkék lehetnek arra, hogy ott álltak a je­lenlegi fontos folyamat böl­csőjénél. Nem volt könnyű és egyszerű a küzdelem azokig az eredményekig, amelyekhez a békeszerető európai diplomácia eljutott. Több mint hat évvel ezelőtt, 1966 júliusában Bukarest­ben a Varsói Szerződés tag­államai felhívással fordul­tak az európai kormányok­hoz, s javaslatot tettek a feszültség enyhítésének mó­dozataira, valamint az eu­rópai tanácskozás összehí­vására. Az európai közvéle­mény már akkor széleskö­rűen reagált ezekre a ja­vaslatokra. A nyugati or­szágok kormányai azonban jobbnak látták, ha kétsé­güknek adnak kifejezést az üggyel kapcsolatban, mi­után egyes befolyásos at­lanti körökben még nem hagytak fel azzal az elkép­zeléssel, hogy a szocialista közösség országaival az erő álláspontjáról folytassák a párbeszédet. Ezek a számítások halom­ra dőltek, hiszen a szocia­lizmus eredményei megvál­toztatták az erőviszonyokat, kilátástalanná tették a ka­tonai szembenállást és a revans politikáját. Igen sok nyugati befolyásos politikus és üzletember szemében a józan ész és a realitások politikája szükségszerűvé vált% Ezzel Európa elindult az enyhülés útján, amely pontosan ezt a történelmi szükségszerűséget fejezte ki. Mindaz, ami a békeszere­tő népek és kormányok erő­feszítései révén a mai napig történt Európában, a szó­ban forgó népek és kor­mányok közös eredménye, együttes hozzájárulása a jövőhöz, a szocialista or­szágokban tehát lelkesen üdvözlik a sokoldalú hel­sinki találkozót mint át­menetet az európai tanács­kozás gyakorlati előkészíté­sére. Ennek a tanácskozás­nak pedig lényegesen hoz­zá kell járulnia a sok évre szóló európai béke és együttműködés alapjainak megszilárdításához. Szpartak Beglov (APN-KS) az APN kommentátora MIHAIL SZUSZLOVOT, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát Lenin-renddel és a „Sarló és kalapács” arany­éremmel — utóbbival másod­szor — tüntették ki a kommu­nista pártnak és a szovjet ál­lamnak tett nagy szolgálataiért, 70. születésnapja alkalmából. KEDDEN DÉLELŐTT Willy Brandt kancellár elnökletével megtartotta a választások után első ülését a nyugatnémet kor­mány. Az ülésen Brandt kan­cellár üdvözölte „politikailag megerősödött” kormányát, majd rámutatott, hogy a foly­tonosság jegyében haladékta­lanul hozzá kell látni a napi teendőkhöz. AZ UNESCO közgyűlésé­nek 17. ülésszaka kedden, a végrehajtó tanács ajánlására, közfelkiáltással a szervezet tagjai közé választotta a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot. Az EFTA alkonya Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Associa­tion — EFTA), melynek székhelye a svájci Genf, hét európai tőkésország szervezete volt, amely vámunió és egyben gazdasági blokk létrehozására tö­rekszik. Az 1S59. január 1-től működő Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), amely Nyugat-Európa hat tőkésországának gazdasági csoportosulása, nagymértékben keresztezte az európai gazdasági integrációra irányuló tö­rekvéseket. Tekintettel arra, hogy a Közös Piac elsősorban a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági törekvéseinek kedvezett és jelentős mértékben Nagy-Britannia ellen irányult, ez utóbbi a szervezet tevékenységének ellen- súlyozására 1959-ben hét országnak vámunióba való egyesülését kezdemé­nyezte. A vámunió létrehozására vonatkozó szerződést 1960. január 4-én Írták alá Stockholmban, érvénybe lépett 1960. május 3-án. A szerződés szerint a vámunióban a tagállamok közötti külkereskedelmi forgalomban egy átme­neti időszak után megszűnnének a vámhatárok, de ugyanakkor a blokkon I kívüli forgalomban minden ország megtartaná a maga régi vámtarifáját. (Az Európai Gazdasági Közösség országai vámunióvá alakulásakor a vámunióju­kon kívüli forgalomban is egységes vámtarifával fognak rendelkezni.) Az EFTA az Európai Gazdasági Közösségnél sokkal lazább szervezet, tulajdon­képpen közös gazdasági koordináció nélküli rugalmas államcsoportosuJás. Tagjai voltak: Ausztria, Dánia (1961 július óta Grönlanddal), Nagy-Britan­nia (a Csatorna-szigetekkel és Man szigetével), Norvégia (a Spitzbergákkal), Portugália (Madeirával és az Azori-szigetekkel), Svájc (Liechtensteinnel), Svédország; 1961. június 26-a óta Finnország az EFTA társulat tagja. A vám­unióba minden ország beléphet, abban az esetben, ha a tagországok mind­egyike egyetért az új tagállam felvételével. Legfelső szerve a 2—1 hónapon­ként összeülő minisztertanács, melynek tagjait a tagországok delegálják. A tanácsban minden tagország egy szavazattal rendelkezik. A tanács kap­csolatot tart a tagországok kormányai és más nemzetközi gazdasági szerve­zetek között. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A tanács mel­lett 1961 óta konzultációs bizottság működik, amelynek elnöke az EFTA mi­nisztertanács elnöke, akit félévenként váltanak fel. Nagy-Britannia és Dánia kilépése az Európai Szabad Kereskedelmi Tár­sulásból alapjában megváltoztatja az EFTA további működését: az EFTA- országok eddigi egymásközti belső áruforgalmának értéke 16 milliárd dollárról 5 milliárd dollárra zuhan vissza. Noha kétségtelen tény, hogy Nagy-Britannia és Dánia „felsőbb osztályba”, azaz a Közös Piacba lé­pett, ez mégsem „érdem” az EFTA részére, miután a vezetőszerepet diktáló angolok kiválása egyszeriben a szabadkereskedelmi társulás te­kintélyének csorbulását jelenti. Az EFTA miniszteri tanácsának pénteken Bécsben véget ért két­napos ülése után nyomott volt a hangulat, a kiadott hivatalos kom­müniké mégis derűlátónak igyeke­zett feltüntetni a helyzetet. A tár­sulás országai tovább folytatják munkájukat, erősítik eddigi ke­reskedelmi kapcsolatukat, az EFTA által nyújtott vámkedvezmények alapján. A maradék tagországok: Ausztria, Izland, Norvégia, Por­tugália, Svájc. Svédország és a társult tagú Finnország — a „he­tek” — kijelentették: Genf marad továbbra is az EFTA székhelye. A 13 éves fhűködést — ami teljes létszámra értendő — rendkívül ered­ményesnek nevezte a kiadott kom­müniké, s ennek alapján a „gyümöl­csöző együttműködést” folytatni kell. Űj jelenség az EFTA történe­tében, hogy igyekszik megnyitni az utat más országok felé a csatlako­zásra. A kommüniké nyíltan ezt nem hangoztatja, de a miniszteri ta­nácshoz közelálló körök véleménye szerint igyekeznek a „hiányt pó­tolni”, s szeretnék ismét kilencre emelni a tagországok számát. Ügy hírlik, hogy Málta é6 Spanyolország belépése várható. A hivatalos köz­lemény nyomatékkal hangsúlyozza a tagországok együttműködését, de ugyanakkor a fejlődő országokkal építendő kapcsolatra is utal, sőt a kelet—nyugati kereskedelem szelle­mében ápolja és fejleszti az együtt­működést a világ országaival. Ez azt jelenti, hogy az EFTA-országok a szocialista államokkal is igyekez­nek javítani kereskedelmi kapcsola­tukat. A miniszteri tanáts úgy döntött, hogy a január elsejével megváló Nagy-Britannia és Dánia a jövőben is folytathat kedvező- kereskedelmi kapcsolatokat az EFTA-országok- kal. Ugyanakkor mértékadó körök nehezteléssel nyilatkoznak arról, hogy az angolok „lebecsülték” a bé­csi tanácskozást. A kereskedelem­ügyi miniszter helyett csak a má­sodtitkár jött el a delegáció élén s ez egyben azt jelenti, hogy Nagy- Britannia nem tulajdonít jelentő­séget az EFTA-nak. Mégis, a mi­niszteri tanács hivatalosan megkö­szönte az angolok és dánok fára­dozásait és hozzájárulásait, amely- lyel a szabadkereskedelmi társulás ' kifejlesztését segítették. A bécsi ülésszak jelentős volt, mert a jövőben a töredék EFTA-államok már nem tudnak olyan hathatós in­tegrációs kereskedelempolitikát foly­tatni, mint Nagy-Britannia vezetésé­vel. Az osztrák fővárosban rámutat­nak, hogy Bécs ilyen szempontból két jelentős ülés színhelye volt: amikor megalakult az EFTA, utána a miniszteri tanács az első „törté­nelmi” ülést Bécsben tartotta. Most pedig az utolsó „telles ülés” színhe­lye is a Hofburg volt,.. A hivatalos derűlátás ellenére nem alakultak ki az EFTA további mű­ködésének teljes körvonalai. Az új államok beszervezésére irányuló törekvésen kívül a Közös Piaccal különszerződést kötött EFTA-orszá­gok „két irányú” tevékenysége — az EFTÁ-n belül és a Közös Pia­con kívül — sok technikai kérdést is felvet. Ezeknek tárgyalását való­színűleg a jövő év május 24-én és 25-én Genfben tartandó legköze­lebbi miniszteri tanács ülésén vitat­ják meg érdemben. ' A. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents