Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

Novemberi ibolyák A kellemes, későig tartó ősz ajándékának tekinthet­jük a következő kis jelene­tet, mely Kőröstetétlenen játszódott le. — Szervusz, Ibi, jó, hogy találkoztunk, épp hozzád igyekeztem. — Matek példa, mi? — húzza össze szemöldökét a lány. — Jobb. — Adjam kölcsön a le­mezjátszómat? — Nem, nem, sokkal jobb. Igaz, csak a hónap végén leszel 18 éves, de.... — Milyen különös vagy, mondd már, mit akarsz? A fiú kis csokrot húz elő kabátja alól. Ibolyák. — Kedves vagy, de, tu­dod, nem szeretem a művi­rágot. A fiú mosolyog. — De hisz ezek valódi, frissen szedett ibolyák! — örvendezik Ibolya. — No, látod, úgysem kö- szöntöttelek még novem­berben ibolyákkal. Fogadd szeretettel. Gy. M. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1972. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Tanácskozás az ellátásról Felkészültek a decemberi forgalomra Igények és keretek — Gazdagabb áruválasztékot KÓBOR ŐSZI SZÉLLEL. November 20-án, hétfőn este fél nyolc órai kezdettel, a Kossuth Művelődési Központ színháztermében majgyamóta-, népdal- és ciigánydal-est lesz, Kóbor őszi széllel címmel. A műsorban fellép Kovács Apollónia, Jákó Vera, Szient- endrei Klári, Puskás Sándor, Szalay László, Mozsár Imre, valamint ifjú Oláh Kálmán és népi zenekara. A műsort Szol­noki Gyula konferálja. SZEGFŰ ÖZÖN. Naponta friss szegfűvel látja el bolt­jait és a ceglédi virágüzletet is a Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet üveg­házi kertészete. A pompás vi­rágokból bőven jutott a no­vember eleji ünnepségekre, s jut a hónap végi névnapok idejére is. — Selejtezik a szőlőket. Pest megye tsz-ei megkap­ták az elöregedett, illetve újabb telepítésű, de gazda­ságtalan szőlő- és gyümölcs- ültetvények selejtezésének engedélyét, s nem kell visz- szafizetniük az állami támo­gatást, ha a ráfizetéses ül­tetvényt felszámolják. November 10-én, pénteken, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi boltjainak dolgozói ter­melési tanácskozást tartottak. Meghívták a partnervállalatok, a Füszért, a Húsipari Vállalat, a Tejipari Vállalat és a Sütő­ipari Vállalat képviselőit is, hogy személyesen válaszolja­nak a kereskedelmi dolgozók kérdéseire, az együttműködés során felmerült problémákra. Először Fekete Lajos igazgató beszámolója hangzott el. — A beszámolóban az ellá­tás leglényegesebb kérdéseiről tájékoztatta a dolgozókat. Mi volt még a tanácskozás célja? — kérdeztük tőle. — Fél évenként a dolgozók­kal közösen beszéljük meg vállalatunk eredményeit, gond­jait. Ez a tanácskozás a máso­dik fél év eredményeit volt hivatott tárgyalni, különös fi­gyelemmel az évből még hát­ralevő hetek csúcsforgalmának lebonyolítására. Szó esett a jövő év terveiről is. Az idén, az első háromnegyed évben, az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest, 10,4 százalékos a forgalomemelkedésünk, ami magasabb az országos szak­mai átlagnál. Ez az emelkedés a jobb, választékosabb áruel­látásnak köszönhető. A meg­növekedett forgalom 30 száza­lékát a Füszért áruk, a cukor, liszt, zsír, kávé, fűszerek érté­ke adja. Hosszú ideig sok problémánk volt, és bár az el­látás még ma sem zökkenő- mentes, a Pest megyei Füszér- ten kívül a Budapesti Füszért raktárai is segítenek az egyen­letesebb ellátásban. Jelentős hiány mutatkozik az édesipari lisztesárukban, a kekszben, ná­A kedvező őszi idő lehetősé­get nyújt a faültetésre. A szak­emberek szerint, az ősszel ül­tetettek biztosabban megered­nek, és egy évvel korábban fordulnak termőre. A gyümölcs- és más faülte­tések Cegléden is folynak, fő­leg a hétvégi kertekben, de a zárt- és házikertekben is. A gyümölcsfacsemeték Ceg­léden két helyen kaphatóik. A Kertészeti Kutató Intézet ceglédi kutatóállomása a Szol­noki úti telepén árusítja őket. A telepen sok nemes gyü­mölcsfaoltvány kapható. Van saját kísérletezésű ceglédi bí­borkajszi- és ceglédi óriás kaj­szibarack, valamint öntermé- kenyülő meteor, érdi és más­fajta meggy is. A Kecskemét—Szikrai Álla­mi Gazdaság faiskolájának Al­szegi úti lerakatában szintén jó a kínálat. Méltatás a fiatal Kárpáti Aurélról Érdekes beszámolót közölt Dévényi Iván művészettörté­nész a Komárom megyei Dol­gozók Lapjában november ele­jén. Az írás a Cegléden szüle­tett Kárpáti Aurél esztergomi tevékenységéről szól, arról, hogy milyen nagy szerepet ját­szott a neves író a Duna menti város szellemi életében, az ot­tani tanítóképző intézet nö­vendékeként. A méltatás szer­zője, Dévényi Iván, szintén ceglédi származású. m. t. MELYIK A JOBB? Kezdődik a hurkaszezon A téli időszak közkedvelt jó falatja falun, városon egy­aránt a frissen sült hurka. Cegléden, annak ellenére, hogy sok háznál készülődnek disznóvágásra, elsősorban a húsipari vállalat üzeme és a termelőszövetkezeti húsüze­mek hivatottak az ellátást se­gíteni. Igaz, más évszakban is készítettek fess hurkát, de az igazi szezon most kezdődik. A tél a „hurkaversenyek” ide­je, amikor eldől, hol készítik a legízesebb tölteléket, kinek az áruja a legkelendőbb? Az áru minőségére, ízessé­gére, tisztaságára és frissesé­gére a készítők és az egész­ségügyi ellenőrök, a népi el­lenőrökkel együtt vigyáznak, nehogy hiba csorbítsa a hur­kagyártók hírnevét. polyiban, teasüteményekfaen, a különböző linzerfélékben, melyek állandó hiánycikkek, az édesipar nem gyárt belőlük elegendőt, és a hiányt az im­portált kis mennyiség sem tud­ja pótolni. — Várható-e az ünnepekre fennakadás az említettek ellá­tásában? — Már most kezdjük kellő mennyiségben és választékban a beszerzést, reméljük, na­gyobb zavart okozó fennaka­dás nem lesz. — A lakosság húsellátása mindennapi feladata a válla­latnak. Hogyan teljesíti? — Húsipari üzemeinkben túltermelés mutatkozik sertés­húsból. Bár nem értékesítik exportpiacon mindet, a hús­ellátás mégsem kielégítő. Még mindig meghatározott keretek szabályozzák boltjaink ellátá­sát, s azokat mi nem tudjuk átlépni. A húsipari üzemekben alkalmazott hűtött tárolás kö­vetkeztében nagy mennyiség­ben kapunk mélyhűtött árut, amelyet a vásárlók idegenke­dése miatt nagyon nehezen tudunk értékesíteni. A hentes­áruknál szintén gondok jelent­keznek a mennyiség és a vá­laszték körül. — Hogyan tudják a vásárlók igényeit a sütőipari termékek­kel kielégíteni? — A ceglédi kenyér átlagon felüli minőségű. A pékárukból néha a kívántnál kisebb a vá­laszték. A tej és tejtermék be­szerzésében a Tejipari Válla­latra támaszkodunk elsősor­ban, de mi vagyunk legna­gyobb kereskedelmi partnerei az Alföldi Tej társulás kőrös- tetétleni üzemének is. — A zöldség-gyümölcs érté­kesítés mennyit jövedelmez a vállalatnak? — Az első háromnegyed év­ben 4 millió forintot forgal­maztunk zöldségből és gyü­mölcsből. Ez, sajnos kevés, de sem a termelőszövetkezetek, sem a MÉK nem ad elegendő mennyiségű zöldséget, gyü­mölcsöt. 1967-ben a szaküzle­teket át kellett adnunk a MÉK-nek. A zöldségellátás a felvásárló vállalat feladata lenne, a mi lehetőségeink igen korlátozottak. A hús- és zöld­ségellátásban mutatkozó hibá­kat mélyhűtő berendezések be­szerzésével igyekszünk kikü­szöbölni. A második fél évben újabb 18 mélyhűtő ládát vá­sároltunk boltjainknak. Bőví­teni szeretnénk a mélyhűtött baromfi és hal választékát, népszerűsíteni a mirelit áru­kat. Fontos a vállalat termény­forgalmazása. Nem csupán a forgalom növelése és a lakos­ság igényeinek kielégítése szempontjából, hanem amiatt is, hogy a szabadpiaci árakat a hivatalosan megállapított értékre szorítsuk. — Az elhangzottakhoz mit fűztek hozzá a vállalat dolgo­zói? — Hozzászólásaikban javas­lataikkal igyekeztek jobb meg­oldásokat találni. Egyik bolt­vezetőnk például kérte, hogy létesítsünk külön üvegvissza­váltó üzletet, mert gondot je­lent az üres üvegek visszavál­tása. Mi minden boltban bár­mikor visszaváltjuk az álta­lunk forgalomba hozott üvege­ket. — A meghívott partnervál­lalatok képviselői mit vála­szoltak a felmerült kérdések­re? — A Füszért Vállalat kép­viselője ígéretet tett, hogy le­hetőségeikhez képest, igyekez­nek megrendeléseinket kielé­gíteni. A többi vállalat képvi­selői nem jöttek el, így nem beszélhettünk velük. Három fontos kereskedelmi partner a meghívás ellenére sem vett részt a tanácskozá­son. Nem küldtek értesítést sem; egyszerűen nem jelentek meg. Talán azért, mert nem tudtak volna válaszolni a ke­reskedők kérdéseire? Khim Antal TORNA Megőrizték tavalyi hegüket A Ceglédi VSE nőd II. osz­tályú felnőttcsapata az orszá­gos döntő második fordulójá­ban megerősítette negyedik he­lyét, ezzel megismételte tava­lyi eredményét, vezetője, Kürti Béla mégsem elégedett. A csapat elemi hibák miatt vesztette el a nagy lehetőséget, a második hely megszerzését. Az átigazolt Karakas és Szalai remekül szerepelt, Kerekes mellett „húzó” emberei voltak a csapatnak. Tóth Katalin sé­rülése ellenére is megállta a helyét. A csapatba két ifjú­sági, Kernács és Dömötör is bekerült. Eredménytelenségük azt bizonyította, hogy nincs megfelelő utánpótlás: egyikük sem tudott egyenrangú lenni a többiekkel, egy-egy szeren súlyosan rontották. A helye­zések "égül nagy küzdelem után dőltek el, a CVSE a 2. helyezettől mindössze 0,9 pont­tal maradt el. Az eredmény értékes, hiszen a gyakorlatok, az elmúlt éviekhez képest, sokkal nehezebbek. Ezt az is bizonyítja, hogy a tavaly sze­repelt csapatok mintegy 50 százaléka tudott csak az idén ismét rajthoz állni. A negye­dik hely is rangot ad, hiszen Magyarországon mindössze hat I. osztályú csapat van. Vincze, aki sokáig sérült volt, s nem edzett, a bajnokság előtti utol­só edzésein már nagyon jó for­mába lendült, bekerült a csa­patba, viszont mégsem verse­nyezhetett: sportorvosi igazo­lása ugyanis nem volt rend­ben, így került az ő helyére Dömötör, a tartalék, s ez, bi­zony, meglátszott az eredmé­nyen. Ha Vincze tornászhat, a CVSE megszerezhette volna a második helyet is. Végeredmény: 1. Pécsi Vas­utas, 2. Soproni Textil, 3. Nyíregyházi Tanárképző, 4. Ceglédi VSE. U. L. 1973. január elsejétől a posta irányítószám-rendszert vezet be. A rendszer jelentőségét egyebek között az adja, hogy a küldemények rendeltetési hely és útirányok szerinti cso­portosítása egyszerűbbé válik, a küldemények gyorsabban jutnak el a címzettekhez. A négyjegyű szám a címben a rendeltetési helyet, a feladó­nál pedig a feladási helyet, nagyobb városokban a kázbesí- tőkörzetet jelöli meg. Az irá­nyítószám alkalmazása akkor helyes, ha azt a rendeltetési hely előtt tüntetik fel. Az or­szág városainak, községeinek és postai szempontból fontos kisebb településeinek számát a Postai irányítószámok jegyzé­ke tartalmazza, amelynek áru­sítását a napokban kezdték meg mindenütt. Az abonyiak száma: 2740. A nagyközségbe érkező postai küldemények címiratába az Abony szó elé tehát mindig ezt a számot kell írni majd. De ez a szám kerül az abonyi feladó címadatai je­lölésére szolgáló helyen írt Abony elé is. A mindenki által megvásá­rolható jegyzék a számok fel­sorolásán túl tájékoztatást és szemléltető mintákat is tartal­maz a küldemények jövőbeni címzésére vonatkozólag. HUSZONÖT EV MULTAN Öreg diákok találkozója Köszöntő szavak, az öreg Az abonyi Gyulai Gaál Mik­lós Általános Iskola egyik emeleti tantermének ablakai­ból széles fénysávok ékelőd­nek a kinti sötétbe. A terem zajos. Ezúttal azonban nem drukkoló kisdiákok, lányok és fiúk beszéde hullámzik, go­molyog a falai között, hanem meglett nőké és férfiaké, akik valamennyien igen közel jár­nak a negyvenhez, egyikük- másikuk hajába ezüstös szá­lak vegyülnek. Az iskola egykori, ponto­sabban 1947-ben végzett diák­jai ők. Iskolájuktól, a volt polgári iskolától vett búcsú­juk 25. évfordulója alkalmából jöttek él, hogy felidézzék kö­zös emlékeiket, elmondják egymásnak, kit merre sodort az élet, ki mire vitte. Beszélgetésüket egyszercsak az iskola csengőjének éles hangja szakítja mag. Szinte egyszerre hallgat el mindenki. Fegyelmezetten foglalnak he­lyet a padokban. Az első so­rokban a „lányok”, mögöttük a „fiúk”. Rendhagyó osztály- főnöki óra kezdődik. A Him­nusz elhangzása után. a vén- diákok nevében Kákái Béláné emelkedik szólásra, és meleg hangon köszönti volt tanáru­kat, a fiúk osztályfőnökét, Nagy F. Lajost, aki most is ott ül a katedrán. A köszöntések és az iskola gyermekkórusá­nak kedves műsora végezté­vel, Nagy F. Lajos kopottas, beírna kötésű könyvet lapoz fel. — Névsorolvasást tartok — mondja kissé huncutul. — Felkérek mindenkit, hogy je­diákok neveken. Gyuráki Ferenc felvétele lentkezését rövid életrajzzal egészítse ki. S már mondja is az első ne­vet. A következő, csaknem más­fél órában mintegy negyven rögtönzött életrajz hangzik el. A lányosztály volt tanulóié az elsőbbség. Kiderül, hogy több­ségük családanya, sőt, egy nagymama is akad már kö­zöttük. Sokan felelősségteljes beosztásban dolgoznak. Az egykori kisfiúk nagy része családapa. Foglalkozásúikat te­kintve, van köztük lakatos, mérnök, állatorvos, pedagó­gus, tervező, gépkocsivezető és vasutas. Sokan nem Abonyban élnek már. Az osztályfőnöki órát az is­kola névadója, Gyulai Gaál Miklós emléktáblájának meg­koszorúzása zárta. A találkozó közös vacsorá­val folytatódott. Ez a negye­dik együttes találkozója volta két osztálynak. A szökevény A zagyvarékasi tsz szarvas­marha-állományából néhány hónappal ezelőtt megszökött egy tehén. A jószágnak any- nyira megtetszett a szabad élet, hogy megfogni senkinek sem engedi magát, s mivel törzskönyvezett, lelőni sem akarják. A természet ölén bo­lyongó állat rendszeresen dézs­málja az abonyi határban a kukoricát. TERVEZGETŐ FIATALOK Megállapodás, öt évre Napról napra egyre többen fordulnak meg a ceglédi OTP- ben: az ifjúsági takarékbetét iránt érdeklődnek. A gyűjtés e módja szeptemberben indult. Azóta több száz híve akadt, s számuk továbbra is egyre sza­porodik. Nemcsak fiatalok je­lennek meg takarékossági megállapodást kötni, hanem idősebbek is. Ki a gyerekének, ki az unokájának kedveskedik vele. öt év nem nagy idő, s ha valaki szorgalmasan gyűj­tögeti a betét összegét, évente ötszázalékos kamatot kap, és más segítségben is részesül­het. Mivel a gyűjtögetők leg­többje lakást szeretne majd venni, bejelentett szándékukat az OTP nyilvántartja, és alka­lomadtán figyelembe veszi. Van, aki a kezdet kezdete­kor ipari tanulóként lépett az ifjúsági takarékbetétesek so­rába. Azóta megszerezte szak­munkás-bizonyítványát, most havi keresetéből már többet is félre tud tenni. Természetesen katonaidejében ki-ki szünetel­tetheti a befizetést, s ha ezt bejelenti, folyamatosnak te­kintik a belépéskor kötött megállapodást. Birkózósikerek Az Abonyi TSZ SK birkó­zóinak, túl azon, hogy az idei NB Il-es csapatverseny során szabadfogásban a negyedik helyet sikerült kiharcolniuk, még több, más versenyen is termett babér. A Bokodi-em- lékversenyen a harmadik he­lyet szerezték meg, az orszá­gos kiválasztó versenyeken pedig egy első, egy második és egy harmadik hely lett az övék. Sándor József, a csapat tehetséges birkózója, az utób­bi három országos ifjúsági versenyt megnyerte. Hasonló eredményt produkált Berecz Mihály is, aki újabb tagja a csapatnak. Négy versenyen vett részt, megnyerte mindet. Ültetik az óri kajszit KELENDŐK A FACSEMETÉK ABONYI KRÓNIKA Gyorsabban a címzetthez Megkezdték az irányító számok jegyzékének árusítását

Next

/
Thumbnails
Contents