Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

\ 197Z. NOVEMBER 15., SZERDA naj MEGYEI '&tírlap A Folyamszabá- lyozó és Kavics- kotró Vállalat 9 jégtörőjét készíti elő a téli szolgá­latra. 3 hajó a ju­goszláv Duna-sza- kaszon, 6 jégtörő a Duna déli ré­szén várja majd a jeget. Jövőre megkezdődik a termelés az új nagytétényi Fundazol-íizemben Gyors iepődés, magas bérek * * ** A KSH VIZSGÁLATA A MEGYEI ÉPÍTŐIPARI KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKRÓL A Fundazol — a Ohinoin Gyárnak ez a kiváló növény­védő szere — rövid idő alatt nemzetközi sikert aratott A hazai igények kielégítése mel­lett ezért mindinkább fel kell készülnie a gyárnak a kül­földi megrendelések — első­sorban a KGST-országokból érkező igények — évről évre növekvő kielégítésére. Ez tet­te indokolttá, hogy a Funda- zol-gyártás jelenlegi — ugyan­csak szűkös — otthonából kor­szerű, új üzembe költözzön. A Chinoin erre a célra nagyté­tényi gyáregységét jelölte ki. Az új üzem építését tavaly kezdték meg, s a jelek szerint az új esztendő első hónapjai­ban megkezdhetik itt az üzem­szerű termelést. A tetszetős, négy emelet magasságú, betonvázas, üveg falú csarnokot már messziről látják a Nagyté­ténybe érkezők. Az L alakú épület hosszabb szárában az üzemcsarnok van, a rövidebb szárában pedig a laboratóriumok, szociális he­lyiségek, irodák. Az üzemet a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel sze­relik fel. Modern szűrőberen­dezések és reaktorok, pneuma­tikus szállító- és zárt rendsze­rű szárítóberendezések teszik lehetővé, hogy az ember fizi­kai munkáját a legkisebbre csökkentsék. Így a nagy kapa­citású üzemben, mindössze hetvenfőnyi munkaerővel, évente több száz tonna Funda- zolt gyárthatnak majd. A nagyfokú gépesítés az ott dolgozóktól magas fokú képesítést igényel. A munka zökkenőmentes meg­kezdése érdekében ezért már hónapokkal ezelőtt megkezd­ték azoknak a képzését, akik az új üzemiben dolgoznak. A betanítást kisetob-nagyobb csoportokban, a gyár újpesti Fundazol-üzemében végezték. Az építési és szerelési'mun­ka üteme, a gondos felkészülés a termelés megindítására, biz­tatóan mutat arra, hogy a nagytétényi Fundazol-üzem, a tervezett időben megkezdheti a munkát, s eleget tehet a bél­és külföldi megrendeléseknek. K. Z. SZÉLESEBB KORBEN Még sok lehetőség rejlik a gyógyvizekben Évente egymillió vendég fordul meg gyógyfürdőink­ben, de gyógyvizekben gaz­dag hazánk egyedülálló ter­mészeti adottságát ennél is jobban ki lehetne használni. A központi gyógyhelyi, üdü­lőhelyi és gyógyfürdőügyi bizottság kibővített ülésén ennek lehetőségeit vitatták meg a szakemberek kedden a Gellért Szállóban. A ta­nácskozást dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter- helyettes nyitotta meg, majd Barcs Sándornak, a bizottság elnökének előadását olvasták fel. Az előadás felhívta a fi­gyelmet egyebek között arra, hogy gyógyvizeinket az eddi­ginél szélesebb körben kel­lene hasznosítani a nőgyó­gyászati, légzőszervi panaszok orvoslására csakúgy, mint a balesetet szenvedettek utó­kezelésére. Ezután dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógy­fürdőügyi Igazgatóság veze­tője beszélt az eddigi eredmé­nyekről és a jövő feladatai­ról. Az ország 111 építőipari kö­zös vállalkozása közül 14 Pest megyében tevékenykedik. A vállalkozásoknál majdnem hétezren dolgoznak, ez a szám az összes építítőipari közös vállalkozásnál foglalkoztatot­taknak körülbelül negyede. A közös vállalkozások szerepe a megye építőiparában az utóbbi években fokozatosan növekedett, 1968 óta tevé­kenységük dinamikusan fej­lődött, termelési értékük 1968—1971 között tizennégy- szeresére, arányuk a szocia­lista építőiparból 7-ről 45 százalékra nőtt — állapítja meg a KSH Pest megyei igaz­gatóságának legutóbbi felmé­rése. A termelés gyors ütemű emelkedése azonban nem egyértelműen kedvező a megye építőipari igényei­nek kielégítése szempont­jából. E vállalkozások elsősorban a mezőgazdaság építési szük­ségleteit hivatottak kielégí­teni, az évek során azonban tevékenységi körük és mű­ködési területük alapján egyre messzebb kerültek ettől a feladattól. Míg 1968-ban a mezőgazdasági építmények 41 százalékát tették ki az ösz- szes befejezett építőipari ter­melésnek, addig 1971-ben ez az arány már csak 7 száza­lék. (Ha hűek akarunk lenni az Igazsághoz, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a csökkenő arány mögött abszolút érték­ben növekvő tendencia rej­lik, ugyanis az elmúlt négy év alatt kétszeresére nőtt a mezőgazdasági építések érté­ke, azonban náluk gyorsabb mértékben emelkedtek az ipa­ri. a kereskedelmi és a rak­tárhelyiségek, a lakóházak, és a technológiai szerelési mun­kák.) A megye mezőgazdasá­gának építési igénye ugyan­akkor jóval nagyobb mérték­ben nőtt. mint amennyit a kö­zös vállalkozások kitettek. Tíz nap rendeletéiből A veszteséges vagy alaphiá­nyos mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdaságos mű­ködési feltételeinek megte­remtéséről, a veszteség vagy Minden évszakban, de különösen ősszel és télen védje a szervezetét, fokozza ellenállóképességét: FOGYASSZON TÖBB C-VITAMINT! Napi két pohár, C-vitaminnal dúsított C 50-es gyümölcsszörp a teljes C-vitamin- szükségletét fedezi. Felnőtteknek, gyermekeknek szódavízzel kitűnő ital! alaphiány rendezéséről meg­jelent 32/1972. (XI. 1.) PM. számú rendeletet a Magyar Közlöny 85. száma tartalmaz­za. A nyugdíjjogszabályok mó­dosításával kapcsolatos összes rendelkezést az érdekeltek a Magyar Közlöny 86. számában találják meg. A belkereskedelem igazga­tásával kapcsolatos egyes ha­táskörökről a 18/1972. (XI. 4.) Bk.M. rendelet intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny november 4-én megjelent 87. száma tartalmaz. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a szerv, szövet kivételére és át­ültetésére vonatkozó rendel­kezései végrehajtásáról meg­jelent 18/1972. (XI. 4.) Eü.M. rendeletet ugyanebben a hi­vatalos lapban találják meg az érdekeltek. A tanácsi szervek munka­ügyi feladatát megállapító egyes rendelkezések módosí­tásáról, a tanácsi szervek pénzügyi feladatait megálla­pító egyes rendelkezések mó­dosításáról megjelent 20/1972. (XI. 4.) Mü.M. és a 33/1972. (XI. 4.) PM. számú rendeletet is a november 4-ém megjelent hivatalos lapban olvashatják az érdekeltek. AZONNAL FELVESZÜNK 8 órás munkaidőre férfi portásokat (nem nyugdíjasokat!) Fizetés: a kollektiv szerződés szerint. MAGTISZTÍTÓ ÜZEM Monor, Ady Endre u. 61, Jelentkezés az üzemvezetőnél. A termelőszövetkezetek beruházásaiból csak igen kis hányadot vállaltak, ezek volumene 1968—71 között lényegében nem is változott. A tsz-ek építkezéseiket to­vábbra is zömében a saját építőbrigádjaikkal végzik, fel­tehetően korszerűtlenebb mód­szerrel, mint amire a közös vállalkozások képesek; s ez növeli a kivitelezési időt, az önköltséget és kihat a minő­ségre is. Az építőipari közös vállal­kozások nagy része annyira megerősödött, hogy vállala­tokká alakult. Ezek jogot kap­tak arra, hogy a megyén kí­vül is vállalhassanak munkát. A rpűködési terület kiszélesí­tése viszont azt vonta maga után, hogy a jobban fizető, megyén kívüli építtetők meg­bízását fogadják el elsősorban. Az 1972. első félévi adatok szerint az építőipari közös vál­lalatok 422 millió forintos be­fejezett saját építőipari terme­lésének csupán 25 százalékát teljesítették a megye terüle­tén, 70 százalékát viszont a fővárosban. Akadt olyan vál­lalkozás, mint az aszódi, amely összes termelési érté­kének csupán 10, és a tö­köli, amely 12 százalékát tel­jesítette a megyében. A vállalkozások technikai ellátottságának színvonala az utóbbi években gyors ütem­ben fejlődött, de még tavaly is jóval elmaradt az állami építőipar, sőt még az építő­ipari szövetkezetek techni­kai felszereltségétől is. Gén­állományuk 1968—71. között 58-ról 714 darabra nőtt, át­lagos kapacitásuk 4,1-ről 7,8 lóerőre emelkedett Fejlődésük az elmúlt évek­ben extenzív volt, a terme­lékenység csak az utóbbi két évben javult. A növekvő ter­melési értéket főleg a fog­lalkoztatottak számának nagy mértékű növelésével érték el. Ugyanakkor, amikor az állami építőipar munka­erőgondokkal küzdött, a közös vállalkozások lét­száma felduzzadt. Vonzóerejük az állami építő­ipartól eltérő bérgazdálkodás­ra vezethető vissza. A jóval magasabb kereseteket a közös vállalkozásoknál a nem egy­ségesen szabályozott munka­rend és a magasabb órabérek tették lehetővé, hiszen a havi keresetek az utóbbi két év­ben 50 százalékkal magasab­bak az állami építőiparban fizetettnél, és 400—500 fo­rinttal magasabbak más me­gyék hasonló tevékenységű közös vállalkozásaiénál is. Míg 1971-ben a Pest megyei ál­lami építőiparban 2301, orszá­gosan az építőipari közös vál­lalkozásokban 3038, addig Pest megyében 3475, ezen be­lül például az aszódi Tö- VÁLL-nál 3762 forintos át­lagbért fizettek. A kereseteket természete­sen az is befolyásolja, hogy a munkaidő-csökkentést 1971. szeptember végéig az állami építőiparban dolgozók 90 szá­zaléka, az építőipari közös vállalkozások létszámának vi­szont csupán 35 százalékára terjesztették ki. A tököliek például 10,5 órát, a kiskun- lacháziak 9.7 órát dolgoznak naponta, ezzel szemben az állami építőiparban 8.72 óra a munkanapok átlagos hossza. A keresetet befolyásoló má­sik fontos tényező az óra­bér. A közös vállalkozásoknál elért átlagos órabérek nagy­sága jelentősen eltér a me­gye többi építőipari szervé­nek átlagától. Tavaly az ál­lami építőiparban Pest me­gyében az országosnál 3 fil­lérrel alacsonyabb volt az át­lagos órabér, viszont az orszá­gos átlagnál 2 forint 36 fillér­rel többet fizettek óránként a megyei közös vállalkozások. Hasonló különbségek tapasz­talhatók az egyes szakmák fizetése között is. A hegesz­tők, kőművesek, lakatosok például csaknem 6 forinttal többet kereshettek, ha közös vállalkozásnál helyezkedtek eL Az építőipari közös vál­lalkozások gazdálkodása az elmúlt négy évben nyereséges volt. 1968-ban 9, tavaly már 53 millió forint nyereséget köny­velhettek el. Tavaly a közös vállalkozások hatékonyabban gazdálkodtak a szocialista építőiparnál, azonban az épí­tőipari szövetkezetek mögött lemaradtak. A tiszta jövede­lem emelkedése, valamint az eszközök és a foglalkoztatás mértékének változása nem volt összhangban, ezért haté­konyságuk az előző évi szint alatt maradt. Czibor Valéria Felveszünk vegyészmérnököket es vegyésztechnikusokat termelésirányító munkára. A textilvegyészeket a felvételnél előnyben részesítjük. Jelentkezés: a Váci Kötöttárugyár személyzeti osztályán Vác, Sallai I. u. 8-10. Pályázati felhívás A Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet az alábbi szabadkasszás élelmiszerboltok vezetői állására. 1. sz. bolt 2 személyes, Gödöllő, Munkácsy-lakótelep 15. sz. bolt 2 személyes, Vác, Bacsó B. u. 47. 23. sz. bolt 2 személyes, Aszód, Kossuth L. u. 8. 24. sz. bolt 2 személyes, Kismaros kisvasútállomás 25. sz. bolt 1 személyes, Aszód, Kossuth L. u. 4. 37. sz. bolt 2 személyes, Vác, Petőfi u. 26. 57. sz. bolt 1 személyes, Dunakeszi, Fürst S. u. 4. 119. sz. bolt 2 személyes, Dunakeszi, Széchenyi u. 19. Pályázati feltételek: büntetlen előélet, élelmiszer-kereskedelmi szakmai képesítés és 5 éves kereskedelmi gyakorlat. A részletes pályázati feltételek központunkban, Vácott, az Április 4. tér 12. sz. alatt, a közgazdasági csoportnál tekinthetők meg. A PALYAZAT BEÉRKEZÉSI HATÁRIDEJE 15 NAP. írásbeli pályázatokat kérünk. Ezeket a jelentkezőknek személyesen kell leadniuk a személyzeti osztályon. VÁC ÉS KORNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VALLALAT Vác, Április 4. tér 12.

Next

/
Thumbnails
Contents