Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-15 / 269. szám
4 PEST UEdltl 1972. NOVEMBER 15., SZERDA ígéretes siker az Arany János Társaság ülésén BEMUTATTÁK TÖKÖS LÁSZLÓ KÖNYVÉT VENTAPHOT A Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intézmények rendezésében öt város (München, Prága, Budapest, Bécs, Koppenhága) fotóművészeinek kiállítása nyílt meg a Műcsarnokban. Szovjet könyvkiállítás Taksony és Ráckeve Diákfestők tárlatai Napjainkban az alkotás örömét már a fiatalok is érzik. Erről tanúskodik a takso- nyi gyermekrajz-kiállítás, melyet Halász Imre újságíró nyitott meg és Koronics Károly ráckevei gimnáziumban bemutatott tárlata. Izgalmas a változásnak azon időszaka, amikor a gyermekből felnőtt lesz, hiszen a feszültség és fokozott fogékonyság a mű első pillanatát jelentheti, mint ahogy jelenti Koronics Károly esetében. Elmélyült érzelmek tárulkoznak fel a szigetszentmiklósi házakban, a Duna-parti fákban és nagy rajztudással jegyzett portréiban. A kiállítás sikere után Koronics Károly mesteréről, Nádasdy János festőművészről készült arcmását az intézetnek adományozta, s ezzel megvetette az Ady-múzeum alapjait. Bemutatkozása lépést jelent a festői hivatás irányába A fiatalok kezdeményezése mértékéről is gondoskodott, hiszen a diákfestők alkotásaival azonos időben magángyűjteményekből kölcsönzött ■remekművek jelzik a további teendőket —, így mindjárt elsőnek Nagy István Parasztfeje ad hasznos tanácsot Ko- ronics Károlynak és társainak. Nagy István művét a negyedik osztályos Papp Ibolya elemezte a népes hallgatóságnak, megemlítve, hogy e méltóságban gazdag fejfestői idézet Dózsa népéből, hogy e begomboltságban különös erővel látszik korai öregsége. Több hozzászólás érkezett a képzőművészeti ládikába. Elismerő szavak mellett kifogásolták a képek méltó környezetének hiányát. A levélírók képzőművészeti szakkör indítását kérték neves festőművész irányításával, s további tárlatokat, remekművek bemutatását igényelték. Ennek megfelelően még novemberben megnyitják Szűcs Erzsébet diákfestő kiállítását Rippl Rónai József magán- gyűjteményből előkerült alkotásának társaságában. Losonci Miklós Jelentős eseménnyel kezdődött a nagykőrösi Arany János Társaság idei évadjának üléssorozata: dr. Törös László: Arany János Nagykőrösön című könyvét ismerhette meg a hallgatóság. Dr. Törös az Arany János Emlékmúzeum igazgalójl hosszú évek óta gyűjti a nagy költőnek Nagykőrösre vonatkozó emlékeit, ötven esztendő fáradságos munkája most könyvvé alakult, megszületett a kiváló Arany-kutató összefoglaló munkája. Az Arany János Társaság vezetősége helyesen döntött, amikor elhatározta, hogy a könyvet bemutatja a közönségnek. Nemcsak az alapszabályzatban leírt hivatását teljesítette ezzel, hanem tisztelgett Törös László munkássága előtt is. Mi tette „szükségessé” ezt a könyvet? Egyszerűen az, hogy a Benkó-féle nagykőrösi feldolgozás már elavult, egyéb könyv pedig nem tárgyalja átfogóan Arany körösi éveit. Az Arany Társaság ülésén Tóth Tibor titkár ismertette a művet, és dr. Törös László egykori kollégái, Tatai István és Fruttus István mutattak be szemelvényeket. A könyv első fejezete Arany Nagykőrösre kerülésének körülményeit ismerteti, majd két külön fejezet foglalkozik a nagy költő tanárkodásával, illetve körösi irodalmi tevékenységével. Különösen az utóbbi jelentős, mert ezt a témát még nem dolgozta föl senki. Törös kimutatja: Arany nagykőrösi versei között az elégia az uralkodó és nem a ballada, ahogy korábban hitték és mondták. Kitér a szerző arra is, miért maradt Aranynak viszonylag sok műve töredékben Nagykőrösön. A mű egyik legérdekesebb, legizgalmasabb része az, amelyik „A walesi bárdok” születését tárgyalja. Színes és egyedülálló az Arany magánéletét tárgyaló fejezet is. Ez a rész elsősorban a költő levelezésére támaszkodik, különösen sok anyagot vesz át a Tompának írt levelekből. Arany legőszintébben Tompa Mihály előtt tárta fel lelkét, s ezért mondanak sokat számunkra is a hozzá írt levelek. Egészen új, hogy a szerző Arany Nagykőrösről való távozását nagyrészt Juliska szerelmi csalódásával magyarázza. Számtalan levelet sorakoztat fel annak igazolására, milyen lelki válságban volt Juliska, továbbá annak bizonyítására, hogy a gondos apa mennyire a szívén viselte lánya vívódását. Külön fejezet foglalkozik azzal a sokrétű irodalmi kapcsolattal, amelyet Arany Nagykőrösön alakított ki az ország vezető költőivel, irodalomtudósaival. „Valóságos vendégjárás volt akkor Kőrösön” — írja könyvében a szerző. Kemény, Gyulai és a többi vezető irodalmár látogatásai az ötvenes évek végén már Arany Pestre való felköltözését készítették elő. A könyv legnagyobb érdeme, hogy anyagát nem az Arany-irodalomból meríti, hanem azokból az eredeti dokumentumokból, forrásokból, amelyek Nagykőrösön állnak elsősorban rendelkezésre. Értékes vonása az is, hogy a szerző végig városát szeretően, jóértelmű lokálpatriotizmussal írja meg gondolatait. Dr. Keresztúry Dezső, jeles Arany-kutató, aki a mű szaklektora volt, így vélekedik erről: „Nagykőrösi könyv ez a javából, tele mindig méltánylandó, megalapozott szeretettel a város iránt... Mindenképpen ott kellene megjelentetni: Arany városa ezzel áldozna legszebben a nagy költő emlékének.’’ A könyv szép sikert aratott a bemutatáson. A közönség lelkesen ünnepelte a szerzőt, elismerve önfeláldozó, fáradhatatlan kutatóA Gödöllői Agrártudományi Egyetem néhány évvel ezelőtt ígéretesnek látszó kapcsolatba lépett lengyelországi társ- intézményével, az Olstyini Mezőgazdasági Főiskolával. A kapcsolat — melyet a két egyetem szakszervezeti bizottsága tartott fenn — eleinte csak a fiatalok csereüdülésére korlátozódott. Idén tavasszal a gödöllői rektorhelyettes javaslatára ez a program tovább bővült a kulturális csere lehetőségével. Az egyetem énekkara októberben egyhetes meghívást kapott Lengyelországba, s a lengyel fiatalok, néhány nappal ezelőtt érkeztek Magyarországra, kirándulással, országjárással egybekötött viszontvendég- szereplésre. A gödöllői énekkar nagyon meleg baráti fogadtatásban részesült Olstyinban. így a meghívás viszonzásakor mindent elkövettek, hogy lengyel barátaik is hasonlóképp kellemesen érezzék magukat. Hangversenyükön hétfőn esArany János Társaság ülésén a vendégként meghívott előadók után végre ismét nagykőrösi szerző művét ismerhette meg a hallgatóság: egy olyan művet, mely joggal emelkedhet országos hírnévre is. Vendégszereplés Budapestre érkezett Vlagyimir Atlantov, a Moszkvai Nagyszínház világhírű tenoristája, aki november 16-án, csütörtökön a Carmen Don Joséját, 19-én, vasárnap délelőtt pedig a Tosca Cavara- dossiját énekli az Operaházban, illetve az Erkel Színházban. A KNDK, fotókon A MOM Szakasáts Árpád művelődési házában a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intézmények rendezésében koreai fotódokumentációs kiállítás nyílt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 24. évfordulója tiszteletére. A HÍRES NAGY ORRÜ LOVAG, Cyrano de Bergerac, nemcsak orráról volt nevezetes, hanem szívéről is. Nagy- szívű lovagnak is nevezhetnénk, mert önzetlenül lemondott szerelméről. Ez a kemény állhatatosság annál is inkább főhajtásra kényszeríthet, mert a darab írója, Rostand, a romantika korának jelentős francia szerzője volt, s ■mint tudjuk, a romantika az emberi érzelmek közül is a legelsőre tette a szerelmet. Cyrano nemcsak nagyszívű, de nagylelkű és önzetlen barát is volt, aki társát segítette az imádott hölgy kegyeinek elnyerésében. Társa, Christian, bizony csinos fiatalember, formás kis orral, tehát jóval előnyben Cyranóval szemben. Gondolta ezt Cyrano, és gondolják sokan mások is, csakhogy: buta és lassú eszű volt te zsúfolásig megtelt az egyetem színházterme. Változatos, igényesen ösz- szeállított műsoruk is azt mutatta: nem akarnak lemaradni vendéglátóik kórusa mögött, egy szintén gazdag, színvonalas műsorral mutatkoztak be náluk. A hangverseny programjában átfogó képet kaptunk a lengyel zene múltjáról és jelenéről, a 13. századtól napjainkig. Előadásukból kiemelkedett a 16. századbeli ismeretlen szerző Haláltáncának lendületes, dinamikus megszólaltatása, valamint a három évszázaddal korábbi, úgyszintén ismeretlen szerző műve. A mai lengyel zeneszerzés kimagasló alakja, Stanislaw Wiechowicz két humoros dalának előadásában az együttes jó karakterisztikus készségének te tanújelét adta. Úgyszintén nagy sikert arattak a két Olstyin környéki népballada megindítóan szép tolmácsolásával. Szólistájukat, Teresa Demuth Keisert — aki egyben az együttes másodkarnagya — Moniuszko-dalok előadójaként hallhattuk. Nem A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kedden a Váci utcai Gorkij Könyvesboltban szovjet könyvkiállítás nyílt. A tárlaton a szovjet könyvkiadást több száz politikai, szépirodalmi, ismeretterjesztő, ifjúsági mű, valamint repreez a Christian, s szerelme, Ro- xan nemcsak a kis orrot, de az éles elmét is szerette. Sőt amint kiderült, az éles élmét többre értékelte a csinos arcnál. Ezért volt nagylelkű Cyrano, mert sohasem fedte fel, hogy azokat a gyönyörű, okos és szenvedélyes leveleket nem Christian írta Roxanhoz, hanem ő. Roxan pedig a levelekbe lett szerelmes, tehát Cyra- nóba, de Cyrano nem adta ki barátja butaságát és saját okosságát. Ez a nagylelkű és nagy orrú lovag azonban nemcsak szenvedélyesen szerelmes és-okos ember volt, hanem tehetséges költő te, rettenthetetlen párbajhős, élesnyelvű és kíméletlen bíráló, aki bőven szerezte magának az ellenségeket. Nem is csoda, ha merénylet áldozata lett. Rostand sikerdarabot írt, évtizedek óta játsszák művét a maradt adósunk az együttes a klasszikus európai kórusmuzsika alkotásaival sem. Gastol- di- és Lassus-madrigálok, egy Beelhoven-dal és Brahms altatódala tanúskodott sokoldalú stílusérzékükről. A figyelmes vendéglátás viszonzásául kedves gesztusként két magyar népdallal is megörvendeztették a házigazdákat. (A dalokat Győré Zoltán, a gödöllői énekkar vezetője dolgozta fel számukra.) Az együttest és karnagyát, Kazimierz Strumovszkyt hosz- szantartó lelkes taps köszöntötte a hangverseny végén, majd ezt követően az egyetem rektorhelyettese, dr. Nagy László professzor fogadáson látta vendégül a társintézmény fiataljait. A nagyszerű hangulatban lezajlott találkozás bizonyossá tette, hogy a kapcsolat a két egyetem között a jövőben is hasonló eredményeket hoz majd. Az énekkarok cseréje után tervbe vették az egyetemek többi művészeti csoportjának látogatásait te. K. A. zentatív kivitelű művészeti könyv képviseli. A színvonalas könyvkiállítást Hajnal Kornél, 'az Ország—Világ főszerkesztője és D. J. Levcsenko, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének kereskedelmi képviselője nyitotta meg világ színházai. A siker titka nem titok. A romantikus hősökért rajongunk. AZ ELŐADÁSBAN akkora orrot kap Fülöp Zsigmond, a címszereplő, amely már karikatúra. Könnyen el tudnám képzelni, hogy Cyrano alakítója a saját orrával játszik, mert elég jó ez a darab ahhoz, hogy elhiggyük: nagy orra van Cyranónak, bármilyen orrú színész alakítja te. Mert nem ennek a testrésznek a látványa az érdekes, hanem a hős hite és ebből származó kisebbségi érzése testi hibáját illetően. Ettől eltekintve a rendező, Seregi László, olyan színvonalas előadást produkált, amilyet régen nem láttunk a József Attila Színházban. A rendező — különösen az első felvonásban — nemcsak hősünkre, hanem a XVII. századi Franciaországra te bőven koncentrált, bemutatva a kor és Párizs közvéleményének nevezetes alakjait, a pezsgő szellemi és félvilági életet, rátalálva a megfelelő stílusra. Nem rossz ötlet, hogy Seregi a nézőteret a darabban is nézőtérnek — vagy utcának használja, ahol jönnek-men- nek, sétálnak, pletykálnak, te- teferélnek. A romantika e jelentős darabját mértéktartóan romantikus felfogásban vitte színre. Érdeme a rendezésnek, hogy nem akart a könnyzacskókra hatni. Az igaz, hogy a második része vége felé ennek nem tud annyira ellentállni, mint kellene. Csányi Árpád díszletei egyszerűségükben is invenciózusak voltak — kitűnő ötlet a hátsó körfüggöny —, Vágó Nelli jelmezei pedig parádésnak mondhatók, még az előző Cyrano-jelmezek ismeretében is. MEGLEPETÉS Fülöp Zsigmond alakítása. A Cyrano nagy szerep, nehéz szerep. Csak az a színész tudja jól eljátszani, akire rászabták. Fülöpre nem szabták rá, más alkatú, mégis illúziót keltő alakítást nyújtott. Ahol nem, ott sem az ő hibája: alkatán nem változtathat senki. Bodnár Erika Ro- xánja dicséretes munka. Az első részben halványabb, a másodikban azonban felnő a kitűnő és a hálás szerephez. Kertész Péter mint Christian jelentéktelenebb volt a kelleténél. Ugyanez mondható el Kránitz Lajos Le Bret-alakí- tásáról is. Horváth Gyula ellenben mint Ragueneau magával ragadó volt. Berkovits György NOVEMBER 16-tól 22-IG CEGLÉD, SZABADSÁG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait) 15—16: Átutazóban Moszkvában 17—19: Joe Hill balladája 20-22: Utazás Jakabbal NAGYKÖRÖS 15-16: Az „Angyal” lesen 17-19: Utazás Jakabbal 20-22: Joe Hill balladája GÖDÖLLŐ 16-19: Fekete tollú fehér madár 20-21: Meteorvadászok 22-23: Az „Angyal" elrablása SZENTENDRE 16—19: Meteorvadászok 20-22: Fekete tollú fehér madár ABONY 16-17: Vér és liliom 48-19: A bűnügyi nyomozó 20-21: Hé, barátom, itt van Sabata BUDAKESZI {A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 19-20: Ordögcsapat BUDAÖRS , 16-19: Fuss, hogy utolérjenek.., 20-22: Az ellopott vonat DUNAHARASZTI (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 16-17: Patyolatakció 19-20: Harminckét nevem volt 21-22: Leon és az Atlanti fal MONOR 16-17: A holnap lovasai 18-19: Vér és liliom 20-21: A bűnügyi nyomozó NAGYKÁTA 16-19: A Zeppelin 20-22: A férj válaszúton VECSÉS 16-17: A csalóka szerelem játékai 18-19: Átutazóban Moszkvában 20-22: Melody Jő szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VÁLLALAT munkáját. Külön örvendetes, hogy az A tizenharmadik századtól napjainkig Lengyel egyetemi kórus vendégszereplése Gödöllőn FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Cyrano de Bergerac Rosta nd-bemutató a József Attila Színházban
